Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

Á Barfók-cenfenárhmt Heves megyében Psyche Magyar film Weöres Sándor Psyché cí­mű kötetét forgatta — nem kis élményt szerezve — Bó­dy Gábor, amikor elhatároz­ta, hogy ezt a poézist, a mi nemzedékünk magyar lírá­jának ezt a korszakos re­meklését átülteti a film • tar­tományába. Az ihletet adó mű ereje akkora, hogy a néző a filmben is azt a ra­gyogást, a szavakban meg­teremtett világot, azt a soha- nemvoltat, azt a sohameg- nemismételhetőt keresi-ku- tatja, amit az olvasmány­élmény nyújtott. A néző szerencséjére, vagy kárho­zatára Weöres lírájára visz- szaemlékezik. Tudja, hogy ez a harminchat esztendőt megélt nagyszerű női szép­ség, Psyché igazi értéke sze­lént elsősorban költő volt, aki minden átélt kalandját, sorsfordulóját verssé élte át. Ezért bocsátható meg neki a szabados erkölcs, ezért fogta fel őt sok-sok kortér- sa úgy. mint rendkívüli je­lenséget. és veszedelmet. Mint például egy költött, nagy valódi pillanatban a bécsi császári ház is. Weö­res Sándor — egy kicsit iga­zolni is akarván magát és művét — az irodalomtörté­nész gondosságával építette fel kiadott kötetében Psy- chét és ebbe a kötetbe még az Achátz Márton által fel­vázolt portré is belefért. Bódy Gábor és forgató- fcönyvíró társa, Csapiár Vil­mos alaposan elmélyedtek a Weöres-kötetben. Sőt továb­bi korbúvárlásra is vállal­koztak, amikor a filmet meg­írták'. Kialakult bennük egy széles történelmi példá­zat vagy körkép lehetősége, amelynek a központi magja Weöres Psychéje. De vajon Bódy Gábor Psychéje azo- nos-e Weöres Sándoréval? Azonos-e, vagy lehet-e azonos az atmoszféra, amely ezt a nimfomániáig rakoncátlan és zabolátlan temperamen­tumot körülveszi itt és ott. Weöres költői művében és a filmben? Határozott nem­mel kell válaszolnunk! És itt a mérleg a film súlyát méri könnyebbnek. Pedig mekkora szándék vezérli ezt az alkotót! Psyché a film számára megírt történetek. szeszé­lyes kalandok során át min­dig változatlan és ugyanaz: megérkezik valahová, azon nyomban kiszemeli — ha már előbb nem tette — azt. akivel a szerelmet át akarja élni. Így érkezik meg Wes­selényi Mika ölébe, vagy ké­sőbb Zedlitz , báróhoz, vagy éppen Ungvárnémetihez és mindenkihez, akiről az adott pillanatban a heves cigány­vért magában hordó kis grófnő elhitte a szerelemhez való jogosultságot, vagy azt, hogy neki, a grófnőnek ezt az áldozatot ineg kell hoz­nia, vagy szereznie. A film­ben a szerelmet illetően szó sincs poézisről! Azt azonban minden alko­tó tudja, hogy valaminek a sorozatban történő megismét­lése. még a környezet váltá- sa-változtatása esetén sem jelenthet nagy sikert! Így a két normálfilm hosszát ki­tevő eseménysorozathoz olyan adalékanyagokat is kell szerkeszteni, amelyek a változatosság hatását keltik és az úiabb érdeklődés in­gerét okozzák. És itt több­ször félresiklik a rendező mércéje is. szerkesztési kész­sége is! Elhiszem, rengeteg munkát és aprólékos tanul­mányt fektettek abba az egy jelenetbe is. amikor Pesten Ps.yehét megoperálják. Ren- dezőileg és pszichikailag is pl ők észf tettnek tűnik minden. És mégis megborzadunk a filmbeli operáció levezeté­sétől. A nyomasztóan rideg é= sötét környezet csak elő­készíti azt a látványt, amit Idén negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Színházművészeti Szövetség felhívására az országos elő­adóművész-fesztivált. Az iro­A MpnilLTfífl IMI. jaauM 10. szombat alig tudunk elviselni. Ez minden, csak nem költészet. És mi Psyché esetében egy ragyogó látvány és még ra­gyogóbb lélek bemutatására voltunk felkészülve. Jól tudom, hogy ízlésben és erkölcsi felfogásban — koron belül is — rengeteg árnyalat akad, embere vá­logatja, ki, mit tart a tűrési szinten belülinek, vagy kí­vülinek. Itt sokszor felmerül ez a kérdés, olykor az oko­kat sem tudva, hogy egy- egy képsor mennyire szol­gálja a művészi törekvése­ket. Például Ungvámémeti pesti lakásának udvarán mi­ért kell azt a manufaktúrát olyan szerepre emelni, ami indokolatlan ? Legalábbis a nézői szemnek. Rideg ez a világ! Pedig nai azt hisszük, hogy ez a Psyché képes lett volna meg­perzselni még a celluloid­szalagot is. És az ismét csak a rendezői elképzelés ered­ménye. A főhősök a kame­ra elé kerülnek. A rendező feltételezi, hogy a néző is­meri már Psychét és társait valahonnan korábbról, mert minden előzményre utalás, olyan szükségszerűen fon­tos adatszolgáltatás, mely a jellemábrázolás kiskátéjá­hoz tartozik, itt kiiktatva! Csak az akció bonyolódik le a szemünk előtt, ítéletünk­re bízva azt, mit fogjunk fel és mit hogyan értsünk. Jel­lemző példa: Zedlitz talál­kozik Psychével, vagy for­dítva, vacsora, szeretkezés, s közben az éjszakában tüzér­ségi tűz villogása, hangzava­ra látható-hallható. Mindez ironikus-cinikus érzelmeket vált ki a nézőből, célját té­vesztette. Vagy nem? A rendező tudja. A színészek nemzetközi gárdájából egy­két arcról feltételezi a néző, hogy sokkal többet nyújthat­na, ha a rendező nem fé­kezné szigorú utasításaival és szándékaival a jellemal- kotási készséget. Az sem tett jót ezeknek a filmbéli hő­söknek, hogy az érzelmek művi kifejezésére bekenték az arcukat így-úgy. ezt a fo­gást üdvözítőnek tartván a mély pszichológiai vonulatok érzékeltetésére. A minden mozdulatában más, a minden napkeltével szerelemre ébredő Psychét nem jól választotta ki a ren­dező. vágy még pontosab­ban: nem jól fogalmazta meg Patrícia Adrianit a filmen Psyché életre keltéséhez! Nem érezzük ennek a vér­bő asszonynak a lobogását, nem hiteti el velünk, hogy most nemcsak a teste viszi őt. hanem az a nagvobb tűz röpteti őt, az a költői lélek és szellem. ,amely nem tűr ellenállást. Ré.szletszépségei között el­ső helyen kell említenünk a Kazinczyt bemutató kén- sort. Ezt a feladatot Pi- linszkv Jánosra és a költő hangiára bízni — tökéletes telitalálat, még akkor is, ha a nyers realitások között dalmi alkotások hivatásos tolmácsolóinak szemléjét ja­nuár 12-én. 13-án, és 14-én, a Radnóti Miklós Színpadon tartják. E nyilvános elődöntők so­rán összesen 61 művész lép majd a pódiumra, a ver­senyben a működési enge­déllyel rendelkező előadó- művészek vehetnek részt. a költészet mindig valahogy elkülönítetten és csak téma- kezdésként kerül elénk. Oly­kor még a fényjátékkal is szürkítve azt, amit diadal­masan kellett volna kö'rül- hordozni, ha a kor jobbik szellemét akarta idézni a rendező. Nem akarunk vitába száll­ni a korban és végső _meg- oldásában a XX. századig el­hozott Psyché-fogalmazással. Az alkotó joga eldönteni, mit is akarhat végül. De a sok jó és sok, már mások által is kipróbált hatáskere­sési forma vegyes érzelme­ket kelt bennünk. Azt az aggodalmunkat sem hallgat­juk el, miszerint az alkotó nem úgy használta ki a té­mát és a saját lehetőségeit, hogy abból egy nagy formá­tumú és egységes, hatásában egyértelmű mű keletkezzék. Nagy szándék eredménye a film, a nagy költészet ragyo­gása nélkül! Hildebrand István képpé formálta azt, amit Bódy Gá­bor megálmodott, nem is középiskolás fokon. A férfi­színészek közül talán Cser­halmi- Györgyöt dicsérném, aki a jellerm játékban bi­zonyos mértékig ellenállt Bódy fékező-leszorffó hatá­sának. A testi, a lelki lebomlás drámája ez a film? Az ösz- szetartozásé? Farkas András Történész körökben, főleg Nyugaton, lassan két évtize­de folyik a vita arról, hogy ki, melyik nagyhatalom a fe­lelős a hidegháború (angolul Co4d War) kirobbanásáért, s az valójában mikor kezdő­dött. A konzervatív gondol­kodású amerikai történészek, akik az „erőpolitikán” alapu­ló amerikai külpolitika iga­zolására törekedtek, a felelős­séget- egyoldalúan a Szovjet­unióra hárították, s a hideg­háború kezdetét, hol 1945- től, hol 1943-tól számították, sőt voltak, akik közvetlenül az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelméből vezették le mind­azt, ami a második világhá­ború után történt. Az ún. „Űj baloldal”-hoz tartozó amerikai történészek, alapos vizsgálatnak vetve alá az 1945 utáni amerikai külpoli­tikát, kimutatták, hogy a va­lóság épp fordítottja annak, amit a régi vágású történé­szek állítanak: a hideghábo­rúért az Egyesült Államokat terheli a legnagyobb felelős­ség, az amerikai imperializ­mus volt az, amely fokozato­san aláásta, majd felszámolta az antifasiszta nagyhatalmak együttműködését. A kezdete­ket ők is 1945 nyarára he­lyezték. A történész vitákból, s az újabban hozzáférhetővé vált levéltári anyagokból ma már világos: a szovjet—amerikai viszonyban a fordulat — a szakítás — 1947 tavaszán kö­vetkezett be, akkor ért véget a háború alatt — a fasizmus­sal szemben kialakított egvüttműködés. s kezdődött meg az ellenségeskedés, a nyílt konfrontáció. A fordu­lat persze nem volt előzmé­A XX. század egyik leg­nagyobb zenei egyénisége, Bartók Béla születése 100. évfordulójának megünneplé­sére készül az ország. A vi­lághírű magyar zeneszerző, zongoraművész és zenetu­dós 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A centenárium rendezvé­nyei igyekeznek A kéksza­kállú herceg vára, a Canta­ta profana, a Mikrokozmosz és még számtalan mű alko­tójának méltó emléket állí­tani. Heves megyében, a hat­vani városi tanács In me­mórián Bartók Béla cím­mel érempályázatot írt ki az ország képzőművészei szá­mára. A díjnyertes és legér­tékesebb darabokat ez év novemberében az Arcok, sorsok biennálé keretében mutatják be a közönségnek a Hatvani Galéria kiállító- termeiben. Sorstársak cimmeí átíwn­dó műsort indít a televízió az egészségkárosodottak számára. A rokkantak nemzetközi éve alkalmából négy hetemként jelentkezik majd a képernyőn az új műsor, amelynek szerkesz­tését és készítését a pécsi tv-stúdió vállalta. Hazánkban hétszázezerre tehető a testi vagy szellemi fogyatékosok száma, s környezetük tagjait is szá­mítva, kétmillió embert érint közvetlenül ez a probléma. Elsősorban ne­kik készül a műsor, de szól természetesen az egészségeseknek is, hiszen csakis az egész társadalom összefogásával lehet meg­oldani a rehabilitációs fel­adatokat. A műsorban valamennyi egészségkárosodott cso­nyek nélkül való. A lengyel­kérdésre, s a román, ill. a bulgár népi kormány diplo­máciai elismerése körüli né­zeteltérésekre már utaltunk. Nem keltett jó benyomást Moszkvában, hogy az új el­nök .Truman — első intéz­kedései között — felfüggesz­tette, majd végleg leállította európai szövetségeseinek, el­sősorban a Szovjetuniónak szánt ún. lend-lease (élelmi­szer- és hadianyag-) szállí­tásokat. Amerikai részről nem teljesítették a szovjet kormány 6 milliárd dolláros hitelkérelmét. A potsdami megállapodások ellenére az amerikaiak 1948 májusában megtiltották, hogy a Szovjet­unió az amerikai megszállási övezetből a jóvátétel céljaira igénybe vegyen ipari beren­dezéseket. Németország .sorsa, jövője a kártérítés ügyétől függet­lenül is a szovjet—amerikai ellentétek egyik forrásává vált. A Szovjetunió egységes, demilitarizált, demokratikus Németországot képzelt el Eu­rópa közepén, amely vele ba­ráti kapcsolatok kiépítésére és fenntartására törekszik. A nyugati nagyhatalmak azon­ban más politikát követeltek: Németországot a tőkés világ részeként tekintették, s a maguk oldalára szerették vol­na vonni. Mivel ez másként nem volt lehetséges. Német­ország kettészakítását tűzték ki célul. Az első lépés e té­ren — s egyben az USA ál- lásoontia megváltozásának első jele — Byrnes amerikai külügyminiszter 1946 szep­temberi beszéde volt. amely­ben felajánlotta az Egyesült Államok segítségét Németor­szág gazdasági és politikai A legkisebb tehetségek versennyel emlékeznek nagy elődjükre. Az egri zeneis­kola növendékei három kor­csoportban mérik össze hangszeres tudásukat. A dön­tőre és a gálaestre március 28-án kerül sor. A kötelező művek Bartók alkotásai lesz­nek. Márciusban egy hónapig nyitva tartó kiállítást ren­deznek a Bartók-hangleme- zekből az egri Megyei Könyvtárban. Ugyanitt lesz ebben a hónapban a még ta­valy kiírt Bartók zenei rejt- vénypólyázat döntője és eredményhirdetése, majd áp­rilisban előadást tartanak a zeneszerző kórusműveiből Ocskay György karnagy ve­zetésével. Járási szolfézsverseny lesz februárban a hevesi zene­iskolában, márciusban pedig kórusversenyen vesznek részt a gyöngyösi járás dalosai. port gondjaival foglalkozni kívánnak, az idült betegsé­gekben szenvedők problé­máival éppen úgy, mint a mozgás- és érzékszervi fo­gyatékosokéval. Techni- nikai érdekessége az adá­soknak. hogy a lényeges in­formációkat feliratozzák a siketek és a gyengén hal­lók számára, a vakoknak pedig láttató szöveggel te­szik érzékletessé a képso­rokat. A műsor segítséget kíván nyújtani a fogyatékos emberek környezetének és családtagoknak, gondozók­nak, munkatársaknak, A képernyőn elsődlegesen közérdekű témákkal foglal­koznak, a levélben vagy te­lefonon közölt személyes jellegű problémákra pedig levélben válaszolnak. A pé­csi televízióstúdió ötven újjáépítésében, azzal, hogy Németország a jövőben a Nyugat partnere lehet. Ezt követte az angol és amerikai megszállási övezet gazdasági egyeztetése 1947. január 1-én Bizónia néven. Eltérő politikát folytatott a két szövetséges nagyhatalom a Távol-Keleten is. Bár a Szovjetuniónak nem csekély szerepe volt Japán katonai leverésében, eltérően az eu­rópai gyakorlattól, az ameri­kai kormányzat nem járult hozzá, hogy megfigyelőként helyet foglalhasson az ország felett ellenőrzést gyakorló nemzetközi területeken. Kí­nában az amerikaiak Csang Kaj-Seket és Kuomintangot pártolták, ha nem is értettek mindenben egyet, velük, míg a Szovjetunió Mao Ce-tun- got és a Kínai Kommunista Pártot segítette. Az 1947 tavaszi fordulat közvetlen előzménye az volt, hogy 1947 februárjában az angol kormány bejelentette: Anglia súlyos gazdasági ne­hézségei miatt nem tud to­vább gazdasági és katonai segélyt nyújtani Görögor- ságnak és Törökországnak. Washington növekvő aggo­dalommal figyelte az 1946 tavasz óta tartó görög pol­gárháborút, attól tartva, hogy a kommunisták vezette de­mokratikus, erők megsemmi­sítő csapást mérnek a reak­ciós. monarchist!! kormány­zatra, baloldali rendszer jut hatalomra, amely a Szovjet­unió felé fog kapcsolatokat keresni. Amerikai kormány- körökben teljes volt a.~ egyet­értés a tekintetben, hegy az USA-nak át kell vállalnia a költségeket, s meg kell aka­dályozni, hogy Görögország­Ebben a hónapban zárul a hatvani Ady Endre Könyv­tár Bartók-szemináriumá- nak rendezvénysorozata is. Az évforduló napján, március 25-én az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola két kórusa emlékhangver­senyre várja közönségét a föis' óla dísztermébe. A bu­dapesti központi rendezvé­nyen ugyanekkor a Heves megyei általános és közép- iskolások is elhelyezik a ke­gyelet virágait Bartók Béla Csalán utcai lakóházának falánál. A centenárium megyei rendezvénynaptárának utol­só bejegyzése az az ünnepi koncert lesz, amelyet má­jusban az egri Gárdonyi Gé­za Színházban tartanak majd az Egri Szimfonikus Zenekar muzsikusai. Az est vendége a huszadik század géniuszának fia, ifj. Bartók Béla lesz. egészségügyi, szociális, jogi, és egyéb intézménnyel vet­te fel a kapcsolatot, hogy igénybe vegye segítségüket a felmerülő problémák meg­oldásához; A műsor sokrétű szolgáltatást is nyújt az egészségkárosodottak szá­mára, így például pálya- választási és elhelyezkedési tanácsokat ad, közli a gyó­gyászati segédeszközök be­szerzésének lehetőségeit és alkalmazásuk módját, spe­ciális utazási és kulturális programokat ajánl. A Sorstársak első adásai napja jaiiuár 24. Minden adást követően kétórás re­habilitációs telefonügyele­tet tartanak a pécsi, stúdió­ban: a lt-849 számot bárki hívhatja az ország egész te­rületéről. ban a baloldal kerülhessen hatalomra, nehogy a forra­dalom más országokra — Törökországra és Közel-Ke­letre is átterjedhessen. 1947. március 12-én hangzott el az amerikai kongresszus két há­za együttes ülésén Truman híres (vagy inkább hírhedt) beszéde, amelyben Görögor­szágnak 300 millió, Törökor­szágnak 100 millió dollár se­gély megszavazását kérte. Ebben fogalmazta meg azt a tételt, amely később Tru- man-doktrína néven vált is­mertté, miszerint az USA vi­lágszerte kész támogatást nyújtani mindazon országok­nak, ahol kommunista hata­lomátvétel veszélye fenyeget, vagy fennáll a lehetősége an­nak. hogy az adott ország a Szovjetunió befolyása alá kerül.' Az amerikai szenátus 63:23, a képviselőház 287:107 arányban megszavazta az el­nök javaslatét. Az amerikai külpolitika 1947 ianuár elején tovább lépett. Marshall, amerikai külügyminiszter az európai országok háború utáni gaz­dasági talpraállításáhpz és újjáépítéséhez nagyszabású gazdasági segély program­beindítását ígérte, amelyet azóta Marshall-terv néven is­merünk. Bár akkor hallgat­tak róla, ma már tudjuk, a ..segélyterv” célja az USA számára fontosabb Nvusat- Európa gazdasági helvreállí- tása volt, s egy percig sem gondolták komolran. hogy azt a Szovjetunióra és a néoi de­mokratikus országokra is ki­terjesztik. Az amerikai kor­mányzat olyan nolitikai fel­tételeket szabott a segélv- nrogramban való részvétel­hez. amelvet sem a szovjet dmlomácia. sem a kelet-eu­rópai országok nem vállal­hattak. Egyedül Csehszlová­kia volt az, amely hallandó 'ett volna csatlakozni, Be­ncék Sztálin tanácsára vé­gül is elálltak szándékúból. Vlda Istváa Előadóművész-fesztivál NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (8.) Á hidegháború kezdetei SORSTÁRSAK Rehabilitációs műsor a televízióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents