Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

I Amit cs tanácsok @lBc füstiéinek Kísérlet a VITUKI-ban A VITUKI-ban vizsgálják az épülő Paksi Atomerőmű hűtővizének Duna-víz melegítő ha­tását. Az 198(1 tavaszán kezdődött kísérlet lényege: a Duna legfontosabb halfajainak, víz­zel vonuló állatainak és növényeinek életműködéséhez megkeresni azt a felső hőmérsék­leti határt, amelynél még nem károsodik a folyó élővilága. A kutatás eredményeit fel­használják az atomerőmű építői, a hűtővíz-hőmérséklet csökkentésének megoldásában. A képen: Simon Lászlóné és Gégény Éva laboránsok kísérleteznek a hűtő-fűtő termosztáttal. (MTI fotó — Kozák Albert felv. — KS) A mezőgazdasági miniszterhelyettes Egerben Megszoktuk, hogy a fon­tosabb közkiadásra szánt összegek évről évre növe­kednek. Most ez a növek­mény — az ismert gazdasági körülmények miatt — sze­rény mértékű. Mindez a ta­nácsok gazdálkodására is ér­vényes, sőt rájuk vonatkozik nagyobbrészt, hiszen ők irá­nyítják a lakosság legszéle­sebb körét kiszolgáló intéz­ményeket — kórházakat, szakorvosi rendelőintézeteket, napközi és diákotthonokat, iskolákat, óvodákat; összesen mintegy 14 ezer szervezetet. A tanácsi pénztárcából el­költhető összeg 1981-ben is valamivel több lesz, mint az idén volt; a fenntartásokra, illetve a fejlesztésekre együttesen csaknem 100 mil­liárd forint jut. Ha azonban figyelembe vesszük az árvál­tozásokat, a növekvő ráfor­dításokat és az átadásra ke­rülő új létesítményeket, ak­kor azt mondhatjuk: az alap­vető közkiadásokban meg­őrizzük az ellátás színvona­lát. Mindenre kell porciózni Mindebből következik: ott kell megfogni a pénzt, ahol lehet. Az utóbbi években még úgy szólt a lecke, hogy szigorúan sorolni kell a te­endőket. Fontosság szerinti „kategóriákba” osztották a különféle szolgáltatásokat, ennek megfelelően a pénz­kereteket. Ma már azonban lényegében csak egyetlen ki­emelt csoport van — amely­be a szorosan vett alapellá­tás intézményei tartoznak. De manapság ezen a körön belül is differenciálni kell; egyes feladatok — mint pél­dául az általános iskolai tan­termek ügye, a járóbeteg-el­látás javítása, az ivóvízháló­zat. a köztisztaság, a felújí­tások — minden másnál előbbre valók. Mindemellett a többi szük­ségletet sem szabad elhanya­golni. .Éppen ez nehezíti a tanácsiak dolgát: mindenre kell porciózni. De hát akkor hol foghatók meg a forin­tok? — hallani itt-ott a ber- zenkedőket. Hiszen a költ­ségvetésben szinte még a fillérek is lekötöttek, többi közt bérekre, energiára, bér­leti és közműdíjakra. Akik a pénzzel foglalkoznak, nagyon Az ablakon túl hóesés, itt bent gondfelhők, Éspedig Kozsda András homlokán, aki minden áron úgy sze­retne fogalmazni, hogy a horti Kossuth Termelőszö­vetkezet 1980-as eredményei ne tűnjenek dicsekvésnek. A 3800 hektáros gazdasági si­kereit ennél fogva egy ko­rábban kiérlelt koncepció szerves folyamatába állítja, várt és természetes követ­kezményeként. És minden forintnyi haszon érdemét megosztja a fiatal, magasan képzett szakemberekből ál­ló vezetés, illetve 360, job­bára ugyancsak fiatal szö­vetkezeti tag földszeretete. a közösből származó jóért mindenkor áldozatot válla­ló magatartása között. Hogy az összhang, a- kedvező üze­mi légkör anyagiakban mit Is tett a közösség asztalá­ra? A népgazdasági nagy­kalapba? Az elnök tőmonda­tos fogalmazását idézzük: „1300 hektár kenyérgabo­nánk 52, háromszáz hektár őszi árpánk 47. kilencszáz hektár kukoricánk 60. öt­száz hektár napraforgónk pedig 20 mázsás átlaggal fi­zetett. A kertészet szintén hozta a tervét. Nem beszél­ve szakosított sertésielepünk- Mk Stagy Kter leadott jo­jói tudják, súlyos hiba volna kézlegyintéssel elintézni a takarékosságra ösztönzést, mert még az eleve elköltöz­nek tekintett pénzről is ki­derülhet — fegyelmezett költségelemzéssel —-, hogy egy része felszabadítható más célra. „Megfogható” forintok Nem arról van szó, hogy mondjuk gyengébben fűtsék, világítsák az iskolák, a nap­közi otthonok helyiségeit, el­hanyagolják takarításukat, a környezet tisztán tartását. Ilyen áron nem szabad ta­karékoskodni! De azt meg lehet választani, hogy a ta­nácsoknál és intézményeik­ben milyen legyen a bútor, a felszerelés, a díszítés; a drágább se mindig haszno­sabb. praktikusabb. Aztán később az is forintokat hoz­hat a házhoz, ha időben el­végzik az esedékes karban­tartásokat. Ha a gépeket gondozzák, körültekintőbben lehet bánni a selejtezéssel is. Az is múlhat a helyiek elha­tározásán. hogy mondjuk a kettős fűtési rendszerű ka­zánokban olcsóbb tüzelő­anyagot használnak fel. Aztán, ami a fejlesztéseket illeti, utóbb gyakran emle­getett követelmény a létesít­mények többcélú kihasznál­hatósága. Mégis, csak elvét­ve vannak olyan próbálko­zások, amelyek például az iskola és a művelődési ház „közeledését”, a helyiségek közös használatát lehetővé teszik. Pedig nagyvonalú gazdálkodásra vall, ha mond­juk a lakótelep kellős köze­pén, építendő iskolát csak hagyományos értelemben vett iskolának szánják. Ki­alakításánál figyelembe lehet és kell venni a lakókörnye­zetet; legyen színtere a klub­életnek. a TIT-előadásnak, a felnőttoktatásnak, az alkal­mankénti lakógyűléseknek, sportpályái késztessék moz­gásra a környékbelieket. S ha már az iskolákról szólunk — körültekintő felújítással is lehet pénzt „csinálni”. Pél­dául a kevéssé igénybe vett nagy belső terek, zsibongók felhasználásával alakítottak ki több régebbi iskolában napközis szobát, könyvtárat, így enyhítettek a szorító tan­teremhiányon — anélkül, hogy új beruházásba fogtak volna. szág 13 és fél millió árbevé­telhez juttatta a gazdasagot.” A föld megfizet Kozsda András húsz esz­tendeje került Herédről Horbra, s immár tizenöt éve elnök. Nyilván erősen köze van az egészségesnek bizo­nyuló gazdálkodási szemlélet meghonosításához. De való­jában mi a „horti koncep­ció” lényege? — Természeti adottságaink kedvezőek, ennélfogva in­dulástól a mezőgazdasági alaptevékenységre összpon­tosítunk. Nálunk ez a min­den! Ügy bánni, azt adni a földnek, amit megkíván, s amiért majd fizet. Értem ezt a talajművelésre, a nö­vényvédelemre, műtrágyázás­ra, éppen úgy. mint a lehető­ségeinkből adódó jószágtar­tásra. A MÉM-nek sziszté­májából eredően, mint rend­szertagok. végtelenül ügye­lünk a különböző növény­fajták technológiájára. Hat­millió forintot költöttünk tavaly műszaki fejlesztésre, ami nélkül megint nincs lé­péstartás. Ami a gabonát kukoricát illeti. termesztő süknél mindig előtérben van a dinamikus fajtaváltás, va­lamint a föld tápanyagere­jének hatékony, magas szín­vonalú visszapótlása. Ser­téstelepünket illetőé« pe­Vagyis a helyi kezdemé- nyezeseknek is nagy szerepe lehet az okos pénzköltésben. Az állami intézmények ész­szerű gazdálkodását segíten­dő nemrég megjelent egy új pénzügyminisztériumi rende­let: intézkedései január el­sejétől fokozatosan lépnek életbe. A költségvetésből fenntartott, nem termelő szervezetek ugyanis régóta változatlan elvek szerint mű­ködnek. Felügyeleti szerveik — zömében a tanácsok — évről évre meghatározzák terveiket, a feladataikra ad­ható összegeket, amelyek ak­korák. amekkorák, függetle­nül attól, hogy jól vagy rosz- szul gazdálkodnak-e a pénz­zel. Ésszerüoben gazdálkodva Ezentúl a költségvetésből élő -intézmények is érdekel­tebbek lesznek a takarékos­kodásban, az éves keretet rugalmasabban kezelhetik majd; ha mondjuk a kórház egyébként minden tekintet­ben eleget tesz kötelezettsé­geinek, akkor az úgynevezett pénzmaradványokat nem vonják el tőle. Ez érvényes akkor is, ha gyógyszerkuta­tásra, vagy egyéb tudomá­nyos munkákra hasznosítja szabad szellemi és gépi ka­pacitását: az így szerzett be­vételek az intézményben ma­radnak, s a szolgáltatás to­vábbi javítását eredményez­hetik. Az intézmények persze igen különbözőek nagyságuk­ban, jellegükben, sok az ap­ró szervezet,' holott tapasz­talat: az összevont egységek többnyire szakszerű munká­ra, gazdálkodásra képesek. Igazolja ezt az egészségügyi ágazatban kibontakozó in­tegrációs folyamat; széle­sebb körben kihasználhatók a technikai eszközök, közö­sen intézhetők a beszerzések, a karbantartások, a felújítá­sok. Az ilyesfajta együttmű­ködés (közös gondnoksági megvalósítható a szakmailag önálló intézmények, például iskolák, kollégiumok, diák­otthonok között, főként a ki­sebb településeken. Most az új' rendelet felhatalmazza a tanácsokat: határozzák meg, hogy a területükön mely szervezeteknek érdemes és szükséges önálló gazdálko­dási jogkört adni. (p. s.) dig fejlesztés mellett szóló érv, hogy van keverőnk, to­vábbá bőséges abraktakar­mányunk. Ahol ilyen földe­ket találni, mint nálunk, vé­tek lenne elfordulni tőle. a szakértelmet igen meghálál­ja! Érvágások Persze a technológiai fe­gyelem, az átgondolt terve­zés, az odaadó kétkezi mun­ka ellenére érhetnek érzé­keny vágások egy olyan kö­zös gazdaságot is. mint a tíz esztendeje hitelfelhasz­nálás nélkül élő Kossuth Termelőszövetkezet. Az utób­bi három esztendő során a gáztöltő állomás, illetve az M3-as sztráda építése két­száz hektárnyi kitűnő minő­ségű földtől fosztotta meg a hortiakat. Bizony hatal­mas erőfeszítésbe került a nagyüzemi táblák új kiala­kítása. s a két létesítmény szállítási többi etkiaclásoka' is okoz, Az 1980-as időjárá­séin kímélte a határt, kilenc­száz hektárnyi kukoricájuké' egyhónapos késéssel, maga- víztartalommal tudták csak betakarítani. És tonnaszámr? fogvasztotta a szárító a gá? olajat, hogy a termést biz­tonsággal tárolhassák. A kritikus időszakokban azon­ban sohasem jelentett gon­dot a tagság mozgósítása. Annyit nyújtottak, amit csak Dr. Kovács Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteken délelőtt Egerbe látogatott. A megyei tanácson dr. Var­ga József, a megyei tanács elnökhelyettese és Koós Vik­A pártnapokra való felké­szülés jegyében tegnap Eger­ben propagandistaértekez­letre került sor a megyei pártbizottságon. A megje­lenteket Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd Szikszói Béla, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője tartott tá­megkívánt a helyzet. Így a dinnyés lehetőség valamint az ipar elszívó hatása elle­nére hosszú évek óta mun­kaerőgond nélkül, stabil tag­ságra támaszkodva törődhet­nek a szövetkezet vezetői a legkülönbözőbb fejlesztések­kel. Kozsda András ezek­ről szintén beszélt ottjártunk alkalmával. Takarékosság és közélet — A kormány húsprog­ramját segíteni igyekszünk. E cél érdekében jelentékte­len szarvasmarha-állomá­nyunkat fokozatosan felszá­molva, ötmillió forintot irá­nyoztunk elő a sertéstelep rekonstrukciójára, fejlesz­tésére. A munka megkezdő­dött. Higiénikus elletőrá­csok. malacnevelő battériák kerülnek az épületbe. ter- mesítünk. ventilláció cseré­vel. s új kocaférőhelyeke' létesítünk. Ezzel ’egybevá zó szándék a szárítóüzen Js a sertéstelep iutéséne1 átalakítása olajból pb-gázra Tervünk kész. Megvalósuló sa után 40 százalék fűtő- energiát takarítunk meg, így a beruházás költségei alig két esztendő alatt visszaté­rülnek. Persze, nem csupán a termelési jellegű fejlesz­tor, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály vezetője adott rövid tájékoztatót, majd a miniszterhelyettes felkeresett néhány fontosabb élelmiszer-termelő vállalatot. jékoztatót az ötödik ötéves terv eredményeiről, a hato­dik ötéves terv feladatairól, valamint az idei év célkitű­zéseiről. Ezt követően Barta Alajos megyénk eredményeiről, va­lamint a következő évek céljairól tájékoztatta a résztvevőket. tésnek köszönhető tagjaink jó munkahelyi közérzete, s a közöshöz való kötődése. Rövid idő alatt fölkapottá vált Hajdúszoboszlón létesí­tett üdülőnk. Éves dolgozó­inkat autóbusz hordja ki a munkahelyekre. Régi igény­ként pedig ebédlőt alakítot­tunk ki a 4_es majorban, s jelentős támogatással éppen a napokban indult be a köz- étkeztetés. .. Űjabb kitüntetésért? Négy esztendeje „kiváló szövetkezet” kitüntetésben részesült a hortiak közös gazdasága, amely a dolgozó tagok mellett csaknem öt­száz nyugdíjas, járadékos sorsával is törődik. Részük­re a közelmúltban szervez­tek találkozót, ahol — visz- szatérő hagyományként — az elnök beszámolt 1980. ter­melési sikereiről. Elmondot­ta, hogy az íitolsó öt év so­rán 35 millió forinttal nőtt a Rákóczi termelési értéke, s elérte a 100 milliót, nye­reségük pedig tizenegymillió forint körül lesz. Hogy si­kereik alapján eséllyel in­dulnak-e az újabb kitüntető címért? Sokféle szabályzó, sokféle szempont dönt eb­ben a kérdésben. De miként Kozsda András az „öregek olénuma” elé tárta, minden­képpen az a fontos és el­ődleges. hogy egy. jól zárt esztendő gazdasági, politikai, norális eredményeit a fun­damentumba építve indul­hatnak az új ötéves tervcik­lusnak. Ez nagy szó. Bizton­ságtudatot plántál vezetőbe, vezetettbe egyaránt. Moldvay Győző Kovács Imre látogatása során megyénk mezőgazda- sági helyzetével ismerke­dett, különös tekintettel a mezőgazdasági termelésre épülő megyei élelmiszer- iparra. Korszerű technológiával Az idén is 43—44 ezer lakás átadása [ a terv A népgazdaság idei terve — mint ismeretes — a VI, ötéves tervidőszakra előirá­nyozott 370—390 ezerből 76— 78 ezer lakás átadásával szá­mol. A múlt évben 83 ezer lakás volt az előirányzat, s a teljesítés is ekörül ala­kult. A kivitelező építőipari szervezetek — a miniszté­riumi és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek — az idén is, akárcsak tavaly, 43—44 ezer új otthon átadá­sát tervezik, ugyanakkor erőteljesebbeh növelik a la­kásfenntartás, -felújítás üte­mét. Elsősorban a tanácsi vál­lalatok és az építőipari szö­vetkezetek bővítik a lakó­ház- és lakásmegfiatalítási programjukat, s ennélfogva az új otthonokból viszony­lag kevesebbet, a tanácsiak mintegy 2800, az építőipari szövetkezetek pedig 3600 új otthont adnak át. A tömeges korszerű la­kásépítésre legjobban felké­szült ÉVM-vállalatok a múlt évihez hasonlóan az idén is 37 ezer új lakás átadását tervezik. Valamennyit kor­szerű technológiával építik fel, s ebből 32 ezret pane­les módszerrel. A fejlett el­járásokkal azonban a koráb­binál nagyobb arányban vállalkoznak egyedi és cso­portos telepítésű társasházak,' családi házak építésére, s a termelékeny házgyárak tel­jesítőképességének kihasz­nálását javítják a lakótele­pekhez kapcsolódó közösségi . létesítmények és szálloda-, illetve szállásjellegű épüle­tek létesítésével is. 1981. januar 10., szómba Azt adni a földnek, amit megkíván Sikeres évet zár a horti Rákóczi Megyei propagandista- értekezlet Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents