Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Csádi dilemmák PÁRIZS POLITIKAI BERKEIBEN meglehetős zavart keltett Líbia és Csád egyesülésének terve. Fran­ciaország súlyos dilemma előtt áll: ha erélyesen föllép az egyesülés ellen, az arab országokhoz fűződő kap­csolatait — s ezzel olajimportjának zavartalansá­gát — kockáztatja. Ha nem, ezzel tekintélyén esik csorba egykori gyarmatai és jelenlegi afrikai szövet­ségesei körében. Ügy tűnik, mégis az előbbit kockáz­tatják a franciák, miután a francia külügyminisztéri­um éles hangú nyilatkozatban támadta az egyesülés tervét. Más kérdés, hogy a tripoli bejelentés milyen visszhangra talál magában az érdekelt országban, az 1960-ig a fra.' jia gyarmatbirodalomhoz tartozó, s azóta önálló Csádban. Valószínű, hogy a belső fe­szültség nem csitul el, s a törzsi viszályok továbbra is fennmaradnak. Annál is inkább, mert Libia már ko­rábban is támogatást nyújtott Goukouni Oueddei ál­lamfőnek Hissene Habré hadügyi államminiszter lá­zadóival szemben. AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK 50 SZÁZALÉKA szudáni néger, 36 százaléka pedig arab. Szembenállá­suk nem újkeletű: az északon élő mohamedánok és a déli szudáni eredetű, javarészt keresztény népesség régóta harcolt egymás ellen — a francia gyarmattar­tók alaposan ki is használták ezt az ellentétet. Habré szakadár egységei nemrég súlyos, de nem végleges vereséget szenvedtek’ s Libia — a csádi el­nök kérésére — most csapatokat küld a belső bizton­ság megteremtésére, a rend helyreállítására. Az egye­sülési terv tehát részben Tripoli katonai jelenlétére épül — a múlt év június 15-én írták alá a kétoldalú szövetségi és kölcsönös védelmi szerződést. Megfigye­lők ugyanakkor kétlik. hogy a Csád számára létfon­tosságú déli országrészben az elnöknek sikerülne megszilárdítania helyzetét. GOUKOUNI OUDDEI EGYELŐRE hivatalosan semmiféle ígéretet nem tett Kadhafinak, s ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tripoli megálla­podás’ sorsáról a csádi minisztertanács közeli ülése dönt. Az egyesülés terve Párizsban mégis azonnal he­ves ellenzésre talált. Arra azonban a francia vezetés sém sszámít, hogy ezek után akár Afrikai Egészség­szervezet, akár a csádi kormány lépéseket tenne, hogy Párizs ismét csapatokat vezényeljen N’Djamenába * azután, hogy 1979-ben végre kivonultak. Gyapay Dénes ! BEJRŰT. BAGDAD, TE­HERÁN, NEW YORK A Bagdadban és Teherán­ban kiadott pénteki hadije­lentésből kitűnik, hogy a khuzisztáni Dizful és Su- sanguerp, valamint tőlük északra fekvő Ghilan-E-Garb térségében nagyszabású csa­ták dúlnak az iráni és ira­ki erők között. Teheráni ál­lítás szerint az iraki csa­patokat az északnyugati front teljes hosszában több kilométerre visszaszorítot­ták, Bagdad szerint az ira­kiak tartják állásaikat KABUL, ÜJ-DELHI Pénteken befejezte afga­nisztáni látogatását, s visz- szaérkezett hazájába Ram- csandra Szathe indiai kül­ügyi államtitkár. Afganisztáni látogatása során fogadta őt Babrak Karmai, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB főtitkára, állam- és kor­mányfő. valamint Sah Mu­hammad Doszt külügymi­niszter. LISSZABON Több mint egy hónap után Portugáliának isimét van kormánya — pénte­ken Antonio Ramalho Ea- nes köztársasági elnök je­lenlétében letette a hivatali esküt a szociáldemokrata Francisco Pinto Balsemao, aki a december 4-én repü- lőszerencsétlenség áldoza­tává lett Francisco sá Car- neiro utódjaként a szociál­demokraták, a keresztény- demokraták és a monarch- isták részvételével alakí­totta meg 18 tagú kormá­nyát. . PÁRIZS Pénteken délben párizsi „felhatalmazott források” bejelentették: Franciaor­szág csapaiterősítéseket küld a Csáddal szomszédos Kö­zép-afrikai Köztársaságba, amelynek jelenlegi kormá­nyát a francia ejtőernyősök juttatták hatalomra, a Bo- kassa ..császár" ellen 1979 szeptemberében végrehaj­tott államcsíny során. Narm’bia-konfsrencía A SWAPO elfogadja az ENSZ rendezési tervét GENF A SWAPO Felszabadítási Szervezet reméli, hogy már a Genfben zajló Namíbia— konferencián aláírhatja a tűzszünetet a délnyugat-afri­kai országot törvénytelen megszállás alatt tartó preto­riai kormányzattal. Theo Ben-Guirab, a SWAPO ENSZ-megfigyelője pénteki sajtóértekezletén leszögezte: a SWAPO teljes egészében elfogadja a világszervezet rendezési tervét, és nem kö­vetel módosításokat, így most már csakis attól függ a vég­ső megállapodás megkötése, hogy a dél-afrikai kormány­zat képviselői felhagynak-e időhúzó taktikájukkal, és a befolyásuk alatt álló namí- biai „belső pártok” szerepé­nek felértékelését célzó sakkhúzásaikkal. Számos jele van annak, hogy a Biztonsági Tanács öt nyugati tagja (Egyesült Államok, Kanada. NSZK. Franciaország és Nagy-Bri- tannia). az ENSZ namíbiai rendezési tervének tényleges szerzői, mindenekelőtt a dél­afrikai rendszer tárgyalási pozícióinak javítására össz­pontosít. Diplomáciai forrá­sok szerint a nyugati hatal­mak (különösen az európai­ak) a Zimbabwében szerzett tapasztalataik alapján haj­landók lennének „lenyelni” a SWAPO esetleges választási győzelmének következménye­it. amennyiben' a hatalmi változást nem sínylik meg túlságosan a monopóliumok namíbiai gazdasági érdekelt­ségei. Ugyanakkor leghatal­masabb afrikai szövetsége­sük, a Dél-afrikai Köztársa­ság biztonságát is szem előtt kell tartaniuk. A felszabadítási szervezet küldöttségétől származó érte­sülések szerint a SWAPO a rendezési tervnek a tűzszü­net megkötését követő több hónapos átmeneti időszakra vonatkozó részleteiben több olyan elemet talál, amely in­kább a megszálló hatalom­nak kedvez. A pretoriai kor­mányzatnak az átmeneti pe­riódusban számos kedvező manőverezési lehetősége nyílhat arra, hogy megpró­bálja elősegíteni a befolyása alatt álló — az ENSZ által el nem ismert — namíbiai pártok minél jobb választási szereplését. Az említett for­rás szerint a SWAPO any- nyira bízik választási győ­zelmében, hogy a rendezési terv hátrányai ellenére is határozottan támogatja a tűzszünet mielőbbi végrehaj­tását. Haig-nyilatkozat „Következetesség, kiszámíthatóság, egyensúly“ „Következetesség, kiszá­míthatóság, egyensúly” — ezeket a ' követelményeket állította az amerikai külpo­litika elé Alekszander Haig kinevezett amerikai külügy­miniszter pénteken a szená­tus külügyi bizottsága előtt elhangzott nyilatkozatában. Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egye­sült Államok legfőbb külpo­litikai feladatát a Szovjet­unióval való szembeszállás­ban jelöli meg. Alexander Haig a szenátus külügyi bizottsága elé ter­jesztett húszoldalas jelentésé­nek három oldalát szentelte a Richard Nixon volt ameri­kai elnök mellett eltöltött több éves ténykedésének és a . Watergate-ügyben játszott szerepének. Azt Hangoztatta, hogy akkori ténykedése min­dig a törvények szabta ke­retek között maradt. Az amerikai politika céljai Haig megfogalmazásában: „a Szovjetunió erejének ellen­súlyozása, a normális nem­zetközi gazdasági légkör helyreállítása, a fejlődő or­szágok gazdasági és politikai felnőtté válásának elősegíté­se saját népeik javára, és a nemzetközi érintkezés éssze­rű szabályainak biztosítása". Haignek a Szovjetunióval kapcsolatos állásfoglalása a Reagan-kormányzatnak azt az igényét tükrözi, hogy a nemzetközi erőviszonyokat az Egyesült Államok javára vál­toztassák meg. További téte­lei mögött az olajexportáló országok megrendszabálvozá- sának igénye, a fejlődő or­V1SZONTLÁTASRA, VIETNAM (5.) Egy nap Kambodzsában A háromszáz kilométeres távolság csak éppen a fel- emelkedéshez és a leszállás­hoz volt elég a repülőgépnek, hogy Ho Si Minh-városból Phnom Penhbe, Kambodzsa fővárosába érjünk. Nagy várakozással készült valamennyi delegáció ebbe az országba, hiszen még most is megdöbbentő tényeket hal­lunk a Pol Pot-rendszer ko­rábbi kegyetlenkedéseiről. Es újból a kérdések soro­zata: mennyire konszolidáló­dott a helyzet, mennyi áldo­zata volt az önnepirtásnak. hogyan sikerül a társadalmat újjáteremteni ? Elsőnek egy két. hónapja feltárt tömegsírhoz vittek el bennünket. Körülbelül tíz­ezer ember holttestét, illetve csontjait találták meg itt és sajnos még mindig nem tud­ják. hogy ehhez hasonló hol és hány van még az ország­ban, Borzalmas látványt nyújtottak a gúlába rakott koponyák, emberi csontok. Szinte szótlanul néztük a borzalmas látványt. Kísérő­ink szerint az eddigi becslé­sek kétmillió halottat állapí­tanak meg! A nyolcmilliós Kambodzsa lakosainak he gyede! Elsősorban az éne- miségieket, férfiakat irtot­ták a Pol Pot-rendszer kato- n i. A iátottak még élénken foglalkoztattak bennünket amikor megérkeztünk egy is­kolába. Bentlakásos, a há­romévestől a ti zenhét-tizen­nyolc évesig körülbelül há­W* ' WfM dSJn 1981. január 10., szombat romszáz gyerek él itt. Díszes, ünnepélyes fogadás, kezdünk felengedni az előző borzal­mas élmény hatásából. Ek­kor megtudjuk, hogy -ez az iskola árvák ’iskolája, vala­mennyi gyerek szüleit meg­ölték a polpotisták! A nagygyűlést és az azt követő kultúrműsort nehéz szívvel néztük végig. A leg­megrázóbb része az vojt. amikor a gyerekek előadták , a „Visszatérés Phnom Penh­be” című műsorukat. Arról szólt, hogyan irtották ki szü­leiket. hogyan bujkáltak, éheztek, vándoroltak az or­szágban. Szóltak arról, hogy milyen jól igyekszik gondos­kodni az új népi rendszer róluk. Pótolni azonban nem tudja a pótolhatatlant. Szin­te az első mondatoktól kezd­ve a szereplők és az iskola többi tanulója elkezdte a zo­kogást. Friss, mély sebeket szakított fel a gyerekekben a jelenet. Ezután felkérték a külföldi résztvevőket, táncol­janak a gyerekekkel! Nehéz volt valamennyiünknek! Szihanuk herceg volt palo­tájában fogadást adott Keo Chenda. a kormány kulturá­lis és táíekoztal-isi mmsztJ- re. Kérdésekre válaszolva ki­fejtette. hogy az ország belső helyzete egyre iavul. Ezt a gyakorlatban is láthat­tuk. népesebbek a főváros utcái, jó termést igéi a csak­nem méteres nagyságú rizs. Egymillió tonnát terveznek az idén betakarítani, jövőre pe­dig már exportképesek lesz­nek. Valamennyi közigazga­tási egységben sikerült kiépí­teniük az államhatalmi és a legfontosabb tömegszerveze- 'fcRet. Polpotis'c. oar.d»1-’ n- hány helyen még garázdálkod­nak, de számuk jelentékte­len. hamarosan teljesen fel­számolják őket. Nuch Than, a Kambodzsai Ifjúsági Szövetség elnöke el­mondta. hogy a fiatalok is egyre több feladatot vállal­nak, és oldanak meg sikere­sen. Kiépült a szervezet ap­parátusa. egyre több fiatal kapcsolódik be a különböző akciókba. Egyelőre ez jelenti a szervezethez való tartozást. Nuch Than elvtárs egyéb­ként 1979, márciusában egy népfrontküldöttség tagjaként már járt hazánkban. A kambodzsai elvtársak nagyra értékelik a testvéri szocialista országok szolida­ritását, segítségét. A magyar fiatalok nevében biztosítot­tuk a kambodzsai fiatalokat további cselekvő szolidaritá­sunkról. Élményekkel, ismeretekkel gazdagodva tértünk vissza A királyi palota Phnom Penhben Hanoiba. Jól szervezett, gaz­dag programot készítettek vietnami elvtársaink. Mint minden ilyen program, ez is Egy tömegsír Kambodzsában elég „feszes” volt, szabad időié kevés lehetőségünk ju­tott. Vietnami kísérőinktől sok­szor hallottuk: mot fut, ezzel sürgettek bennünket. Most futni kell, sietni, de miért mondják ilyen érdekesen? Kiegészítendő hézagos viet­nami nyelvtudásomat, meg­kérdeztem, mit jelent. Mot fut=egy nerc! Így mé ért­hetőbb volt! Mintegy harmincezer kilo­métert repültünk tíz föl- és leszállást hajtottunk végre, gazdas programot eüesítet- tünk Ügv éreztük, a delegáció becsíiietlel képviselte a na gvar fiatalokat, -eljesitarte tel a-iá ui* őszintén hisszük, hogy a vie*nami nép. - fiat-n ik nag sikereket fognak még elérni a gazdasági építőmunkában, a szocia’izmu? építésében TAM BIET. VIETNAM! Viszontlátást a. Vietnam! Mlinkó László (VEGE) szagokra gyakorolt amerikai befolyás növelésének szándé­ka fedezhető fel — általában az az igény, hogy a nemzet­közi kapcsolatokat mindenütt az amerikai érdekeknek meg­felelően szabályozzák. Az új külügyminiszter igen nagy teret szentelt a Szovjet­unió afganisztáni szerepével kapcsolatos nézeteinek, s köz­vetve bár, de elmarasztalta a Carter-kormányzatot a gabo­naembargóért, és más „meg­torló intézkedésekért”. Véle­ménye szerint hatékony po­litikát nem lehet napról nap­ra, futó napi igények alap­ján kialakítani. Szavaiból kitűnt, hogy nem az agresz- szív amerikai fellépést, ha­nem annak „elégtelenségét” bírálta, s a jövőben „kemé­nyebb” fellépést követel a szocialista országok nemzet­közi tevékenységének korlá­tozására „minden rendelke­zésre álló eszköz felhaszná­lásával'’. Haig általánosságban el. lenzi a „korlátozott nukleá­ris háború” elméletét. Gya­korlatilag azonban nem zár­ta ki a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetését sem. hoz­zátéve. hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzetben „nem lát olyan konfliktust, amely ilyen lépést szükségessé ten­ne". Elítélt riporterek Börtönbüntetéssel és ma­gas pénzbírsággal sújtotta egy frankfurti bíróság a nagy példányszámú Bild-Zeitung öt túlbuzgó riporterét. 1979 első napjaiban a frankfurti rendőrség rutin­szerű sajtótájékoztatója rövi­den utalt arra, hogy egy őri­zetbe vett fiatalember kisko­rú lányokat szoktatott kábí­tószerre, majd állítólag vért vett tőlük és ezt itta. Ä Bild- Zeitung frankfurti szerkesz­tőségének frissen kinevezett vezetője azonnal két ripor­terpárost is megbízott az ügy felderítésével. Az újságírók­ból és fotóriporterekből álló csoport feltörte az elhagyot­tan álló lakás ajtaját és húsz fényképet vitt magával. A Bild-Zeitung januári számai­ban napokon át címlapon szei-epeltek a törvénytelenül szerzett fotók, befolyásolva a folyamatban levő bírósági el­járást és lincshanguiatot kelt-, ve a lakosság körében. A több mint egyhónapos per során a riporterek cini­kus módon a „sajtószabad­ságra" és a „tájékoztatási kö­telezettségre” hivatkoztak. Az államügyészség csak pénz­bírság kiszabását javasolta, „ tárgyalásvezető bíró azon­ban 4-től 15 hónapig terjedő börtönbüntetéseket is kisza­bott.

Next

/
Thumbnails
Contents