Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VERSENYBEN A FUVARPIACON Folytatják a Hatvan—Füzesabony froipffi vonal korszerűsítését A MÁV sajtótájékoztatója AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 8. szám ARA: 1,4« FORINT 1981. január 10., szombat — KÖRKÉP AZ IDÉN BEFEJEZŐDŐ NAGYBERUHÁZÁSOKRÓL fi papíron múlik? M em is olyan régen egy beszélgetés kapcsán pártunk Központi Bizottságának egyik munkatársa megjegyezte, hogy a pártmunkában is egyre nagyobb tisztelete van a papírnak. Kifejtette, hogy nem a valóban szükséges, fontos papírmunka .ellen szól. hanem azt kifogásolja, hogy a szükséges adminisztráción túlmenően, önszorgalomból olyan felmérések, tervek, feljegyzések, jelentések készülnek, amelyek nem szükségesek az érdemi munkához. Igen sok olyan jelentés készül, amelyhez hasonló már készült és semmi újat nfem tud adni a régihez képest. De aat is elmondta, hogy ma már pártcsoportértekez- leteknél is tapasztalta, hogy az élő szó helyett a pártcsoportvezető jelentést olvasott fel, úgy, hogy a papír hivatalosabb, komolyabb hatást gyakorol a jelenlévő kommunistákra. mintha kötetlenül fogalmazta volna meg gondolatait. Természetesen nem csupán a Központi Bizottság munkatársa • tapasztalta és tapasztalja ezeket a jelenségeket, hanem mások is. Gyakorló párttitkárok, pártvezetőségi tagok vélekednek úgy, hogy sok a papírmunka, ugyanakkor számtalanszor előfordul, hogy saját maguk is hozzájárulnak a fölösleges adminisztrációhoz. Igen gyakori, hogy egy-egy jelentés nem csupán arról szól, mint amiről kellene, hanem sok más olyan témát is taglal, amelyik nem tartozik az adót témához. Különösen vonatkozik ez a gazdaság- politikai jellegű anyagokra. Nem ritka az üzemi, gyári pártalápszerveze- , teltben, hogy egy-egy gaz- I daságpolitikai résztéma ! kapcsán be akarják mutatni az egészet, sőt nem csupán az alapszervezeti munkáról akarnak tájékoztatást adni, hanem az egész üzem, vagy gyár életéről is. De az is szintén gyakorta előfordul, hogy egy-egy jelentés kapcsán még különböző mellékletek. kimutatások is készülnek. Nem szükséges azt hangsúlyozni. hogy a pártmun- rában is mennyire fontos a tervezés, a kellően elkészített jelentés, a beszámoló és még sorolhatnánk tovább. Ugyanakkor viszont az is gond, hogy a fölösleges papírmunka [ elvonja a figyelmet más.j 'rdemi dolgoktól. i Téves az a szemlélet, hogy az emberek, a kommunisták e^őtt csakis a Dapírnak van tekintélye. Nem az írásba foglalás adja meg egy téma je- lentőséeét, hanem az, hogy időszerű-e, kelt-e új gondolatokat, s érdemben po°1alkoznak-e vele. vagy sem. A legszebb papírra készült ielentés sem mozgatja meg senki fantáziáját, ha nem kelt gondolatokat, nem von le helyes következtetéseket, nem ad Géleteket, javaslatokat. Kaposi Levente Recsken már a második aknát w mélyítik — Újabb területekre jut el a kiskoréi ontozoviz A kettes számú akpa mélyítésével párhuzamosan már a második összekötő vágatot hajtják, amelyből még mintegy négyszáz méter van hátra Az idén új beruházások csak szűk körben indulnak, az erőket a folyamatban levők befejezésére, ütemes folytatására összpontosítják. Az év folyamán hat állami nagyberuházást fejeznek be, közülük a Szikra Lapnyomda már kész, termel, rövidesen avatására is sor kerül, s lényegében befejeződött a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója is, ahol 1981-re csak kisebb munkák húzódtak át. További négy nagyberuházáson még . számottevő feladatokat kell megoldani. Jelentős nagyberuházás van folyamatban Recsken, ahol tovább folytatják az ércmező feltárásának előkészületeit. A bányászati kutatások ebben a térségben 1970-ben kezdődtek, azóta egyebek között elkészült az 1200 mér tér mély, függőleges akna, s most a második hasonló akna mélyítése a legfontosabb feladat. A vágatok és aknák építésének előrehaladásával meggyorsult a kutatófúrás. Eddig mintegy 40 ezer méter furatot vágtak. Az így nyert leletekből laboratóriumi vizsgálatok alapján állapítják majd meg a térségben elhelyezkedő érc- vagyon minőségét és értékét. Az idén valószínűleg bizonyossá válik, hogy milyen értéket rejt a recski érc- mező, s így meghatározhatják az itteni bányászat további programját. Az eddigi kutatófúrások eredményei szerint a Mátra északi lábánál jelentős érckészletek feltárására nyílik lehetőség. Az idén a második függőleges akna mélyítésével az 1243 méteres mélység elérését tervezik. A nagy mélység, a nehéz geológiai körülmények sok. előre nem tervezhető feladatot is adnak. Gyakran kell megküzdeni vízbetörésekkel, s a kemény kőzet is próbára teszi az embert és a gépeket. A tervezettnek megfelelő ütemben épül és az idén befejeződik hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítményének. *h kiskörei Tisza—II. vízlépcső második üteme. A több mint egy évtizede üzemelő vízlépcsőhöz kapcsolódva már teljes hoszJ szában elkészült a nagykun^ sági főcsatorna együttesei több mint 90 küométer hoszszú ága. A mesterséges folyam összeköti a Tiszát a Hortobágy—Berettyó főcsatornával, valamint a Körössel és az Alföldnek olyan térségeibe juttatja el a vizet, ahol korábban az aszály uralkodott. Üzembe helyezték a két mellékesatornát, amelyek Mezőtúr, Túrkeve, illetve Tisz.aföldvár és Me- zőhék térségébe juttatják el az öntözővizet a nagyüzemek számára. Az idén készül el az a csatorna, amely Karcag térségét látja majd el öntözővízzel. A vízlépcső körzetében az idén befejezik a technikai eszközök kiépítését is, felszerelik például a távközlési rendszert, a vízmércéket, a vízészlelőállomásokat, s ezzel befejeződik a Tisza—II. vízlépcső építésének második üteme. A Minisztertanács múlt évi határozatának végrehaj-v fásaként meggyorsult a Szekszárdi Húskombinát építése. 1,9 milliárd forintos költséggel 9 múlt év végére túljutottak a beruházás első szakaszán, vagyis elkészült a sertésszállás, a vágóvonal az előhűtőkkel, és a hűtőtárolókkal. kész a vízmű és a szennyvíztisztító rendszer és több kiegészítő létesítmény. Így megkezdődhetett a sertésvágás technológiai rend- szei'ének próbaüzeme, amely január 20-ig tart. A próba sikeresnek ígérkezik: eddig 800 sertést vágtak le, ezeket fazonban egyelőre félbehasítva értékesítik. Most a beruházásnak az a része következik. amelynek segítségével rátérhetnek — mégpedig korszerű módon — a hús feldolgozására. Ehhez körülbelül egymilliárd forint értékű munkát kell még elvégezni. A terv szerint az idén 200 ezer sertést és 4000 szarvasmarhát vágtak le és 500 tonna húskészítményt is gyártanak. A beruházást ez év végéig kell befejezni. Teljes kapacitásának elérésekor a húskombinát évente 550 ezer hízósertést dolgoz fel, 12 ezer tonna dobozos sonkát és csaknem 5000 tonna húskészítményt állít elő. Az év végére kell elkészülnie a Budapesti Nagy Sportcsarnoknak is. amelynek főépüietei már állnak. Felépült egyebek között a körcsarnokot övező több mint 400 méter hosszú háromszintes gyűrűépület, ugyancsak tető alá került a gyakorló pályák csarnoka. A sportkombinát energiaközpontja most már a végleges fűtőberendezésekkel szolgáltat meleget a körcsarnokban, s így nagyobb erőket összpontosíthatnak a belső • építési, szak- és szerelőipari munkákra. A lendületesebb ütemre szükség van, mert a körcsarnok kivitelezésénél kéthónapos késés keletkezett. Ezért a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat és a legnagyobb alvállalkozók közös ütemtervet dolgoztak ki a késés pótlására. A körcsarnokban már jelentős munkaterület áll rendelkezésükre a nagyobb erők bevetésére. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói még januárban megkezdik a körcsarnok jégpályájának technológiai szerelését. Már megkezdődött a körcsarnokhoz vezető gyaloghíd építése is, s hamarosan hozzáfognak a Népstadionhoz csatlakozó újabb két gyalogos felüljáró kivitelezéséhez. Az idei feladatok közé tartozik további utak, a térburkolat! a térvilágítás kiépítése, továbbá mintegy félmilliárd forint értékű szak- és szerelőipari munka elvégzése. Az erők gyors és rugalmas összpontosításával akarják pótolni a késést, hogy az év végén —, de lehetőleg még valamivel előbb — átadhassák a korszerű sportkombinátot. (MTI) Ma már nem elegendő az, ha minden felkínált áiut elszállítanak, mert ezzel koránt sincs kitöltve a kapacitásuk; fokozottabb kereskedelmi tevékenységgel. fuvarszervező és szervező tevékenységgel kell helytállnia a vasútnak is — hangsúlyozta a MÁV pénteki sajtótájékoztatóján Szűcs Zoltán vezérigazgató, aki" beszámolt a vasút múlt évi munkájáról, idei feladatairól, elképzeléseiről. A tavalyi tapasztalatok arra utalnak, hogy a személy- és árufuvarozásban megszűnnek a növekvő mennyiségből adódó feszültségek, így a túlterheléstől megszabadulva a korábbi erőfeszítéseket szolgáltatásainak javítására fordítja a vasút. A személyforgalom már tavaly mérsékeltebben csökkent — csak a rövidebb távolságokon volt kevesebb az utas —, így az idén némi emelkedéssel, összesen 288 millió utassal számolnak. A személyszállítás javítása érdekében a távolsági forgalomban kevesebb sze- . mélyvonatot közlekedtetnek, ugyanakkor bővítik a gyors- vonati hálózatot, a nagyvárosok, a megyeszékhelyek közötti közvetlen összeköttetéseket. A munkásszállításban a főváros körzetében sűrítik a járatokat, a köz. lekedés rendjével, menetrendszerűségével, a vonatok tisztaságával, a zsúfoltság csökkentésével teremtenek kulturáltabb, kényelmesebb utazási lehetőségeket. Megszüntetik a gőzvontatást a megyeszékhelyek körzetében is. A hazai és a nemzetközi fogalomban 156 korszerű személy- és étkezőkocsit helyeznek üzembe: 30 új étkezőkocsit például már az első negyedévben. Az áruszállításban is a minőségi munka fejlesztése a fő feladat, miután a legtöbb közlekedési vállalatnak fölös kapacitása van. A várható igényeknek megfelelően 133 millió tonna áru elszállítására készült fel a . vasút. Megbízhatóbb munkával arra törekszik a vasút, hogy visszaszerezze azokat a hosszú távú fuvarokat is, amelyekkel az elmúlt években kapacitás hiányában a közúti közlekedést bízták meg az üzemek, a vállalatok. A fejlesztési tervek szerint egyebek között folytatják a Budapest—Hegyeshalom fővonal rekonstrukcióját, a Szerencs—Nyíregyháza, a Püspökladány—Debrecen, a Hatvan—Füzesabony és a Sárbogárd— Dombóvár közötti vasútvonal korszerűsítését, A már említett személykocsikon kívül 21 villamosmozdonyt és 500 teherkocsit vásárolnak, a korszerű fuvarozási technológia bővítésére pedig 400 konténert szereznek be. Javultak az oktató-nevelő munka feltételei Új iskolák, diákotthonok épültek megyénkben Az elmúlt öt esztendőben számottevően javultak az oktató-nevelő rpunka tárgyi feltételei: országszerte — így Heves megyében is — számos új. korszerűen felszerelt tanintézetet adtak át. csökkent az iskolák közötti színvonalbeli különbség, a diákotthoni helyek ezrei teremtettek jobb lehetőséget a falun élő fiatalok továbbtanulására — erről tanúskodnak a most lezárult tervidőszak oktatási gyorsmérlegének adatai. A társadalmi igényekkel összhangban A recski nagyberuházás első aknája 1200 méterre hatol a föld mélyére (Fotó; Perl Márton) az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzési intézményhálózat fejlesztésére fordították a művelődési beruházásokra szánt összegek legnagyobb részét: ezt nemcsak a pedagógiai munka tartalmi és módszertani korszerűsítése indokolta, hanem az is, hogy az utóbbi években a korábbinál jóval népesebb korosztályok lépték át először az iskola kapuját. Csaknem 40 százalékkal teljesítették túl az óvodai ellátottság javítását célzó előirányzatokat: a tervidőszak során épült új óvodákban 63 ezer kisgyermeket helyezhettek el. s egyéb bővítések révén további 43 ezer hely létesült részükre, így a legtöbb településen már — Heves megyében sem — nem kell visszautasítani az igénylőket, bár gyakori még. hogy az optimálisnál magasabb a csoportok létszáma. Jelenleg 6200-zal több általános iskolai osztályteremben folyik a tanítás, mint a tervidőszak elején. A tantermek fele új. a korszerű pedagógia követelményeinek megfelelő iskolaépületekbe létesül — ilyen többek között az egri 4-es iskola új nyolctantermes éoülete. Az erőteljes növekedés segítette. hogy mind gyakrabban alkalmazták a Clasp köny- nvűszerkezetes építési móJ dot. A középfokú oktatás fejlesztése során- több új szakközépiskolában. illetve szakJ munkásképző intézetben kezJ dődhetett ' meg az elmúlt években a Tanítás, így pél-' dául modern tanműhelvek-J kel 'felszerelt szakközépis-’ kola épült és bővült a régi — Egerben is. Annak érdeJ kében, hogy a távolabbi tez lepülé=ekről bejáró közéois- kolások is városi társaiké^ ho^ hasonló körülménvek köJ Zott VScziilhacspnpl^ fpT választót! oélvámkra öt alatt 11 ezer diákotthoni férőhelyet létesítettek — köá zöttük például Hevesen. EgerJ ben, Pétervásárán — ám íarjj sem sikerült teljesen kielá# gfteni az igényeket. **»**£,
