Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
Kincsek a vármúzeumban Jelentős kincsekkel gazdagodott az egri Dobó István Vármúzeum. A legérdekesebb szerzemény Reme- *■ nyik Zsigmond reneszánsz faragott ládája és néhány kézirata. Az utóbbiak az egri irodalomtörténeti gyűjteményt gyarapítják, míg az előbbi a dormándi emlékszobába kerül. Nyolc darabból álló népi hangszergyűjteményt ajándékozott az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskola az intézménynek. A régi húros, pengetés és fúvós zeneszerszóm-rit- kaságok a szlovák és délszláv falvak lakosait szórakoztatták valamikor és onnét kerültek Egerbe. Más társaikkal együtt a közeljövőben valószínűleg kiállításon tárják őket a nagyközönség elé. A képtár gyűjteménye régi és új festményekkel gazdagodott: két megyénkben élő kortárs festőművész. Nagy Ernő és Balog László munkái kerültek ide., Emelett a múzeum birtokába jutott egy értékes régi mű is: a XVIII. századi piktúra egyik jeles osztrák mesteré- nék, Johann Georg Daerin. gernek Szent Teréz extázisa című képe. Uj orgona Szombathelyen A szombathelyi Bartók Béla-terem új orgonát kapott. Az ezerhatszáztizennegy sípos, huszonhárom regiszteres, Drezdában gyártott orgonát az NDK-ból érkezett szakemberek már összeállították. Leholka Gábor orgonaművész ünnepi hangversenyen „avatta fel” az új hangszert. Képünkön Franke Gottfried, az orgona egyik építő je. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv.) ái Riporter kerestetik Tv-műsorok — fiataloknak Űj ifjúsági műsorokkal ismerkedhetnek meg a közeljövőben a tv-nézök. Vendég, jeggyel a kongresszusra címmel — a KlSZ-kongresz- szust közvetlenül megelőző időszakban — vetélkedő kezdődik a képernyőn. Játékos formában adnak számot ezekben az adásokban a mai ifjúság részvételéről a termelő- munkában. a tanulásban és a haza védelmében. Egy-egy alkalommal két-két fiatal verseng majd. Ismét megrendezik a népszerű Riporter kerestetik vetélkedőt. A 6 részes sorozatban legsikeresebben szereplők a tervek szerint feladatokat kapnak a KISZ- kongresszus eseményeinek közvetítésében is. Kéthavonta, vasárnap délutánonként kerül képernyőre a Diákdélután. A kétórás műsorok — amelyekben a pályaválasztástól a szórakozási szokásokon át a viselkedési formákig sokfajta téma szerepel — elsősorban a középiskolások érdeklődésére tarthatnak számot.. A zenei ismeretek terjesztését segíti a Zenebona című új gyermekmagazin. A havonta jelentkező program zenélő gyermekeket mutat be, zenei műfajokkal és stílusokkal ismerteti meg a legifjabbakat, beavatva őket többek között a t^iltanulás rejtelmeibe, a hangszerbarkácsolás mesterfogásaiba. (MTI) EGY SZAKSZERVEZETI KULTÚROTTHONBAN Petőfi banyai örömök és gondok Hogy miben különbözik egy szakszervezeti művelődési otthon a tanácsitól? Sokban: másfajta anyagi lehetőségek között, más közegben tevékenykednek itt a szakemberek. A hagyományok erejéből építkezve, munkahelyi közösségekre támaszkodva különösen ott lehetnek eredményesek, ahol a település életébe is szervesen be tudnak kapcsolódni. A petőfibányai kúltúrház valóságos csodapalota. Hatalmas előcsarnok tárul föl ámuló szem előtt, ahonnét széles lépcsősor vezet az emeletre. Ott találom Misi Lajosnét, aki 1973 óta vezeti az intézményt. Beszél- . getésünket azonnal a gyönyörű épület dicséretével kezdem. Jó adottságok — Valóban szép, nagy ez a „ház”, de most megszaporodtak vele gondjaink. Majdnem harminc éves, s tatarozásra szorul. El is kezdték a munkát, de csigalassúsággal halad. Persze komoly felújítást kell végezni, a tervek hárommilliós költségről szóltak, de menet közben is adódik majd ez-az. — Rendezvényeink vannak most is, s csoportjaink dolgoznak, hiszeh nem eshet ki ennyi idő. Nemrégiben volt itt például a Népszínház egy előadással. — A Mátraalji Szénbé- bény egyetlen kultúrháza ez, s még két üzem: az ÉRDÉRT és a Vegyépszer is támogat bennünket. Évi, költségvetésünk eléri az egymillió-kétszázezer forintot. Nem panaszkodhatunk, ez elég, annál is inkább, mivel a vállalatunk egy-egy alkalommal még hozzájárul, ha valamilyen fontos esemény van. — Sokrétű a munkánk: rendszeresen tartunk itt szakmai képzéseket, politikai oktatásokat. Működnek kiscsoportjaink: nők klubja, gyermekkórus, kertbarátkör, s még sorolhatnám tovább. Fúvószenekarunk ezekben a hetekben adott nagysikerű hangversenyt: a lakótelep apraja-nagyja itt volt. Azt is mondhatnám, hogy szinte reggeltől estig zsúfolt ez a hely, annál is inkább, mert a filmvetítéseket is szoktak rendezni: a mozit éppen ebben az évben sikerült átadni a MOKÉP-nek, így hát ez nem minket terhel, lgv is reggel 8-tól este 10-ig nagy elfoglaltságot jelent az itteni munka. Vonzások és vállalások — Milyen esti programokkal várják a közönséget? — Elég gyakran vannak színházi, pódiumi bemutatók. Jártak itt az elmúlt esztendőben híres nótaénekesek, a Népszínház művészei, két alkalommal a Mikroszkóp Színpad tagjai, Záray—Vámosi; de szerepelt Sütő Irén, Horváth Teri vagy Vitai Ildikó is. — Elég szép számmal jöttek látogatók, de az a baj, hogy rendkívül „egyenetlen” módon. Tudniillik az év elején teszik meg a brigádvállalásokat, s ezután egy-két eseményre gyorsan eljönnek — mindegy is talán, mire —, hogy leróják, aztán színüket sem látjuk. Úgyhogy a programok egy része túlszervezett, a többire pedig pangás jellemző. *— Csínján kell bánni a a hétvégével is, mert ilyenkor sem a bejáró dolgozók, sem a lakótelepen élők nem mozdulnak ki szívesen. Mégis azt mondhatom, hogy nem panaszkodhatom, az érdeklődés hiányára. Csak jobb lenne, ha természetesebben használnák föl ezeket az adottságokat. Az üzem és a lakótelep — Az előbb említette, hogy két csoportba tartoznak látogatóik ... — Igen, valamikor a lakótelepre és az üzemre is egyformán hatottunk, de az utóbbi években nagy változás történt. A dolgozók máshonnan járnak ide jórészt, viszont innen is utaznak reggelente máshová — pl. Visontára — munkába az emberek. — Számunkra mégis a bánya az elsődleges, s igyekszünk a családoknak gyermektől a felnőttig kezdve kellemes, szórakoztató elfoglaltságot biztosítani. Különböző korosztályok számára találkozókat rendezünk; nyugdíjasoknak üzem- látogatást, hogy lássák, mi változott meg a pihenés évei alatt. — Most gondban leszünk a tatarozás alatt, de kapunk egy-két helyiséget az üzemtől. Ha a színpadunk s termeink átépülnek, újult erővel dolgozhatunk. — Mivel úgy látjuk, hogy a klubforma elavult, s nemigen tudnak mit kezdeni a tagok magukkal, úgy határoztunk, hogy egy-két szobánkat a kötetlen szórakozásra alkalmassá tesszük: játékokat helyezünk el bennük, hogy aki betér hozzánk, kedvére tölthesse az idejét. Csak az kellene, hogy mindez gyorsabban haladjon. Sokan megfordulnak nálunk, kár lenne elveszteni ezt a lendületet. — Hányán dolgoznak itt, s milyen végzettséggel ? — Négyen vagyunk: rajtam kívül egy könyvtáros, egy gazdaságvezető és egy pénztáros munkálkodik itt. A SZOT valamennyiünket beiskolázott, megszereztük a népművelés főiskolai diplomáját. ★ Amikor búcsúzóul végigjárjuk az épületet, azon gondolkodom, miért nem épülhet be máshol is eny- nyire az emberek életébe a művelődési ház. Persze ez sokmindentől függ. Az anyagi helyzettől, a közművelődési szakemberek végzettségétől, hozzáállásától, de végül is miért ne lehelne mindezt máshol is így Végezni? Legalább az esélyeket megteremtve. Gábor László NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (6.) Koalíció és népfront * A második világháború után Kelet-Európábán a népfrontnak két típusa, pontosabban két változata alakult ki: az ún. „egypártrendszerű”' és a „többpártrendszerű” népfront. Az „egypártrendszerű” népfront lényegében egy politikai tömegszervezet volt, amelyben kezdettől fogva a kommunista párt meghatározó szerepe érvényesült (kommunisták töltötték be az államhatalmi pozíciók döntő többségét), míg más pártok vagy egyáltalán nem léteztek, vagy csak formális szerepét játszottak. Tagjai voltak viszont a népfrontnak a társadalmi és tömegszervezetek (pl. szakszervezetek) valamint az érdekszövetségek. sőt egyénileg is be lehetett lépni oda. A népfront ezen típusával találkozhattunk Jugoszláviában és Albániában. Albániában a Demokratikus Frontban csak a kommunista párt vett részt, más pártok nem. mert azok működését a kommunista párt szektás vonala következményeként nem engedélyezték. Jugoszláviában a Nemzeti Felszabadító Frontban viszont a JKP mellett helyet foglalt még öt vagy hat párt, közöttük a Horvát Parasztpárt és a Független Demokrata Párt, de csak a kommunista pártok voltak kiépített, független szervezetül. januar S., csütörtök tel. A többiek csak névleg léteztek, saját pártapparátussal. anyagiakkal nem rendelkeztek, s így szervezkedni sem tudtak. A „többpártrendszerű” népfront ezzel szemben önálló, egymástól független politikai pártok koalíciója volt, amelyben a vallási pártoktól kezdve a parasztpártokon át a munkáspártokig jellegüket, osztálybázisukat, ideológiai és politikai beállítottságukat. szervezettségüket, módszereiket és mentalitásukat tekintve nagyon különböző politikai szervezetek és csoportok vettek részt, s amelyben a kommunista párt csak' az egyik, bár kétségkívül a legfontosabb szereplő volt. A népfront eme típusának is sokféle változata létezett az érintett országokban. Bulgáriában, Csehszlovákiában. Lengyel- országban, Magyarországon és Romániában. A . koalícióra lépett pártok száma, egymás közötti erőviszonyaik, a hatalomban való részesedésük mértéke függött az adott ország történeti hagyományaitól. a forradalmi erők helyzetétől. s a demokratikus átalakulás radikalizmusától. A „többpártrendszerű” népfront 1944 és 1948 között "három fejlődési szakaszon ment keresztül Az első szakaszra, amelyet a „széles” koalíció időszakának nevezünk, az a jellemző. hogy a népfrontban, s következésképpen a kormányban, a parlamentben, az államigazgatásban stb. valamennyi legálisan működő antifasiszta párt és csoportosulás részt vesz. Apáitok reprezentatív politikai szervezetek, valódi társadalmi erőket és érdekeket képviselnek. A politikai pluralizmus sértetlen. A pártok és politikusok szabadon végezhetik tevékenységüket, szervezkedhetnek, lapokat adhatnak ki, viszonylag egyenrangúan élhetnek a szabadságjogokkal. A pártok között harmónia és egyetértés van, s betartják a koalíciós játékszabályokat. Jelentős 'társadalmi-gazdasági reformokat hajtanak végre, közöttük a földreformot és az első államosításokat; hozzálátnak az újjáépítéshez és az egyes országok gazdasági élete helyreállításához: folytatják ' a társadalom demokratikus átépítését. A szoros együttműködés és a konszenzus ellenére azonban már ebben a szakaszban megkezdődik a harc az ál- l mhatalom feletti ellenőrzés megszerzéséért, kiboptakozik az ún. „pozícióháború", s megindul — ha különböző mértékben és ütemben is — a belpolitikai polarizáció. A koalíción belül szűkebb csoportosulások alakulnak ki. (Romániában a Demokratikus. Blokk, Magyarországon a Baloldali Blokk.) A „széles” koalíció országokként eltérő ideig tartott. Romániában .és Bulgáriában már 1945 tavaszán lezárult ez az időszak, Lengyelországban azonban csak 1946 őszén. Magyarországon viszont 1947 kora nyarán. A pártszövetségeknek ez a széles körű formája legtovább Csehszlovákiában maradt fenr), s csak az 1948 februári fordulat vetett véget a fennállásának. A „szűk” koalíció — a második szakasz — időszakában a népfrontban és a hatalomban már nem képviselteti magát az összes antifasiszta párt, hanem csak a baloldaliak, s a jobboldali elemektől megtisztult demokratikus pártok. A kormányzati hatalomban megnövekszik a munkáspártok, elsősorban a kommunista pártok befolyása. A polgári, paraszti és vallási politikai szervezetek, valamint a jobboldali szociáldemokrácia zömmel ellenzékbe vonulnak. A politikai harc főként a kormánykoalíció és az ellenzék között bontakozik ki, de a koalíción belül is megbomlik az egység, s nézeteltérések, súrlódások keletkeznek a munkáspártok között is. A baloldal az ellenzéki erőkkel szemben a hatalomért vívott harcban politikai eszközök mellett adminisztratív eszközöket ig igénybe vesz. A politikai ellentétek kiéleződése miatt a fejlődés lelassul, belpolitikai válságok sorozata bonyolítja, az újjáépítést, a gazdasági nehézségek felszámolását. s a demokratizálódás folyamatának további elmélyülését. Ez a periódus országonként szintén különböző ideig tartott: Bulgáriában és Romániában 1945 tavaszától 1947 nyaráig. Lengyelországban 1946 őszétől 1947 őszéig. Magyarországon pedig 1947 nyarától 1948 nyaráig. A polgári ellenzék viszonylag a legerősebb Romániában volt: gerincét az ún. ..történelmi pártok”, a Maniu-féle Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt alkották Bulgáriában 1945 nyarán N Petkov. a Népi Földműves- szövetség vezérének irányításával kezdődött az ellenzéki szervezkedés, amelyhez csatlakozott a jobboldali sz<- ciáldemokrata párt. valamint a polgári arculatú Demokrata Párt. Lengyelországban, a Mikolajczyk vezette Lengyel Néppárt 1946 októberében lépett ki a kormánykoalícióból, s inditott támadást a munkáspártok ellen. Mindazonáltal a népi demokratikus erők politikai (de nem egyszer adminisztratív) nyomása a saját prog- ramtalanságuk következtében az ellenzéki pártok 1945 —46 folyamán fokozatosan vesztettek tömegbefolyásukból, a parlamenti választásokon sorozatos veszteségeket szenvedtek, 1947 nyarán, őszén összeütközésbe kerülve a népi demokratikus renddel, fokozatosan felszámolódtak. Maniut és Petko- vot — államellenes szervezkedés vádjával — letartóztatták és bíróság elé állították (a bolgár parasztpolitikust ki is végezték), a Nemzeti Parasztpártot, a jobboldali Népi Földművesszövetséget pedig betiltották, ill. feloszlatták. Mikolajczyk 1947 októberében illegálisan elhagyta Lengyelországot. Ezzel a burzsoázia fő képviselői kiszorultak a politikai hatalomból. A „többpártrendszerű” népfront fejlődésének harmadik stádiuma: a felszabadulás után létrejött pártkoalíció ..lebontása”, s az áttérés a szocialista politikai és hatalmi viszonyoknak megfelelő pórtrendszerre. Erre a korszakra az a jellemző, hogy mindenütt, felszámolják a nyílt ellenzéket, ezzel a burzsoázia képviselői a politikai életből is eltűnnek. Egy ideig a kormánykoalícióban munkáspártok mellett részt vesznek a baloldali vezetés . alá került demokratikus pártok, de hamarosan megkezdődik a „szűk” koa-, líció átszervezése. A legjelentősebb lépés e téren a jobboldali szociáldemokrácia kiszorítása a hatalomból, a munkáspártok egyesülése. c az egységes proletárpárt létrehozása. A jobboldali szociáldemokrácia elleni harc 1947 őszén a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása után ke- . rült előtérbe. Romániában a két munkáspárt már 1947 szeptemberében elhatározta, hogy hozzálát a munkás- osztály egységes politikai szervezetének létrehozásához. Magyarországon és Lengyel- országban hosszas politikai harc után 1948 tavaszán született hasonló értelmű döntés, míg Csehszlovákiában, ahol a legerősebb volt a szociáldemokrata munkásmozgalom, csak az 1948 februári fordulat után három hónappal került napirendre a munkáspártok egyesülése. Az egységes munkáspártok létrehozásának ideológiai, politikai, szervezeti elveit a kommunisták dolgozták ki, de g végrehajtás során számos helyen a demokratizmus, az egyenjogúság, s a pártszerűség elvét megsértve a volt szociáldemokratákat az új pártban háttérbe szorították. Az egységes munkáspártok létrehozása nagy jelentőségű tett volt; betetőzte a népi demokratikus forradalom győzelmét: a hatalom oszthatatlanul a munkásosztály kezébe ment át. mivel minden kényes pozíciót az egyesült pártok képviselői, jobbára a kommunisták töltötték vbe. A munkáspártok fúziójával párhuzamosan számos országban sor került a baloldali vezetés alá került pa- rasztpártok egyesítésére is. (Pl. Lengyelországban, Bulgáriában.) A parasztnártok mellett több helvütt formálisan más pártok is fennmaradtak. Elfogadva a szocializmus platformját, s a kommunista párt vezető szerepét, betagozódtak a kiépülő szocializmus politikai rendszerébe. . Vida István
