Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

A Saturnus fiizeni a Földnek A csillagaszat tudomá­nyát a legelsők között em­legetik, A legendák változa­tos módozatai szólnak a vi­lág teremtéséről. Koperni­kusz óta — aki a naprend­szert kiragadta, elkülönítet­te a csillagok világából —, mindinkább annak a felde­rítésére törekednek a csilla­gászok. hogy a bolygórend­szer hogyan állott elő? Mind ez ideig csak elméletek, fel- tételezések láttak napvilágot. A modern csillagászat megte­remtői: Kopernikusz, Galilei, Kepler, még csupán a nap­rendszer szerkezetét s eze­ket összekapcsoló égi mecha­nikát ismerték fel. Tehát csak arra adtak választ, ami akkor volt. fi technika történetéből Világraszóló magyar találmány — Izzócsöves gyújtás és az első motorkerékpár — Vasbeton gerenda — Megjelenik az első celluloid filmszalag — A villamos energia nagy távolságokra való szál­lításának problémáját oldot­ta meg a híres magyar „mémöktriurnvirátus” Déri Miksa, Bláthy Ötté Titusz és Zipernowszky Károly transzformátor nevű 1 talál­mánya. A vezetékeken fo­lyó áram ugyanis az áram- erős.ég négyzetével, arányos, hatalmas veszteséget szen­ved a szállításkor. Ha sike­rül az áramot kisebb áram­erősség mellett szállítani, akkor ez a veszteség jelen­tősen csökken. Ezt a prob­lémát oldotta meg a transz­formátor. Találmányukat 9.4 évvel ezelőtt. 1885. ja­nuár 2-án jelentették be „Újítások villamos áramok elosztásában váltakozó ára­mú induktorok segítségé­vel” címen, majd egy hó­nappal később eljárásukat szabadalmaztatták is „Javí­tások indukciós készülékek villamos áramok transzfor­málása céljára” megjelö­léssel. O — Ugyancsak 90 éves Gottlieb Daimler (1834—1900) német mérnök motorkerék­pár és ízzócsöves gyújtás találmánya. 1885-ben Stutt­gart határában indult el a hatalmas küllős kerékkel, bőrnyereggel és petróleum- mo'orral ellátott alkotmány A motor minden addigi re­kordot felülmúló, percen- ként ooo fordulatszámot ért el. Később a feltaláló fi­gyelme a motorjának sze­mély- és teherkocsikba va­ló beépítése felé fordull s nem foglalkozott tovább ; motorkerékpár fejlesztésé­vel. O — Az első vasbeton geren­dákat 90 évvel ezelőtt. 1890- ben Thaddeus Hyatt (1878— 1910). amerikai mérnök ké­szítette el. Gerendáiban a vasbetéteket kizárólag a hú-' Daimler motor­kerékpárja a müncheni Deutsches Museumban zott övbe helyezte, azokat felfekvés közelében felgör­bítette és a felső övben horgonyzott kengyeleket, al­kalmazott. Sok más felfaló--- ló sorsán osztozott: irányel­vei csak. félszázad utón váltak általános érvényűvé, korában elgondolásai meg­értésre nem találtak és a vasbeíonépítés csak jóval' később, más alapokból ki­indulva fejlődött ki. — Filmszalagot 90 évvel ezelőtt állítottak először celluloidból elő és ezzel kez­dődött meg tulajdonképpen a mozgófényképezés fejlő­dése. Kovát« Andor A kettő közül a Laplace francia csillagász-fizikus úgynevezett ködelmélete lát­szott logikusabbnak, aki a gondolatait 1798-ban öntöt­te formába. Elképzelése sze­rint a naprendszer helyén egy tengely körül forgó (te­hát eleve mozgó), magas hő­mérsékletű gázköd létezett. Ez volt az úgynevezett ős­nap . A tömege fokozatosan hűlt, lassan összezsugorodott, a pólusai környékén mind­jobban belapult, az egyen­lítője mentén pedig kidom­borodott. E folyamattal pár­huzamosan forgási sebessé­ge növekedett. (Mint aho­gyan a műkorcsolyázó for­gása is felgyorsul, ha két karját feje fölött összezár­ja.) A forgó, lapuló testről az egyenlítője mentén fel­gyülemlett anyag gyűrű alakjában sorra levált. Két erő harcából állt elő a gyűrű: a forgás közben mindjobban erősödő centri­fugális erő legyőzte a vonz­erőt, s azzal egyensúlyba ke­rült. (Ez okozza azt a köz­napi jelenséget is, hogy a forgó kocsikerékről a sár leválik és az abroncs érintő­je irányában próbál kire­pülni.) A gyűrűleválás több­ször is megismétlődik. Vég­ső mozzanatként a gyűrűk felszakadnak és bolygokká tömörülnek. A Napból váltak ki? Galileit követően a XVII. században már felismerték a Saturnus gyűrűit. (Aki ezt Űrhajósok fényképezőgépe Az Interkozmosz-pvogrnm keretén belül lehetőség nyí­lik a szocialista országok számára, hogy részt vállaljanak különféle űrkutatási programok végrehajtásában. Ilyen prog­ramok .példáid a földi erőforrások felmérése a világűrből, a csillagászati kutatások, űrkohászati éí űrbiológiai kísérletek stb. A hordozórakétákkal, űrhajókkal nem rendelkező szo­cialista országoknak jelentős a Szovjetunió segítsége e téren. A szocialista országok tudósai részt vesznek a közös űrku­tatási programok kidolgozásában, valamint a mesterséges holdakra és űrhajókra telepített különféle műszerek terve­zésében és gyártásában. Az NDK űrhajósa. Sigmund Jahn Szovjet kollégájával. Bikovszkival végzett közös űrrepülést 1978 nyarán, amikor a Szojuz 31. űrhaióval dokkoltak rá a Szojuz 29,—Szaljut fi. űr­komplexumra. A közös űrrepülés során a képünkön látható, Praktica EE 2. típusú elektronikus fényképezőgépet használ­ták. A gépet a PENTACON DRESDEN gyárban állították elő. \ speciális kamera kikísérletezésében az optikus szakembe­rek .mellett az »NDK Tudományos Akadémiájához tartozó Központi Geofizikai Intézet munkatársai u jelentős részt vállaltak. (KSJ felismerte: Huygens 1655.) Laplace e látványból már elméletet kovácsolt. A XIX. században az ő elméletét is háttérbe szorították, mert nem tudott magyarázatot ad­ni ahhoz, hogy a naprend­szer összes anyagának miért csupán 0,13 százaléka jut csak a Nap kísérőire. Ezzel ellentétben a mozgáserők mennyiségének pedig csak 2 százalékával rendelkezik a Nap. Ezen ellentétet a plaz­mafizika módszereit alkal­mazva Alfvén svéd fizikus oldotta fel, Hoyle angol csil­lagász pedig ismét vissza­tért az úgynevezett Laplace- féle ködelméletre. Hoyle így jellemzi a fo­lyamatot: a zsugorodás után a belső nyomás hatására a gázfelhő ismét melegedett, s midőn a hőmérséklete elérte az 1000 Kelvin-fokot (a Kelvin-fok az abszolút 0 fokról indul el), a gáz plaz­maállapotot vesz fel. E hő­fokon a felhőben az anyag jó része már szilárd porsze­mek alakjában van jelen. A nagyobb részecskék soroza­tos összeütközése és tapadá­sa útján jönnek létre a föld­szerű bolygók. A Napból ál­landóan kiáramló, gáz hal­mazállapotú, hidrogénből és héliumból álló anyag a Ju­piter távolságára jutva szi­lárd testekké fagyott. Ezek összetapadásával pedig az óriásbolygók alakultak ki., Hoyle a Napból való fenti módozatú leválás bizonyíté­kát látja abban is, hogy a bolygók közel- egy síkban, egy irányban keringenek. Az ötvenes évek kezdetén, a csillagászat újabb rene­szánszét élte. Láttuk a Ju­piter négy nagy holdját, me­lyek pontosan a bolygó egyenlítőjének síkjában róják útjukat szüntelen. Még nem volt más bizonyí­ték a Laplace elméletét il­letően, de már annak iga­zára kellett gondolnunk.. Felderítő űrszondák S mit hozott az 1971—80- as évtized? A néhai Róka Gedeon, a „Tácső Világé”- ban meggyőződéssel jelen­tette ki: az űrkutatás fel­deríti a naprendszer kelet­kezésének titkait. Lássuk, mi is, mit. üzen a Saturnus? Főleg a nagy­bolygók és holdjaik fizikai tulajdonságainak a kutatása céljából felbocsátott két űr­szonda: a Voyager (útitárs) egy és Voyager kettő mit derített fel? Az elmúlt évek alatt először a Jupiter hold­jait vették szemügyre. Az elmúlt év novemberében (nevezetes dátum!) a Voyager—I. megközelítette a Saturnust, s keresztülha­ladt annak gyúrűrendszerén. Mi a távcsöveinkkel eddig a Saturnius e rendszerében csupán hármas gyűrűzetet tudtunk észlelni. A Voyager —I. felderítette, hogy rész­ben e három nagy, részben ezeken belül és kívül újabb, de igen keskeny gyűrűk so­rakoznak. számuk az ezret is meghaladja. A gyűrűket jégszemecskék és jéggel bo­rított kőtömbök alkotják. A két vastagabb gyűrű úgy összefonódott, mintha egy­másra lennének tekerődzve. Bennük anyagtömörülés, csomósodás ismerhető fel. A leírt sűrűsödések jelenléte mellett azt is felfedezték, hogy néhol a gyűrűben meg­szakítások észlelhetők, tehát hézagok láthatók. A hivatalos közlemények ennek még nem adták ma­gyarázatát. Ha mi az égi mechanizmus logikáját kö­vetjük, elgondolhatjuk, hogy egy-egy Saturnus-bolygó, il­letve Sat.urnus-holdacska ki­alakulásának vagyunk szem­tanúi. Vajon mit szólna eh­hez Hoyle? Mindenesetre a Saturnus­ról érkezett kép feladta a leckét az asztrofizikusok- nak. Dr. Zctényí Endre Mai összeállításunkban a csillagászatot, a bolygók kutatá­sát választottuk fő témakörként. Beszámolunk arról, mi­lyen információkat küldtek a Saturnus bolygót megköze­lítő amerikai űrszondák. Hogy ez a naprendszer, a szűkebb értelemben vett bolygórendszer hogyan ke­letkezett, az első tudomá­nyos elméletek a XVIII. században fogalmazódtak meg részben Kant, részben Laplace fejében. Kettőjük elméletében csupán annyi a közös vonás, hogy a rend­szer keletkezéséhez egyik sem igényelt földöntúli, úgy­nevezett szellemi erőt. .Ml esi miisorok Kossuth rádió 4.57—7.59 Jó reggelt! 8.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 A mai nap kulturális prog­ramjából. 8.27 Zenés játé­kokból. 8.48 Telemarni: Plmpinone. 9.44 Brummad- zag, a zenebohóc. 10.05 Hobby-dominó. A gombfo­ci. 10.35 Lavotta János ver­bunkosaiból. Dóczy József nótáiból. 11.25 Vakírás. 11.40 Szép remények. 12.00 Déli krónika, 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Rádióbörze. 12,35 Galgóczi Erzsébet: Törvé­nyen kívül és belül. 12.45 Zenemúzeum. 14.21 Min­denki könyvtára. 14.51 Huygens: Korái és ringa­tó. 15.10 Holnap közvetít­jük. 15.30 Mesterségünk cí­mere. 16.00 Útközben. 16.05 A Munkásőrség központi férfikara énekel. 17.Ó7 Közéleti közelképek. 17.32 Üj lemezeinkből. Mozart: Falusi muzsikusok. 17.57 András Béla féld.: Molnár Anna — népballada. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 A rádió dalszínháza. Suppé: Boccaccio. 21.30 Adottságok — lehetőségek, — a Környei Mezőgazdasá­gi Kombinátban. 22.15 Sporthirek. 22.20 Tiz perc külpolitika. 22.30 A veszp­rémi SZMT Liszt Ferenc kórusa énekel. 22.47 Met­ronom. Gazdaságpolitikai magazin. 23.07 Muszorgsz- kij-ciklus. Georges r"-nand zongorázik. 0.10 Dzsessz­felvét elek hőL 0.30 Vízjel- zőszolgalat. Petőfi rádió 4.25—7.59 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8,05 A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcso­lás a nyíregyházi stúdióba. Doktorok a barádában. 1.3.25 Gyermekek könyves­polca. 13.30 Bolgár gyere­kek énekelnek. 14.00 Válo­gatott perceink. 16.33 Út­közben. 16.3* Idősebbek hullámhosszán. 17.30 - Se­gíthetünk? Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 18.33 Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával 19.53 Reklám. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04. 05, 07 jelenti. 21.05 Távoli tájakon. 22.11 Örök­zöld dallamok. 23.15 Nó­ták. 24,00 Hírek, időjárás. Televízió 8.24 Műsorismertetés. 8.25 Idősebbek is elkezdhetik... 8.30—12.45 Iskolatévé. 14.00 —16,00 Iskolatévé (ism.) 16.00—16.25 A látás hatal­ma. XXI. rész: Mi a lá­tás? (Ism.) 16.28 Műsoris­mertetés. 16.30 Hírek. 16.35 Európa nemzeti parkja. Svédország. (Ism.). 17.10 Csak gyerekeknek! 17.40 Tévébörze. 17.50 Tízen tú­liak Társasága. 18.30 Ráér a szabadidejében? A Ho­rizont szerkesztőség műso­ra — 111. rész. J9.00 Rek­lám. 19.10 Idősebbek is el­kezdhetik. .. 19.15 Esti me­se. A szorgos mackó. Len­gyel rajzfilm. 19.30 Tv- Hiradó. 20.00 Családi kör. 20.50 Reklámújság. 21.00 Péter cár és a szerecsen. Szovjet film (1976). 22.35 Tv-Híradó 2. 2. MŰSOR 17.18 Műsorismertetés. 17.20 Magyar irodalom, (ált. isk. 5—6. oszt-) Ha a világ rigó lenne 1. 17.50—22.15 NDK- est. 17.50 Bevezető, 17.55 Ezüstfa és szilíciumkris­tály, 18.20 Ritmus a kikö­tőben. Zenés barangolás Rostock tengerparti kikö­tőjének hangulatos tájain. 16.50 Eisenach: Wartburg várától a Wartburg gép­kocsiig. NDK rövidfilm a sajátos hangulatú, sok év­százados városról. 19.30 Tv-Híradó. 20.00 Bevezető. 20.05 Wilhelm Hausmann halála és feltámadása. NDK tévéfilm. Bértolt Brecht: Az állás — vagy orcád verejtékével ne edd a te kenyeredet című el­beszélése nyomán, 21.20 Észak Versailles-a. Pots­dam. NDK •bvidfilm. 21.50 —22.15 J. S. Bach: C-dúr szvit. A ködelmélet

Next

/
Thumbnails
Contents