Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

A jó munka terve NEM ÍGÉR KÖNNYŰ ál­mokat. könnyen teljesíthető feladatokat népgazdaságunk 1981. évi terve. Bár legfon­tosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek visszafogottnak tűnhetnek ám jól tudjuk: manapság ipár azért is nagyon kemé­nyen meg kell dolgoznunk, hogy egy helyben marad­hassunk. A külső és belső körülmé­nyek, amelyek nagymérték­ben megváltoztak, jól is­mertek. Mi ezekkel számol­va. az új feltételekhez al­kalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért ered­ményeinket megőrizni akar­juk. Ezt fejezi ki a terv az­zal, hogy nem látványos nö­vekedést ír elő, hanem reá­lis, szinte névre szóló mun­kaprogramot ad a társada­lom minden tagjának. Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi nép- gazdasági tervből. Eszerint ebben az esztendőben % nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal, az ipari terme­lés 3—3,5 százalékkal, a me­zőgazdasági termékek ter­melése 3 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem 1, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal növekedjék. Épüljön meg 76—78 ezer la­kás, ebből 23—24 ezer álla­mi erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000—3500 böl­csődei hely és 1100 általá­nos iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szociális otthoni helyet. Megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palota rekonstruk­ciója, befejeződik a buda­pesti Nagysportcsamok épí­tése. A létrehozott nemzeti jö­vedelmet — nemzetközi fi­zetési kötelezettségeink tel­jesítése miatt — nem hasz­nálhatjuk fel teljes egészé­ben itthon. Ezért beruházá­sokra valamelyest kevesebb jut, mint tavaly. De ezt á keveset jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassan^c a fo­lyamatban lévő építkezések, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is indíthas­sunk. Ilyen lesz például a nagy tradíciójú Szolnoki Pa­pírgyár rekonstrukciója, a budapesti Arpád-híd régen esedékessé vált szélesítésé­Ki tudná számokba fog­lalni mindazt a tennivalót, amelyek életszínvonalunk megőrzéséhez, szerény fej­lesztéséhez nélkülözhetetle­nek? Nevezetesen: termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének szerve­zettebbé, rugalmasabbá téte­lét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését, az utóbbi időben fel-feltünedező rokonszenves kereskedelmi kezdeményezések bátorítását és gyakoribbá tételét. Nem lehet tervezni azt sem, hogy ki hol, miképpen differenci­álja jobban, ösztönzőbben a jövedelmeket. A múlt évben bevezetett, és eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók al­kalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új kö­vetelményeknek megfelelő átállítása. A változás szele már sok vállalat és szö­vetkezet vitorláját kedvező irányba feszíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a* termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulá­ciós zsonglőrködéssel akar­ják javítani. Ezeknek a gaz­dálkodó egységeknek címezd a terv azt'a szigorú előírást, hogy erősödjék a közgazda- sági szabályozók normatív jellege. Más szóval: semmi­lyen kifogással ne bújhasson ki egyetlen vállalat sem az általános előírások teljesíté­se alól. „A szegény költség- vetés” és „gazdag vállala­tok” korszakának egyszer s mindenkorra el kell múlnia. A gyakorló esztendőnek — amely sok szép eredményt? és tapasztalatot hozott — vége. Most mór „élesben” kell gazdálkodnia minden vállalatnak. , E KÖVETELMÉNY érvé­nyesítése a tervben nemcsak abban fejeződik ki, ’hogy az állam és a vállalat között a gazdálkodásban keletkezett jövedelem elosztásakor az előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az ed­diginél szigorúbb hitelfelté­telekre, mérsékeltebb állarn- kölcsönre és állami támoga­tósra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny j gazdasági munka, a vállala- j ti anyag- és készletgazdál- ' kodás javítása. Ez feltétele­zi, hogy az ésszerű anyag- és készletgazdálkodás ter­hét, gondját ne csupán a főkönyvelők, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb lá­tó műszakiak, szakmunkások is. Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi tényezői, a vállalkozó típusú, kezde­ményező kedvű, a váratlan helyzetekhez is gyorsan al­kalmazkodni tudó emberek munkájának összefogását, érvényesülését a terv szinte minden fejezete feltételezi, sürgeti. Éneikül nem szilár­dítható _meg a népgazdaság egyensúlya, nem javíthatók életkörülményeink. Például . nem kezdhetjük meg az át­térést az ötnapos munkahét­re. de nem gyorsíthatok meg azok a szerkezeti változások sem, amelyek révén külke­reskedelmi mérlegünk — a tavalyihoz hasonlóan — to­vább javítható. Konstruktőreink, mérnö­keink, külkereskedőink szá­mokkal pontosan ki nem fe­jezhető együttes erőfeszíté­seit igényli az a követel­mény. hogy a külkereskedel­mi kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal pedig csak kis­mértékben nő oly módon, hogy a külpiacra szánt ter­mékek gazdaságos értékesí­tése, a jobb műszaki jellem­zői, a megbízhatóbb minőség és szállítás révén tovább ja­vult. SZÓLHATNÁNK MÉG az idei tervünkben foglaltak kapcsán az építők, a b. mm. a kereskedők, a közle­kedési és szállítási dolgozók, a kistermelők, az államigaz­gatási és egészségügyi dol­gozók. a gazdasági, társa­dalmi élet megannyi „látha­tatlan” szereplőjének szív- vel-lélekkel "végzett munká­járól. felelősségéről. De száz szónak is egy a vége: ez a terv a jó munka terve, amelynek teljesítéséért, ahol szükséges és lehetséges túl­teljesítéséért érdemes mind- annyiunknak pontosan, szé­pen, jól dolgozni. Betonfeszítő huzalok A miskolci December 4. Drótmüvek termelésének mintegy húsz százaléka be­tonfeszítő huzal. Az eddig gyártott csavarbordás meg­oldás továbbfejlesztéseként hatszög profilú fe^zítőhuzalt állítanak elő. A gyártmány- fejlesztés eredménye: gazda­ságosabb gyártás, jobb mi­nőség. (MTI fotó — Kozma István felv. — KS) A gyalogosoké az egri belváros 1981. május 31-ével: Most már egészen biztos, hogy 1981. május 31-ével újabb, és nem is akármilyen nevezetességgel gazdagodik majd a történelmi híressé­gekben egyébként sem sze­gény Eger városa. Legutóbbi ülésén ugyanis a megyeszék­hely tanácsa törvényerőre emelte az egri gyalogos-bel­város kialakítását. Az elfogadott tervek ér­telmében a város következő utcáiból és tereiről tiltják majd ki a gépjárműforgal­mat: Széchenyi utcának a Kossuth Lajos és Csiky Sán­dor utcák közti szakaszán, az Alkotmány, a Marx Károly, a Macky Valér, a Sándor Imre, a Jókai Mór, a Zalár József, a Fellner Jakab, a Bajcsy-Zsilinszky, a Dobó István, a Foglár, a Bródy Sándor és a Tárkányi Béla utcákból, valamint a Katona István és a Dobó térről. Több éves tervező és elő­készítő munka van a döntés mögött, s a tervezett válto­zásokról már lapunk ez év október 5-i számában rész­letesen tájékoztattuk is ol­vasóinkat. Egyebek mellett ki kellett dolgozni a város új forgalmi rendjét, és meg kellett keresni an­nak a lehetőségét és mód­szerét is. hogy a célforga­lomhoz mikor és hogyan le­het majd igénybe venfii a teher- és személygépkocsik elől elzárt utcákat. Nem volt körrhyű vállal­kozás. de úgy tűnik,, hogy végül is „minden összejött” és a szakemberek ma már kivétel nélkül optimistán várják a premiert, az egri gyalogos-belváros bemutat­kozását. Örömük annál is inkább jogos és megalapozott, mert a tervezett változtatásokat korántsem csak néhány „hi­vatalosan kinevezett okos” találta ki, hanem a város lakossága is igen nagy szám­ban vett részt a gyalogos és a gépjárműforgalom új rend­jének kialakításában. Az eg­ri kommunisták többsége a közelmúltban véget ért be­számoló taggyűléseken, a pártonkívüliek pedig a Ha­zafias Népfront által rende­zett különböző rendezvénye­ken mondták el véleményü­ket a tanács szándékáról. Akár hencegni is lehetne ve­le, hogy említett cikkünkre még Párizsból és Londonból is kaptunk véleményeket, a levelek feladói — egykori egri lakosok — kivétel nél­kül örömmel és elégedettség­gel üdvözölték a gyalogos­belváros kialakítását. De egy Budapesten rendezett szakmai konferencián is az elismerés hangján szóltak az egriek szóban forgó kezde­ményezéséről. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy nem mindenki egyformán örül a belváros új közlekedési rend­jének. Időt, s energiát nem sajnálva próbálják bebizonyí­tani, hogy elméletileg ugyan nagyszerű lesz, ha a gép­kocsik füstje, korma nem szennyezi majd a várost, de mivel a „bennszülöttek” egyikének-másikának a gép­kocsijával az eddig megszo­kottnál esetleg néhány mé­terrel arrébb kell majd par­kíroznia, ezért úgy vélik, hogy még egyszer fontolóra - kellene venni a döntést és a belvárosban lakó gépkocsi­tulajdonosoknak is még több kedvezményt kellene adni. A város közlekedését szer­vező szakemberek nem vet­ték ugyan zokon a városi ta­nács ülésén is,elhangzott in­terpellációt, a többség érdekét képviselve ugyanakkor mégis úgy döntöttek, hogy a gyalogosoké lesz az egri bel­város. Így aztán a rekonts- rukció során kialakított te­rek, utcák, elsősorban azok kényelmét és egészségét szol­gálják majd, akik gyalog járják a várost, akik nyu­godt, kényelmes körülmé­nyek között kívánnak is­merkedni a valóban szívet- lelket gyönyörködtetően szép egri belváros történelmi ne­vezetességeivel. De azok sem járnak rosszul egyébként, akik a belvárosban laknak és gépkocsikkal közlekednek, mert a tősgyökeres belváro­siak külön engedélyt kapnak majd a parkírozáshoz és a közforgalom elől elzárt ut­cák használatához is. A döntés megszületett, vagyis mégis lesz gyalogos - belvárosa Egernek. Az elha­tározás a többség érdekét szolgálja, és valamennyiünk kényelmét, nyugalmát bizto­sítja majd. De az idelátoga­tó nagyszámú turista is mindössze annyiban kerül „hátrányosabb helyzetbe”, hogy gépkocsijukkal nem a Dobó téren, hanem a Csiky Sándor, vagy a 25-ös számú főútvonalhoz csatlakozó mel­lékutcákban kialakított par­kírozóhelyeken kell maid hagyniuk gépkocsijukat. És kétszázötven-háromszáz mé­ternél azoknak sem kell to­vább gyalogolniuk, akik a helyijáratú autóbuszon ki- ~. vánnak a város egyik részé- ■ ről a másikba eljutni. Evek óta okkal és joggal szidtuk az egri belvárosi ut­cák túlzsúfoltságát, a forga­lom korszerűtlenségét. A gyalogos-belváros megvalósí­tásával véglegesen sikerül majd a keserves útvesztőket megszüntetni a városban, a város közlekedésében. Koós József nek megkezdése, a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a du­naújvárosi kokszolómű be- ruházásának kivitelezése. A termelő ágazatokban, akár központi, akár vállala­ti hatáskörben valósulnak még, csak azok a beruházá­sok kaphatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is, — amelynek a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellá- tasát. a gazdaságos külke­reskedelmi kivitelt és beho­zatalt, az anyag- és ener­giamegtakarítást szolgálják. SZÁNDÉKOSAN NEM so­roltunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást. Már csak azért sem, mert nemzeti feladataink, ame­lyeket különösen komollyá és felelősségteljessé tesz az, hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhez is a szükséges kezdősebességet, nem min­den területen fejezhető ki számokkal. Csak a fogyasz­tási cikkeket előállító ter­melő, szolgáltató és keres­kedelmi vállalatok dolgozói a megmondhatói, hogy a la­kossági fogyasztás másfél százalékos növelése milyen kemény feladatokat ró rá­juk. Csakis ezek teljesítésé­vel érhető el, hogy a fo­gyasztók áruellátása, első­sorban a keresletnek jobban megfelelő minőségű és vá­lasztékú termékek bővülé- K revén javuljon. Kongresszus után, kongresszus előtt Ez év áprilisában össze ifjúkommunista moz­galmunk tizedik kongresszu­sa, hogy fölmérje az utóbbi évek tevékenységét, illetve további irányt szabjon az ifjúság körében végzendő, szocialista tartalmú nevelő munkának. Néhány hónap­pal a nevezetes esemény előtt, hasonló vizsgálódásra ültünk le a hatvani KISZ- bizottság titkárával, Ságiné Szűcs Klárival, aki 1978 no­vembere óta tölti be ezt a tisztet. Mozgalmi múltja, persze. korábbi eredetű „Bajzás” gimnazistaként már 1968-ban KISZ-tag majd különböző funkciókat tölt be az egri tanárképzőn illetve első munkahelyén, a Bajcsy-Zsilinszky utcai ál­talános iskolában. Mikén’ beszélgetésünk elején el mondotta, a kongresszus' készülődés jó ütemben ha lad városszerte, s néhán\ hete kibővített titkári ér tekezleten döntöttek küldött gyűlésük összehívásáró1 Ezen a település alapszer vezetei száz fiatallal képvi seltetik magukat. Ami •< visszapillantást illeti, első ként a szervezetek fejlődé séről érdeklődtünk a KISZ bizottság titkárától. Új alapszervezetek — Tudom, hogy általában a mozgalmi életet nem a taglétszám minősíti, de az 1976-os kongresszus után fokozott figyelmet fordítot­tunk tömegbázisunk növelé­sére. Ennek az eredménye, hogy ma már 2650 ifjúkom­munistát tudunk soraink­ban. A taglétszám gyarapo­dása voltaképpen új alap­szervezetek alakulásának köszönhető, éspedig olyan munkahelyeken, ahol eddig a KISZ nem létezett, önálló alapszervezetük lett példa-, ul a közművelődés terén dolgozó fiataloknak, akik ilyenformán nagyon sok se­gítséget nyújtanak bizottsá­gunknak a „Müveit ifjúsá­gért” akció feladatainak megoldásában. Űj, életképes az Aprítógépgyárban létre­hívott alapszervezet is, míg a Volán helyi telepén bi­zottság alakult. Ami a mi­nőséget jelenti, városunkban kiemelkedően jó munkát végeznek a Lenin Termelő­szövetkezet KISZ-esei. Nem is maradt el a legmagasabb -lismerés! Kilencedik kong •esszusunk óta kétszer nyer­ték el a KISZ Központi Bizottságának vörös vándor­zászlaját. Ilyen szempontból fontosnak tartom, hogy si­került állandó instruktor! hálózatot teremtenünk. Tag­jai pártmegbízatásként vég­zik munkájukat, s igen sok gyakorlati scgiUcsol nyúj­tanak a különböző alapszer­vezeteknek. 180 ifjúgárdista — Ami ifjúkommunistáink alapkötelességeit, a munká­ban és a tanulásban való helytállást jelenti, ugyan­csak eredményesnek tartjuk az utóbbi éveket — mon­dotta későbbiekben Ságiné Szűcs Klári. — A Lenin Termelőszövetkezet KISZ- bizottsága különösen a be­takarítási munkák idején végzett hasznos mozgósítást, a konzervipar és a cukor­gyár KISZ-esei pedig a kampányfeladatokat segí­tették, gyakorta ti zenhat - órázva. A gazdasági vezetők érezték leginkább ennek az eredményét, s nem is ma­radtak adósai a mozgalom­nak, illetve rangjához, je­lentőségéhez méltóan ítélték meg üzemi KlSZ-bizottsá- gaink szervező tevékenysé­gét. Nem független e kér­déstől a hazafias, honvédel­mi nevelés, amelynek szín­vonala szintén jelentőser javult az elmúlt időszakban A városi „Elefánt József” ifjúgárda-zászlóaljnak pél­dául 180 tagja van, akik a közeli hojivédalakulattal kö­tött megállapodásunk ered­ményeként nem csak a szak- keeaasbea jefa&adaek, ha­Miként ítél, s mit vár a hatvani KISZ-bizottság titkára ül nem állandó szereplőd a társadalmi ünnepségeknek, megemlékezéseknek, továb­bá minden évben elindulnak a kétnapos úttörő és ifjú­gárda szemle változatos versenyein. A honvédségen kívül egyéb szervezetekkel, intézményekkel is szoro­sabbra fűztük kapcsolatain­kat. Sok a velük közösen szervezett program, ami szintén a KISZ-munka ja­vát szolgálja. örömbe üröm Beszélt Ságiné Szűcs Klá­ri a KISZ Központi Bizott­sága 1977-ben hozott hatá­rozatáról is, amely az alap­szervezetek, a mozgalom ér­dekvédelmi feladataival foglalkozik. Eszerint javult a szervezetek érdekképvise­leti, érdekvédelmi tevékeny­sége, s az szűrhető le álta­lánosságban, hogy Hatvan ifjúkommunistái ma már jo­gaikkal együtt hangoztatják kötelességeiket, szemléle­tük pedig mindinkább kö­zösségi igényű, a társada­lom és a népgazdaság ér­dekeivel van összhangban. Probléma ugyanakkor a fiatalok szórakozási feltéte­leinek a biztosítása, sokan várnak közülük lakásra, az alapszervezetek pedig még mindig keveset törődnek az egyes tagokkal. Természe­tesen minden vonalon kere­sik a megoldást! A városi KISZ-bizottság például nem­rég adta ki a jelszót: ami­lyen lehetőség van, azt kell tudomásul vermi, abból ki­indulva kell szórakozási, művelődési alkalmat terem­teni a éiataJságnak. -Vagy» az alapszervezetek töreked­jenek helyi, házi szabad idő programok szervezésére, s az érzelmi kötődés végett szorgalmazzák a családta­gok, gyermekek részvételét a különböző találkozókon. Nagyobb önállóságot — Hogy én mit várok a KISZ tizedik kongresszusá­tól? Nagyon örülnék, ha például az eddiginél na­gyobb önállósághoz jutná­nak az ifjúkommunista szer­vezetek. Itt arra gondolok, hogy sok a központi előírás, a központból szervezett ren­dezvény, akadályozva a he­lyi adottságokhoz, egy-egy kis közösség igényéhez szabott megmozdulásokat, akció­kat. Mi, Hatvanban minden esetre olyan ajánlást, olyan tervet készítettünk az 1981-es évre, hogy válogathassanak benne 106 alapszervezetünk tagjai, vezetői. Illetve az adott ötleteket tovább fej­lesztve dolgozzák ki sporto­lási és kulturális tenniva­lójuk rendjét, figyelemmel sajátos helyzetükre. Remé­lem továbbá, hogy a kong­resszuson városunkat is több fiatal képviselheti, akik az­után kiveszik majd részüket a születő határozatok széles körű népszerűsítéséből, meg­valósításából — zárta le a beszélgetést a KlSZ-bizott- ság titkára. Moldvay Győző 1981» >18.841 ag 4«.

Next

/
Thumbnails
Contents