Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

i.. hanem dolgozni akarnak Panaszok ürügyén EGY, AZAZ EGY SZÁZALÉK Helikoptert vagy sebessé ^gwöltöt? .Önök ‘már oly sok embe­ren segítettek. ” — naponta hat-nyolc ember keresi ' fel ezekkel a szavakkal szer­kesztőségünket. személyesen, vagy írásban. Évente mint­egy kétezren. Igaz. a megye lakóinak ez egy egész száza­lékát sem teszi ki. de ha a családok számában gondol közünk, már jóval többen vannak. S a panaszok egy része a panaszoson túl so­kakat érint, ha másképp nem. következtetéseket vonnak le abból, orvosolták-e vagy sem. így a panaszok témája el­gondolkoztató. s arra kész­tet. bizonyos következtetése­ket, tanulságokat vonjunk le, belőlük. A szerkesztőséghez forduló panaszosok között jelentős számban szerepelnek a gyes­ről visszatérő kismamák a munkába visszatérés gond­jaival. Elsősorban a szabad­ság kiszámításánál vannak differenciák. A rendeletek pontosan leszögezik, hogyan kell kiszámítani a gyes után járó szabadságokat, hogyan kell kiadni azokat, ha köz­ben még egy csemetének éle­tet ad a mama. Mégis, na­gyon sokszor kevesebb sza­badságot számítanak ki. A másik panasz már nehezeb­ben orvosolható. És ez abér. A rendelkezés úgy fogalma­zódott, hogy a vállalat lehe­tőleg vegye figyelembe a gyermekgondozási - segélyen levőket is a bérfejlesztések­nél. Ezt azonban nagyon sok helyen úgy értelmezik, nem kötelező, s így eltelik egy­két hónap is, mire a gyes­ről visszatérő nő bére leg­alábbis az átlagot eléri, eset­leg annak a dolgozónak a bérét, akit épp az ő helyet­tesítésére vesznek fel. Igaz, hogy a gyermekgondozási se­gély ideje alatt változnak a munkafeltételek, a technoló­gia, s egy kissé „kijön a gyakorlatból” az érintett is, mégis elgondolkoztató az a felfogás, hogy a gyermek ne­velése nem számít olyan ér­Két hét múlva Szolgáltatétiáz Gyöngyösön Nem kis bonyodalmak után célegyenesbe érkezett a gyöngyösi kisiparosok sízol- gáltatóházának építése, át­adása. Pedig — mint Szál­kái Jánostól, a KIOSZ me­gyei titkárától megtudtuk, — az utolsó pillanatig min­den úgy ment, ahogyan az az építők nagykönyvében megíródott. Tartották az eredeti tervekben rögzített építési határidőt — 1980. november 4. — besegítettek a kisiparosok több _ mint egymillió forint értékű tár­sadalmi munkával. Az öt­milliót érő szolgáltatóház műszaki átadása november 4-én. rendben megtörtént. A műszaki szakemberek akkor azt mondták, hogy minden épületet így kellene átadás­ra bocsátani. Az itt dolgozó (?) hét kisiparost azonban hiába keresték azok, akik szolgáltatásaikat igénybe vették volna. November 4-e óta ugyanis munka nélkül maradtak, hiszen elfeledkez­tek az épület fűtéséről. Több megoldással is próbálkoztak, de a földszinten levő hat műhely és a felette elhe­lyezkedő KIOSZ körzeti cso­portjának irodái fűtetlenek maradtak. Kovács Miklósné, a KIOSZ körzeti titkára szombaton reggel örömmel újságolta, hogy a TIGÁZ szakemberei pénteken üzembe helyeztek a fűtőkonvektorokat. Most már csak a takarítás és a költözés maradt hátra — ígv tehát az ígéret szerint — két héten belül megnyitja .kapuit a gyöngyös* kisrpar»- •ife szolgáltatóháza. fekünek, mintha mondjuk végig.őstermelésben marad a no. Joggal kérdőjelezik meg a gyesről visszatérők pana­szaikban. vajon miért lettek kisebb értékűek ? Ráadásul hátrányukat nemritkán azzal is megmagyarázzák egyes ve­zetők, hogy úgysem lehet rá­juk számítani egyelőre a gyermekek betegsége miatt. Sók panaszra ad okot az is, hogy egyesek különböző tanfolyamokat, iskolákat vé­geznek el a gyes alatt. Ám visszatérve munkahelyükre, ezt nem veszik figyelembe. Ebből azután azt a követ­keztetést vonják le a gyes­ről visszajövök — de sok esetben a gyeire menők is —. nem érdemes tanulásra hasz­nálni azt a három-négy évet. Nehéz igazságot tenni ezek­ben a panaszokban, mert pél­dául a gép mellől gyesre me­nő hiába végzi el mondjuk a gépírótanfolyamot, ha arra a képzettségre a gyárnak való­ban nincs szüksége. Mint ahogy a gimnáziumi érettsé­gi megszerzése sem jelenti feltétlen azt, hogy átkerülhet az irodába. Arra lenne szük­ség — és ezt a következte­tést kellene levonniuk az il­letékeseknek —. hogy előre megbeszéljék a fiatal asszo­nyokkal, mit és milyen for­mában érdemes tanulniuk, hogy mindketten jól járja­nak, ne érezzék felesleges időtöltésnek a tanulást. Sok panasz érkezett az el­múlt évben a csökkent mun­kaképességű emberektől. Szá­muk sajnos egyre nő. A je­lenlegi nyugdíjtörvény a munkaképesség 67 százaléká­nak elvesztéséhez köti a nyugdíjat. De mit tegyen az a dolgozó, aki munkaképes­ségének negyven-ötven szá­zalékát vesztette • el? Már nem képes a régi intenzitás­sal ellátni munkáját, esetleg nem is akarna nyugdíjba menni, ha lehetne akkor sem, mert teljes értékű emberként Mintegy négy hónapos é.i- jel-nappali munka, gyako­ri vasárnapi műszak ered­ményeként befejezték a sze­gedi tájkörzetben ősszel le­szedett fűszerpaprika szárí­tását. A kedvezőtlen időjá­rás ellenére jó termést ho­zott paprikából együttesen mintegy harmincezer köb­méter nedvességet párolog­tattak el. így a csövek rom­lási veszteség nélkül, jó minőségben tárolhatók egé­szen az új termésig tartó folyamatos őrlésig. A fel­adatot az idén nagyban se­Most készül az Állami Biztosító 1980. évi mérlege. Mennyit fizetett ki a legna­gyobb károkra, melyek vol­tak a legfurcsább esetek, milyen újdonságok várha­tók az idén? — A legnagyobb tűz a Ganz Villamossági Művek egyik üzemét pusztította el — közölték —, a kifizetett összeg meghaladja a 2Ó0 millió forintot. A legfur­csább elemi kár Szabolcs- Szatmár megyében fordult elő: tyúktojás nagyságú jég esett és fél óra alatt har­minc személygépkocsit „tört össze”. Valamennyi esetben a kér teljes összegét, kifizet­ték. A legkülönösebb mezö- gazdasagi kasé Zatebni je­kíván élni. A mozgássérültek nemzetközi éve egyre job­ban rátereli a figyelmet azokra is, akik korlátozott lehetőségeik ellenére is sze­retnének hasznos munkát végezni. Nem járadékból, se­gélyből tengődni, hanem dol­gozni akarna!;. Elhelyezkedé­si lehetőségük nincs A me­gye egyetlen szociális fog­lalkoztatója képtelen ellátni őket munkával, részben ka­pacitása. részben a távolságok miatt. Egyre égetőbbé válik, hogy a megye más városai­ban is szervizzenek foglal­koztatókat. Példaként kívánd kozik a váciak kezdeménye­zése, ahol a város, az ott le­vő üzemek, a környék köz­ségi tanácsai és szövetkeze­tei, a rendelkezésükre álló — és egymagában kevés — pén­züket összevonták, közösen szervezték meg a szociális foglalkoztatót. Lelkes és hoz­záértő vezetőkkel minden bi­zonnyal a mi megyénkben is lenne rá mód. Panaszkodnak az emberek a baleseti kártérítések miatt is. Sajnos nem egy példa akad arra, hogy a dolgozót kívánják — legalábbis rész­ben — vétkessé nyilvánítani, hogy csökkentsék a munka­helyi vezetők felelősségét. Természetesen akadnak szép számmal egyéni panaszok, mezsgyeviták, örökösödési civakodások, perek, melyek apróbb-nagyobb emberi fo­gyatékosságból születnek. De bármiről is van szó, vala­hány panasz akadt, az egy­ben bizonysága a lap iránti bizalomnak. A bizalmat csak megköszönni lehet. A pana­szokból eredő tanulságok le­vonása viszont ajánlatos. Mert sok esetben a kellő időben elhangzó szó, felvilá­gosítás, az ügyek embersége­sebb elintézése javítaná a honpolgárok közérzetét. És ez nem mellékes. áttette. hogy a Szegedi Pap- rikafeldolgoaó Vállalat anya­gi támogatásával három paprikatermeísztő nagyüze­mi gazdaságban korszerű, földgázfűtéses, szalagrend- szerű szárítóberendezést sze­reltek fel. E nagy értékű be­rendezések a paprikaidény után sem maradnak kihasz­nálatlanok: a továbbiakban ugyancsak keresett gulyás- és húslevesporok, s más fél­kész ételek szárításéra hasz­nálják fel azokat. lentették: az egyik gazdaság nem tartotta be a vegysze­res gyomirtással kapcsolatos előírásokat. A nagy terüle­ten szétpermetezett mérgező anyagok elpusztították a méheket. teteméket söpörni lehetett. Ilyen esetekben a kár 70 százalékát fizeti a biztosító, a többit a vétkes gazdaság. Sokan nem tudják: a ház­tartási, illetve a lakásbizto­sítás sok egyéb térítést is nyújt. Egy lakájban például szétrobbant a kávéfőző és össziefröcskölte az egyik ven­dég irhabundáját. A követ­kező eset akár villámtréfa is lehetne. A helyszín egy társashaz. Az egyik lakó pi­ros testekkel az erkélyét Minőség. . . minőség. . . mi­nőség. Napjainkban az egyik leggyakrabban emiegetei f gazdasági kategória. Nem vé­letlenül fogalmazódott meg pártunk XII. kongresszusán is, hogy további fejlődésünk egyik hajtóereje éppen a minőség, a munka minőségi elemeinek kibontakoztatása Tíz hónappal a kongresz szus után most arról beszél­getünk a Csepel Autógyár egri gyárában Popovics F/e renc pártvezetőségi titkár­ral, Mucza Imre köszörűs­sel és Nyircsák András mű­vezetővel, hogy a gyárban miként törekszenek az egy­re magasabb követelmé­nyeknek eleget tenni. Popovics Ferenc Popovics Ferenc, a párt­vezetőség titkára: — Először is egy statisz­tikai adatot mondok. A ve­lünk szerződésben lévő nyu­gatnémet ZF-cégnek tavaly több tízezer sebességváltó-al­katrészt szállítottunk. Mind­össze két ezrelékre érkezett minőségi észrevétel. Nem ki­fogás, csak észrevétel, hogy bizonyos termelési tevékeny­ségre még jobban figyel­jünk. A MOGÜRT-től és az AUTÓKER-től egyetlen rekla­mációt sem kaptunk. Mindez azt bizonyítja, hogy nem dolgoztunk rosszul. Ha az alkatrészek minőségét akar­nám jellemezni, akkor azt mondhatom, hogy elértük a ZF-cég színvonalát. De hadd tegyem hozzá . rögtön, hogy a minőség alatt nem sza­bad csupán az alkatrészek minőségét érteni. Ebbe a ká- tegóriába beletartozik a kor­szerű tervezés, a’ munkafe­gyelem, a technológiai fe­gyelem, a munka- és üzem- szervezés, sőt az a szakmai, politikai és általános mű­veltségi szint is, amely vég­ső soron a termék minősé­gét garantálja. Mi az el­múlt évek Során igen sokat fejlődtünk, ezt igen jól bi­zonyítja, hogy a megtermelt mázolja, szomszédja éppen új kocsiját hozza haza a MERKUR-telepről. A íestege- tő lakó lekiált: „De szép az új kocsi”. Véletlenül meglöki az erkélykorláton lévő ötki­lós festékesdobozt, s mire újra lenéz, már egy piros autót lát. Mit lehet tenni ilyenkor? Az új kocsi tulaj­donosának még nincs cascó- ja. a kötelező biztosítás pe­dig ilyen esetben nem fizet. Szerencsére az erkélyt festő lakónak volt lakásbiztosítá­sa, ennek révén megtérítet­ték a kárt. Fontos tudnivaló: ha va­lakinek több érvényes bizto­sítása van, választhat, me­lyik térítse a kárát, ezt azonban csak egyszer fizetik értékünknek ma már mind­össze 1. de inkább 0.9 százá­éit a a seiejtveszteség. En­nek ellenére mégsem va­gyunk elégedettek. Évről év­re növeljük a követelmény- rendszert mind a dolgozók, nind a vezetők előtt, és ez óiztos’tja a további fejlő­dést. Ezt a követelményrend- ■>«ert — az üzemi demokrá­cia révén — közösen ala­kítjuk ki, s ez biztosítja, hogy nem azon vitatkozunk, hogy nekünk helikoptert, vagy sebességváltót kell-e gyártani. Tudjuk, hogy se­bességváltót, s azon dol­gozunk, hogy ezt miként jobban. Mucza Imre köszörűs: — Nehogy azt gondolja, hogy én elsődlegesen az it­teni MEO-tól tartok. De ar­ra igen ügyelek, hogy az ál­talam gyártott alkatrész ne kerüljön vissza az NSZK- ból. Mit szólnának ott, hogy milyen az a 3-as számú gyár, de milyen az az or­szág. amelyik selejtet szál­lít. Tudjuk jól, hogy csak úgy tudjuk megállni a he­lyünket a világpiacon, ha minőségi terméket szállí­tunk. Nem elsődlegesen a mennyiségre kell rámen- ríiink, hanem arra, hogy minél jobbat csináljunk. Egyébként nálunk igen jól szolgálja ezt a célt például a bérezés, hiszen 1976-tól kezdve bevezették a minő­ségi premizálást. De azt is hadd mondjam el, hogy ná­lunk az alkatrész minőségéi nemcsak elkészültekor ellen­őrzik, hanem a vezetők, a technológusok menet köz­ben is ellenőrzik a technoló­giai fegyelem betartását, vagy a MEO-so-k műszak közben többször is. Nem vé­letlenül kaptuk meg az el­múlt időszakban háromszor is a kiváló gyár címet. Mindez mégsem jelentheti azt, hogy most már nyugod­tan ülhetünk a babérjain­kon. Vannak tartalékaink Mucza Imre ki. Baleset esetén viszont a CSÉB casco, balesetbiztosí­tás. stb. külön-külön is té­rítést fizet. Lehet, hogy furcsa, de ele­mi csapásnak számít a ház­tetőről lecsúszó hó. Ha be- horpasztja a kocsik tetejét, casco alapján a teljes kárt fizetik. Az ÁB az idén több új. korszerű biztosítási formát vezet be. Ilyen lesz a többi • között az átalánydíjas szer­ződéssel bérbe vett boltok, éttermek biztosítása. Bizto­síthatók a vendégek okozta károk ellen az utazási iro­dákon keresztül kiadott fi­zetővendég-szobák. (t. p.) Nyircsák András például a munkaidő még jobb kihasználásában, a még jobb módszerek felkutatásá­ban. Nyircsák András műveze­tő: — Nyugodtan elmondha­tom, hogy ha hozzánk be­jön valaki, akkor látja, hogy itt nemcsak az utat söprik. Ámbár azt is kell, mert a rend, a tisztaság sok min­dent elárul egy gyárról, egy kollektíváról. Nálunk ez is hozzátartozik a követel­ményrendszerhez, ugyanúgy, mint sok minden más. Egy­re inkább meg kell szok­nunk, hogy komplexen néz­zük a dolgokat. Mert hi­szen, ha csak a minőségre utalok, akkor rögtön el kell mondanom, hogy a minőség nálunk elsődlegesen a mun­kavégzés minőségét jelenti. Mert ahhoz, hogy minimá­lisra csökkentsük a selejtet, s növeljük a kiváló minősé­gű alkatrészek - arányát, szükséges, hogy a munka jól meg legyen szervezve, eh­hez viszont már jó vezetés kell. De említhetem a mun­kafegyelmet is. Ha jó a gép, ha van anyag, ha a munkás le van terhelve, nincs idő a lazításra. Vagy^ ha valaki lazít, az - itt fel­tűnő. Másrészt előbb-utóbb a bérén is megérzi, s igyek­szik más munkahelyet ke­resni. Viszont a feltételek biztosítása már megint ve­zetői feladat, tehát a dolgok összefüggnek. Éppen ezért a minőségi munkavégzéshez mindenkinek hozzá kell ad­nia a magáét, vezetőnek, kö­zépvezetőnek, munkásnak, egyaránt. S úgy érzem, ná­lunk e tekintetben nincse­nek gondok. Közösen dolgoz­zuk ki feladatainkat, a fel­adatokkal mindenki egyet­ért, s ezután már csak a munka következik. Az utób­bi években igen szép ered­ményeket értünk el, néha úgy tűnik, már nehéz ezt fokozni. De aztán rájövünk, hogy minél többet tudunk, annál több lehetőséget is találunk a még jobb mun­kához. Ez aztán azt is ered­ményezi, hogy soha nem va­gyunk elégedettek, mindig a jobbra törekszünk. 1980-ban a 3-as számú gyárban a seiejtveszteség 1974-hez viszonyítva mint­egy hatvan százalékkal csök­kent. Értéke nem haladj« meg a megtermelt érték 1 százalékát. Ugyancsak 1980- ban a gyár által készített termékekre minőségi kifo­gás nem érkezett. Ennél jobb mutatókkal az NSZK- beli ZF-cég sem büszkélked­het. Kaposi Levente 1981, januar 25., vasárna? Deák Rózsi Befejezték a fűszerpaprika szárítását (MTI) FURCSA KÁROK Fizet a biztosító

Next

/
Thumbnails
Contents