Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

■ lU imi mim 1£0 L| a WPOjjnjfiBol í Baráti kör a Mátra Múzeumért Egy levél nyomában Reméi/ük, nem keit újabb hét év A Mátra Múzeumban mű­ködő Múzeumbarátok Köre megalakulásával lehetőség nyílt a múzeum támogatá­sára. amely a hagyományok ápolásán, a kiadványok meg­jelentetésén kívül sokféle, a múzeummal kapcsolatos se­gítségben nyilvánul meg. Sikerrel zárult a múzeumi hónap, amely fölött a bará­ti kör védnökséget vállalt. Szép eredményeket értek el a tagság szervezésében. A vállalatokhoz, üzemek­hez, amelyekkel együttmű­ködési szerződésük van — felhívást juttattak el, hogy minél több dolgozó legyen az egyesület tagja. Jelenle­gi taglétszámuk 86. Az is­kolákhoz küldött felhívás is megtette a hatását, az Ifjú Múzeumbarátok Köre tagjai­nak száma 131. Sajnos nem hozott még megfelelő ered­ményt a meghirdetett „Min­denki egy tárgyat a mú­zeumnak” mozgalom. A jö­vőben nagyobb aktivitásra lenne szükség. A baráti kör tagjai, szocialista brigádok, az együttműködésben részt vevő üzemek, vállalatok társadalmi munkával is se­gítették a múzeumot. A Wiltner-féle házba való át­költözéskor a szállításnál, a helyiségek, ajtók, ablakok festésénél tevékenykedtek. Ki kell emelni az erdőgaz­AZ OLVASÓ MEGJEGYZI utána... —, mert az említett mondat Csokonai színművének al­címe, szó szerint: Tempefői avagy „Az is bo­lond, aki poétává lesz Ma­gyarországban.” Aki nem hiszi járjon utána! Nagy Enikő ____________Eger K ínos? Dehogy! Sike­rült egyszerre két költő­óriásunkat idéznem. Mert az is „bolond”, aki tévé- kritikusnak megy — és ráadásul rosszul idéz — ma Magyarországon. Köszönettel: Gyurkó Géza Járjon A Népújság január 21-i számában a Petőfi-sorozat­ról szóló kritikájában ezt írja: „Petőfi szerint az is bo­lond volt. aki poétának ment egykor volt Magyarországon. Keserűségében mondta, ir­ta .. .” De nem Petőfi, ha­nem a cikk írója, mert ugye „maga se hitte”, hogy ez a sor valóban Petőfitől szár­mazik? Ö ugyanis ilyen vé­leményt a korabeli poétaság- ról még keserűségében sem mondott, se nem írt, — ha igen, akkor is csak Cso­konait idézve (nem feltéte­lezem, hogy plagizált volna) Visszhang Más tollasai... daság parkettaüzemét, a Városgondozási Üzemet, a 214. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézetet, a KIOSZ-t, a honvédség alakulatát. A Múzeumbarátok Köre 1981-ben a kutatómunkába nemcsak diákokat, hanem természettudományos ér­deklődésű felnőtteket is sze­retne bevonni, hogy a Sár­hegyen kirándulással egybe­kötve gyűjtéseket, megfigye­léseket végezzenek, és az így összegyűlt anyagot szak­muzeológusok segítségével dolgozzák fel. A dolgozók, akik barátikör-tagok, üze­mük. a vállalatuk történe­tével kapcsolatos kutatásban is részt vesznek. Október a múzeumi és műemléki hónap, rendezvé­nyei felett a baráti kör is­mét védnökséget vállal. Az év folyamán megrendezésre kerülő időszakos, kihelyezett és vándorkiállítások szerve­zésében és rendezésében is fontos feladat hárul a bará­ti körre (szállítás, közönség- szervezés). Biológiaszakkört is szerveznek szakmuzeoló­gusok vezetésével, ahová minden biológia iránt ér­deklődő fiatalt várnak. Ki­rándulásuk során a baráti kör tagjai Szentendrét ke­resik fel. Gyenes István Gyöngyös Megkezdődtek a tanulmányi versenyek Minden év januárjában- februárjában kerül sor az ország középiskoláiban a ta­nulmányi versenyekre. A tét nagy: akár egy elsős gim­nazista is bebiztosíthatja egyetemi felvételét, ameny- nyiben valamely szaktárgy­ból az országos döntő első tíz helyezettje közé kerül. Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban — ahol nagy hagyományai vannak a ta­nulmányi versenyeken va-ló jó szereplésnek — az idén is sokan léptek „szorítóba” a sikerért. A szaktárgyi ver­senyeken most is elindult minden olyan diák. aki vá­lasztott tárgyából pályamun­kát készített. Az első fordu­ló dolgozatainak értékelése után derül majd ki. hogy kik kerülnek a második, a döntő fordulóba. Sumi István Eger A stress (stressz, sztressz) Érdekes. l\ogy a stress, ez az eredetileg angol szó, egy francia—kanadai, — mont- reáli —. de eredetileg ma­gyar származású orvostudós útján került be, mint ú j fogalom minden nyelvbe, így a magyarba is . .. A vi­lághírű kutató, a stress- elmélet felfedezője: Selye János. „A stress-elmélet óriási lökést adott az orvos­tudománynak, ... de a min­dennapi életben is éppoly fontos szerepet játszik ...” A stress olyan „ ... élettani képesség, mely a létért fo­lyó küzdelemben a szervezet folyamatos alkalmazkodását, a külső és belső ártalmak elleni védekezést biztosít­ja.” Idézeteim Selye János: Életünk és a stress 7. ma­gyar . kiadásának borítójáról valók. Maga a szerző, — gondolom, ő a legilletéke- I sebb erre, — még ilyesmit is ír: „...akár egy szenve­délyes csók (is), jelentős stresst okoz, a károsodás leg­kisebb jele nélkül,.(68. o.). A stress-állapot tehát lehet jó is. rossz is. Attól függ, mi váltja ki. A kiváltó okot stressornak nevezi a szer­ző. (Nagy puszi jó stressor, ráripakodás, megfúrás, meg. fertőzés, rossz stressor ...) Azt írja könyvében Selye: „A stress kifejezést gyak­ran laza értelemben hasz­nálják és ... sok zavaró megállapítást fűznek hozzá” és 9 fogalmat sorol fel ar­ra, hogy mit nem jelent a stress ... Ez jutott eszem­be. mikor a Hétfői Hírekben olvastam (81. I. 19., 2. o.), hogy egy francia tudósegyüt­tes tanulmányozta „.. .az évszázad egyik legelterjed­tebb betegségét, a stresst” Ezúton kérem Selye professzort, vegye fel tize­diknek „az évszázad beteg­ségét” azok közé, amelyeket nem jelenti a stress szó ... Addig is tartsuk a stress- elméletet az évszázad egyik jelentős felfedezésének .., tor nagyobb dologi iOr. Seemes-Varga B6la) Néhány napja egyik is­merősömmel beszélgetve, szóba került, hogy nemrégi­ben volt egy értekezleten, ahol a szónok olyan rugal­masan. monoton hangon be­szélt, hogy ő — mármint az ismerősöm — kis híján el­aludt. Mint mondta: minek áll fel valaki a szónoki emel­vényre, ha nem tud rende­sen beszélni. A Népújság 1981. január 16-i számának „Felkészítve” című cikkében — pontosab­ban, vezércikkében — ol­vastam hasonló bosszantó do igról. Abban arról volt szó, hogy egyes helyeken a hozzászólásokat készítik el előre, érdekes módon „ . . .sokszor szinte meg is írják a felszólalást az illető helyett, beleveszik a számo­kat, a statisztikai adatokat, s a „nagy” beszámoló mel­lé még elkészül néhány „kicsi” is”. Még a múlt év utolsó ne­gyedében részt vettem egy tanácskozó gyűlésen. Mint szokás, itt is úgy kezdődött a rendezvény, hogy az el­nök megnyitotta az ülést, majd felkérte az illetékes il­letőt, hogy tartsa meg be­számolóját! A szónok las­san felállt, megköszörülte a torkát, s alig hallhatóan bi­zonytalanul elkezdte mon- dóiőáfját. Előbb szinte suttog» vw beeaéM, rránt aki nagyon» megfázott és berekedt — egyesek szóltak is, hogy: Hangosabban! — majd ké­sőbb valamivel jobban ki­nyitotta a száját. Ettől kezd­ve viszont igen gyakran megállt a beszéddel és vagy a torkán reszelt egyet, vagy köhögni kezdett. Egyszóval, akadozott, ismételgetett, amiből határozottan arra le­hetett következtetni, hogy a géppel írott szöveget talán akkor olvasta először. Szó­val, nem ő írta. — De hát akkor — je­gyezték meg csendesen töb­ben is — ez nem beszámo­ló, hanem csak fölolvasás. De annak rossz. Szegény szónok alig vár­ta, hogy befejezze a beszé­det és — nagyot sóhajtva — leülhessen. Az elhangzottak­hoz nem is volt egyetlen hozzászólás sem. Mint látható: nagyon iga­za van a szóban forgó ve­zércikknek, amikor azt ír­ja, hogy „ . . .egyáltalán nem mondható jó módszernek, ha valaki helyett valakik ír­ják a hozzászólást, s a hoz­zászóló nem a saját, hanem mások véleményét hangoz­tatja.” Hát ez bizony való­ban nem helyeselhető. De az még inkább nem. amikor a szónok sincs kellően felké­szülve. Mert gondolatokat csak gondolatok ébreszthetnek. Dávid József Gyöngyös $ Az abasári V. Tivadarék hét eve nyugtalanok. Annak idején, pontosabban 1974- ben a helyi tanács levélben közölte velük, hogy a Ság- vári Endre utca 56. számú ingatlanukon építési tilalmat rendelt el, egy jóváhagyott községrendezési terv értel­mében. Még az is benne fog­laltatott a hivatalos levél­ben, hogy 25 négyzetméter­rel megtóldhatják jelenlegi házukat, de újat nem épít­hetnek. Ha ez számukra nem kielégítő, legyenek türelem­mel, amíg a tanács kedve­zőbb megoldást talál. A fia­talasszony ettől kezdve gya­kori és nem szívesen látott vendég lett a hivatalban. Végül is V.-né maga java­solta. felajánlják megvásár­lásra ingatlanukat, vagy cse­rélje ki a tanács a mostanit egy hasonlóra, ahová maj­dan építkezni tudnának. Ugyanis évtizedek óta szor­galmas munkával gyűjtöge­tik a forintokat, hogy vala­mikor padlós, kényelmes la­kásban élhessenek az omla­dozó. földes helyett. Kéré­süknek a tanács szűkös anyagiakra hivatkozva nem tudott eleget tenni. Teltek- múltak az évek, reményked­ve várták, hogy egy napon mégiscsak rendezni fogják ügyüket. Változás azonban nem történt. V.-né tolhat fo­gott és miután a megyei ta­nács illetékes osztályától is elutasító választ kapott, szerkesztőségünkhöz fordult segítségért. Felkerestük a panaszost, aki mindehhez még elmond­ta, hogy nemrég a tanács Válaszol az illetékes A Népújság 1980. decem­ber 29-i számában „A jó szóról” cím alatt megjelent cikkel kapcsolatban megál­lapítottuk, hogy a pélyi já­rat autóbuszvezetője — Lá­nyi György — nem megen­gedhető hangot használt az utasokkal szemben. A nagyarányú utastorló­dást az okozta, hogy a kö­vetkező, Kerecsenden is át­haladó, Erdőtelekre közle­kedő járat 5 perccel később állt ki az autóbusz-állo­másra, s így az utasok a 16.30 órakor induló járatot kívánták igénybe venni. Az öt perc késést technikai probléma okozta. A gépkocsivezetőt maga­tartása miatt felelősségre vontuk. mivel korábban nem merült fel panasz el­lene, bizonyosra vesszük, hogy a jövőben megfelelő, felkínált nekik egy szép, közművesített üres telket, építsenek arra, a jelenlegi épületek bontási anyagának felhasználásával. A régi ház helyén pedig, amíg a kisajá­tításra sor kerül, termelje­nek valamit. Valóban nem rossz ötlet, de amiért ez az elgondolás nem valósítható meg, egyszerűen az, hogy a családnak nincs elég pénze egy új telek vásárlására, la­kásépítésre. és ha a meglé­vőt az anyag miatt lebont­ják, nincs hol lakniuk. Oj házat szeretnének a régi he­lyén, nem üres telekre spó­roltak. Mégis mi lehet ez­után a megoldás? Érdeklő­désünkre az abasári taná­cson elmondták, hogy az idén újra felülvizsgálják a községrendezési tervet. V. Tivadarék telkén ugyanis játszótér lett volna, de a háztól néhány méterre épült forgalmas benzinkút ezt az elképzelést megkérdőjelezi. Az igazsághoz még az is hozzátartozik, — mentségére a tanácsnak —, hogy nem egy telket ajánlottak fel V,- éknek, de ők egyiket sem találták megfelelőnek, a fentebb említett okok miatt. A tanácson is szeretnék bé­késen megoldani a család régen húzódó problémáját. Éppen ideje lenne már pon­tot tenni a végére. A jó szó, a segíteni akarás, a megér­tés mindkét fél részéről bi­zonyára eredményhez vezet. Remélhetően erre nem kell újabb hét évet várni. .. — szüle — udvarias magatartást fog ta­núsítani. Vizsgálattal megállapí­tottuk, hogy Kerecsené köz­ség dolgozóinak utazása megoldott, kétségtelen, hogy csúcsidőben a viszonylagos zsúfoltság egyes járatoknál fennáll. A zsúfoltság csök­kentésére eddig is jelentős erőfeszítéseket tettünk és teszünk a jövőben is. A forgalmi szolgálattevő­től kapott információ miatti bírálatot sajnos el kell fo­gadnunk. A forgalmi szolgá­lattevőt fegyelmileg vontuk felelősségre. A jogos sére­lemért ezúton kérünk szí­ves elnézést az érdekeltek­től. Nagy István szem. forg, kér. oszt. vez. Effer Elnézést kérünk a bosszúságért A Népújság 1980. december 29-i számában ..Kapni is szeretnénk a lapot" címmel megjelent kézbesítési panasz ügyében vizsgálatot tartottam. Megállapítottam, hogy a panasz jogos, oka az egri 1. sz. postahivatal egyik hírlapkézbesítöjének hanyag munkája volt. Mivel a kézbesítő munkája ellen több jogos panasz ér­kezett, ezért munkaviszonyát a postahivatal megszüntette. Az elmaradt előfizetői példányok pótlása, időbeni, folya­matos kézbesítése ügyében intézkedtem. Az okozott bosszúságokért szíves elnézését kérem. Dr. Balogh János osztályvezető, Miskolc Felelősségre vontuk az udvariatlan dolgozókat ] LI műsorok: 1 IÁD IÓ Kossuth rádió 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Operafelvételek. 9.30 „Vár egy új világ..10.05 Világhírű zongoraművé­szek. Walter Gieseking. 10.57 Népi zene. 11.22 Rá­diószínház. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva. 1245 Fran­cia madrigálok. 12.55 Láto­gatás a közelmúltban. 13.55 Rossz kedvünk hava. 14.05 Téli népszokások. 14.30 Üj , piacok, hagyományos ter­mékek. 15.05 Űj zenei új­ság. 16.00 168 ÖRA. 17.30 Mozart-felvételek. 18.04 Liszt-kórusművek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sporthírek. 18.45 Rá­diószínház. Várakozás (rá­diójáték). 19.39 Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.39 Operaáriák. 21.00 Árnyak és rejtélyek. 22.10 Sporthí­rek. 22.15 Nagy mesterek — világhírű előadóművé­szek. Petőfi rádió 8.05 Operettfelvételek, 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Örökzöld dallamok. 9.33 Dalok a munkáról. 9.42 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Fúvószene. 12.33 Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 13.41 Pur­cell: Három menüett. 14.00 Ritmus (Stevie Wonder felvételeiből). 14.35 Orvosi tanácsok — a burgonyáról. 14.40 Operettek. 15.00 A tegnap slágereiből. 15.43 Eljöhetnél hozzám. 16.33 Pophullám. 17.26 Közkívá­natra! 19.16 A rádió dal­színháza. Az új Lady (Ze­nés vígjáték). 20.33 Sport­hírek. 20.39 A-tól Z-ig á popzene világában. 21.19 Nótakedvelőknek. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.10 Slágermúzeum. Televízió 8.10 Tévétorna. 8.15 Isko­latévé. Világnézet. 8.50 Üj fiú az őrsben (Kisdobosok műsora). 9.25 Melyiket az ötezerből? 9.40 Nas Ekran — A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műso­ra. 10.00 Autó-motorsport. 10.20 Phaedra (Racine tra­gédiájának francia tévévál­tozata). 11.50 Keresztkér­dés. Fejtörőjáték. 14.25 A négy páncélos és a kutya (Lengyel filmsorozat). 15.40 Nagy tévében kis mozi. összeállítás a Pannónia Filmstúdió kisfilmjeiből. 1. A kecske és a kos, 2. A farkas és a kutya, 3. El­lopták a vitaminomat. 16.10 Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió műsora. 16.20 Foci­farsang. Nemzetközi női és öregfiúk teremlabdarúgó- torna. 18.00 Parabola. 18.30 Üt vagy vasút? (Dók.-film). 19.10 Tévétorna. 19.15 Es­ti mese. A madárvédő go­lyókapkodó (rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Radnóti Mik­lós: A la recherche. 20.05 Szombat esti filmkoktél. Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (Ameri­kai rajzfilmsorozat). 20.30 Derrick (NSZK bűnügyi filmsorozat). Az elveszett másodpercek. 21.30 Shirley Bassey műsora. (Könnyű­zenei film). 22.15 Minikró­nikák (Bosszúságok, fran­cia film). 22.30 Tv-híradó 3. 22.40 Mentőcsónak (Amerikai film). 2. műsor 16.25 Kérem a kővetkezőt! (Magyar rajzfilmsorozat). 16.35 Az énekes (NDK film). 18.00 A repülés tör­ténete. Át az óceánon. 18.40 Gólyavárt esték. A nemzet historikuma. 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 Vers — minden­kinek, 20.05 Mikrokozmosz. Ifj. Bartók Béla visszaem­lékezései. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Kami da (Tunéziai film).---------------------------------J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents