Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
A lakosság feladata különböző katasztrófák esetén Házi betegellátás— Házi betegápolás A lakosság katasztrófaelhárítási feladatainak meghatározása során a Magyar Népköztársaság alkotmányából és az 1976. évi I. törvén}’bői — a honvédelemről — szükséges kiindulni. „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége”. Az állampolgári honvédelmi kötelezettsége magában foglalja a polgári védelmi kötelezettséget is. A polgári védelmi kötelezettség célja: a lakosság felkészítése a támadó fegyverek. elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására, hatásuk csökkentésére. továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtása. A polgári védelmi kötelezettség férfiaknál 16—65 éves korig, nőknél 16—60 éves korig terjed. A teljesítés elrendelése a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető jogosult. A Minisztertanács 6/1976. (III. 31.) számú, a honvédelemről szóló rendelete szerint: — a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt fo- lyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátására lehet kötelezni; — az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt — a polgári védelem országos törzs parancsnokának rendelkezése alapján —a polgári védelem államigazgatási vagy üzemi vezetője intézkedik; — a polgári védelmi szolgálat ellátására a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy az állandó lakóhelyén vagy a munkahelyén kívül is igénybe vehető. Az igénybevételt a polgári védelem államigazgatási vezetője rendeli el; — aki polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles a felhívásban megjelölt helyen és időben megjelenni, ott a rábízott feladatot ellátni és a részére adott utasítást végrehajtani; — a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles a polgári védelem állam- igazgatási vezetőjének rendelkezésére részt venni annak a községnek (városnak) azonnali munkálataiban. amelynek területén tartózkodik; — az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban való részvétel alól a polgári védelem államigazgatási vezetője mentesítheti azt, aki igazolja, hogy hivatásbeli (pl. orvosi. egészségügyi szakdolgozói) vagy szolgálati (pl. vasúti) feladatainak ellátása, illetőleg honvédelmi munkakötelezettségének teljesítése a helyszínről való haladéktalan távozását követeli meg. Mindezen kötelezettségek megszegése során természetesen megfelelő szankcionálási lehetőséget biztosít a Szabálysértési Kódex: „Az a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személy. aki ... bj béke idején ír polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, ej a polgári védelmi szak- szolgálattal kapcsolatos megjelenési vagy bejelentési kötelezettségét nem teljesíti 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható”. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló, de szak- szolgálatra ki nem jelölt személy ugyanezen cselekményekért 1000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Mindezeket, azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, hogy egyértelművé váljon, egy esetlegesen bekövetkező bármilyen katasztruHM. wuutÁe szombat A polgári védelemnek is hasonló feladatai lehetnek a különböző katasztrófaelhárítási tevékenységek során. Segíteni kell mindazon hatóságoknak és államigazgatási szerveknek, amelyek az elhárítás eredményességéért hivatásszerűen és végső fokon felelősek, másrészt a katasztrófa sújtotta területeken önálló (más szervek bevonásával! felelős lehet az ott folytatandó men tő-mentes itő feladatok megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért. Az elemi csapásokból származó katasztrófák megelőzésére és következményeinek elhárítására vonatkozó ösz- szes intézkedések általában nem dolgozhatók ki előre. A szükséges műszaki-gazdasági, egyéb szakmai intézkedések és szervezési teendők az adott konkrét helyzet gyors értékelése alapján foganatosíthatók. Kivételt képeznek az országunk területén is nagy gyakorisággal jelentkező árvizek. A folyók valószínű vízhozamának, valamint a veszélyeztetett körzetek ismeretében az árvíz- védelmi temek előre elkészíthetők és a különböző szervek közötti együttműködés is megszervezhető. Az árvízvédelmi terveknek tartalmazniuk kell mindazon szervezeti és egyéb intézkedéseket, amelyek adott időben történő végrehajtása biztosítja az eredményes védekezést. Ezen termek alapján kerülhet sor a polgári 'védelmi szervek, szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok bevonására az árvíz- védekezésbe és általában a természeti katasztrófái* megelőzésébe, illetve a bekövetkezett természeá károk megelőzésére. illetve következményeinek felszámolására. A természeti katasztrófa elhárítása fogalom alatt értendők mindazon megelőző, valamint mentő-mentesítő és helyreállító 'feladatok, amelyek az országot, vagy annak valamely részét ért természeti csapások (földmozgás. árvíz stb.j következményeinek felszámolásával kapcsolatosak. A természeti katasztrófákkal összefüggésben az alábbi tevékenységekre kerülhet sor: — a katasztrófák, bekövetkezésének elhárítása érdekében megelőző munkák végzésére. Ilyen az árvíz- vagy belvízveszély időszakában a védelmi rendszerek erősítése vagy~~új védelmi vonalak építése; — a természeti katasztrófa bekövetkezése előtt emberek, állatállomány, vagyontárgyak kimentése és biztonságba hely ezéveszélyeztetett területekről; — a természeti katasztrófa svi- totta területekről emberek, állatállomány és vagyontárgyak kimentése és biztonságba helyezése; — természeti katasztrófa által sújtott területeken a veszély megszűnése után egészségügyi, járványügyi. műszaki intézkedések foganatosítása, a lakosság visszatérésének biztosítása érdekében; — helyreállítási feladatok végrehajtása. A fenti feladatok összességükben nem minden természeti katasztrófa esetében jelentkeznek. Az, hogy mikor milyen feladatot kell megoldani. az függ a veszély elő- rejelzettségétőí, az ezzel kapcsolatban tett intézkedésektől, a veszélyeztetett terület sajátosságaitól, a lakosság magatartásától és még sok más egyéb körülménytől. (F&iytatjuk) ■ér Béla fa során valamennyiünknek nemcsak becsületbeli, de a törvény által előírt kötelezettsége is. hogy az elhárítási. mentési munkákban segítséget nyújtson. KATASZTRÓFÁK, katasztrófaelhAritas Békeidőben és háborús viszonyok között egyaránt jelentkező katasztrófák egy része elemi csapás. Megjelenésük, elhárításuk — bekövetkezésük esetén az okozott károk csökkentése — körültekintő tervező, szervező és végrehajtó munkát, nagy fegyelmet, gyors végrehajtást és a gazdaságosság alapelveit is szem előtt tartva, jelentős anyagi ráfordítást igényel. A katasztrófák a következőképpen osztályozhatók: A katasztrófák a következőképpen osztályozhatók: 1. Árvizek, jeges, árvizek, jégtorlaszok, belvizek. 2. Hótorlaszok, hófúvások. 3. Partfalszakadások, suvadások, hegycsúszások, hegyomlások. 4. Földrengés okozta károk. 5. Ipari üzemekben, raktárakban stb. bekövetkezett, véletlen jellegű robbanások. 6. Villámcsapás okozta károk, nagyméretű erdőtüzek, mező- gazdasági tüzek, nagy kiterjedésű lakóhelyi tüzek. 7. Táró- és aknabeomlások. 8. Tömeges méretű vasúti és közúti szerencsétlenség. 9. Egyéb elemi csapások: egerek, hörcsögök, patkányok vészes méretű elszaporodása, sáskajárás stb. 10. Tömegpusztító fegyverek alkalmazása következtében kialakult, nagy kárterület. Az 1—4. pont alatt felsorolt természeti katasztrófák elhárításához rendszerint jelentős erők és eszközök bevonása szükséges, ebből eredően a védekezést sok esetben országos szinten kell megszervezni és a szükséges munkaerőt és anyagot biztosítani. Az 5—9. pontokban felsorolt katasztrófák jellegéből és méretéből fakadóan a mentésben általában speciálisan erre a célra kiképzett szakmentő erők vesznek részt, speciális eszközökkel és technikával felszerelve. A 10. pontban foglalt katasztrófát csak a teljesség kedvéért soroltam fel. A tömegpusztító fegyverek alkalmazása következtében kialakuló nagy kiterjedésű kárterületeket is a katasztrófák közé sorolhatjuk, jóllehet azok nem elemi csapás el- sődlegees következményei. A katasztrófák alkalmával általában összefüggő, nagy kiterjedésű kárterületek keletkeznek. A katasztrófák lokalizálása. következményeinek felszámolása csak műszaki technikával és egyéb eszközökkel jól felszerelt és mozgékony, jól szervezett, különböző szakfelkészültségű erők bevetésével lehetséges. Kiemelt saerepe ti >eiew>>sége van az egységes és gyors irányítótevékenységnek. A katasztrófaelhárítást minden esetben pontos és szakszerű felderítés előzd meg. A természeti katasztrófák kialakulását, ha erre mód és lehetőség van, a legcélszerűbb csírájukban elfojtani. E tekintetben döntő szerepük van azoknak az erőknek, amelyek a katasztrófa várható kialakulásának körzetében vannak, köztük a polgári lakosságnak. A katasztrófa bekövetkezése esetén az elsődleges mentési feladatokat az erősítés megérkezéséig a helyben lévő erőknek kell megoldaniuk. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés, aztán a vagyon mentéssel kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására kerülhet sor. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egyidőben — ha erre van lehetőség —, a létfenntartáshoz és a mindennapi életfunkciókhoz (élelem, ivóvíz, egészségügyi anyagok. ruházati cikkek stb.) szükséges anyagok kimentésére is nagy gondot kell fordítani. A létfenntartáshoz szükséges anyagok és eszközök kimentése után azok biztonságba helyezése érdekében megfelelő és biztonságos tárolási helyeket kell kijelölni és a kimentett anyagokat és eszközöket oda kell szállítani. A katasztrófaelhárítással foglalkozó szervezeteknek tehát az életmentésen túlmenően ezen feladatokkal is kell foglalkozniuk, ezért ennek elhárításában részt vevő egységeket és alegységeket komplex feladatok ellátására kell alkalmassá tenni. A minden követelményt kielégítő katasztrófaelhárítás végeredményben az egész ország területére kiterjedő és igen nagy létszámú szervezet létrehozását és működtetését igényelné. Ilyen egyéb tevékenységtől mentesített, függetlenített apparátus fenntartása azonban egyetlen ország részére sem gazdaságos. Ezért mindenütt a közvetett megoldást választják. Hazánk is rendelkezik azokkal az alapvető szakági intézményekkel amelyek kisebb- nagyobb mértékben foglalkoznak a katasztrófaelhárítás egy-egy részterületével. Így pl. az Országos Vízügyi Hivatal az ár- és belvízvédelemmel, az Országos Meteorológiai Intézet az előrejelzéssel, a Földtani Intézet a földrengések tanulmányozásával. a tűzoltóság a megelőző tűzrendészettel stb. Adott esetben — a katasztrófa jellegétől függően — ezeket a szerveket kell megerősíteni speciális alakulatokkal, illetve a lakosság köréből szervezett közerőkkel A betegek egy részét'— a nagyobbik részét —, otthon családi ápolás keretében ápolják. Ez abból adódik, hogy a korszerű gyógymódok, nagy hatású gyógyszerek elterjedése következtében az orvostudomány egyre több, korábban halállal végződő gyógyíthatatlan megbetegedést képes részben maradéktalanul meggyógyítani, részben idült, elhúzódó lefolyásúvá tenni, mely időszak alatt, sokszor még a munkaképesség is megmarad. Az idült betegek betegségük ideje alatt tartósan a család, munkahely, vagy egyéb közösségben tartózkodnak, illetve kapnak ápolást és csak betegségük átmeneti súlyosbodása idején kerülnek aktív ápolást igénylő kórházi osztályokra. E tény miatt fontos, hogy alapvető ismereteket szerezzenek családtagjaik a gyógyulás biztosításához. A családban történő ápolás jelentőségét több tényező is kiemeli: Az emberi életkor meghosszabbodása miatt az idős korúak egyre fokozódó számát gondozzák otthonukban a családtagok. A gondozáshoz és ápoláshoz a körzeti orvos. a körzeti ápolónő, a házi szociális gondozónő és a vöröskeresztes aktívák szakszerű tanácsot, irányítást adnak. — A második világháború tapasztalatát ismerve tudjuk, hogy a hátország és a frontvonal közötti különbség eltűnőben van. Emiatt fel kell készülni a nagy tömegű sérült és beteg otthoni ápolására. — Katasztrófahelyzet (elemi csapás, árvíz, földrengés stb.) számítani kell a kórházak befogadóképességét meghaladó sérültek és betegek házi ápolására és gondozására. — Minden családban előfordulhat, átmeneti, sokszor csak rövid időre, hogy valaki heveny, vagy idült megbetegedés miatt fekvő beteggé válik. Ilyenkor az ápolási ismeretek, a beteg kényelmét, szakszerű ellátását és gyors gyógyulását biztosíthatják. A házi betegápolás ismereteit mindenki megszerezheti. A Vöröskereszt helyi alapszervezetei szervezik azokat a tanfolyamokat, ahol e hasznos tudnivalók elsajátíthatók. E rövid ismertetőben a lakosság figyelmét szeretném felhívni, kedvet csinálni e hasznos, és mindenki által megszerezhető ismeretek elsajátítására. KI LF.HET HÁZI BETEGÁPOLÓ? Mindenki. Legyen az férfi vagy nő. Nem függ a kortól sem, egyetlen követelmény: segítőkészség. A segítőkészség önmagában csak a szándékot jelenti, ahhoz, hogy valóban szakszerűen segítse, ápolja a rászorulókat, ápolási ismereteket kell szereznie. Megbízható és lelkiismeretes legyen. hogy az orvosi utasításokat pontosan végrehajtsa. Ügyelni kell a ruházata tisztaságára, kényelmes praktikus voltára. Tisztálkodása is igen fontos feladat. különösen a keze tisztaságára fordítson nagy gondot, mivel feladata teljesítése közben gyakran érintkezik a beteggel és a beteg különféle váladékaival, testnedveivel. Ez fertőzés forrása önmaga, de más ápoltjai számára is. Fegyelmezett legyen, tekintve, nogy az orvos utasításait kell végrehajtani, betege erdőkében. Sok esetben akkor is, ha az a betegének nem kedvére való, sőt kifejezett ellenállást tapasztal. Derűs, ióke'dvű és nyugodt legyen. Hiszen a beteg kiegyensúlyozott környezetben kellemesebben érzi magát, hamarabb gyógyul. Következetes legyen saját magával es ápoltjával szemben, csak így tudja szolgálni a beteg érdekét. Ne legyen túlzottan fecsegő, mert akaratlanul is elmondja azt, amit betege nem tud, sőt nem is tudhat meg, hogy életkedvét, a gyógyulásba vetett hitét veszítheti el, aminek tragikus következménye lehet. Vigyázzon az arcjátékára, megjegyzéseire, mert a beteg esetleg helytelen következtetést vonhat le belőle. Ennek következtében állapotát vagy eltúlozza vagy alábecsüli. Mindkettő hátrányosan befolyásolhatja. Biztatni, bátorítani kell betegét, szórakoztatásáról kell gondoskodni, felügyelnie kell a betegen kívül környezetére és látogatóira is, A HÄZI BETEGÁPOLÁS ESZKÖZEI ÉS HASZNÁLATUK: HŐMÉRŐ Felnőtt beteg hőmérsékletét hónaljban, csecsemőét végbélben mérjük. Előfordulhat, hogy szájban mérjük a hőmérsékletet, ehhez az szükséges, hogy a beteg saját használatú hőmérővel rendelkezzék. A mért hőmérsékletet mindig feljegyezzük és a látogatást végző orvos tudomására hozzuk. A hőmérőt használat után langyos, szappanos vízben megmossuk, majd védőtokjába helyezzük. BEÖNTŐ-, VAGY IRRIGÁTORKÉSZÜLÉK: Üveg vagy zománc edényből, gumi- vagy műanyag csőből és csappal ellátott műanyag vagy üvegcsőből áll. Az irrigátorkészülék hüvely öblítésére, a beöntö- készülék tisztító, gyógyszeres beöntésre, vagy a székrekedésben szenvedő beteg panaszainak enyhítésére szolgál. Használat után megtisztítani, fertőtleníteni szükséges. agytAl, VIZELÖKACSA. SZOBAÜRSZÉK, KÖPŐCSÉSZE: • Ágyhoz kötött fekvőbeteg vagy lábadozó járóbeteg számára való, akit • meg kell kímélni gyengesége miatt az udvari árnyékszék használatától. A vizelőkacsát ezenkívül az orvos által elrendelt vizeletgyűjtésre és -mérésre is használjuk. A fenti eszközökön kívül a tartós fekvőbeteg ápolásához, kényelmének biztosításához, tisztálkodásához a következő eszközöket lehet és kell használni: Mosdótál, szivacs, gumikesztyű, ágy- I asztalka, fejmagasító, láb- 1 támasz, kapaszkodóken- ; gyei, ülőpárna, jégtömlő, melegítőpárna, megfelelő mennyiségű fehérnemű. (Folytatjuk) Dr Bttkkerdß J*«B Felkészülés a töltés védelméhez