Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

A lakosság feladata különböző katasztrófák esetén Házi betegellátás— Házi betegápolás A lakosság katasztrófael­hárítási feladatainak megha­tározása során a Magyar Népköztársaság alkotmányá­ból és az 1976. évi I. tör­vén}’bői — a honvédelemről — szükséges kiindulni. „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden ál­lampolgárának kötelessége”. Az állampolgári honvédelmi kötelezettsége magában fog­lalja a polgári védelmi kö­telezettséget is. A polgári védelmi kötele­zettség célja: a lakosság felkészítése a támadó fegy­verek. elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszá­molására, hatásuk csökken­tésére. továbbá az ezekkel összefüggő mentési és men­tesítési feladatok végrehaj­tása. A polgári védelmi kötele­zettség férfiaknál 16—65 éves korig, nőknél 16—60 éves korig terjed. A teljesí­tés elrendelése a munka­hely, illetőleg a lakóhely sze­rint illetékes polgári védel­mi vezető jogosult. A Minisztertanács 6/1976. (III. 31.) számú, a honvéde­lemről szóló rendelete sze­rint: — a polgári védelmi kötele­zettség alatt álló személyt fo- lyamatos vagy ideiglenes polgá­ri védelmi szolgálat ellátására lehet kötelezni; — az ideiglenes szolgálat be­vezetése iránt — a polgári vé­delem országos törzs parancsno­kának rendelkezése alapján —a polgári védelem államigazgatási vagy üzemi vezetője intézkedik; — a polgári védelmi szolgálat ellátására a polgári védelmi kö­telezettség alatt álló személy az állandó lakóhelyén vagy a mun­kahelyén kívül is igénybe ve­hető. Az igénybevételt a polgá­ri védelem államigazgatási ve­zetője rendeli el; — aki polgári védelmi szolgá­lat ellátására felhívást kapott, köteles a felhívásban megjelölt helyen és időben megjelenni, ott a rábízott feladatot ellátni és a részére adott utasítást végrehaj­tani; — a polgári védelmi kötele­zettség alatt álló személy köte­les a polgári védelem állam- igazgatási vezetőjének rendelke­zésére részt venni annak a községnek (városnak) azonnali munkálataiban. amelynek terü­letén tartózkodik; — az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban való részvétel alól a polgári vé­delem államigazgatási vezetője mentesítheti azt, aki igazolja, hogy hivatásbeli (pl. orvosi. egészségügyi szakdolgozói) vagy szolgálati (pl. vasúti) feladatai­nak ellátása, illetőleg honvédel­mi munkakötelezettségének tel­jesítése a helyszínről való ha­ladéktalan távozását követeli meg. Mindezen kötelezettségek megszegése során természe­tesen megfelelő szankcioná­lási lehetőséget biztosít a Szabálysértési Kódex: „Az a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt sze­mély. aki ... bj béke idején ír polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos köte­lezettségét nem teljesíti, ej a polgári védelmi szak- szolgálattal kapcsolatos meg­jelenési vagy bejelentési kö­telezettségét nem teljesíti 3000 Ft-ig terjedő pénzbír­sággal sújtható”. A polgári védelmi kötele­zettség alatt álló, de szak- szolgálatra ki nem jelölt sze­mély ugyanezen cselekmé­nyekért 1000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Mindezeket, azért tartot­tam szükségesnek előrebo­csátani, hogy egyértelművé váljon, egy esetlegesen bekö­vetkező bármilyen katasztru­HM. wuutÁe szombat A polgári védelemnek is hasonló feladatai lehetnek a különböző katasztrófaelhárí­tási tevékenységek során. Se­gíteni kell mindazon ható­ságoknak és államigazgatási szerveknek, amelyek az el­hárítás eredményességéért hivatásszerűen és végső fo­kon felelősek, másrészt a katasztrófa sújtotta területe­ken önálló (más szervek be­vonásával! felelős lehet az ott folytatandó men tő-men­tes itő feladatok megtervezé­séért, megszervezéséért és végrehajtásáért. Az elemi csapásokból szár­mazó katasztrófák megelő­zésére és következményeinek elhárítására vonatkozó ösz- szes intézkedések általában nem dolgozhatók ki előre. A szükséges műszaki-gazdasá­gi, egyéb szakmai intézke­dések és szervezési teendők az adott konkrét helyzet gyors értékelése alapján fo­ganatosíthatók. Kivételt ké­peznek az országunk terüle­tén is nagy gyakorisággal je­lentkező árvizek. A folyók valószínű vízhozamának, va­lamint a veszélyeztetett kör­zetek ismeretében az árvíz- védelmi temek előre elké­szíthetők és a különböző szervek közötti együttműkö­dés is megszervezhető. Az árvízvédelmi terveknek tartalmazniuk kell mindazon szervezeti és egyéb intézke­déseket, amelyek adott idő­ben történő végrehajtása biz­tosítja az eredményes véde­kezést. Ezen termek alapján kerülhet sor a polgári 'vé­delmi szervek, szakszolgála­tok és szakszolgálati alaku­latok bevonására az árvíz- védekezésbe és általában a természeti katasztrófái* meg­előzésébe, illetve a bekövet­kezett természeá károk meg­előzésére. illetve következ­ményeinek felszámolására. A természeti katasztrófa elhárítása fogalom alatt ér­tendők mindazon megelőző, valamint mentő-mentesítő és helyreállító 'feladatok, ame­lyek az országot, vagy an­nak valamely részét ért ter­mészeti csapások (földmoz­gás. árvíz stb.j következmé­nyeinek felszámolásával kapcsolatosak. A természeti katasztrófákkal összefüggés­ben az alábbi tevékenysé­gekre kerülhet sor: — a katasztrófák, bekövetkezé­sének elhárítása érdekében meg­előző munkák végzésére. Ilyen az árvíz- vagy belvízveszély idősza­kában a védelmi rendszerek erő­sítése vagy~~új védelmi vonalak építése; — a természeti katasztrófa be­következése előtt emberek, ál­latállomány, vagyontárgyak ki­mentése és biztonságba hely ezé­veszélyeztetett területekről; — a természeti katasztrófa svi- totta területekről emberek, ál­latállomány és vagyontárgyak ki­mentése és biztonságba helyezé­se; — természeti katasztrófa által sújtott területeken a veszély meg­szűnése után egészségügyi, jár­ványügyi. műszaki intézkedések foganatosítása, a lakosság vissza­térésének biztosítása érdekében; — helyreállítási feladatok vég­rehajtása. A fenti feladatok összessé­gükben nem minden termé­szeti katasztrófa esetében je­lentkeznek. Az, hogy mikor milyen feladatot kell meg­oldani. az függ a veszély elő- rejelzettségétőí, az ezzel kapcsolatban tett intézkedé­sektől, a veszélyeztetett te­rület sajátosságaitól, a la­kosság magatartásától és még sok más egyéb körülmény­től. (F&iytatjuk) ■ér Béla fa során valamennyiünknek nemcsak becsületbeli, de a törvény által előírt kötele­zettsége is. hogy az elhárí­tási. mentési munkákban se­gítséget nyújtson. KATASZTRÓFÁK, katasztrófaelhAritas Békeidőben és háborús vi­szonyok között egyaránt je­lentkező katasztrófák egy része elemi csapás. Megjele­nésük, elhárításuk — bekö­vetkezésük esetén az oko­zott károk csökkentése — kö­rültekintő tervező, szervező és végrehajtó munkát, nagy fegyelmet, gyors végrehaj­tást és a gazdaságosság alap­elveit is szem előtt tartva, jelentős anyagi ráfordítást igényel. A katasztrófák a követke­zőképpen osztályozhatók: A katasztrófák a következő­képpen osztályozhatók: 1. Árvizek, jeges, árvizek, jég­torlaszok, belvizek. 2. Hótorlaszok, hófúvások. 3. Partfalszakadások, suvadások, hegycsúszások, hegyomlások. 4. Földrengés okozta károk. 5. Ipari üzemekben, raktárak­ban stb. bekövetkezett, vélet­len jellegű robbanások. 6. Villámcsapás okozta károk, nagyméretű erdőtüzek, mező- gazdasági tüzek, nagy kiter­jedésű lakóhelyi tüzek. 7. Táró- és aknabeomlások. 8. Tömeges méretű vasúti és közúti szerencsétlenség. 9. Egyéb elemi csapások: ege­rek, hörcsögök, patkányok vé­szes méretű elszaporodása, sás­kajárás stb. 10. Tömegpusztító fegyverek al­kalmazása következtében ki­alakult, nagy kárterület. Az 1—4. pont alatt felsorolt természeti katasztrófák el­hárításához rendszerint je­lentős erők és eszközök be­vonása szükséges, ebből ere­dően a védekezést sok eset­ben országos szinten kell megszervezni és a szükséges munkaerőt és anyagot bizto­sítani. Az 5—9. pontokban felso­rolt katasztrófák jellegéből és méretéből fakadóan a mentésben általában speciá­lisan erre a célra kiképzett szakmentő erők vesznek részt, speciális eszközökkel és technikával felszerelve. A 10. pontban foglalt ka­tasztrófát csak a teljesség kedvéért soroltam fel. A tö­megpusztító fegyverek alkal­mazása következtében kiala­kuló nagy kiterjedésű kárte­rületeket is a katasztrófák közé sorolhatjuk, jóllehet azok nem elemi csapás el- sődlegees következményei. A katasztrófák alkalmával általában összefüggő, nagy kiterjedésű kárterületek ke­letkeznek. A katasztrófák lo­kalizálása. következményei­nek felszámolása csak mű­szaki technikával és egyéb eszközökkel jól felszerelt és mozgékony, jól szervezett, különböző szakfelkészültségű erők bevetésével lehetséges. Kiemelt saerepe ti >eiew>>­sége van az egységes és gyors irányítótevékenységnek. A katasztrófaelhárítást minden esetben pontos és szakszerű felderítés előzd meg. A természeti katasztrófák kialakulását, ha erre mód és lehetőség van, a legcélsze­rűbb csírájukban elfojtani. E tekintetben döntő szere­pük van azoknak az erők­nek, amelyek a katasztrófa várható kialakulásának kör­zetében vannak, köztük a polgári lakosságnak. A ka­tasztrófa bekövetkezése ese­tén az elsődleges mentési feladatokat az erősítés meg­érkezéséig a helyben lévő erőknek kell megoldaniuk. Az elsődleges feladat min­den esetben az életmentés, aztán a vagyon mentéssel kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására kerülhet sor. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egyidőben — ha erre van lehetőség —, a létfenntartáshoz és a min­dennapi életfunkciókhoz (éle­lem, ivóvíz, egészségügyi anyagok. ruházati cikkek stb.) szükséges anyagok ki­mentésére is nagy gondot kell fordítani. A létfenntar­táshoz szükséges anyagok és eszközök kimentése után azok biztonságba helyezése érdekében megfelelő és biz­tonságos tárolási helyeket kell kijelölni és a kimentett anyagokat és eszközöket oda kell szállítani. A katasztró­faelhárítással foglalkozó szervezeteknek tehát az élet­mentésen túlmenően ezen feladatokkal is kell foglal­kozniuk, ezért ennek elhárí­tásában részt vevő egysége­ket és alegységeket komp­lex feladatok ellátására kell alkalmassá tenni. A minden követelményt kielégítő katasztrófaelhárí­tás végeredményben az egész ország területére kiterjedő és igen nagy létszámú szerve­zet létrehozását és működ­tetését igényelné. Ilyen egyéb tevékenységtől mentesített, függetlenített apparátus fenn­tartása azonban egyetlen or­szág részére sem gazdaságos. Ezért mindenütt a közvetett megoldást választják. Ha­zánk is rendelkezik azokkal az alapvető szakági intéz­ményekkel amelyek kisebb- nagyobb mértékben foglal­koznak a katasztrófaelhárí­tás egy-egy részterületével. Így pl. az Országos Vízügyi Hivatal az ár- és belvízvé­delemmel, az Országos Me­teorológiai Intézet az előre­jelzéssel, a Földtani Intézet a földrengések tanulmányo­zásával. a tűzoltóság a meg­előző tűzrendészettel stb. Adott esetben — a kataszt­rófa jellegétől függően — ezeket a szerveket kell meg­erősíteni speciális alakula­tokkal, illetve a lakosság köréből szervezett közerők­kel A betegek egy részét'— a nagyobbik részét —, ott­hon családi ápolás kereté­ben ápolják. Ez abból adó­dik, hogy a korszerű gyógy­módok, nagy hatású gyógy­szerek elterjedése következ­tében az orvostudomány egyre több, korábban halál­lal végződő gyógyíthatatlan megbetegedést képes rész­ben maradéktalanul meg­gyógyítani, részben idült, el­húzódó lefolyásúvá tenni, mely időszak alatt, sokszor még a munkaképesség is megmarad. Az idült betegek betegsé­gük ideje alatt tartósan a család, munkahely, vagy egyéb közösségben tartóz­kodnak, illetve kapnak ápo­lást és csak betegségük át­meneti súlyosbodása idején kerülnek aktív ápolást igénylő kórházi osztályokra. E tény miatt fontos, hogy alapvető ismereteket szerez­zenek családtagjaik a gyó­gyulás biztosításához. A családban történő ápo­lás jelentőségét több ténye­ző is kiemeli: Az emberi életkor meghosszabbodása miatt az idős korúak egyre fokozódó számát gondozzák otthonukban a családtagok. A gondozáshoz és ápoláshoz a körzeti orvos. a körzeti ápolónő, a házi szociális gondozónő és a vöröskeresztes aktívák szakszerű tanácsot, irányítást adnak. — A második világhábo­rú tapasztalatát ismerve tudjuk, hogy a hátország és a frontvonal közötti különb­ség eltűnőben van. Emiatt fel kell készülni a nagy tö­megű sérült és beteg otthoni ápolására. — Katasztrófahelyzet (ele­mi csapás, árvíz, földrengés stb.) számítani kell a kór­házak befogadóképessé­gét meghaladó sérültek és betegek házi ápolására és gondozására. — Minden családban elő­fordulhat, átmeneti, sokszor csak rövid időre, hogy va­laki heveny, vagy idült megbetegedés miatt fekvő beteggé válik. Ilyenkor az ápolási ismeretek, a beteg kényelmét, szakszerű ellátá­sát és gyors gyógyulását biz­tosíthatják. A házi betegápolás isme­reteit mindenki megszerez­heti. A Vöröskereszt helyi alapszervezetei szervezik azokat a tanfolyamokat, ahol e hasznos tudnivalók elsajátíthatók. E rö­vid ismertetőben a lakosság figyelmét szeretném felhív­ni, kedvet csinálni e hasz­nos, és mindenki által meg­szerezhető ismeretek elsajá­títására. KI LF.HET HÁZI BETEGÁPOLÓ? Mindenki. Legyen az fér­fi vagy nő. Nem függ a kortól sem, egyetlen köve­telmény: segítőkészség. A segítőkészség önmagában csak a szándékot jelenti, ahhoz, hogy valóban szak­szerűen segítse, ápolja a rászorulókat, ápolási isme­reteket kell szereznie. Meg­bízható és lelkiismeretes le­gyen. hogy az orvosi utasí­tásokat pontosan végrehajt­sa. Ügyelni kell a ruházata tisztaságára, kényelmes praktikus voltára. Tisztál­kodása is igen fontos fel­adat. különösen a keze tisz­taságára fordítson nagy gondot, mivel feladata telje­sítése közben gyakran érint­kezik a beteggel és a beteg különféle váladékaival, test­nedveivel. Ez fertőzés for­rása önmaga, de más ápolt­jai számára is. Fegyelme­zett legyen, tekintve, nogy az orvos utasításait kell végrehajtani, betege erdőké­ben. Sok esetben akkor is, ha az a betegének nem ked­vére való, sőt kifejezett el­lenállást tapasztal. Derűs, ióke'dvű és nyugodt legyen. Hiszen a beteg kiegyensú­lyozott környezetben kel­lemesebben érzi magát, ha­marabb gyógyul. Következe­tes legyen saját magával es ápoltjával szemben, csak így tudja szolgálni a beteg érde­két. Ne legyen túlzottan fe­csegő, mert akaratlanul is elmondja azt, amit betege nem tud, sőt nem is tudhat meg, hogy életkedvét, a gyógyulásba vetett hitét ve­szítheti el, aminek tragikus következménye lehet. Vi­gyázzon az arcjátékára, megjegyzéseire, mert a be­teg esetleg helytelen követ­keztetést vonhat le belőle. Ennek következtében álla­potát vagy eltúlozza vagy alábecsüli. Mindkettő hátrá­nyosan befolyásolhatja. Biz­tatni, bátorítani kell bete­gét, szórakoztatásáról kell gondoskodni, felügyelnie kell a betegen kívül kör­nyezetére és látogatóira is, A HÄZI BETEGÁPOLÁS ESZKÖZEI ÉS HASZ­NÁLATUK: HŐMÉRŐ Felnőtt beteg hőmérsékle­tét hónaljban, csecsemőét végbélben mérjük. Előfor­dulhat, hogy szájban mér­jük a hőmérsékletet, ehhez az szükséges, hogy a beteg saját használatú hőmérővel rendelkezzék. A mért hő­mérsékletet mindig felje­gyezzük és a látogatást vég­ző orvos tudomására hoz­zuk. A hőmérőt használat után langyos, szappanos vízben megmossuk, majd védőtokjába helyezzük. BEÖNTŐ-, VAGY IRRIGÁTOR­KÉSZÜLÉK: Üveg vagy zománc edény­ből, gumi- vagy műanyag csőből és csappal ellátott műanyag vagy üvegcsőből áll. Az irrigátorkészülék hü­vely öblítésére, a beöntö- készülék tisztító, gyógysze­res beöntésre, vagy a szék­rekedésben szenvedő beteg panaszainak enyhítésére szolgál. Használat után megtisztítani, fertőtleníte­ni szükséges. agytAl, VIZELÖKACSA. SZOBAÜRSZÉK, KÖPŐCSÉSZE: • Ágyhoz kötött fekvőbeteg vagy lábadozó járóbeteg számára való, akit • meg kell kímélni gyengesége miatt az udvari árnyékszék használatától. A vizelőka­csát ezenkívül az orvos által elrendelt vizeletgyűj­tésre és -mérésre is használ­juk. A fenti eszközökön kívül a tartós fekvőbeteg ápolásá­hoz, kényelmének biztosítá­sához, tisztálkodásához a következő eszközöket lehet és kell használni: Mosdótál, szivacs, gumikesztyű, ágy- I asztalka, fejmagasító, láb- 1 támasz, kapaszkodóken- ; gyei, ülőpárna, jégtömlő, melegítőpárna, megfelelő mennyiségű fehérnemű. (Folytatjuk) Dr Bttkkerdß J*«B Felkészülés a töltés védelméhez

Next

/
Thumbnails
Contents