Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Nyoicmilliós show LATVANYOSSAGBAN NEM LESZ HIÁNY! — dörzsölték elégedetten a kezüket a rendezők. Szép lányok, nagyszerű zenekarok, káprázatos tűzijáték — az elnöki beiktatás hagyományos show-ja ked­den sem maradt, el. Sőt, ha lehet egyáltalán fokoz­ni a négyévenként: ismétlődő washingtoni attrakciót, ezúttal minden megelőzőt felülmúlt. Igaz, költsége­sebbnek is bizonyult: Jimmy Carteré négy, Ronald Reagané nyolcmillió dollárba került. Az USA negyvenedik elnöke tehát elfoglalta he­lyét a Fehér Házban. Ügy hírlik, ezentúl a washing­toni rezidencih gyakran nyit ajtót jeles művészek és ismert sztárok előtt, akiket lazább vagy szorosabb barátság fűz az Egyesült Államok első emberéhez. Más kérdés, hogy az amerikai közvéleményt nem csupán ez érdekli. NOS, AZ ELNÖKCSERE — amely egyben a re­publikánusok előretörését is jelenti — komor „mé­zesheteket” ígér Amerika számára. A Carter-kor- mányzat hagyatéka lesújtó: évi 12,8 százalékos inflá­ció, 7,3 százalékos munkanélküliség, 5.0 milliárd dol­láros költségvetési deficit. Reagan ígérete sem von­zó: igaz, az adók csökkenését helyezte kilátásba, ugyanakkor a katonai költségvetés radikális emelé­se mellett foglalt állást. Valószínű, hogy az új el­nök az első hónapokban mindenekelőtt a belpoliti­kai kérdésekre összpontosítja erejét, s a gazdasági problémákat, mindenekelőtt az infláció mérséklését igyekszik megoldani. S még egy teher: a túszügy elhúzódása tulajdon­képpen már a keddi ceremóniát is beárnyékolta. Nyilvánvaló volt Jimmy Carter igyekezete, hogy az 52 amerikai túszt Teheránból még az ő elnöksége alatt helyezzék biztonságba, vagy hozzák haza csa­ládjukhoz. Az utóbbi napok megfeszített tárgyalás­sorozata megállapodáshoz vezetett ugyan, ám az utolsó pillanatban újabb bonyodalmak támadtak Te­herán és Washington között. Bizonyára gyér vigasz Carter számára, hogy Reagan nagylelkű ajánlatára az új elnök személyes megbízottjaként fogadhatja a túszokat Wiesbadenben. ÍGY HAT A KEDDI NYOLCMILLIÓS „ELNÖKI SHOW” korántsem tükrözte — nem is tükrözhette — az Egyesült Államok igazi hangulatát, A csillo­gás, a fény, a szemkápráztató parádé nem feledtette a szerdán kezdődő hétköznapok gondjait. Gyapa.v Dénes II funta hátrányba került A salvadori baloldali for­radalmi erők egységszerve­zetének egyik legmagasabb rangú vezetője az elmúlt napok harci eseményeiről szólva megállapította, hogy a baloldali erők általános támadásának első szakasza sikert hozott. A junta had­serege, mivel az offenzívat nem tudta megakadályozni, és hadászatilag nem volt ké­pes átvenni a kezdeménye­zést, stratégiai hátrányba került. Helsinki ifjúsági viíágfórum Keddtől három bizottság­ban folytatja munkáját a finn fővárosban hétfőn meg­nyílt ifjúsági világfórum, amelynek témája a békéért, az enyhülésért és a leszere­lésért folytatott küzdelem. Az 57 nemzeti és nemzetkö­zi ifjúsági szervezet képvi­seletében megjelent 500 kül­dött a bizottságok ülésein fejti ki álláspontját. Az I. számú bizottságban a küldöttek a világpolitikai helyzetről, az enyhülés ka­tonai és politikai aspektu­sairól folytatnak majd esz­mecserét. A II. számú bi­zottságban áttekintik a fegyverkezési verseny társa­dalmi-gazdasági következmé­nyeit, a társadalmi előreha­ladás és az új yilággazőasá- gi rend kialakulásának prob­lémáit, valamint a harma­dik világ legégetőbb gondja­it. A III. számú bizottságban az általános és teljes lesze­relésről, ezen belül a nuk­leáris leszerelést szolgáló lé­pésekről lesz szó. Ugyancsak kedden tanács­kozott a Finlandia-házban a gyermek- és ifjúsági moz­galmak nemzetközi bizott­sága (CIMEA), amely a DÍVSZ szakosított szerve és csaknem 60 ország úttörő­szervezeteit és más haladó gyermekszervezeteit tömörí­ti. A lengyel gazdaságról A gazdaság helyzetéről, a piaci ellátás javításáról tár­gyalt Varsóban a lengyel minisztertanács. Megállapí­totta. hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az ipar tavaly nem teljesítette az éves tervet. 1980. második felében tovább csökkent a termelékenység. Csökkent a nyers- és alapanyag-termelés: cementből például 2.5 millió tonnával kevesebbet gyár­tottak a tervezettnél. Nagy lemaradások vannak a la­kásépítésben, s komoly gon­dokat okoz, hogy az elmúlt év utolsó négy hónapjában visszaesett a szénkitermelés. A mezőgazdaságban a nö­vénytermesztés több mint 15 százalékkal csökkent. Irán szabadon bocsátotta az amerikai túszokat sült Államok teljesítette a túszok szabadon bocsátásához szükséges előfeltételeket. Ezt követően az algériai illetékesek értesítették az iráni felet az átutalás meg­történtéről. Az Egyesült Államok és Irán között több mint tizen­négy hónapon át tartó fe­szült Vitára tett pontot, ami­kor a teheráni Mehrabad re­pülőtérről a magasba emel­kedett az az algériai Boeing 727-es repülőgép, amelynek fedélzetén 52 amerikai dip­lomata és követség! alkalma­zott elhagyta 444 napo,s fog­ságának helyszínét. Útnak indult két másik Boeing gép is az orvosokkal, valamint a túszok csomagjaival. A három Boeingot az iráfti légierő Phantom vadászgé­pei kísérték az. iráni légitér határáig. Algírban az. Egye­sült Államok képviselői vár­ták őket. Innen az NSZK-ban levő wiesbadeni amerikai tá­maszpontra érkeznek, ahol már napok óta lázas előké­születek folytak fogadásukra. Beiktatták hivatalába az Egyesült Államod 40. elnökét (Folytatás.az 1. oldalról) / sült Államok bekevágyáról és „tettrekészségéröl” bizto­sította a ..potenciális ellen­ségeket". Hangsúlyozta, hogy ,;nemzeti megújhodásra" van szükség. Miután köszönetét mondott Carternak az átme­neti időszakban nyújtott se­gítségért, Reagan ígéretet tett arra, hogy hivatali ide­je alatt ..elmozdítja az aka­dályokat, amelyek lelassí­tották a gazdaságot és csök­kentették a termelékenysé­get”. A továbbiakban kijelentet­te. hogy az áltála szorgal­mazott nemzeti megújulást világszerte a nagyobb erő jeleként fogják értékelni. A • békét nevezte az amerikai nép legfontosabb törekvésé­nek, ugyanakkor hangoztat­ta. hogy az. Egyesült Álla­mok „cselekedni fog”, ha a nemzet biztonsága úgy kí­vánja. Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államok elegendő erőt fog fenntarta­ni ahhoz, hogy fölényben lé­gyen. mert így kerülhető el a legnagyobb valószínűség­gel a/, erő használata. Reagan és Carter fél li­kőr találkozott a Fehér Ház­ban. Tizenegy után néhány perccel George Bush meg- válaszlott és Walter Mon­dale’ leköszönő alelnök. vala­mint feleségeik ki-ételében a, Capitoliumba, a húvlalos beiktatási ceremónia színhe­lyére hajtattak. A törvény- hozás épületénél a kongres­szus vezetői, a legfelsőbb bíróság, a távozó és a hi­vatalba lépő kormány tagjai fogadták őket. Reagan és Bush fanfárok hangjainak kíséretében lépett ki a Ca­pitolium nyugati homlokza­ta előtt felállított diszemel- vényre. ahol több tízezer washingtoni várta őket. Kedden kiszabadult 52 amerikai 1 '<*■/. 444 napos fog­ság után Teheránban. Ép­pen fél óra volt hátra Car­ter elnök megbízatásának le­jártáig. amikor a teheráni Mehrabad repülőtérről — közép-európai idő szerint 17.30-kor — elindult az al­gériai repülőgép, fedélzetén az amerikai nagykövetségi diplomatákkal és alkalma­zottakkal. Behzad Nabavi. a végre­hajtási ügyek államminisz­tere már a déli órákban bejelentette, hogy az. ame­rikai túszok útra készen áll­nak. Ekkor még nem érke­zett meg az. algériai .kor­mány hivatalos értesítése arról, hogy az Egyesült Ál­lamok befejezte a túszok szabadon bocsátása fejében visszaadott iráni bankbeté­tek átutalását. Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes a déli órákban több órán keresztül tárgyalt az algé­riai külügyminisztériumban Benjahia külügyminiszter­rel. Röviddel később a kül­ügyminiszter Irán algíri ügy­vivőjét fogadta. Kora dél­után Christopher tájékoztat­ta Carter elnököt arról, hogy az amerikai bankok befejez­ték a felszabadított iráni be­tétek átutalását a londoni Bank of Englandnál Algéria javára nyitott fenntartásos számlára. .Tody Powell, a Fehér Ház szóvivője, ezután bejelenthette, hogy az Egye­EURÖPAI DILEMMA Felborítják-e az egyensúlyt? Nem túlzás, hogy ma mindenkit foglalkoztat Europa sorsa. A gazdasági nehézségektől a világpolitikai gondokon át a lengyelországi eseményekig mérlegelik: mi várható? Ha azonban Európáról szólunk, egy fontos fogalmat mindig fi­gyelembe kell venni, s ez: az egyensúly. Szmwsan összefügg földrészünk békéjével és fejlődésével. A status quo útja Vessünk egy pillantást a múlt évtizedekre. A hideg­háború idején a kelet—nyu­gati politikai és katonai egyensúly még csak kialaku­lóban volt, s a Nyugat nem szándékozott tudomásul ven­ni az új, történelmi ténye­ket. Az enyhülés csak akkor bontakozott ki, amikor az erőknek ez az egyensúlya megszilárdult és a Nyugat elismerte az új helyzetet. Bármily sok gonddal küzd ma. bármily nehézségek áll­janak előtte — Európa képe más. mint régebben. A ke­let—nyugati kapcsolatrend­szer stabilabb, s ez a tények elfogadásának köszönhető. Status quová lett, hogy ki­alakultak. meggyökeresedtek a népi demokratikus orszá­gok. ugyanolyan részévé let­tek Európának, mint más ál­lamok. Létrejött a szocialis­ta országok — Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió — szövetsége, amely megfe­lelő ellentétele a nyugati GkAwwáa, 1881. január 21., szerda szövetségi rendszernek. Ab­ban a pillanatban, amikor az atlanti világban új szem­lélet vette át az uralmat, új korszak következett be: a békés együttműködésé, s ennek Európa hasznát látta. Két fontos eleme van en­nek az egyensúlynak: poli­tikai és katonai. Az európai szocialista államok szövetsé­gi rendszere egyrészt eszmei közösség, összekapcsolják e népeket az ideológiai és a társadalmi célok. Minden manőver tehát, amely ezt a szövetséget aláásással fenye­geti, természetes ellenállás­ba ütközik és visszautasítás­ban részesül. Világosan utalt erre az a közlemény, ame­lyet nemrég bocsátottak ki a Varsói Szerződés államai­nak csúcsértekezletén. Biztonságérzet Nagyon fontos és évok óta vitatott kérdése az európai helyzetnek a felfegvverzett- ség szintje. Amikor arról beszélünk, hogy a háború utáni évtizedekben egyen­súly alakult ki a Kelet és a Nyugat között, a fegyveres erők viszonyára is gondo­lunk. Ez volt a másik döntő tényezője annak, hogy a Nyugat újraértékelte maga­tartását. A hatvanas évek­ben végleg kiderült — mind a szovjet—amerikai viszony­ban, mind Európa keleti és nyugati felét, tehát a Var­sói Szerződést és a NATÖ-t összehasonlítva —, hogy a tőkés világ nincs többé fö­lényben. E fölismerés nagy­mértékben hozzájárult az atlanti országok magatartá­sának megváltozásához, az enyhülés beköszöntéséhez. Sok vonása van a katonai egyensúlynak, a két rend- . szer biztonságérzetének. Az egyik a két világhatalom, pontosabban a szovjet, il­letve az amerikai csapatok jelenléte Európa közepén. Figyelemre méltó volt ez ügyben a lengyel, az NDK és a szovjet sajtó álláspont­ja, amikor a lengyel vasuta­sok sztrájkot terveztek. Ilyen akció nehézségeket, okozott volna — írták az említett lapok — a Szovjet­unió és az NDK közötti va­súti összeköttetés fenntartá­sában. Utánfegyverkezés ? Sűrűbben esik szó a ka­tonai egyensúlyról a fegy­verkezési verseny szempont­jából. A Varsói Szerződé álláspontja szerint valameny nyi tényezőt, tehát a ráké fákat is mérlégre téve, Európában ma egyensúly ál! fenn a Kelet és a Nyugat között. Az atlantiak azon­ban föl akarják borítani ezt az állapotot. Nem mai kele­tű törekvésük ez. Még 1978­ban nagyszabású fegyverke­zési és korszerűsítési tervet fogadtak el, egy évtizedre. Új elemet hozott az európai katonai helyzetbe egy év­vel ezelőtt az ún. utánfegy- verkezési döntésük. Eszerint — arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió középhatósugarü rakétákat állított föl saját, nyugati területein — a kö­vetkező években a NATO hasonló nagyságrendű ame­rikai rakétákat helyez el nyugat-európai szövetsége­seinek földjén. Az elhatáro­zást most, néhány nappal ezelőtt, Brüsszelben meg­erősítették. Minden keleti és nyugati erőt tekintetbe vé­ve ez a NATO-döntés egy­oldalú lépés. Megváltoztat­hatja az arányokat Európá­ban. Nyilvánvaló, hogy a Varsói Szerződés sem kíván elmaradni. A NATO tehát ezzel a döntéssel új fegy­verkezési verseny veszélyét idézi fel. Moszkvai üzenet A szocialista országok mindent élkövetnek, hogy az európai helyzet stabil ma­radjon és a fegyverkezési verseny lefékeződjék. Erre törekszenek Madridban, ilyen tartalmú üzenetet ka- x>tt a most hatalomra ke­rült új amerikai elnök. A politika és a katqnai egyen­súly fenntartása rendkívül fontos Európa békéje szem­pontjából, s ebben a Nyuga­ton is sokan érdekeltek. Tatár Imre Amerikai bunkermänia NEW YORK Furcsa építkezésről ad hírt a The New York Times. Az Utah állambeli La Verkin mellett épülő lakások ugyan­is nem a föld fölött, hanem jó mélyen alatta találhatók. A jövő katasztrófáinak túl­élőiről gondoskodni kívánó „Survival tomorrow” (holna­pi túlélés) elnevezésű cég mintegy 240 vastag vasbe­tonfalú. bombabiztos ajtók­kal ellátott földalatti lakást készít, amelyeket mindösz- sze 40 ezer dollár lefizetése ellenében bárki meg is vehet. Vajon akad-e valaki, aki ennyi pénzért hajlandó lenne összezárni magát az összkomforthoz járó 4 évre elegendő élelmiszerkészlet- tel? Mint kiderült, a jelentke­zőknek, se szeri, se száma. A cég elnöke a The New York Timesnak adott nyilat­kozatában azzal magyarázta a dolgot, hogy a vevők fele úgy tartja: hamarosan kitör az atomháború, másik felé pedig, hamarosan bekövet­kező gazdasági ősödtől fel, és a bunkerokban szeretné a krízist, követő káosszal, za­vargásokkal terhes időket át­vészelni. Az ötlethez egyébként Amerika-szerte többen csat­lakoztak. A Survival Homes Corporation garantálja a vevőknek, hogy potom R0Ó ezer dollárért olyan lakhély- hez juttatja őket. amelynek falain nem hatol át a nukle­áris sugárzás. A „szovjet veszélyt” han­goztató és a háborús előké­születekét sürgető propagan­da amerikai sajtóvélemé­nyek szerint évente mintegy 150 millió dollár hasznot biztosít a honfitársaik meg­mentésén ily módon fárado­zó üzletembereknek. Az em­lített bombabiztos település sem véletlenül épült Utah államban, ahová a Pentagon az MX típusú új, mozgatha­tó inditóállású interkonti­nentális, ballisztikus rakéta- réndszer telepítését térvézi. Törtek, zúztak, verekedtek Sértődött ejtőernyősök Lelio Lagorio olasz had­ügyminiszter „szigorú vizs­gálatot" rendelt el a Pisá­ban vasárnap este lezajlott szélsőjobboldali rendbontás­sal kapcsolatban, amelynek szereplője több száz ejtőer­nyős katona volt a helybeli laktanyából. A vasárnapi kimenő alkal­mából civilruhába öltözött katonák menetoszlopban vé­gigvonultak a város utcáin és törték-zúzták. ami útjuk- ba került. Békés járókelőket vertek meg. gépkocsikat és kirakatokat törtek össze, ter­rorizálták a lakosságot. Tet­ték ezt fasiszta karlendité- sek és fasiszta dalok ének­lése közepette. A rendőrség nem avatkozott be. A katonák n laktanyába történt visszatérésük után azzal „magyarázták" botrá­nyos magatartásukat, hogy előző nap két társukat sé­relem érte u polgári lakos­ság részéről — ugyanis két lány elutasította közeledésü­ket. Ezért döntöttek a „bün­tető akció” mellett. A nemcsak Pisa lakossá­gát. hanem az olasz nép többségét is felháborító eset kivizsgálásával a hadügymi­niszter Barbolini tábornokot, a toscanai—emiliai katonai körzet parancsnokát bízta meg. És újabb rendelkezésig laktanya fogságot rótt ki az ’ ejtőernyősökre. A tervek szerint Algíron keresztül Wiesbadenbe fognak utazni a Teheránból szabadon bo - 1 amerikai túszok. Képünkön: szükség esetére hordágyakat szállítanak egy ké­szenlétben álló amerikai repülőgépre. (Népújság telefotó — AP— MTI — ksi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents