Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
Belső cserearányok KIS TtJLZASSAL azt állíthatjuk: Magyarországon az érdekeltek (a keresők—fogyasztók milliói) az elmúlt néhány évben többet tanultak „közgazdászul” mint elődeik hosszú évtizedek alatt. Többi közt ma már nélkülözhetetlen szakkifejezések tucatjait sajátították el (begyűrűzés, árrobbanás, mérleghiány, konvertibilitás stb.) s nyelvismeretük mostanában új (?) fogalommal bővült: cserearány. Ügy, egyedül a szó persze ritkán használatos, állandó társai a „tovább romlik”, vagy a „javítani kell”, esetleg a ..legalább jelenlegi szintjét tartsuk meg.. Miről van szó tulajdonképpen ? Némiképp egyszerűsítve azt mondhatnánk: ugyanazon mennyiségű külföldi termékért ma több magyar árut kell exportálnunk, mint tegnap, a nemzetközi árucserében megmérettünk és az eddiginél könnyebbnek találtattunk. (A magyar külkereskedelem 1970-es cserearányait száznak véve, jelenleg körülbelül nyolcvannál tartunk...) A „miért”-re adható válaszok meglehetősen sokrétűek. Kezdjük az úgynevezett objektív körülményekkel: a világpiac — immáron nyolcadik éve — kedvezőtlen változásokkal lep meg többnyire bennünket. Ezek közül egy (igaz, alighanem a leglényegesebb) az energia- hordozók ára, amely a csillagos éghez közeledik. Ehhez járul (pontosabban ösz- szefügg ezzel) az hogy: a piacokon minden korábbinál élesebbé vált a verseny, az importőr kegyeinek elnyeréséért folyó küzdelemben. Sikert elérni ina már csak mások rovására, a konkurren- cia kiszorításával lehet, s ebben a harcban nem egyenlők az esélyek. Mi magyarok néhány fronton gyengén állunk. INDOKOLATLANUL SZERÉNY MA IS a nemzetközi kooperációban gyártott, forgalmazott termékeink rész- aránya (a KGST-n belül kb. 25, a dollárélszámolású piacokon mindössze 7—8 százalék), jóllehet ennek növelése, mint tudjuk újabb műszaki fejlődéssel járna, külpiaci pozíciónkat erősíthetné. . . Az exporthoz kapcsolódó szolgáltatások (szerviz, alkatrészellátás, az- üzemeltetők betanítása, a folyamatos kapcsolatok fenntartásához nélkülözhetetlen piaci munka stb.) színvonala elég ritkán éri el a kívánatosnak tartott nemzetközi szintet... Az exportcélú fejlesztések egy része előkészítetlen, kevéssé számol a várható piaci helyzettel, a konkurren- cia megerősödésével ráadásul a fejlesztési döntés meghozatalától a termék elkészültéig tartó átfutási idő indokolatlanul hosszú. (Ide kívánkozik még egy megjegyzés: némely vállalatnál erősen tartja magát az a szemlélet, hogy a piacra bejutni csak vadonatúj, frissiben kifejlesztett termékkel lehet. Ök azok, akik meg sem kísérlik, hogy adott gyártmányskálán belül, tartalékaikat mozgósítva próbáljanak az importőr számára elfogadható árut előállítani.) ... Sorolhatnánk a gondokat, melyek egy, a nemzetközi munkamegosztásra erősen ráutalt országban hatványozottan jelentkeznek, s melyek az életszínvonal alakulására nagy hatást gyakorol. Közismert: jelenlegi élet- színvonalunk megtartása (vagy szerény emelése) a kormány idei és a VI. ötéves tervben szereplő programja. Eléréséhez 1— többi közt — a szabályozórendszer ésszerű módosításával, az eddiginél jobb (ámde még mindig alapos „kiigazításra” szoruló) érdekeltségi viszo- , nyok kialakításával járultak hozzá. Változatlanul gond azonban: mi, a közgazdaság dolgai iránt igencsak érzékeny milliók, mit teszünk; életszínvonalunk megőrzéséért. jobbításáért? Mennyire tartjuk „istencsapásnak”, hogy számunkra kedvezőtlenül változik a világgazdaság. s mennyit teszünk gazdasági megerősödésünk érdekében. UNOS-UNTALAN EMLEGETETT fogalmak (jelszavak?): takarékosság, szervezettség, hatékonyság, munkafegyelem, szakmai felkészültség. .. Tegyünk most egyet hozzájuk: „belső cserearányok”. Képletünk egyik oldalán álljon az egyén életszínvonala, a másikon az eléréséhez — cserébe adott — szükséges munka, alkotó tevékenység. E ha ezeken javítunk — s ez nem a világpiacon, hanem rajtunk múlik — a külső cserearányon, s ezzel együtt életszínvonalunk kedvezőbb lesz. (P. b- T.) Heves megyében is Országos üdülőterület-rendezési és -fejlesztési terv A szűkebb és tágabb környezetünk, a lakókörzet és az egész ország arculatát formáló építés, terület- és településfejlesztés legcélszerűbb lehetőségeinek feltárására újabb országos terveket dolgoznak ki a szakemberek a következő években. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium irányításával . és a témákban erdekelt társminisztériumok együttműködésével nemcsak a területrendezési és városfejlesztési szakemberek hanem a legkülönbözőbb szaktudományok szakértőinek százai vesznek részt ezekben a több éves felmérési és tervezési munkákban. Májusban fejeződik be az a nagyszabású adatgyűjtési és felmérési munka, amely az országos üdülőterületrendezési és -fejlesztési terv kidolgozásához szolgáltatja az alapvető adatokat. Az üdülési igények felmérésénél előretekintenek az ezredforduló utáni időkre, mérlegelik a közösségi és a magánüdülési igények, a külföldi vendégek fogadásának arányait. Minden városban és községben, tehát az ország háromezer településén egyaránt feltárják a pihenésre, az idegenforgalomra kedvező természeti, vendégfogadási lehetőségeket. Az új lehetőségek ^feltárásával reflektorfénybe állítja a terv az őrség, a Ka- rancs, a Körösök vidékét és néhány más hasonlóképpen nagyobb megbecsülést érdemlő, de csak kevéssé ismert tájat. Feltehetően mintegy 30 üdülőkörzetet határoznak meg az országos tervben és megjelölik a fejlesztéshez szükséges eszközöket, a köncentrált megvalósítás célszerű programját. Fontos törekvés, hogy a csupán néhány hónapra korlátozódó üdülési szezont széthúzzák és ennek érdekében jó feltételeket kínál- 11 ■■ jónak a tavaszi, téli pihenésre is. Az egy- és több hetes üdüléstől különválasztják az aktív pihenés hét végi lehetőségeit, hogy ne az azonos területre — azaz a Balatonra — zúduljanak az igények. Eszerint megközelítőleg 400 város és más nagyobb település — Heves megyében Eger—Gyöngyös —Kisköre környékén is — nyílik lehetőség a hét végi kirándulások, hobbikertészkedések, egyszóval az aktív pihenés feltételeinek megteremtésére. A munkák menetrendje szerint az év végéig dolgozzák ki az országos üdülőterület-rendezési és -fejlesztési terv koncepcióját, majd sokoldalú egyeztetés következik, s a jövő év végére nyeri el végleges formáját. Így ezzel a tervvel összhangban korszerűsíthetik majd a Mátra, a Du- na-kanyar és néhány más üdülőterület régebben elfogadott rendezési és fejlesztési terveit. (MTI) • POLITIKAI, 1ARSADALMI EGYSÉGBEN . „Mojga’munk alappillére a megye lakosságának aktív cselekvőkészsége..." Beszélgetés Mészáros Alberttal, a Hazafias Népfront megyei titkárával Az elmúlt esztendő kiemelkedő eseményei voltak a népfrontválasztások, amelyek szűkebb hazánkban a január 24-i megyei küldöttértekezlettel zárulnak le. Az esztendő első negyedévében ül össze a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, amelynek előkészületeként nyilvánítottak véleményt az elmúlt hónapokban megyénk lakosságának képviselői is. A jó politikai légkörben, s a jövőt formáló társadalmi egységben lezajlott helyi választások tapasztalatairól, illetve a kongresszusi készülődésről kérdeztük a napokban Mészáros Albertet, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárát, aki a közelmúltban vette át a mozgalom helyi irányítását. — Eseményekben gazdag esztendő volt 1980. Elmondható ez főként akkor, ha nemcsak a szűkén vett népfrontmunkát helyezzük a közéleti mérleg serpenyőjébe. Ön, amikor a népfrontmozgalom megyei titkára lett, úgyszólván fejest ugrott a mély vízbe. .. — ... és nagyon gyorsan meg kellett tanulnom úszni! Hogy csak egyet említsek a legfontosabb teendők közül: akkor kezdődtek meg a helyi tanácstagi és az ország- gyűlési képviselői választások. Talán, mondanom sem kellene, hiszen közismert, hogy ezek előkészítése és lebonyolítása hagyományosan népfrontmunka. Annyi más mellett, ami a mozgalom feladatkörébe tartozik. — Kötődött korábban valamiképp a népfronthoz, vagy az elmúlt évben „csak úgy belecsöppent” a mozgalomba? — Régi népfrontos vagyok, a hatvanas évek elején Pé- tervásárán járási bizottsági tag voltam. Számtalan dologban részt vettem, nem volt hát ismeretlen a munka. Csupán a belső élettel, a mostani munkamódszerekkel, munkastílussal kellett alaposan megismerkednem. Hogy éljek az előbbi kifejezéssel, mármint a mély vízzel kapcsolatos megfogalmazással, jó „úszómestereim” /Voltak a pártbizottságon, ahol korábban dolgoztam, a tanácsnál, a társszervezeteknél és az országos központban. így aztán teljes eröbedobással kezdhettem munkához, pontosabban az előző népfrontkongresszus óta végzett tevékenységünk értékeléséhez. — Mit mutatott 'a mérleg? — Mind a helyi, mind pedig a megyei bizottságokban dolgozó aktívák pozitív mérleget tudtak megvonni. Mindenütt igyekeztek ugyanis a Metszik a gyümölcsfákat OomoszSón A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság gyümölcsösében megkezdték az almafák metszését (Fotó: Szántó Györgyi lehető legjobban megvalósítani az előző megyei küldöttértekezlet, illetve a VI. kongresszus határozatait. Szép eredményekről számolhattak be a mozgalom valamennyi területéről. Hogy konkrét példát említsek: a lakóhely szépítést munkaakciók értéke 1976 óta 566 millió forintra rúg, s a társadalmi munkák több mint 55 százalékát a lakosság végezte a helyi népfrontvezetők irányításával. Az előbb említett értékelés során egyébként mérlegre kerültek a mozgalom helyi vezetői is: kikre számíthatunk a továbbiakban, ki fáradt el esetleg az, elmúlt évek során, vagy a betegség kit kénysze- rített könnyebb, kevesebb munkára. Ez a ..mérlegelés” már a mostani népfrontválasztások előkészületeként zajlott le a megyében. — Időközben mindenütt megtartották a lakossági gyűléseket, illetve a falugyűléseket, amelyeken bizalmad szavaztak a helyi népfrontvezetőknek, újjáválasztották a bizottságokat. A megye lakossága aktívan bekapcsolódott a jövőt formáló párbeszédbe, úgy is fogalmazhatunk: igazi közéletet élt. Milyen tapasztalatokkal járt a lakosság. a tanács és a népfront közös párbeszéde? — Aminek a legjobban örültünk, az a valóban igazi közéleti aktivitás volt. A számok sokszor nem fejeznek ki mindent, de most hadd idézzek néhány adatot: 146 alkalommal találkoztunk a lakosság képviselőivel, több mint 16 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt évek eredményeire, ezerháromszázán ki is fejtették a véleményüket a sikeres munkáról. a gondokról és az elképzelésekről. A megjelentek fele nő volt: egyharma- da munkás, szövetkezeti tag. S ami -ismét csak örvendetes: a korábbinál sokkalta több fiatalt érdekelt lakóhelyének, környezetének élete, gond.ia-baja. jövője. Ezek az adatok azt jelzik, hogy általában tükröződött a társadalom szociális összetétele, s hogy mozgalmunk alappillére a megye lakosságának cselekvőkészsége, közéleti aktivitása. — Említette az imént, hogy több mint ezerháromszázán kértek szót a tanácskozásokon. Mi foglalkoztatta az embereket, minek örültek, mi miatt bosszankodtak? • — Szó, ami szó: nem mindenütt voltak kellemes helyzetben a tanács és a népfront vezetői. A hozzászólók tton« többsége ugyanás fontos, közérdekű ügyben interpellált, nyilvánított véleményt, kardoskodott a helybeliek nevében. Ahol a lehetségesnél kevesebbet tettek a vezetők a közéi t, ott • bizony ' keményen és nyíltan megbírálták őket, ahol viszont jó volt az együttműködés a lakossággal, ott örömmel nyugtázták a fejlődés minden jelét. Elsősorban a kommunális ellátottság gondjai — az utak, a vízhálózat, a városi peremkerületek helyzete — kerültek szóba, s várhatóan ez foglalkoztatja majd a megyei küldöttértekezlet több felszólalóját is. Jellemző volt továbbá a párbeszédre, hogy a lakosság együtt gondolkodott a helyi vezetőkkel. A mai gazdasági nehézségek ellenére sem uralkodott el a pesszimizmus, mindenütt a fejlesztés, az előbbre lépés lehetőségeit latolgatták, hányták-vetették meg. És a közös teherviselés alapján... — Mit jelent ez konkrétan? — Az emberek többsége úgy fogalmazott: ha kevesebb a pénz, tegyünk hozzá a saját erőnkből, lehetőségeinkből. Az egyik mátrade- recskei felszólaló például az évi fizetésének tíz százalékát ajánlotta fel iskolaépítésre, Mátraszentimrén óvo- dafejlesztésre ígértek jelentős társadalma munkát, de lehetne folytatni a sort, mert volt mit feljegyezniük az új népfrontbizottságok tagjainak, vezetőinek. — A választások során mennyire frissültek meg, töltődtek fel új erőkkel ezek a bizottságok? — Csak ott volt cserélődés, ahol a helyi viszonyok miatt szükség volt a változtatásra. A bizottságok tagjainak egyébként 40 százaléka friss erő, új tisztségviselő, vagy aktivista. Számunkra jó, hogy növekedett a pártonkívüliek száma, s több nő. harminc éven aluli fiatal és fizikai dolgozó került a bizottságokba. Emelkedett például az egyházi személyek aránya is a népfrontmozgalomban, jelenleg húszán tevékenykednek a helyi közéletben. Az új erők bevonása mindenképpen a mozgalmi munkánk javát szolgálja majd, s a lakosság jobb, szelesebb képviseletét.' — Ez jellemzi várhatóan a megyei küldöttértekezlet résztvevőinek munkáját is, hiszen hasznos útravalót kaptak, mint ön is utalt rá, a lakosság képviselői. — Január 24-én, szombaton kétszázhúszan értékelik majd a , népfrontmunka minden területét, s a lakosság igényeinek, elvárásának megfelelően segítik megyénk jövőjének formálását. Közülük hatvanegyen kerülnek majd a megyei népfrontbizottságba, tizenöten az elnökségbe. A tanácskozáson 23 kongresszusi küldöttet — köztük hat országos tanácstagot — választanak meg, s látnak majd el .megfelelő útra valóval a kongresszusra, hogy tolmácsolják a Heves megyében élők véleményét az országos ügyekben — mondta befejezésül Mészáros Albert. — Köszönjük a beszélgetést. Szilvás István I98L Januar 24-, azcotta.
