Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
VflAO PROLETÁRJAf, EGYESÜLJETEK! Mffinnirnn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam. 14. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. .január 17., szombat Sikereklben gazdag öt éuet zártunk, és reálisuk a VI. öt éltes tervünk célkitűzéséi is Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Űj gépgyártócsarnok Gyöngyösön Az új csarnok A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megy ei Bizottsága tegnap, január 16-án Vaskó Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott Egerben. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi, járási, a nagyobb vállalatok pártbizottságainak titkárai, a megye gazdasági, pénzintézeti és társadalmi szerveinek vezetői. A megyei pártbizottság megtárgyalta a végrehajtó bizottság jelentését Heves megye V. ötéves terve teljesítésének tapasztalatairól és a végrehajtó bizottság javaslatát a megye VI. ötéves tervének íőbb irányelveire. A végrehajtó bizottság írásos jelentéséhez és javaslatához a végrehajtó bizottság nevében Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára tűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság széles körű vita wtan — amelyben részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP 5ger Városi Bizottságának első titkára, Prjevara János, a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaság igazgatója. Rajki Sán- dorné, a Gagarin Hőerőmű Vállalat pártbizottságának titkára, Dorkó József, a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára, Skultéti János, az Izzó Gyöngyösi Gyárának igazgatója, Maróti Sándor, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese, Ódon Eászlóné. a parádi üveggyár csiszolója. Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára. Miklós Endre, a Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának vezetője, Bónyai István, a 4. számú Volán Vállalat hatvani üzemének autófényezője és Nagy Imre. az Apci Könnyűfémöntöde pártbizottságának titkára — egyhangúlag elfogadta és határozattá emelte az V. ötéves terv teljesítéséről szóló jelentést, és a végrehajtó bizottság javaslatát Heves megye VI. ötéves tervére. A pártbizottság ülése Vaskó Mihály zárszavával ért véget. Az V. ötéves terv célkitűzéseinek döntö többsége megvalósult A megyed pártbizottság 1976. január 8-i határozata alapvető gazdaságpolitikai célként jelölte meg a gazdaságosan működő eszközök és öerendieaeisek jobb kihasználásét, az élő és a holt munka hatékonyságának fokozásét,, valamint. hegy az iparban es a mezőgazdaságiban a fejlesztések döntően intenzív módszerekkel valósuljanak meg. A határozat a lakosság életkörülményeit és éiet- szúwomaiáft meghatározó fejlesztések mérsékelt növelésével számolt. Kiemelte ugyan- akikor a lakáshelyzet javítását, az egészségügyi és az oktatási hálózat bővítését. Mint a végrehajtó bizottság jelentése megállapította: a megye V. ötéves tervének célkitűzései nagyrészt megvalósultak. Javult a gazdálkodás színvonala, a termetes növekedése a termelékenység emelkedéséből származott, számos területen előtérbe ‘került a takarékosság. Megyénkben az V. ötéves tervben a szocialista szektor anyagi-műss&ki bázisának fejlesztésére az eredeti tervet (25 milliárd forintot) meghaladó összeget, csaknem 29 milliárd forintot fordítottak. Célkitűzéseinktől eltérően nem javult azonban kellően az eszközök kihasználása, lassú ütemű a gyártmányszerkezet korszerűsítése, néhány exportnövelő beruházás termelése sem éri el a tervezettet. Az ipar termelése megyénkben — az országost valamelyest meghaladóan — 25 százalékkal nőtt az elmúlt öt_ évben. A termelés mennyiségi, növekedését a szükségletekhez, -a-belső és a külső megrendelésekhez való alkalmazkodás jellemezte, amely a hatékonyság javulásával párosult. A megye iparában — sőt egész gazdaságában — nagy jelentőségű a villamosener- gia-termelés. amely a Mdt- raalji Szénbányák és a Gagarin Hőerőmű szoros együttműködésének eredményeként elismerést érdemel. A két vállalat lignit- és villa- mosenergia-termelése országosan is jelentős. A személyi és a technikai tényezők jobb összehangolása azt eredményezte. hogy mindkét egység évtől evre növelte termelését, ( így az 1980-ban kitér, melt' több mint 7,25 millió tonna jó minőségű lignitből 4,3 millió kWó villamos energiát állítottak elő az erőműben. A gépipari jellegű tev ékenységet folytató üzemek gyártmányai — mint alkatrészek, részegységek — említésre méltóak a kooperációs kapcsolatokban. Kedvező, hogy az exportra termelő és hatékonyabban gazdálkodó üzemek termelése az átlagosnál gyorsabb volt. Ez figyelhető meg a Fmomszerel- vénygyár, a Mátravidéki Fémművek, az Izzó Gyöngyösi Gyára, továbbá a központi programokhoz kapcsolódó Csepel Autógyár Egri Gyára, a KAEV két megyei egysége és a VÍGATI Egri Gyára esetében. Az iparvállalatok nyeresége az eltelt öt év alatt — 1980 kivételével —-. évről évre annak ellenére is nőtt, hogy 1979-ben a központi támogatások csaknem a felére csökkentek. Az építőipar megyénkben mintegy 16—Í7 milliárd forintnyi építés-szerelésit végzett az öt év alatt, s ennek felét a megyei kivitelezők valósították meg. A tanácsi vállalatok dinamikusam növelték termelésüket és elérték a tervezett szintet, sajnos a minisztériumi és a szövetkezeti egységek elmaradtak a tervezettől. Az ágazat gondjai, problémái nem új keletűek, hanem ismétlődő hiányosságok. Konkrétan olyanok, mint a határidőn túli átadások, a minőségi hibák, a magas készletezések. az alacsony eszköz- kihasználás, a munka- és technológiai fegyelem hiányosságai. Az említett jelenségeik nagyrészt a kapacitáson felüli vállalásokra, a megyén kívüli munkáknak a megyei feladatok rovására történő végzésére, az előkészítés és az együttműködés fogyatékosságaira, a vezetés és szervezés gyengeségeire vezethetők vissza. A mezőgazdaság az Y. ötéves tervben évről évre nehezebb körülmények között, termelt. Az anyag- és energiaköltségek, a munkabér növekedése a termetes drágulását eredményezték. A szabályozóváltozások az érdekeltségi rendszer módosulásához vezettek,, több tán gatási forma megszűnt, egyesek mértéke csökkent, miközben az elvonás, növekedett. Ezek alapvetően az üzemi tartalékok hasznosítására ösztönöztek. A mezőgazdasági nagyüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok — a rosszabbodó közgazdasági környezet ellenére — évente , mintegy négy százalékkal növelték termelésüket, így teljesült a termelési célkitűzés. A növekedés, a vezetési színvonal és az időjárás függvényében gazdaságonként lényeges szóródást és ingadozást mutatott, ezt a tervidőszak végére sikerült mérsékelni. A tervezett célkitűzések közül igen kedvező a gabonafélék termelési színvonalának javulása. Kenyérgabonából a múlt évben 4500 kilogrammot értünk el hektáronként, s 12 gazdaságban meghaladta az 5000 kilogrammot. Kukoricából 4500—4700 kilogramm a hektárankénti átlag megyénkben. Magas színvonalon folytatódott a szőlő- és zöldségtermelés, a tervet meghaladóan nőtt a sertéséi juhhús- valamint a tejtermelés. Az üzemek termelési szerkezete jobban igazodik a növekvő követelményekhez és a helyi adottságokhoz. A megye öt állami gazdaságának. 54 mezőgazdasági termelőszövetkezetének zöme. mintegy 80—85 százaléka több éve stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. Ezek közé tartozik a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, a hevesi, a nagy- rédei. a detki. az andornak- tályai, a pétervásári tsz. Az eredmények mellett vannak gondjaink is. Ez kifejezésre jut a mezőgazda- sági üzemek pénzügyi helyzetének alakulásában, amelyet érzékeltet az alaphiány és veszteség együttes összege. Az 1980. évi veszteség nagyságrendje várhatóan mintegy 50 millió forint lesz. A pénzügyi hiányok egy része időjárási tényezőkkel, a kedvezőtlen adottságokkal, a másik része viszont a vezetés gyengeségével, a gazdálkodás alacsony színvonalával függ össze. Az élelmiszeripari üzemekben végrehajtott fejlesztések, rekonstrukciók hatására a kapacitás nőtt, az alapanyag-termelés és -feldolgozás között a feszültség azonban nem szűnt meg minden területen. Szándékaink ellenére — főként az állami támogatási rendszer megváltozása, az üzemek tartózkodó magatartása miatt — a hevesi zöldségtermelő körzethez kapcsolódó fejlesztések (víztározó, hűtőház) megvalósítása nem történt meg. A mezőgazdaságban dolgozók száma mintegy 12 százalékkal csökkent öt év alatt, ugyanakkor az V. ötéves tervben csaknem 4 milliárd forintot fordítottak beruházásra. A fejlesztések többsége a növénytermesztést érintette, ezek közül is kiemelkedik a szőlőtelepítés tervének túlteljesítése. Az állattenyésztési beruházások elmaradása az ágazat jövedelmezőségének alacsony szintjével függ össze. Ezen a téren a rekonstrukciók kerültek előtérbe. Kedvezőtlen, hogy a tervezett hűtő- és tárolókapacitás nem épült fel. Az életszínvonalban mutatkozó területi különbségek a tervidőszakban tovább mérséklődtek. A településhálózat fejlesztése tervszerűen haladt. A gazdasági szférán túl számottevő fejlődés következett be az egészségügyi és az oktatási területen is. A fejlesztések azonban nem oldották meg minden gondunkat, inkább csak a mennyiségi hiányokat enyhítették. (Folytatás a 3. oldalon) A szolnoki Mezőgép gyöngyösi gyárában 12 millió forintos beruházással új gépgyártócsarnokot építettek. Az egy év alatt elkészült, 2200 négyzetméter alapterületű üzemben gyártják azoknak a mezőgazdasági betakaritó- gépeknek az adaptereit, al- katrészeit, amelyeket a KGST-kooperációban aa NDK-ba szállítanak. Dudás János és Borosi Árpád az elkészült lánckerekek méretpontosságát ellenőrzi (Fotó" Szántó György) Országos propagandista tanácskozás oktatási igazgatóságok vezetői és tanárai, valamint ÍJaj«- dú'-Bihár megye pártpropa- gandistái vesznek részt. Megjelent a tanácskozáson Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője is. A világnézet-formálás tapasztalatai és feladatai a propagandamunkában címmel kétnapos országos tanácskozás kezdődött pénteken Debrecenben, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságán. A rendezvényen az Növelik munkájuk az ipari szövetkezetek Több. mint ötvenmilliárd forint értékű árutermelést és szolgáltatást terveznek 1981- ben az ipari szövetkezetek. Számításaik szerint mintegy 7 százalékkal tudják növelni munkájuk értékét. A fejlődést azonban mégsem a forintok fejezik ki a legjobban, hanem az, hogy igyekeznek felszámolni a szolgáltatások fehér foltjait, újabb tételeket tüntetnek el a hiánycikkek listájáról, átveszik a nagyüzemi körülmények között kevésbé, a szövetkezetekben viszont gazdaságosan előállítható egyes termékek gyártását, s a kevesebb anyagot, de nagyobb szellemi értéket tarts imazó cikkek exportjának növelésével hozzájárulnak a nép- gazdasági egyensúly javításához. Az ipari szövetkezetek e törekvéseit tükrözi az a tudatos, a piac igényeihez gyorsan alkalmazkodó, rugalmas termékszerkezet-átalakítás, amelyet fémjeleznek legújabb, 1981-es termékeik. A balatonkenesei „Sirály" Vas- és Műanyag-feldolgozó Szövetkezet az idén luxus- jachtok, nagyobb vitorláshajók helyett — az igények változásának megfelelően — kajakokat és kenukat gyárt. A szövetkezet hagyományos profilját, az üvegszállal erősített poliészter vízi járművek gyártását nem szüntették meg, csupán új NSZK-beli partnert kerestek a vízi turisztika legújabb, egyre népszerűbbé váló eszközeinek gazdaságos előállításához. Balatonkenesén már tavaly az NSZK-beli SJB céggel közösen előkészítették a nullszéria gyártását. Az egv-két személyes kajakok 19 típusa az idén már sorozatban készül. A két-, három- és négyszemélyes kenukból öt típust készítenek. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezetben az idén már egy teljes üzemrészt alakítottak ki az őszi BNV-n osztatlan sikert aratott ..Gyöngyös” bútorcsalád gyártására. A 27 féle elemből álló bű- torcsalád megfelel a hagyományos szekrénysorral szemben támasztott igényeknek, ruha, ágynemű tárolására is alkalmas, valamint a modern lakások technikai berendezései, például a rádió, a tévé, a magnó, a lemezjátszó is elhelyezhető rajta. Étkező- és italszekrény is van a tartozékok között, amelyek ízlés és szükség szerint összerakhatok vagy elemenként elhelyezhetők a lakásban. Ezzel megteremtették- annak a lehetőségét, hogy a modem, többnyire kis alap- területű lakásokat az eddigieknél egységesebben, prak- tikusabban és olcsóbban rendezhessék be a vásárlók. A bútorcsalád méreteit tekintve is nagyszámú variációs lehetőséget biztosít, külön! előnye, hogy szükség és ízlés szerint bármelyik darab külön-külön ?s megvásárolható. A „Gyöngyös” bútor- családot országszerte a Ská-' la-COOP áruházai forgalmazzák. A Szegedi Univerzál Ipari Szövetkezetben is új termék sorozatgyártását kezdték meg az idén. A ..Fesztivál” elnevezésű dezodorcsalád —• amellyel vásárdíjat nyertek a legutóbbi BNV-n — a környezetvédelmet is szolgálja. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet a hétvégi házak berendezésének gondját ki. vánta enyhíteni áj garnitúrájával,
