Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
Megkezdte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyakorlat is, hogy a SZOT képviselője rendszeresen részt vesz a kormány ülésein. Ezek a találkozások nem mindig a teljes egyetértés jegyében zajlanak le. Sok- szíhű és eleven viták vannak. De nem a presztízst védjük a vitákban, hanem kölcsönösen a dolgozók, a társadalom ügyét szolgáljuk. Nagy értékű ez a gyakorlat. hasznára van a szocialista építő munkának. Érvényesíteni tz érdekképviseletet Tisztelt Kongresszus! A szakszervezetek tevékenységének alapkérdése az érdekképviseleti, az érdek- védelmi és a gazdaságsegítő tevékenység egysége. Ma a legtöbb nehézség az érdek- képviseleti és érdekvédelmi tevékenység érvényesítésében jelentkezik. Miben jelentkezik ez a nehézség? Abban, hogy érdekképviseleti tevékenységünk gyakorlása eddig lényegében a szakszervezeti vezető testületekre hárult. Ök alakították ki a szak- szervezetek véleményét a kormány, a különböző állami szervek elképzeléseivel kapcsolatban. Ez a gyakorlat eddig, «megfelelt, de most tovább kell lépnünk; következetesen figyelembe kell venni a közvetlen demokrácia adta lehetőségeket is. A szakszervezeti vezető testületeknek • véleményük kialakítása előtt minden fontosabb kérdésben ki kell kérniük a tagság, a bizalmiak, a bizalmi testületek véleményét. Most lesz erre egy nagyon jó alkalom. Nevezetesen a jövő esztendőben dönteni kell az ötnapos munkahét bevezetéséről. Mindenképpen az a helyes, • hogy ennek részleteit a különböző munkaterületeken magük az érintettek — tehát a vasasok, a pedagógusok, a kereskedelmi dolgozók — vitassák meg és mondjanak véleményt, mielőtt megtörténik a döntés. A munkásosztály számára m érdekvédelmi funkció adja ma is a szakszervezetek történelmi igazoltságát. Éneikül a szocializmusban sem szakszervezet a szak- szervezet. A szakszervezetek képesek arra, hogy a társadalomban létező érdek- és nézetkülönbségeket felszínre hozzák. A szakszervezeti mozgalomnak a maga eszközeivel szolgálnia keli, és szolgál is a társadalmi haladást segítő minden ésszerű intézkedést. De a társadalmi érdekek érvényesítése nem szoríthatja háttérbe a jogos szakmai és más csoportérdekek intézményes kifejezését, az egyéni, vagy közvetlen napi érdekek és jogok védelmét, mert ezzel elöbb-utóbb maga a társadalpi érdek, a távlati érdek, a közös ügy érvényesülése kerülne veszélybe. A dolgozó, az állampolgár számára a munkáshatalom erkölcsi értéke szürkül el, ha nem intézik emberségesen, elveinknek megfelelően az ő ügyét. Az érdekvédelemben számolni kell a- társadalmi realitásokkal, de ugyanúgy számolni kell az emberekkel, szükségleteikkel, érdekeikkel is. A szakszervezeti érdekvédelemnek a munkahelyen — a napi értelemben véve —, alapvetően egyénekre irányúidnak kell lennie, főleg a munkabér, a munkakörülmények, a munkavédelem kérdéseiben. Ez gyakorlatilag azt követeli, hogy felettük, mellettük és nélkülük nem szabad élőre eldönteni a dolgozókat érintő kérdéseket. 1980. december 13., szombat Mindez azonban nem megy vita nélkül. Maga a társadalmi érdek sem érvényesül megfelelően, ha nem tudjuk összekapcsolni a csoport- és rétegérdekekkel, mert nem létezik „önmagában” a csoport- és egyéni érdektől teljesen független társadalmi érdek. Arra kell törekedni, hogy az. egyéni és rétegérdekek a demokratikus fórumokon hangot kapjan&k és a társadalmi érdekkel összhangban megoldódjanak. Mindezek következtében a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységében előtérbe kerül az érdekek hozzáértő felmérése és ésszerű kompromisszumok útján történő kielégítése. Termé- lesen. ennek a munkának távolról sincsenek olyan látványos formát, mint a kapitalista ■ országok szakszervezeti tevékenységének. Innen származhat az a látszat, mintha a szocialista társadalomban működő szakszervezetek és a szocialista gazdasági vagy állami vezetés viszonya idilli lenne, közöttük semmiféle vita. vagy konfliktus nem létezne! Pedig létezik. csak ezek megoldási módja merőben más és sokkalta gyümölcsözőbb a dolgozók számára, mint a tőkés viszonyok között. A szakszervezet vonzereje oly mértékben nő. amilyen mértékben kapcsolódni tud tagságához, a mögötte levő szociális réteghez, ahogyan ragaszkodik a maga sajátos érdekvédelmi arculatához és szociális bázisához. és ehhez erősen kötődve keresi a maga sajátos mozgásterét a célok, feladatok megvalósításának segítésében. Alapvető tévedést tükröz az a gyakorlat, amelyek a közvéleményt foglalkoztató, általa jól-rosszul ismert gondokról hallgat, mert ezt valamilyen meggondolásból kellemetlennek érzi. A társadalmi feszültségek akkor is megvannak, ha nem beszélünk róluk. Ahhoz, hogy ezeket feloldjuk. ismernünk kell tükröződésüket a közvéleményben, mélyrehatóan, sokoldalúan vizsgálnunk kell a kiváltó okaikat. Mindezekről a gyakorlatnak megfelelően nyíltan kell beszélni a dolgozókkal és elő kell segíteni sajátos eszközeinkkel a megoldást. Hazánkban joggal úgy érezzük, hogy megtettük mindazt, amit lehetett, életünk jobbá tételéért. Még akkor is, ha még mindig nincs elég lakás, akkor is, ha most magasabbak az árak, és ha bizonyos rétegeknek, jól tudjuk, még alacsony a keresete. Meggyőződésünk azonban, hogy ma csak ennyire van lehetőségünk. Ám azon kell együtt dolgozni, hogy holnap többre legyen módunk. A szakszervezetek munkájáról, annak eredményeiről és gyengeségeiről a választásokon. az iparági-áea- zati kongresszusokon széles körű és megalapozott értékelés született. Egymillió dolgozó szólalt fel, értékelte tevékenységünket és az eddigieknél is magasabb követelményeket támasztott. Mindezek összegzéseként a szakszervezetek mintegy 600 ajánlást és több mint 800 észrevételt küldtek a SZOT- hoz. Ezek az ajánlások tartalmaznak minden olyan fontosabb kérdést, amely a dolgozókat foglalkoztatja és átfogják a szakszervezetek tevékenységének egészét. A felszólalások é.s az ajánlások alapvetően'három-rtég.v téma köré csoportosulnak. Leggyakrabban a gazdálkodással. a kiegyensúlyozott, nyugodt munkához szükséges feltételekkel, a dolgozók aktivitásának, tenni akarásának kérdéseivel foglalkoztak. Sok felszólalás és ajánlás foglalkozott a demokrácia érvényesülésével, a' művelődési lehetőségekkel, valamint, a szakszervezetek belső életével is. Elkötelezett magatartással Ezután arról szólt, hogy változatlanul úgy tekintünk a munkaversenyre, a szocialista brigádmozgalomra, mint a gazdasági feladatok megoldásának nélkülözhetetlen segítőjére. a magatartás. a gondolkodás és a tisztességesen végzett munka tömeges formálójára. A továbbfejlődés lehetőségeit a közeljövőben ismét meg kell határoznunk. Álra kell törekedni, hogy a munkahelyi közösségeknek nagyobb legyen a felelőssége és szava az egyes emberek munkájának, magatartásának anyagi és erkölcsi elismerésében. Meg kell személyesíteni a kollektívákban az eredményeket is, a hiányosságokat is. A közösségek mögött ..ne tűnjön el" és váljon személytelenné az egyes ember munkája, kötelessége, magatartása. Váljék világossá mindenütt és mindenki előtt, hogy elkötelezett magatartás csak megbecsült munka, konkrét célok rendszerében bontakozhat ki teljesen. A mi társadalmunk a munka társadalma, amely az embereket elsősorban munkájuk és nem rangjuk szerint becsüli. Ezért arra törekszünk, hogy ne süllyedjen el egyetlen hasznos kezdeményezés sem az értetlenség, a közömbösség ingo- ványában. Elvtársak! A dolgozók tenni akarása teljes mélységében csak a demokráciával, a műveltséggel, a hozzáértéssel szoros egységben bontakozhat ki. Sok nehézség fakad abból, hogy ezt még nem mindenütt ismertük fel. Sohasem fogunk egyről kettőre jutni, ha egymástól elválasztva, elkülönítve egyszer segítjük a gazdálkodást, másszor nevelünk, vagy éppen demokratizmust gyakorolunk. SzaA magyar szakszervezetek kongresszusának résztvevői fejlődésére nincs lehetőség. Ez olyan -»alifás amelyet tudomásul kell vennünk. Ezért ma legfőbb feladatunk az elért életszínvonal megőrzése. Reálisan és igazságosan kftani kell ezzel a 'szemlélettel és gyakorlattal. A demokrácia jelszava helyes, önmagában is jelentős, de félrevezet, ha a tömegeknek valójában nem ad módöt arra, hogy saját vállalatuknál a gazdálkodás, az elosztás alapkérdéseit érdemben tudják vitatni, és ha a viták leszűkülnek kisebb jelentőségű problémákra. A puszta részvétel még nem jelent fejlett munkahelyi demokráciát: statisztikaként is lehet szerepeltetni. A munkahelyi demokrácia ennél több: a döntésben, a végrehajtásban, az ellenőrzésben való részesedés, a tényleges hatalmi jogkörök birtoklása. A gazdasági feladatokat a vezetők önmaguk, egyedül képtelenek megoldani. Kell a dolgozók, a tömegek egyetértése, helytállása, ellenőrzése. Más út nincs. Mélv meggyőződésünk, hogy a vezetők és vezetettek megfelelő, és a mi elveink szerinti alkotó kapcsolatainak kiépítése nélkül nincs igazi előrehaladás. Most a munkahelyeken megérett a lehetőség a demokrácia fejlesztésének újabb lépéséhez. A gazdasági vezetők kinevezésébe, munkájuk megítélésébe történő beleszólást kiszélesítjük az igazgatótól egészen a munkahelyi vezetőkig. Meggyőződésünk, hogy ez jelentősen elő fogja segíteni a feladatok végrehajtását. a dolgozók és a vezetők közötti viszony további javulását. Látnunk kell, hogy amíg a gazdálkodás hatékonyságában nem tudunk jelentősebb eredményeket felmutatni, addig az életszínvonal gyors A szakszervezetek ezúttal is hangsúlyozzák. hog\ mindarra, amit az életkörülmények és az életszínvonal javításában elértünk, büszkék lehetünk. Ugyanakkor azt is hangsúlyózzuk, hogy az eddig elért színvonal még nem az, ami céljainkban szerepel, Tovább akarjuk javítani az életkörülményeket, tovább akarjuk növelrji az életszínvonalat. Mindezért terveink találkoznak a dolgozók igaz- ságérzetével. Ezért tartják a szakszervezetek is reálisnak és igazságosnak a VI. ötéves tervben foglalt célkitűzéseket. A mai világgazdasági helyzetben értéke és tekintélye van az olyan szándékoknak és terveknek, ha egy ország vállalkozik arra. hogy meglévő eredményeit megőrzi, sőt több tekintetben tovább is fejleszti. , Tudjuk, hogy ma még több a jogos igény. mint amit jelenleg ki tudunk elégíteni. Tudjuk azt is, hogy vannak még bér-, jövedelmi és szociális feszültségek, amelyeket — amint a lehetőségek engedik — fel kell majd oldani. De most, ha nem tudjuk egyszerre mindenkinek a jogos igényét kielégíteni, akkor természetesen rangsorolni kell országosan is. üzemi méretekben is. Nem tudunk egész rétegek helyzetén egyidejűleg javítani, tehát nagyobb szerepet kell kapnia az egyéni elbírálásnak a bérek és jövedelmek elosztásában, a végzett munka alapján. Ma már bevonult, gyakorlatunkba az árak rendszeres emelkedése. Ez nekünk, szakszervezeteknek eddig és most is külön gondot jelent. Volt idő, amikor az volt a véleményünk, hogy szocialista viszonyok között az árakat nem . szabad emelni. Ez az álláspont — ma már látjuk — tarthatatlan. Az életnek megvan a maga realitása. Nekünk is. tudomásul kellett venni az* hogy az . árak nálunk se"- maradhatnak mozdulatlanok, a termelési költségek növekedése miatt. Ez, jól tudjuk gondot okoz. Például olya gondot, hogy az árak emelkedése az átlagnál súlyosabban érint egyes 3olgozó rétegeket, családokat és egyéneket. Mit lehet tenni? Az árak stabilitásához visszatérni nem lehet. Ezt hosszú távon is tudomásul kell venni és számolni kell vele az életszínvonal-politikában, mint tényezővel. Ezért úgy véljük, a kormánnyal együtt nagyon gondosan kell árra ügyelnünk: hogy az áremelkedések ik- okozzanak nehézséget 'étet--'* színvonal-politikánk megvalósításában. Szervezettebben és hatékonyabban A továbbiakban arról szólt, hogy a szakszervezeti munka nagyobb fokú társadalmasítására van szükség. Ehhez jól kidolgozott elképzelések, valamint hatékony és áttekinthető információrendszer kell. É.s természetesen kis létszámú, de magasan képzett apparátus. Kevesebb papírosmunka és olyan szervezeti demokrácia, ahol a tisztségviselők látják, hogy munkájukra, véleményükre és tapasztalataikra valóban szükség van. Most a bizalmiak, főbizalmiak é.s helyetteseik adják aktíváink többségét, mintegy 10 százalékát. A szak- szervezeti mozgalom csak akkor képes hivatásának megfelelni, ha tevékenységét át- meg átszövi a dolgozókkal. a tömegekkel kialakított és ébren tartod állandó kapcsolat. A bizalmiak mozgalmunk első számú aktivistái. Felelős politikai tényezők. Joggal érdemelték ki és élvezik dolgozótársaik megbecsülését. bizalmát. Valamennyi szakszervezeti tisztségviselő közül ők ismerik legmélyebben, legalaposabban a munkahelyi viszonyokat, a helyi feladatokat és dolgozótársaikat is, hiszen közöttük élnek, velük együtt dolgoznak. A tagságnak jobban kell ismernié azt, amit érte. nevében a szakszervezeti szervek és aktivisták tesznek. Ezen az alapon érzi magáénak és sajátiának a szakszervezetet. Ha mindig megértésre. támogatásra’ Védelemre talál, és mindig egyenes választ, magyarázatot kap kérdéseire, aggályaira. Munkánk javítását befolyásolják az állami irányításban bekövetkező változások. Ki kell munkálnunk, hogy az iparági szakszervezetek miképpen működjenek együtt az Ipari Minisztériummal, milyen szervezeti formái legvenek ennek, és milyen feladatok '»árulnak a Szakszervezetek Országos Tanácsára. Tovább növekszik a vállalatok önállósága, de a szakszervezeti szervek önállósága is abban, hogy a vállalati döntésekben. a döntések végrehajtásának ellenőrzésében részt vegyenek. Ehhez az üzemi szervezeteknek sokoldalú támogatást kell kapniuk a szak- szervezeti mozgalom vezetésétől. Azon leszünk, hogy minél hamarabb megtaláljuk azokat a célszerű szervezeti formákat, módszereket, amelyekkel az új körülmények között segíteni tudjuk az ipar tevékenységét. Hagyományainkat követve Tisztelt Kongresszus! A magyar szakszervezetek elveiket és legszebb hagyományaikat követve vesznek részt a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Szolidárisak minden olyan szakszervezettel, amely a dolgozók érdekeit szolgálja, és arra törekszenek, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban tovább erősödjenek és váljanak uralkodóvá a sokoldalú kapcsolatok, egymás tisztelete, megbecsülése és a közös feladatokért érzett felelősség alapján. Ennek megfelelően nemzetközi tevékenységünknek lényegében két fő iránya van. Az egyik a kétoldalú kapcsolatok erősítése, a másik a Szakszervezeti Világszövetségben kifejtett tevékenységünk. Segítjük a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységének és céljainak, pozitív törekvéseinek megismertetését, megvalósulását. Az utóbbi időben — legutóbb éppen a főtanács moszkvai ülésén tettünk konkrét, intézkedéseket annak érdekében, hogy a Szakszervezeti Világszövetség tevékenysége tovább javuljon, megfeleljen a mai, korszerű követelményeknek.. Napjainkban nagy érdeklődés kíséri a sajnálatos lengyelországi eseményeket. Hogy ott mi történt, azt mindannyian tudjuk. Az események indítékainak föltárása és elemzése nem a mi feladatunk. A magyar- szakszervezetek szolidárisak a szocialista Lengyelországgal, a lengyel dolgozókkal. Reméljük és hisszük, hogy a szocializmus vívmá(Folytatis a 3. ohlalonS
