Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
V>LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXI. e\toljam, 292. szám ARA. 1.2« FORINT 1980. december 13., szombat X dwi rátok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács Elnöke táviratban köszöntötték Kaysone Phomvihanet, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét 60. születésnapja alkalmából. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfeisőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63, évfordulója alkalmából küldött üdvözletért és jókívánságokért. Megkezdte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa A szakszervezeti mozgalom részese a hatalomnak, részt vesz a politika alakításában Gáspár Sándor terjesztette elő a SZOT jelentését Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Hazában péntek reggel 9 órakor Megkezdte tanácskozását a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresszusa. A négy és fél millió magyar szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik', s meghatározzák a további teendőket. A kongresszus alapgondolatait a tanácskozóterem erkélyén körbefutó feliratok fejezik ki: gazdaságunk fejlődése életszínvonalunk alapja! Együtt gondolkodni. együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért! A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelő munkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti mozgalma és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világ- szövetség. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Méhes Lajos ipari miniszter. Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd javaslatara egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Kegyelettel emlékeztek Pjotr Tyi- mofejevics Pimenovra. a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elhunyt titkárára, Frantisek Zupkára. a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnökére, Dusán Petrovics Shanere, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnökére, Luis Figuerorára, a Chilei Dolgozók Egységközpontjának elnökere. tika végrehajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. Hosszú — még ma sem befejezett — folyamat eredményeként kialakult a szakszervezeteknek a párthoz, a kormányhoz. a munkáshatalomhoz való viszonya. Ez nem mindig volt rendezett. Nekünk saját történelmi tapasztalatunk van arról, hogy szocialista viszonyok között sem automatikusan és nem önmagától alakul ki és fejlődik a szakszervezetek szerepe. Ha a politikában torzulás jelentkezik — és nálunk 19 >6 előtt ilyen torzulás jelentkezett —, akkor érezteti hatását a szakszervezetek szerepének érvényesülésében is. A sajátos magyar személyi kultusz azt eredményezte, hogy a partot olj'an tulajdonságokkal ruházták fel, amelyekkel nem rendelkezett és soha nem is rendelkezhet. úgy vélték: képes mindent önmaga elvégezni. Formailag minden rendben volt. Léteztek szakszervezetek. de jogkör és hatáskör nélkül. Ennek az időszaknak ezért az volt a sajátossága. hogy a szakszervezeti mozgalom ugyanazt csinálta és ugyanúgy, mint á párt és a kormány. Ezzé! a szakszervezeti mozgalom jellegtelenné, ..arcnélkülivé" vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy szakítani kell ezzel a felfogással és gyakorlattal. Szocialista viszonyok között a tulajdonos a nép, a munkásosztály. A párt, a kormány, a szakszervezet együttesen, Földvári Aladár megnyitó beszédeben rámutatott, hogy az elmúlt öl esztendő — sikereivel és gondjaival — fontos szakasza volt nagy nemzeti programunk, a fejlett szocialista - társadalom építésének. Népünk jó törekvéssel és akarással, eredményesen dolgozott, alkotott. Szólt arról, hogy a szak- szervezeti mozgalom egyre növekvő szerepet tölt be ■ társadalmi életünkben: felelős részese a politika átfogó alakításánál: és végrehajtásának egyaránt. Szervezi és mozgósítja négy és fél milliós tagságát a gazdaság- és társadalomépítő munkára, és ezzel szerves egységben képviseli, védi érdekeiket. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresz- szus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIII. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály módosításáról: megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. ' Egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölőbizottságot Gyöngyösi István, a mandátumvizsgáló bizottságot Sitnó Tibor, a szavazatszedő bizottságot Juhász Ottó. a határozatszövegező bizottságot Jakab Sándor, az alapszabályszövegező bizottságot Gál László vezeti. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak- szervezetekl Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek. Országos Tanácsaim 211, a számvizsgáló bizottságba 29 tagot választanak majd meg. s arról is döntöttek, hogy a SZOT elnökségének 35, a titkárságnak pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXI11. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. de saját hivatásuk ■ szerint szolgálják a népet, a munkásosztályt, a dolgozókat. Az így kialakult munka- megosztásnak az a következménye, hogy a párt, mint vezető erő, tud építeni az önállóan dolgozó szakszervezetekre. Tud különböző vé- leményeket. tapasztalatokat összegezni és ennek alapján dönteni. Ahhoz, hogy a társadalom vezető ereje szintetizálni tydjon, különböző véleményekre van szüksége, amelyekből ki tudja választani a legjobbat. A vitatkozáshoz több vélemény kell. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem. hogy ma- már a munkásosztály, . a dolgozó nép élet- és munkakörülményeit, a társadalmi fejlődés egészét érintő egyetlen lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszervezetek nélkül. Ha vannak a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségei — már pedig vannak —, akkor — véleményem szerint — ez is közéjük tartozik. Nemzetközi méretekben még ma sem csitult el, sőt mostanában felélénkült a vita arról, hogy a szakszervezetek a szocialista társadalom viszcAyaj között milyen szerepet játszanak. Nagyon sok fogalofn keveredik ebben a vitában és a viták indítékai is egészen különbözőek. Sokan érthetetlennek tartják. hogy a szocialista szak- szervezetek együttműködnek az állammal. Az ilyen felfogást vallók számon kérik a szakszervezetek függetlenségét. A mi álláspontunk ezzel a kérdéssel kapcsolatban ismert. Társadalmi, politikai elkötelezettségünk Sem a kormánnyal való szemben állás, sem a függetlenség nem örök kategória a szakszervezetek számára. Ez egy adott társadalmi-történelmi szakaszban érvényesül. Természetes a kapitalista társadalomban, de nem- természetes a szocializmusban. Használható a kapitalista társadalomban, de a megváltozott’ társadalmi viszonyok között ez a forma már használhatatlan. A szakszervezet soha nem lehet egy adott kormányvagy pártpolitika puszta eszköze. Jogos és érthető, ha a forradalmi szakszervezeti mozgalom a kapitalista országokban meghirdeti és érvényesíteni kívánja az államtól és a pártoktól való függetlenség jelszavát. A szakszervezetek függetlenségének jelszava itt azt jelenti, hogy a szakszervezetek meg akarják őrizni a munkásosztálynak, a dolgozó néppek a tőkés renddel szembeni teljes cselekvési szabadságát. A szakszerveze' ellenzékisége a kaoitalizmus- ban szükségszerűen következik az osztálya ügye iránti elkötelezettségből. Az ellenzékiség azonban nem öncél és nem a szak- szervezeti munka örök érvényű, általános vonása. A szocializmus körülményei között megváltozik a hatalom jellege. Munkásállam jön létre, ámély a dolgozók és a szakszervezet törekvéseivel egyező' célok valóra váltásán munkálkodik. A szakszervezet nem maradhat az engesztelhetetlen és mindenáron ellenzéki álláspontoYi. Ezzel ugyanis szembefordulna saját osztálybázisával. Megszűnne szolgálni azt az osztályt, amely a sz'akszcr- vezetet létrehozta és élteti, A sztrájk is ezért nem lehet a szocialista társadalom építésének a módszere. Nem lehet, mert minden eszköz, ami rendelkezésünkre áll, a dolgozók helyzetét javítja, életét teszi szebbé. Az olyan igények kielégítését azonban, amelyhez ma még nincs meg az anyagi vagy más lehetőség, sztrájkkal sem lehet megoldani. Sztrájkkal nem lennénk gazdagabbak, csak szegényebbek. Az ellenzékiség, a függetlenség jelszavát a mi körülményeink között a szak- szervezetek csakis mint a szocialista állammal és a kommunista párttal szemben álló programot érvényesíthetnék. De mit is jelentene gyakorlatilag az, hogy a szakszervezetek függetlenek legyenek? Tagadják meg talán a részvételt a döntéshozatalban és a társadalom ügyeinek aktív intézésében, annak ellenőrzésében ? Vessék el az együttműködést a szocialista állammal és a többi szocialista erővel, a legszélesebb tömegekkel ? Mondjanak le arról, hogv ne csak kívülről jövő bírálattal. hanem belülről, a kormányzat pozíciójából közvetlenül és gyakorlatilag szóljanak bele. a közösségi ügyek intézésébe, a dolgozók képviseletébe? A szakszervezetek tphát nemcsak, hogy nem lehetnek függetlenek a munkáshatalom politikáját megfogalmazó és megvalósító párttól, hanem e politikát magukénak is vallják. Hazánkban a szakszei v ezeti mozgalom önállóan, de nem függetlenül végzi a maga munkáját. A szocialista társadalom építésének politikája sajátunk is. Ezért és így elkötelezett a magyar szakszervezeti mozgalom. Tisztelt Elvtársak! A társadalom célkitűzései nem közömbösek számunkra.’ Azokat sajátunknak tekintjük. Ehhez azonban jobban meg kell érteni a szakszervezetek szerepét a fő feladatok kialakításában és végrehajtásában. Nem szabad saját magunk — és tagságunk — figyelmét csak a végrehajtásra korlátoznunk. Jobban meg kell ismerni és ki kell fejezni tagjainknak a szocialista társadalom építésével és fejlesztésével kapcsolatos ténylegesen jelentkező igényeit és szándékát A szocialista társadalomban a szakszervezetek azzal, hogy részesei a hatalomnak, korántsem alakultak át „állami szervezetekké”. A szocialista államot és a szak- szervezeteket a célok alapvető azonossága köti össze, de gyakorlati funkcióik mások. A szocialista állam nem ellenőrzi a szakszervezetek tevékenységét, viszont az állam tevékenysége a tömegek ellenőrzése alatt áll. Ebben a társadalmi ellenőrzésben a szakszervezetek is részt vesznek. Az állami és a szakszervezeti szervek valamennyi szin-ten egyenrangú partnerek. Alá- és fölérendeltségi viszony nincs közöttük. Feladatuk együttműködni az együttes célért, és segíteni egymást. Ebben az együttműködésben nagy jelentőségűek ' az iparági szakszervezetek és a miniszterek, a megyei állami és szakszervezeti vezetők tanácskozásai, vala- 'mint az igazgatók és az szb- titkárok tárgyalásai.' Külön ki kell emelni a kormány és a SZOT vezetőinek mintegy húsz éve tartó rendszeres kapcsolatát. Bevált az a (Folytatás a 2. oldalon), Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A XXIII.-ik kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg feladatainkat, hogy magasabb szinten tudjuk segíteni társadalmi céljaink elérését, népünk, országunk boldogulását. szellemi és anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdettünk meg. Nem új célokat tűztünk magunk elé. A munkáshatalom erősítése, a dolgozok érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt és marad a szakszervezeti mozgalomnak. A számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról elvégeztük. Ezt az írásos jelentés tartalmazza. A társadalmi helyzet általános elemzése nem feladatunk, ezt megtette pártunk XII. kongresszusa. Ezzel az elemzéssel mi egyetértünk. Azt kell most számon kérni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk? Eleget tettünk-e a társadalom életében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit? Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai. jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Reszese a hata- taarnait és Bemesak a poliGáspár Sándor előadói beszéde
