Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
PU<3 PROLETÁRJAI, ESTE SOU ETET! MMnillrnn jiw_ ■ 4** »§*3 ujfi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 388. szám ÄRA: 1.30 FORINT 1980. december 9., kedd Hazaérkezett a Szovjetunióból pártós kormány- küldöttségünk A gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről Építők télen Eger belvárosa újabb és újabb épületekkel gazdagodik. Felvételünkön az Alkotmány utcai építkezésen dolgozó zsaluzó szakemberek munka közben. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével vasárnap, a kora délelőtti órákban hazaérkezett a Szovjetunióból párt- és kormány küldőt ts é.- gunk. amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai párt- és konmányvezetőinek moszkvai' tanácskozásán. A küldöttség tagja volt Gye nes András, a Központi Bizotts ság titkára, és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a. Minisztertanács elnökhelyettese. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Lazár György, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, Korom Mihály. Németh Károly, Óvári Miklós. a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Polit'i kai B i zottságának tagj ai, Béreez János, a KB osztály-’ vezetője, Horváth István belügyininiszter. Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és posta- ügyi miniszter. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetuniói magyarországi nagy követe. Hazánkba látogat a Sri Lankai Demokratikus Szocialista Köztársaság kütügym nisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására december 9-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik A. C. Shahul Hameed, a Sri Lankai Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Pult» Frigyes Berlinben ' Púja Frigyes külügyminiszter Oskar Fischemek, a Nemet, Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívására hétfőn munkalátogatásra Berlinbe érkezett. Berlin Schönefeldi repülőterén vendéglátója fogadta. Jelen volt dr. Szalui Béla. a Magyar .Népköztársaság berlini nagykövete. Afgán pártküldöttség étkezett Budapestre A Magyar- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt küldöttsége, élén Mahmoud Baryalaival, a Központi Bizottság és a Forradalmi Tanács tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fo_ gadta. Jelen volt Jeelani Bakhtari. az Afgán Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Az egységes Ipari Minisztérium létrehozása, s korábban a kormány gazdasági bizottságának megalakítása jelzi, hogy az utóbbi időben fontos szervezeti lépések is történtek az államigazgatás korszerűsítésére, a kormányzat gazdaságirányító szervezetének és tevékenységének fejlesztésére. Marjai József. a Minisztertanács elnökhelyettese, a gazdasági bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Irodának az intézkedések gyakorlati céljairól és várható hatásairól. — Mi tette szükségessé a kormány gazdasági rányító munkájának szervezeti korszerűsítését? — A szervezed lépések alapvető indítékát gazdasági fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a X1T. kongresszus határozataiban megfogalmazott' gazdaságpolitikai feladatok jellegében találhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági változások. az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás újszerű feladatokat ad a gazdaságirányításnak. Ilyen körülmények között a fejlődést csak a. gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábban, más hely-» zetben kialakult gazdaság- irányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz. a magasabb követel menyekhez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaság- irányítás tartalmi fejlesztésén van. amelyet, valameny- nyi eszköznek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak .is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe néni lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. Az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, munkamódszereinek é.s .szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartottunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elemzése. a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a kormányzati gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. — A gazdasági bizoltsa« 1980 közepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésének tekúithetö-e. amit azután az államigazgatás más gazdasági intézményeinek korszerűsítése és a vállalati szervezeti rendszer fejlesztése követ? — összehangolt lépéssorozatról van szó, s-az egyes konkret intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg. hogy a döntések összhangban legyenek egymással es biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelménynek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb. következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását." Ebből következik az. hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A cél az. hogy a központi- irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folyamatban az időpontot teld nt ve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a gazdasági bizottság létrehozása volt. 1981. január elején megkezdi működeset az egységes Ipari Minisztérium, s ebből következően bizonyos mértekben tehát módosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugalmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítására is. — Mi indokolta a gazdasági bizottság létrehozását? Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok é.s az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kialakítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országok irányító szervekre és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása es ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folv arnatos gazdaságirányító szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a- külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb. aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Minisztertanács az Állami Tervbizottság' feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét az irányítás folyamatos, operatív feladatainak összehangolására, vala_ mint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányítására pedig létrehozta a gazdasági bizottságot. A Minisztertanács a két kormánybizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékeny- egük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, valamint a tárcaközi érés termékforgalmazási bizottság. A gazdasági bizottság létrehozásánál lényeges szempont volt. hogy a kül_ és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak. egysé_ ges és folyamatos központi irányítás fogja át. A hatékony gazdasági irányítás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a szervezetileg' elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladataikat összehangoltan lássák el. Ez az összehangolás jelentős részben közvetlen együttműködésük útján — jogilag szabályozottan — valósul meg, egy része azonban kormányszerű koordinációt, vitás esetekben pedig kormányszintű döntést igényel. Ezt a feladatot a gazdasági , bizottság végzi. A gazdasági bizottság feladatai ellátásához olyan munkamódszereket alakított ki, amelyek lényege, hogy az események természete azt kívánja, a kormányzat gyors döntésekkel reagáljon úgy, hogy a tényleges cselekvést elindító intézkedések kése-# delem nélkül szülessenek meg. Alapvető, hogy a bizottság csak a valóban kormányzati döntést igénylő kérdésekben, nem pedig a felelős vezetők, miniszterek helyett foglaljon állást.. Tevékenységével éppen a miniszterek nagyobb felelősségének gyakox-lati érvényesülését kell alátámasztania és megkö vételnie azt, hogy minden szerv és minden vezető a gyakorlatban éljen a rábízott hatáskörrel és felelősséggel, a megérett döntéseket, intézkedéseket idejében meghozzák. A gazdasági bizottság különös súlyt fektet a határozatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Ez nemcsak a feladatok következetes számonkérése miatt elengedhetetlen, hanem azért is. hogy megbizonyosodjon róla. elérte-e célját egy^egy adott határozat, azaz a kívánt irányban befolyásolja-e a gazdasági folyamatokat. — Mi indokolja a három ipari minisztérium egy szervezetbe való összevonását? — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése. Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdaságunk vezető ága, egységes, hosszú távú — a hazai szükségletekkel és a külföldi igényekkel egyaránt számoló — koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezetten, összehangoltan ■ valósul jón meg. E fontos feladat eddiginél magasabb szintű megoldását szolgálja az Ipari Minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szemszögéből az Ipari Minisztérium létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a központi irányítást: javítja az i pariránv ítás egységességét, koordináltságát, s ezáltal az egységes minisztérium tevékenysége szervesebben illeszkedik a kormányzati munkáiba. Részint pedig növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállala(Folytatás a 4. oldalon) Tegnap még irigyeltük is őket, füstös irodánkból kitekintve mondogattuk: — Ök mindig a kellemes, szabad levegőn dolgozhatnak. Csodáltuk bátorságukat a magasságokban nyújtózkodó állványokon, irigyeltük biztos lépteiket. Most azonban, amikor fázósan Húzódunk meleg szobánkba, amikor csúszik a létra foka, ráfagy a vödör szélére a ki fröccsenő víz, amikor még a betont is letakarják, hogy meg ne fagyjon. .. Most is csodáljuk őket,, kitartásukért. Ök - az építők. Tamás László ács, a HÄEV dolgozója a Csellók szári-Ír ko telepen épülő Csuvas Étterem alapozásán munkálkodik. A Katona téri üzletsor és a felette levő lakások építése a befejezéshez közeledik. (Fotó: Perl Márton) Az MSJ&Í77 ösztöndíjas bizottságának ütése . Hazánkban csaknem 5000 olyan diplomás dolgozik a népgazdaság különböző ágazataiban, akik a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiber szerezték magas szintű ismereteiket: számukra, s a; 'orosz nyelvet jól beszéli más szakemberek számára if 1979 óta vált lehetővé, hogv megszerzett tudásukat szovjet egyetemeken. tőiskclá- kon 3—4 hónapos továbbr képzésben felfrissíthessék — hangzott el az MSZBT országos elnöksége mellett működő ösztöndíjas., bizottság hétfői ülésén a Barátság Házában. Tájékoztató hangzott el a, magyar szakemberek szovjptunióbeli továbbképzésének eddigi tapasztalatairól.
