Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

HmtwmS gyorsposta A megyei tanács vb-titkárának címére t/eáves Pépery Eüvtáirs! *' Frissiben reagálok kö­tetlen, szinte rögtönzésnek tűnő beszédére, amelyet teg­nap mondott a népfront hat­vani kerekasztalvitáján. Frissiben és a széles körű nyilvánosság előtt, mert úgy érzem, hogy kifejtett gondo­latai a szocialista demokrá­cia és a lakóhelyi közélet időszerű kérdéseiről igen lé- nyegbevágóak, illetve ma­gukban hordozzák a lépés_ re kényszerítő feladatokat, azok megoldásának mielőbbi szükségét. Jókor hangzottak el megállapításai, s hogy mennyire hiánycikk ilyen ' fórumainkon az őszinte, kri­tikus és önbíráló hangvétel, azt kiolvashatta az érdeklő­dök nagy számából, de még- ■ inkább abból az önnel együtt aggódó figyelemből, amellyel mi tanácstagok és népfrontmunkások szavait kísértük. Már az tetszett, ahogyan a szocialista demokrácia minő­sítésével foglalkozott, össze­kapcsolva azt a tanácsi mun­ka, a tanácsi apparátus te­vékenységének mérlegelésé­vel. Nem az eredményeket tagadta, hanem a belső kö­töttségeket igyekezett felol­dani ötleteivel, hogy a szo­cialista demokrácia tartalmi­lag erősödve hasson a kí­vánt irányban. Ez a téma •ealóban indokolt, minden­kor időszerű, de csak akkor válik társadalmunk alkotó­elemévé, ha nem csupán el­veivel értünk egyet, hanem a konkrét cselekvés lép minden szervünk munkájá­nak középpontjába. Illetve a korábbi általános politikát a kerületre, a kisebb-nagyobb munkaterületre alkalmazott politika váltja fel. És ez az állampolgárokkal való szoros kapcsolatot, az új és új ar­cok megismerését, minél több segíteni kész. értelmes fő akaratát, jószándékát fel­tételezi. Meg azt, hogy a gazdasági, társadalmi élet jrányítá.szervei, vezető mun­katársai kilépjenek eddigi bűvös körükből. A demokrácia érdekkép­viseleti vonásait bon­colgatva milyen veszélyre irányította figyelmünket? Póhtosan, találóan fogalma­zott, jegyzeteltem is minden mondatát. Igen, a demokra­tizálódás és a bürokratizáló­dás szinte tejtestvénré váltak életünk utóbbi éveiben, s ezt mi, tanácstagok, népfront- munkások igencsak tapasz­taljuk. A bűvös kör sugárzá­sa, amely elbátortalanít, ki­csit meg is aláz bennünket. Mert hangoztatják ugyan népképviseleti szerepünket, ilyen jellegű feladatainkat, de nemigen akad rá példa, hogy a szakigazgatási szer­vek istenigazában bevonná­nak minket az anyagok elő­készítésébe, vagy részesei le­hetnénk a döntések végre­hajtását ellenőrző munká­nak. Igaz, egy fiatal hozzá­szóló ennek kapcsán aggo­dalmaskodott, mondván, hogy ilyesmihez nincs kellő iskolája. Én mégis Pápay elvtársnak szavazok bizal­mat, mert alapvető elvi kér­désről van szó. Egy tanácsi apparátus szolgál! És e szép szolgálat csak akkor hiteles, akkor hatékony, ha ember­központú, ha népcentrikus, ha lépéseit a tömeg kapcso­latból származó jelzések, ál­láspontok irányítják. Azt is mondotta az igé­nyeit egy üttmunkálikodás kapcsán, hbgy egy terem, amilyenben a kerekasztal- beszélgetés is zajlik, kicsi ah­hoz, hogy a város megismer­je a helyi tanács munkáját, s fontos minél több kívül­álló jelenléte az üléseken. És éppen most, amikor az újabb ötéves terv ösztönöz kemény munkára, szükség lenne a széles körű információra. Mert hiszen való igaz, a kö­vetkező tervciklusban nem patakzik majd a pénz a leg­különbözőbb beruházásokra, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy nem az rossz, amit az elkövetkező időben cselekszünk, hanem volt abban luxus, amit eddig csináltunk. Vagyis a jövő az ésszerűségé, s ne­künk ennek a szellemében kell politizálnunk. Mégpedig offenziven, a tömegkap csőlá­tókra támaszkodva, illetve minél szélesebb néprétegek­hez juttatva el a változó gazdasági, társadalmi tenni­valók vezérelveit. Ez a szán­dék azonban legalább úgy múlik az irányítás szervein, mint a tanácsi testületen, vagy éppen a település la­kosságán. És az irányító szervek balfogása az is, ami­kor lekezelik a legkülönbö­zőbb érdekképviseleti tömö­rüléseket, lemondva egyide­jűleg azok részvételéről a néphatalomban. Holott, ha ők is érzik súlyukat, már saját kereteik között sok olyan ütközést tudnak le­vezetni, amely egyébként egy-egy apparátus gondját növeli. K edves Pápay Gyula! Igencsak egyetértek önnel abban, hogy minden választott testületnek, a leg­különbözőbb szakigazgatási szervnek szocialista viszo­nyainkból eredő kötelessége a lakóhelyi közélet és közér­zet javítása, ami nem csupán pénzkérdés, nem csupán vá­rosfejlesztés. Ez a cél azt is feltételezi például, hogy köz­vetlen kapcsolat legyen a ta­nácstagok és választóik kö­zött, illetve a tanácstagok és a szakigazgatási szervek, a ta­nácsvezetők viszonyában összhang uralkodjék. A mos­tanság még mindig ,,divatos” kincstári szemlélet az élet minden területén e kapcsolat ellen hat. És ha szabad még emlékeztetnem, érdemben szólt tegnap este a kapcsolat­teremtésnek egy további szükségéről! Megjegyezte, hogy kiestek módszereinkből a közvagyon megbecsülésére, megőrzésére irányuló törek­vések, holott ,a viruló ligetek, a karbantartott létesítmé­nyek, lakónegyedek vissza­hatnak a közösségié, az em­beri közérzetre. És ha mégis ilyen irányú társadalmi ösz- szefogiást sürgetünk, az sok helyen az ásó-kapa mozga­lomra szűkül. Ha a közért kell áldozni, tegye mindenki úgy, ahogyan képességei en­gedik. Osztozom önnel e kér­dés megítélésében. r C s osztozom végezetül *— ama véleményében, hogy társadalmunk meglehe­tősen túlszabályozott, sok a tilalomfa, ami ugyancsak megtöri a szocialista demok­rácián alapuló lakóhelyi köz­élet harmóniáját. Ezért hi­szem, vallom önnel együtt, hogy a fent és lent intézen­dő dolgok, egy része amelye­ket eddig csak jogi úton ren­deztek, másként is megold­hatók! Éspedig pontosan a bürokráciától megszűrt to­vábbi demokratizálódás, il­letve az offenzív módon ter­jesztett em berséges tanács- politika révén. Moldvay Győző tanácstag Téli mezőgazdasági tanfolyamok (Tudósítónktól) A hosszúra nyúlott őszi mezőgazdasági munkák után a termelőszövetkeze­tekbe is beköszöntött a tél. A füzesabonyi járás közös , gazdaságai immár hagyo­mányosan az idén is ki­használják ezt az időszakot a tagság művelődésére, to­vábbképzésére. A járás minden termelő­szövetkezete megkötötte a szerződést a TIT járási szer­vezetével szakmai előadások tartására. Az előadók ter- ' mészetesen az illető szövet­kezetek szakvezetői, akik mint TIT-tagok foglalkoz­nak saját dolgozóik tovább­képzésével. A mezötárkányi Aranyka­lász Tsz-ben tartott sorozat­ban az állattenyésztés, a ta­karmánytermesztés, a nö­vényvédelem és az iparszerű növénytermesztési rendsze­rek kérdéseivel foglalkoz­nak. Mezőszemerén a szar­vasmarha-tenyésztés, a rét­es legelőgazdálkodás és a növényvédelem témakörei­ből hallgatnak előadásokat a tsz-tagok. A feldebrői Rákóczi Tsz- ben már megtartották az előadások zömét — elsősor­ban az energiagazdálkodás, a munkavédelem, a kerté­szet és szőlészet témakörei- . bel, Besenyőtelken a tsz-ta­gokat érintő jogi problémák­ról, korszerű talajművelési eljárásokról, a takarmány­termesztés és az állatte­nyésztés, állategészségügy kérdései szerepelnek a te­matikákban. Szó esik a do­hánytermesztésről is, amely a szövetkezetnek egyik ter­melési profilja. A sarudi Tiszamente Tér_ melőszövetkezet tagsága a gépesítés és a takarmány­termesztés közgazdasági kér­déseiről, a szakosított tehe­nészeti telepek működtetésé­ről hallgat előadásokat. Kai­ban a mezőgazdaság hatodik ötéves tervével ismerkednek meg többek között,’ ezenkí­vül az üzemszervezés, az állattenyésztés, a gépesítés, a zöldségtermesztés és a ta­lajerő-gazdálkodás témakö­réből kerül sor előadásokra. A poroszlói Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövet­kezet üzemegységei ben a legújabb mezőgazdasági gép­típusokkal, az energiatakaré­kosság, a munkavédelem, a takarmánytermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás felada­taival ismerkednek a dolgo­zók. Több előadás foglalko­zik a háztáji gazdaságokban folyó állattenyésztés és an­nak segítése kérdéseivel is. A felsoroltakon kívül Sa­rudon továbbképző tanfolya­mot szerveznek az állatte­nyésztés és a gépműhely dolgozói részére. A községi tanácsok irányításával min­denhol sor kerül 3—4 elő­adásból álló háztáji sorozat megtartására. A termelőszövetkezetekben a tél folyamán szervezik meg a KRESZ-oktatásokat, a munkavédelmi és a tűz­rendészed tanfolyamokat. A téli szakoktatások minden­hol jó felkészítést adnak a jövő évi feladatok sikeres elvégzéséhez. Császár István Újabb ösztönzés a termelőszövetkezeteknek Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával Húsz esztendeje fejeződött be hazánkban a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Czimbalmos Bélát, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkárát, válaszoljon a tsz-mozgalmat érintő néhány időszerű kér­désre. — Milyennek ítéli me* a magyar termelőszövetkeze­tek helyzetét? ~ imponálónak tartom a fejlődést a szövetkezeti élet minden területén. Most húsz eve magam is jártam a fal­vakat segíteni megteremteni a közös gazdálkodás alapja­it. Akkor nem tudtam elkép- zelni, hogy ilyen messzire ju­tunk, bár nem csak hittem de tobbé-kevésbé bizonyos voltam benne, mekkora le­hetőségeket ígér a nagyüzem, az, -ha a falun élő emberek összefognak és x a termelés korszerű alapokon fejlődhet Nos, a szövetkezeti mozga­lom ma a magyar mezőgaz­daság legnagyobb értékét je­lenti. Azzal is, amit nyújt az országnak, s különösképpen azokkal a lehetőségekkel amelyekkel rendelkezik. A termelési szer­kezet korszerűsödése __ a mely a természeti viszo­nyokhoz, a foglalkoztatási követelményekhez és a köz- gazdasági szabályozáshoz igazodik — is arra vall, hogv a közös gazdaságok a gya­korlatban létrehozták a meg­újulás feltételeit. Mindezek­re Heves megyében is bőven van példa. A hevesi, a nagy- redei, az egri, az undornak- talyai, a detki és a hatvani termelőszövetkezetek évek óta a legjobbak közé tartoz­nak. — Mindez igaz, de a me­zőgazdasági szabályozókkal kapcsolatban sok helyen tartja magát az a nézet, bogy azok nem kedveznek a gyenge, a rossz termé­szeti és közgazdasági adott­ságú tsz-eknek. Egyetért on ezzel? — A jelenlegi szabályozás célja, hogy a ráfordítások gyorsabban, a fajlagos hoza­mok nagyütemű növelésével, vagy magas szintű stabilizá­lásával térüljenek meg, kor­szerű, gazdaságos termelési szerkezet alakuljon ki. Ennyiben a szabályozók va­lóban az átlagosnál jobb fel­tételekkel (földdel, műszaki eszközökkel! rendelkező gaz­daságokat segítik. Ez azon­ban nem teremthet érdekte­lenséget a kedvezőtlen felté­telek között működő szövet­kezetek számára. Azért sem, mert termékeikre az ország­nak szüksége Van. A gabona, a hús, de általában az élel­miszer ma és különösen a jövőben stratégiái tényező, s jo lehetőségeinket ebben meg kell tartanunk. — Ez is az oka, hogy dön­tés született arról: a jövő évtől e gazdaságoknál is javítani kell a gazdálkodás feltételein? — 1981-től, a szabályozó­rendszer módosításával erre a korábbinál nagyobb figyel-7 met fordítunk. A 19 aranyko­rona alatti értékű szántó­földdel rendelkező szövetke­zeteknél például eltörlik a földadót és elsősorban a kedvezőtlen adottságú tsz- eket ösztönzik a kiegészítő tevékenység fokozására ugyancsak adókedvezmény útján — hiszen nyilvánvaló, hogy gyenge minőségű föl­dön, kedvezőtlen körülmé­nyek között nem lehet kizá­rólag a mezőgazdaságból megélni. Ugyanakkor a me­zőgazdasági feladatok meg­oldásában érdekelt állami és szövetkezeti szervek a jövő évtől átfogó módon foglal­koznak majd a kedvezőtlen adottságú és a rosszul gaz­dálkodó tsz-ek helyzetével, árutermelésük növelésének lehetőségével, termelési szer­kezetük korszerűsítésével. Megfelelő szintű politikai határozatok is születtek a közelmúltban az itt dolgozó szakemberek eredményes te­vékenységének jobb anyagi és erkölcsi elismerésére. — Mit javasol a TOT. ho­gyan fejlődhetnek gyorsab­ban a közös gazdaságok? — A korszerűsítésnél — amelyhez nagyon jelentős fejlesztési alapok szüksége­sek —, még alaposabban kell mérlegelni, melyik termelési kultúra hoz nagyobb nyere­séget, és itt a szövetkezett érdekeknek elsődleges szere­pet kell adni. Az úgyneve­zett kiegészítő tevékenység fejlesztésének jelentősége nem csupán a termelés, de a területfejlesztés, a kis- és középméretű ipari termelés bővítése, a falusi foglalkoz­tatási viszonyok javulásában is mutatkozik. Vallom, hogy ez sok pénzt hozhat a szö­vetkezeteknek. Ki kell épí­teni a feldolgozó hátteret, mert nem elég csak alap­anyagot termelni. Ma az a gazdaság korszerű, amely több lábon képes állni, amely létrehozza a feldolgozó üze­meit, illetve együttműködik a nagyiparral. Tehát a kiegé­szítő tevékenység alatt nem csupán élelmiszer-feldolgozást értek. — Mondana erre példát? konkrét Kisipari szakmai napok A KIOSZ Heves megyei Szervezete december 11—12- én kisipari szakmai napokat rendez Egerben. Mindkét napon plenáris illésre kerül sor a Technika Házában, ahol előadásokat tartanak a VI. ötéves terv megyei településfejlesztési .é$ magánlakás-építési koncep­cióiról, a kisiparosoknak a feladatokkal összefüggő szak­mai továbbképzése követel. ■ menyeiről, a kivitelezői ár­kérdésekről, illetve a várha­tó anyagellátásról. A dé'előtti plenáris ülése­ket délután szekcióülések követik, ugyancsak a Tech­nika Házában valamint a Megyei Művelődési Központ­ban, és a KIOSZ Csiky Sán­dor utca 32. szám alatti székházában. Ezek alkalmá­val szó esik a különböző szabályozásokról, az. alkal­mazott technológiák korsze­rűsítésének. a kisgépek szé­lesebb körű alkalmazásának lehetőségeiről, a szobafestő- mázoló-tapétázó, a villany­szerelő szakmák aktuális kér­déseiről. a biztonságtechni­káról. a várható anyagújdon­ságokról. A szakmai napok prog­ramját filmvetítések színesí­tik, a KlOSZ-székházban pedig anyag- és. árubemuta. tót is tartanak az érdeklő­dőknek. — Az élelmiszeripari fel­dolgozás mellett olyan ipari alkatrészek, részegységek gyártását is vállalhatják a tsz-ek, amelyek munkaigé­nyesek, s viszonylag alacsony eszköz-igénybevéteílel, drága műszerek nélkül is előállít­hatok. Ezt akarjuk segíteni a közeljövőben olyan országos tanácskozás szervezésével is, amelyen a kedvezőtlen adott­ságú és az ipari tevékenysé­get tekintve élenjáró szövet­kezeti gazdaságok együttmű­ködését szorgalmazzuk. Az utóbbiak közül azokat von­juk be, amelyek mobilizál­ható tőkével rendelkeznek, amit gazdasági együttműkö­dés keretei között a gyengébb szövetkezetek alap- és kiegé­szítő tevékenységének fej­lesztésére lehet fordítani. Fi­gyelemre méltó eredménye­ket hozhat a szövetkezeti összefogás a kölcsönös tá­mogatási alap révén is. Itt nemcsak egymás segítéséről van szó, hanem arról, hogy a gazdasági érdekek kapják az elsőrendű szerepet. Janu­ár elsején a TOT országos támogatási alapja is létre­jön. Az ebben való részvétel nem lehet közömbös a szö­vetkezetek számára. Ebből elsősorban a közös vállalko­zásokat szeretnénk támogat­ni. Különösen fontos ez a következő esztendőkben, amikor nehezebb lesz bank­hitelhez jutni. lésében is a Termelőszö­vetkezetek Országos Tana­esa? _ Igen, és nem csupán e bben, hiszen a TOT-nak és a területi szövetségeknek tu­lajdonképpen kettős a fel­adatuk. Az egyik, hogy kép­viseljék tagszovetkezeteik (mint vállalatok) erdekeit. Másrészt, tegyék meg mind­ezt a tagok kollektiv es egyé­ni érdekei képviseltében, hi­szen nekünk szakszervezeti típusú érdekvédelmüket is el kell látni. Az üzemi érdekek érvényesítésében — azon túl, hogy részt veszünk az országos és a megyei terv­feladatok kijelölésében, a szabályozórendszer kimun. kálásában - a legfontosabb feladatunk úgy segíteni az ottani munkát, hogy az a hatékonyság alapj án fejlőd­jék. Ezt a célt szolgaijuk mint már említettem pél­dául a beruházások egyezte­tésével, vagy a legjobb mu- ; szaki fejlesztési, termeles- technológiai tapasztalaton elterjesztésével. El kell ér­nünk, hogy megszűnjenek az üzemek teljesítményei kozott tapasztalható indokolatlanul __ sajnos erre is akad példa H eves megyében — nagy kü­lönbségek. A legjobb szak­emberek bevonásával sokat tehetnek ezért az érdekkép­viseleti szervek. Jobban köz­re kell működnünk a tagok élet- és munkakörülményéi­nek fejlesztésében, a terme­lés személyi tényezői alakítá­sában, abban, hogy növeked­jék a tag személyes érde­keltsége a szövetkezeti va­gyon gyarapításában. Fontos feladata a TOT-nak és a te­rületi szövetségeknek a tsz- tagság üdültetésének, köze - keztetésének, munkavédel­mének, a jogsegélyszolgalat­nak a létrehozása es jo mű­ködtetése, a szövetkezeti ta­gok, alkalmazottak szerve­zett utánpótlása, továbbkép­zésé. Itt a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés javításá­ban látok jelentős szövetke­zeti feladatokat. Donto fon­tosságú napjainkban annak a sokfajta érdeknek a felis­merése és egyeztetése, amely tsz-einkben jelentkezik. _ e minőségi Jegyeket tekintve hogyan látja » TOT főtitkára » magyá* szövetkezeti mozgalom jö­vőjét? _ Optimista vagyok és n em alap nélkül. Az élelmi­szer-termelés szerepe a világ­ban és nálunk is növekszik. Ez meghatározza azok hely­zetét, tekintélyét is, akik * mezőgazdaságban dolgoznak. Ha hozzáteszem, hogy ez az ágazat ma Magyarországon a legkorszerűbbek egyike,, nemzetközileg is az elenja- rók közé tartozik, amely mar most is nagyfokú szakma' kultúrát igényel — hiszem biológiai, technikai, műszaki forradalom eredményeit csak így tudjuk befogadni es hasz­nosítani akkor nyugodtan mondhatom, hogy különös­képpen így lesz ez a jövő­ben A mezőgazdaság korsze­rűsödik, munkakultúrája alaposan megváltozik. Ezek jellemzik, egyúttal igazoljak is azt a roppant fejlődést, amelynek a mezőgazdasag- ban dolgozó ember, nem utolsósorban a szövetkezeti paraszt a mozgatója. Nagy jövő vár itt a fiatalokra — és nagy megbecsülés. Ha ?0 . évvel ezelőtt a mát jósoltuk a tsz-eknek, akkor most azt mondhatom: a mezőgazdásá­gi munka rangja a jövőben felértékelődik és ez mara­dandó lesz. - • ­Köp ka János — A jövőben gyobb szerepet üzemi érdekek tehát na- vállal az érvényesi­7' 1989. december ?„ vuásss# ß

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents