Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
Ta!p?as3ett nevelőkat kspsj-e az ©gri főiskola? Nem kilúgozott elméletet kapnak... MämmMsL iyb(l. december 7., vasarnan Mima Az érettségizett fiatalok egy része a katedráról álmodik. arról, hogy egyszer csodákat művei majd ott. Aztán négy esztendős főiskolai haliga tdskodás után elérkezik a várva várt pillanat. ám a remélt „világmegváltás” igen sokszor elmarad. Telnek az évsek, ábrándjaik .megkopnak, lassan, de határozottan elszürkülnek — tisztelet a természetesen létező kivételeknek —, körükben terjeng a közömbösség, s egyre kevésbé izgatja őket a szellem és a jellemformálás ezernyi nagyszerű lehetősége. Teendőiket általában ellátják, úgyhogy nem érheti szó a ház elejét, ám a lelkesedés lángja régesrég ellobbant bennük. Vajon mi e csöppet. sem szívderítő jelenség oka. mit í ajánlhatnánk gyógyírként e veszélyes ragály ellen. Többek között ezekről az izgalmas kérdésekről beszélgettünk az egri Ho Si Minh i Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékén, választ sürgetve arra is, hogy diákjainak -’lég útravalót ad-e az alma mater? Közelebb a gyakorlathoz felétől már taníthatunk is, ezt a percet mindannyian izgatottan várjuk. Jó érzés arról beszélni, hogy sok ,ió ötlettel felvértezve ', indulhatunk az első órákra. Oktatóink ugyanis felhívják a figyelmünket arra. hogy ne csak a jegyzetek igazára es-> küdjünk, hanem hallgassunk a gyakorlat intelmeire is. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik, ezt erősíti meg újabb adalékokkal a negyedéves. pedagógia—biológia szakos Kovácsáé Bodor Erika is. — A legutóbb a családi életre nevelésről hallgattunk előadást. Ez a téma engem különösképp érdekel, hiszen szakdolgozatomat is ebbő! készítem. Tanszékvezetőnk azt mondta: az elméleti tudnivalók megtalálhatók a tankönyvben, épp ezért mi most az égető gondok oldaláról világítsuk meg ezt a fontos kérdéskört, beszéljünk arról, ami a pedagógusok számára nap mint nap nehézséget okoz. tgy esett, szó a szocialista családmodellről. a szülők szerepéről, a szexuális felvilágosítás - helyzetéről. Természetesen ezt vitattuk meg a szemináriumon is. Annak különösképp örültünk, hogy fogadhattuk Ortutay Zsuzsát, aki méginkább gazdagította ismereteinket. Keveset tanítanak Mindez vigasztaló, a megnyugváshoz azonban nem elég, ugyanis —. hogy csak néhány, de igen érzékletes példát említsünk — hullámvölgyben van az idegen nyelvek oktatása, elszomorító a gyerekek írásbeli kifejező- készsége. s a napközis tanítónők egy .ielentős része, mivel képtelen megoldani a pillanatnyi nevelési helyzeteket. az ellenőrző könyveket tölti be bagatell. olykor nevetségesnek ható bejegyzésekkel, komplett szegénységi bizonyítványt állítva ki önmagáról. — Ha zökkenő nélküli, ha jó a felkészítés, ha valóban értékes a főiskolán szerzett ■útravaló, akkor miként történhet meg mindaz? A nyíltságukkal megnyerő válaszok orvoslásra váró Lácsai Györgyi kapjanak. Mi arra törekszünk, vhogy. olyan ismeretekkel vértezzük fel őket, amelyeket később mindennapi munkájuk során hasznosíthatnak. Kell ez, mert különben folyvást bizonytalankodnának, s képtelenek lennének arra, hogy a különböző pedagógiai helyzetekben feltalálják magukat. így beszél a tanár, de mit mondanak a tanítványok, megerősítik, vagy vitatják ezt az álláspontot? Ök - s ez igen megnyerő — szintén kifejező példákat emlegetnek. A harmadéves, matematika—technika tagozatos Ló- *czai Györgyi így fogalmaz: — Már az első évfolyamosok is betekinthetnek az iskolák munkájába. hiszen: esetenként hospitálhatnak. személyiséglapokat készíthetnek. illetve tölthetnek ki. A harmadik esztendő második Gömöry Albert I. Minden alkalommal némi elfogódottsággaf lépek be az ajtón. Hiába, ha az ember ifjúságának és egykori szerelmeinek színpadán találja magát ismét, bármennyire is szeretne férfiasán fesztelen és nagyvilági pofát vágni, körülgyűrűzik az emlékek. Hol is vagyok? — torpanok meg újra és újra a küszöbön. — A fiatalság ugyan elmúlt már, de a szenilitás még nem jött el. lehetséges, hogy nem jó helyre toppantam be? De igen, igen, Ez mégiscsak annak a vendéglőnek a halovány mása, ahol egykoron estéről estéi-e múlattuk - időt; hol okos baráti beszélgetésekkel. hol kedvetlenül vedelve: olykor lángolva égy lányért, olykor üres és fakó lélekkel — de mindig otthon. A falak talán még a régiek, de már az uniforrnissze- rű faburkolat borítja őket; a kovácsoltvas lámpák valami víziszörnyet iparművé- szítenek a szemem elé, átmenet egy hal meg egv' húsvéti nyúl között: a sarok felől diszkrét vizeletszag terjeng: a valamikori „Urak” feliratú nélkülözhetetlen helyiség ajtajáról, amelyen mast egy vigyori hermafrodi- ta zománcképe díszeleg, jó féléve már. letépte valaki a Dr. Nagy Andor, kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár tények sorozatával érvel: — Életünkben 1976 jelentett fordulópontot, ekkortól rajzolt ugyanis a valóság követelményeihez, a társadalom igényeihez a korábbi időszakénál sókkal jobban idomuló program, amely a maga eszközeivel — s ezt már bízvást állíthatjuk — elősegítette azt, hogy a fiatalok ne kilúgozott elméletet bajokat sejtetnek, ráadásul olyanokat, amelyekért nem az egri felsőoktatási intézmény hibáztatható. — Mi tagadás: kevés a két gyakorló iskola. Hallgatóink nem sok időt töltenek sem harmad-, sem negyedévesként a katedrán. így aztán meglehetősen ritkán toppannak olyan szituációkba, amelyekben nekik kell eligazodniuk. Az sem vigasztaló, hogy mindössze egyetlen osztály- főnöki órán hospitálhatnak. De menjünk tovább, mert még csak a nyitánynál tartunk. Diákjaink közül jó né- hányan napközis nevelők lesznek, el is keserednek, mert szinte fogalmuk sincs Dr. Nagy Andor (Fotó: Szántó György) nyira, hogy a jelenlegi főiskolai felvételi rendszer hibáit is joggal ostoroztuk, mivel ilyenkor csak lexikális tudást kérnek számon és senki sem kutatja a rátermettséget. a hivatásérzetet, a felelősségtudatot. Hasonlóképp minősítettük — ezt sém ok nélkül —' az államvizsgák gyakorlatát, hiányolva az élet ízeit... Merre a kiút? ez a vadonatúj, kackíás főnök pedig — mondják —, ad az ilyesmire. Abban a régi vendéglőben, amelynek az alapterülete, meg a falai azonosak voltak ennek a jelenleginek a területével, meg a falaival, kellőképp el nem ítélhető módon nem ápolták ez: a hagyományt EZ a szaxofonos-küllemű vendéglős bizonyára megreszketne az undortól, ha hallaná, hogy a Boronkai-fé. le korcsmaházban nem volt ilyen szép sárga-piros műanyag, alma:., s ha még azt is elmesélné neki valaki. Kovácsáé Bodor Erika arról, hogy milyen szép, mennyire felelősségteljes megbízatást vállalnak. Ez bizony érthető, hiszen mindösz- sze két előadást hallgatnak meg a négy esztendő alatt' erről a témáról. Ilyen jellegű speciál kollégiumaink is vannak, de ezekre csak korlátozott számban jelentkezhetnek az érdeklődök. — Majdhogy semmit sem tudunk a gyermek- és ifjú- sá|védelemt-ől, a pályaválasztási teendőkről, a kollégiumi nevelés ábécéjéről. Csoda-e, ha sorainkban any- nyi a bizonytalankodó? A beszélgetés során mesz- szire elkalandozunk, 'olyanyA pontos diagnózissal nem elégedhetünk meg. mivel a felnövekvő nemzedékek jövőjéről van szó, épp ezért a megoldás lehetőségeit is kerestük. — Nem mellőzhetjük a hétköznapok igényeit. Azt már elértük, hogy az úttörő- mozgalomra való felkészítés olajozottan megy, s valamennyi hallgató eljut nemcsak a zánkai táborba, hanem egy esztendőt foglalkozhat a csapatokkal és a rajokkal is. Ügy vélem: ezen az útón kellene haladni más tekintetben is, alkalmazva természetesen az itt már bevált módszereket. Az ötlet ígéretes,, de a „gyógykúra” módozatait és menetrendjét nem Egerben keíl kidolgozni, ez országos feladat, s a Művelődési Minisztériumra hárul. Ez sürgető óhaj, mert csak talpraesett, hivatásérzettől vezérelt nevelők érhetik el azt,, hogy az iskolák sokoldalúan képzett stafétaváltókat bocsássanak ,ki az életbe... Pécsi István A pult azonban csillog- villog; mögötte egy impozáns férfiú — a vak is látja rajta, hogy ő itt a Ionok — elmélyülten dolgozik: egy almát fényesít ciklámenszínű zakója ujjúval, majd elhelyezi a kármentő mögött a whiskys, konyakos, f ütyiilősba rac- kos, vilmoscsá- s zárkört és üvegek közé, a számára kijelölt legelőkelőbb. leglátványosabb helyre; aztán hátralép. és elégedetten szem ügy re veszi munkája eredményét. Az alma nemcsak dekoráció, jelentése is van. Ez a .jelentése még az értelmező szótárban is megtalálható; azt jelenti, hogy ebben az exkluzívra faburkolt vendég, ló tói pari üzemegységben’ valami nincs: az alma szinonimája a hiánynak. Hogy mi nincs, arról az alma mellé pingált. felirat igazít el: Hitel! Szóval: Hitei alma! Állítólag ez kedves hagvo- Tr'Znv amplvet ánnlnj illik: Nemzetközi könyvkiadói tanácskozás Befejeződött Budapesten a szocialista országok könyv-'- kiadói irányítószervei vezetőinek XV. nemzetközi konferenciája. A tanácskozáson áttekintették a két évvel ezelőtt Ulánbátorban megrendezett. hasonló összejövetelen elfogadott határozatok, ajánlások megvalósulását, s egyeztették a szocialista országok kiadói közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Részletesen megvitatták a társadalomtudományi könyvkiadás helyzetét, az ebben való együttműködést. Megállapították: a szocialista országok kiadóinak közös gon- dozású sorozatai az együttműködés . leghatékonyabb formái közé tartoznak, ezért újabb sorozatok megindítását. szorgalmazták. Megfogalmazódott, hogy a szakmai és a szélesebb közvéleményt frissen kell tájékoztatni az új 'tudományos eredményekről. Tudományos rendezvénysorozat Egerben Pszichoterápiás hétvége — Van egy andaxinod? Hányszor hangzik el napjában ez a kérdés a munkahelyeken, önmagában is jelezve, korunk népbetegségeinek egyike az idegesség. Az információáradat, az életritmus felgyorsulása sok embernél okoz idegrendszeri, lelki problémákat, s ezek gyógyulása nem várható csak a gyógyszerek alkalmazásától. *• Az ideggyógyászatban új korszakot jelent a. pszichoterápia. ám e módszer alkalmazásának szélesebb körű elterjedése függ az avatott szakemberek számától is. Ezért állították a pénteken megnyílt tudományos rendezvénysorozat munkájának középpontjába a továbbképzést. A Magyar Ideg-Elmeorvosok Társasága Pszichoterápiás Munkacsoportja és a megyei kórház III. női idegelme osztályának rendezésében a héten Egerben tartották meg a XIV, pszichoterápiás hétvége elnevezésű tudományos rendezvénysorozatot. A megnyitó előadáson Amatör képzőművészek kiállítása hettek az értékes díjakért. A legjobb művek alkotói a megnyitó után ünnepélyes eredményhirdetésen vehették át a jutalmakat. Az első szövetkezeti képzőművészeti kiállítást ' december 5-től 11-ig tekinthetik meg az arra érdeklődők a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Pénteken nyitották meg Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központban a Heves megyei Fogyasztási Szövetkezetek I. képzőművészeti kiállítását. A MÉSZÖV pályázatára 73-an küldték el 213 alkotásukat. A felnőtt, és ifjúsági korosztályúak három —’ festmény, grafika és szobor — kategóriában versenyez— melyen részt vettek a megyei pártbizottság és az SZMT képviselői — az ország különböző területeiről jöttek össze orvosok, pszichológusok, tudományos kutatók, az egyetem pszichológiai karának néhány hallgatója, különböző foglalkoztatók szakemberei, ápolónők. Dr. Hidas György főorvos, a társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, hogy az ideggyógyászatban mennyire fontos helypt foglal el a pszichoterápia, A megnyitó előadást dr. Sülé Ferenc, a karcagi kórház pszichiáter főorvosa tartotta meg, külön is kiemelve, mennyire fontos az önismereti készség fejlesztése azoknál a szakembereknél, akik a pszichoterápiás kezelés során közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel személyiségük hatása a betegre, meghatározza bizonyos mértékig a gyógyulás folyamatát is. A tudományos rendezvénysorozat vasárnap' délelőtt a kétnapos továbbképzés tapasztalatainak összegezésével ér véget. hogy ott alma helyett éppen az volt, ami itt alma. alighanem felháborodottan összevonná a szemöldökét: micsoda hely lehetett az? S ha ezt a. kérdést nem csupán költőinek szánná, hanem mondjuk hozzám intézné a szót, és választ is várna rá, elmondhatnám neki a következőket: Boronkai úr, a főnök nagy pohos, gyomorbajos ember volt: aki drótkeretes szemüvegén át álmosan, de mégis fürkészően figyelte a világot. Senki nem értett úgy a szakmához a környéken, mint ő: mondták: még Vampeticsnél szerezte alapos ismereteit, s egy időben krupier-ként működött valahol Nyugal-Euró. pában. Nála jobban senki sem ismerte a törzsvendég lélektanát, mert ő tudta még. mit jelent ez a szó; általában jellemző volt rá, hogy rendkívül sok olyan szót ismert amelynek hallatán egy mai zöldfülű csak eltátaná a száját. Boronkai- nál törzsvendégnek lenni kitüntetés .volt. és felbecsülhetetlen előnyökkel Járt.’ A magyaros házi konyha él lapon nem szereplő különlegességeitől a hitelig minden kijárt annak, akit Boronkai egyszer kézfogásával törzsvendéggé- avatott; s ezt nem nagy rendelésekkel és feje. jédelmi borravalókkal, hanem — a főnök szavaival élve — úriemberséggel lehetett elérni. Az úriemberség kritériumait Bororjkai sohasem határozta meg közelebbről mert általában igen •szófukar ember volt, csak sejteni lehetett, milyen szempontok befolyásolják ítéleteit... Az urak hitelét egy nagy kockás füzetbe jegyezték be; erre Boronkai úr hitvese volt hivatott; külsőre egy megfáradt Marlene Dietrich, aki záróráig csendes, elúszó mosollyal .csapolta a sört, és a törzsvendégnek még éjfél után is kihozta a pacalt, abban gz órában, amikor holmi jöttmentneik már egy kisfröccsöt sem töltött volna ki. Vajon, hol lehet most Boronkai és neje, s höl lehetnek az egykori törzsvendégek? Tonest sohasem beszélt, sohasem mosolygott. Ha kérdést intéztek hozzá, csak kurta-furcsa igenekkel és nemekkel válaszolt. Ezzel szemben Toncsi tudta, hogy ki szereti ecettel a bablevest, ki az. aki a kis piros csöves paprikát , többre becsüli a törött borsnál; ki az, aki a savanyútüdőt csak akkor érzi fejedelmi ételnek, ha legalább egy fertály citromot is szervíroznak hozzá; Tones/ tudta, hogy van aki szívesebben megissza a hanzlit, mint a frissen csapolt sört; tudta, hogy némelyek kanállal szeretik enni a lencsefőzeléket, tudta, hogy mikor kell a hölgyre felsegíteni .a kabátot, s azt is, ' hogy erre a privilégiumra milyen lélektani helyzetben tart igényt a hölgy társaságában levő úr. Toncsi mindent tudott, csak éppen nem beszélt soha. (Folytatjuk)
