Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
A csokoládé múltjából Spanyol feljegyzések szerint Kolumbusz Kristóf negyedik amerikai útja során, 1502-lsen találkozott az Európában addig ismeretlen kakaóik termésével és a belőle készített barnás színű itallal. A kakaóbabot vízben főzték, kukoricalisztet és "agává nedvét, valamint fűszereket kevertek bele főzés közben. A jóí/.ű italt ünnepi alkalmakkor itták. Amikor 1520-ban spanyol uralom alá került Mexikó, megint találkoztak a kakaófa gyümölcséből, a kakaóbabból főzött itallal. Ebbe is tettek főzés közben kukoricalisztet, vaníliát és más fűszereket, és Hernandez spanyol tudós leírása szerint ilyen módon négyféle italt készítettek, ezek egyikét ..csokoládé'’mák nevezték. A spanyolok csak akkor •kedvelték meg az italt, amikor a később L! fedezett cukorral édesítették. Annyira népszerűvé vált, hogy a spanyolok és a poiíugálok nemzeti itala lett. A későbbi spanyol hajósok elmondták, hogy az őslakosság körében a kakaóbab igen nagy érték, pénzért, csereértékként is használják, így pl. a XVI. század végé felé egy egészséges rabszolgáért negyed countle, azaz száz szem kakaóbabot fizettek. Eleinte Spanyolországban csak a gazdagok tudták megfizetni a kakaóbabot, melyet megpörkölve és tnegdarálva tejjel és mézzel, vagy nádcukorral főztek fel. Európa egyes országaiban változott az ital elkészítési módja. így pl. Angliában lejjel, másutt fűszerekkel, tojással, sőt madeira-borral készítették. Anglián kívül Németország, Franciaország és Hollandia is negkedvelte az új italt. Angiba először holland hajó- >k szállítottak kakaóbabot, -öbb azonban Anglia vetőt a kakaóbab-kereske- •lemben az irányító szeredet. A kakaóbabból nemcsak • iáit készítenek, hanem c.so- nsládét is. Állítólag az első •mkoládétáblát Carletti főzte - ' 606-ban Firenzében. Az első nagyobb- üzemek, csokoládé- gyárak a XVII. században kezdtek működni Európában és azt is feljegyezték, hogy az első csokoládét árusító boltot Londonban, 1657-ben nyitották meg. Hazánkban í múlt század közepétől indult meg a -kakaóbab gyár feldolgozása. * ketexó és a csokoládf nálunk is megszokott, köz. ln#dvelt édesség. A cukrászipar sütemények, fagylalt és parfé ízesítésére, színezésre használja, a gyáripar (édesipar) bonbonokhoz, táblás csokoládé, darabos édességek készítésére. Minden gyárnak saját receptjei vannak, me-. Iveket speciális áruk előállításánál használnak fel. Leghíresebbek a svájci csokoládéfélék, a francia bonbonok, a holland kakaóporok. A hazai csokoládék is jó minőségűek. Mivel a kakaóbab világpiaci ára a nágv keres** let miatt viszonylag magas,’" a gyárak igyekeznek á dráf; ga importanyagból sokféle és más nemes anyagokkal ke? vert csokoládés árukat készíteni. Különösen népszerűek bonbonjaink, desszertjeink, a táblás és töl tel ékes csokoládéfélék, valamint a nugátok. R. J. r egyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett:, az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat. hajadonfőit és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy — az édesanyja hordta valamikor —, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el — azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány. Mezítláb járta hát az utcákat és kicsi lábát' kékre- vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis .kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgdtt benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle. és alamizsnát se adott neki senki. Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább: szívszakaSztó látvány volt szegény. Csillogó hópelvhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele. Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás, jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében. Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megGondoljatok a madarakra! Jaj, do pompás fal Karácsony van.. Ilyenkor mindenki igyekszik örömet szerezni szüleinek, testvéreinek. Jó dolog a kellemes, meleg szobából nézni a havas téli tájat. De vajon gondoltok-e ilyenkor a metsző hidegben élelmet és búvóhelyet kereső tollas barátainkra. a madaraikra? Télen legfontosabb madárvédelem az etetés. Ezt minden gyermek megteheti, ha nem sajnálja a napi 10— 15 perces elfoglaltságot. A madáretetéshez nem feltétlenül szükséges dekoratív dúc, a célnak kiválóan alkalmas bármilyen száraz, szélmentes hely, ahová ele- séget szórunk , ki. Minimális követelmény, hogy a kiszórt' ennivalóra ne essen rá a hó. ne fújja el a szél. Ilyen alkalmas hely pedig még a lakótelepeken is van. A másik lényeges dolog, hogy az etetőre járó madarakat lehetőleg semmi, senki ne zavarja. És még egy fontos dolog: az etetést egész, télen át rendszeresen végezzétek, mert az etetőkhöz szokott. madarak táplálék híján könnyen elpusztulhatnak. Az etetéshez bármilyen emberi, vagy állati fogyasztásra alemeletes házban lakik, «z gondolhat * magevő énekesmadarak — citromsármány ok, zöldikék, pintyek, meggyvágók etetésére is. Ezeknek napraforgót, kendert, fűmagot vagy egyéb magvak««, szórjunk ki, lehetőleg fedett helyen. .Jó szolgálatot tesz ehhez a rajzunkon levő rigóetető, amit bármelyikötök elkészíthet könnyűszerrel. Egy kis ügyességgel, szülői segítséggel készíthettek másfajta madáretetőt is. A leghagyományosabb az úgynevezett dúcetető, mely egy kis házikószerű alkotmány. , A dúcetetőket cölöpre szerelhetitek, vagy az. erkély korlátjára is felerősíthetitek. Az úgynevezett ablaketetőt olyan helyre szerelhetitek fel, ahol se kert, se erkély. Ez. egy keskeny, az. ablak- párkány méi-eteihez alkalmazkodó házikó, a párkányin. vagy az ablakkeretre erősíthetitek. Egyik nagy előnye, hogy a szobából tanulmányozhatjátok az etetesre járó madarakat. Talán még ennél 1k egyszerűbb a rajzunkon laiihaéo műanyag etető, használt műanyag flakont alakíthattok at erre a .célra, de ügyel jekalmas anyagot feíhasznál- tek, hogy mindig töltsétek hattok. Lehet ételmaradék, utána a magot kellő szintre, például levesben főtt krump- Remélem, megszívleltétek ív vagy zöldség. Leghasz.no- a tanácsokat, s gondoltok a sabb madaraink, a cinkék, madarakra. Tavasszal azután főlég az olajos majgvakaf, majd összegezhetitek pajtásai - vagy különböző zsiradékokat tokkal együtt a tapasztalato- (szalonna, faggyú) esznek 'kát, hogy a következő télre szívesen. Ez utóbbiakat »síi- még jobban felkészülhesse- negre fűzve az erkélyen is tek. elhelyezhetitek. Aki nem ■'.* Sz. Tamás Andersen meséiből: A gyufaárus lány vette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, pad- lásszobájukban íarkasordí- tó hideg van, a tető h as a - dekáin besüvít a szél. hiába tömték, be szalmával meg rónggyal a nagyobb réseket. Már egészen meggémbe- redtek a kis ujjai. De jó lenne egv szál gyufa, csak egyetlen szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából odadörzsölné a falhoz, s meg- gyújtaná, a lángjánál megmelegíthetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét. Csodálatos láng volt az! A szegépy kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha s/.ép réztele.iű, rézcsövű vaskályha előtt ülne — olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha. s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gvufacsonkkal a kezében. Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény » falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér térítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb ■ volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s -nem látszott más, csak a puszta, hideg fal. Üjabb gyufát gyújtott: fényénél gyönj'örű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikór belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka dí- szecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fényesí- kot hasított a sötét égen. — Valaki meghalt! — mondta a kislány: emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó voll A karácsony faja a fenyőfa, finom il lát'ávat, Srékzőíd túl evei ével még meghittebbé teszi a kedves ünnepet. Ha a rejtvény vízszintes sorait helyesen fejűtek meg, m vastagon bekeretezett kockák betűi lefelé összeolvasva ad- ' ják a megfejtést: a karácsonyfa egyik ..tartozékát”. 1. Főműnkét, végző szakember; 2. Fémrvfd; .?. Kereté ssém; 4. Ökör: 5. Árut valahová eljuttat; S. Gyümülestisári- tás; 7. Elveszti a reményét; S. Kas; !>. Okon: 10. Vmrjúfélo madár; 11. Gyorsan fut; 12. Egyfajta vízi közlekedés. hozzá, s aki mér rég meg- ! halt, egyszer azt mondta: l „Valahányszor lehull egy j csillag, egy lélek áll az is- t ten színe elé.” Megint odadörzsölt egy \ szál gyufát a falhoz, s egy- J szer nagy világosság támadt J körülötte. A tiszta fény- J ben ott állt rég halott nagy- J anyja, és szelíden, hívoga- I tóan nézett le kis unokájá- J ra. 1 — Nagyanyó! — kiáltott | föl a kislány. — Nagyanyó, j vigyél magaddal! Tudom, j hogy itthagysz, ha a gyufa í végigég, eltűnsz, mint a me- j leg kályha meg a sült li- I ba, meg a gyönyörűséges j szép karácsonyfa! Ne hagyj ) itt. nagyanyó! i És gyorsan a falhoz dör- J zsölt egy egész csomag g.vu- ! fát, hogy ma rassza a ked- j vés nagvanyót; a sok gyű- I fa' olyan fényességet árasz- J tott, mintha a nap sütött ( volna. A nagyanyó soha- j sem volt ilyen szép, ilyen ) erős. Karjára emelte a kis- j lányt, s felemelkedett vele; J magasra, igen magasra. J ahol nincs hideg, éhség, fé- j lelem, ahol csak öröm van | és fényesség. A hideg reggelen ott ta- ! lálták a kis gyufaárus lányt j a házszögletben: kipirult ! arca mosolygott, de élet már j nem volt benne, megfagyott | a csodákkal teli éjszakán, t Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásska- tulva és sok-sok elégett gyű fás/.ál. — Melegedni akart szegényke! — mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot. Számoljunk gyufával A gyufákból kirakott sorok számtanilag hibásak. Ha minden sorban egy gyufát felemeltek, és azt ugyanabban a sorban más helyre teszitek, az eredmények helyessé válnak. Lóugrásban Ha a A.-betí?b*i kiindulva lóugrásban HswmItís- KÁiok a hftűket, négy magyar költő »«vét kapjátok eredményül. Ki a négy költő? A 0 P É Y T G M A A ■ A A N R Y D R Y ■ A
