Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
- - ,fcl (Fotó: Szabó Sándor) A legidősebb tanítvány... Közel a nyolcadik évtizedhez, testi . és szellemi frisseségben talpltuk , budai lakásán. Szüllö Ferenc csendesen él itt, ám hajlott kora ellenére ma is érdeklődve figyeli az újat. Kényelmes szobájában régi bútorok között ülünk és a múltról beszélgetünk, évtizedek lepergett eseményeiről, emlékeiről. Véletlenül lett novényne- mesítő. Ezt annak k«zön- heti, hogy a szerencse korán pártfogásába vette. Noha apja az egykori Ganz— Danubius Részvénytársaság ügyVezető-igazgatöja Volt,, aki neves kereskedelmi szakemberként inkább érre a pályára szerette volna irányítani mindhárom gyermekét Szíillő Ferenc viszont ezzel ellentétben a mezőgazdaságot választotta. 1921-ben a már akkor is hírneves mosonmagyaróvári akadémiára ment , tanulni, hogy olyan jó. hírű profesz- szoroktól, mint Bittere Miklóstól és Vladár Endrétől tanulja a gazdálkodás tudományát. — 1924-ben szereztem diplomát — idézi fel a régmúlt eseményt —, és 1974- ben ugyanott kaptam meg az arany diplomát is. Szerettem a földet és erre büszke voltam, mert lelkesítettek azok a tanok, melyeket Öváron magamba szívtam. Vidékre mentém, a Mezőgazdasági és Ipari' Részvénytársaság kaposvári uradalmába. Huszonötezer holdas gazdaság volt. az akkori értelemben modern, .jól felszerelt uradalom, melyhez a Kaposvári Cukorgyár is hozzá tartozott. Tulajdonképpen ott ismerkedtem ' először a gazdaságszervezéssel és -vezetéssel. Apóm jóvoltából aztán 1927-ben fél esztendőt töltöttem a haliéi egyetemen, ahol az európai hírű Roemer professzor előadásait .hallgattam. Nagy hatással volt rám. ő keltette fel igazán érdeklődésemet a növénytermelés ösz- szefüggései iránt. A fiatal Szüllő Ferenc új ismeretekkel tért. haza. Nem sókkal később. 1928 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium megszervezte a ménesbirtokokat Bábolnán, Kisbéren. Gödöllőn és Mezőhegyesen. Az ifjú gazdát Mezőhegyesre helyezték, a 30 ezer holdas birtokra. amely meghatározta egész további életét. — Csaknem negyedszázadot töltöttem ott — emlékszik vissza. — Gyakornokként kezdtem, eztán let« tem ellenőr, intéző, i főintéző és felügyelő. 1931-ben Battha Sándor ’igazgató másodtitkáraként tevékenykedtem, amikor ősszel megjelent nálunk Székács Elejner, a Vetőmag Részvénytársaság vezérigazgatója, akit jó hírű gazdaként és nemesítőként ismert már .akkor az ország. Volt búza-, kukorica-, tavaszi- és ősziárpa-fajtája, _ valamennyi . új és szárazságtűrő. Szerződést kötött az uradalommal, hogy Mezőhegyeseit is kialakít egy húsz- holdas 'némesítőtelepet, tSmí pmaSUtam ‘MtegfQXfc a í»i*ák twrmdkepeseégét, Legnagyobb meglepetésemre az igazgató engem bízott meg a ' telep vezetésével, a kísérletek", irányításával. E2' annyifa megtetszett, hogy egész életemre eljegyeztem magam vele. 1 Székács Elemér nagyon kedves, a, szakmát ismerő és művelő ember volt, aki szívesen bevezetett a nemesítés gyakorlatába. Tulajdonképpen ö volt az első mesterem. Neki köszönhetem, hogy közelkerültein a növénynemesítés országos szervezésében élen járó óvári Grábner Emilhez, valamint a Kompokra települt Fleischmann Rudolfhoz. Vele 1932-ben találkoztam először Mezőhegyesen. Jött hozzápk. mert érdekelte kísérleti telepünk, hiszen három ilven volt akkor az országban. Bábolnán. Kompol- ton és Mezőhegyesen. Fleisch- mann közvetlen ember és kiváló nemesítő volt. Egészen haláláig. 1950 decemberéig szoros barátság fűzött hozzá. Büszkén mondhatom. hogy a ma élő legidősebb tanítványa vagyok, jíogv mennyire egvütt dolgoztunk. azt legjobban bizonyítja az általa előállított aranysárga lófogú kukorica. melyet nekem adott át .továbbnemesítésre. Közösen végeztük a munkát, de az együtt előállított új fajta állami elismerését mór nem érhette mee. 1952-ben F-Mezőheeyesi lófogú néven került a köztermesztésbe és az akkori mezőgazda - sági üzemek jól termő ku- koricafaitáia,f volt. Fleisch- marrn rendkívül szerteágazó tudományos munkát folytatott és sokat publikált különböző szaklapokban. Tizenkét faitát nemesített. közötte akácot is. Siókat magvarázott erről nekem -és. egv alkalommal Mezőhegyesen járva közösen válogattunk akéccsemetéket. melyeket Kompoltra vitt és nemesítés! kísérleteihez felhasznált. Sajnos 30 esztendeje, hogv meghalt. Emlékszem már karácsonyra készültünk, amikor 1950 decemberében Mezőhegyesre is eljutott a lesújtó hír, de későn, -mert Különleges ember? Tagadja, éppenséggel mindennél jobban szereti a pénzt? Évekig alig keresett valamit, s azt is a munkájába fektette. Megszállott? Azt mondja, inkább csak nyugodtan szeretne dolgozni. Három diplomája azért nem a visszahúzódó embert jellemzi. * A nyugtalan mester — Egyáltalán nem tartom magam nyugtalannak. Legfeljebb áz igaz: ott soha nem maradtam meg, ahol nem' tudtam önmagamat adni, valami mást kénysze- rítettek rám, mint amit tenni szerettem volna. Ellentmondás? Én nyugodtan akartam élni az ötleteimnek, kutatómunkámnak. S az nyugtalanított, ha ebben valami, valaki megzavart. Miczki Jánoshoz egy meghívókártya vezetett el. ..Meghívjuk az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár F—2-es pavilonjába bemutatónkra, ahol kozmetikai gépek láthatók működés közben. Miczki János1 okleveles villamosmérnök, IC-szakmér- nök, orvosbiológiai, elektronikai szakmérnök. Miczki Jánosné kozmetikus mester”., A háromdiplomás fér* kisiparos. A feleség szövetkezeti dolgozó, lakásuk egyik szobája a munkahelye. A másik szoba á kisiparosműhely. A harmadikban jut hely a gyerekeknek. készítettek, javítottak. Majd újabb alias után ngzett. A Tecnnoiux Szövetkezet műszaki' vezétője lett, S a VI- LATI gyár főmérnöki posztjának jelöltjeként is számí- tásfca vették. — Miért váltogattam, a munkahelyeket? Már a kórháztechnikai vállalatnál komolyan kezdtem- foglalkozni ezekkel a kozmetikai gépekkel. Kísérleteztem, terveztem. próbáltam meggyőzni a főnökeimet arról, mekkora lehetőség kínálkozik. Mindig volt valami új ötletem. Aztán, ahogy észrevettem, ennek nem örülnek túlságosan, továbbadtam. A nyüzsgő emberekkel mindig baj van. Megpróbálkoztam a szövetkezettel. rugalmasabb, hátha több a lehetőség. Emberekkel foglalkozni, apróbb- nagvobb ügyek tömegét intézni. csekély alappal műszaki fejlesztést csinálni — sok energiám elment ezzel. Igv aztán .újra szektort váltottam. Vagyis , maszek lettem. Ez a . rövid életrajzom. A villamosmérnöki diploma volt az első. Kiválóan végezte az egyetemet, hadmérnök szeretett volna lenni. vonzotta a modern rakétatechnika. A honvédség kötelékében újítások, ötletek, szabadalomcsírák tömege pattant ki a fejéből. Szeretett volna még többet, még- jóbbat. A polgári éleiben a házasság, és egy részleg irányításának tiszte várta. Egerbe költözött, a Röntgent és Kórháztechnikai Vállalat üzemét irányítani. ,Ez már egy nagy kanyar a rakétáktól: orvosi miisafitóífit A szoba közepét a zongora fogialja el, rajta dísznövények. Az egyik sarokban tervezőasztal, mellette a „munkapad”, fiókok garmadával. Csavarok, szegecsek, forrasztok, vezetékek. A zongora alatt könyvkupacok, folytatásukat á falak mentén, a szekrényekben látni. Könyvek közül kandikál ki a lemezjátszó, a rádió, a televízió. Érezni, itt ’minden mozgásban, használatban van, úgy helyezkedik el a berendezés, hegy állandóan a gazda keze ügyébe« lemruu&wfai. -tea? 9B1KL Sí. JSUBl V u JÜK WS .*íJÍTrcSi tttdtam ott len» * végió búcsúztatásán. Szüllő Ferenc a második világháború pusztításai elől pap inasatokban mentette meg azokat az általa nemesített magvakat, melyeket a felszabadulás után különböző fajtákként ismert el államunk. 1953-tól került köz- termesztésbe a Simatokú ricinus. a Mezöhegyesi napraforgó, a Mezöhegyesi—6S- as őszi árpa. 1954.-ben pedig a középkorai kukorica. — Ezek a fajták is — mondja emlékezve —. a háború utáni földreformot követően a nagyifzemi mezőgazdaság megteremtésekor játszottak úttörő szerepet. Csaknem negyedszázadot töltöttem a mezöhegyesi uradalomban, amikor 1950- ben a Bánkúti Növénynemesítő Telep vezetésével bíztak meg. Ezt Baross László búzáival tette világhírűvé. Öt még Mezőhegyesen ismertem meg és halála után az* általa nemesített búzák fajtafenntartásával foglalkoztam. Ezt a telepet 1961-ben a Szegedi Gabona- termesztési Kutató Intézet vette át. S akkor kerültem a Makó közelében levő Kis- zomborba. az intézet kísérleti telepére. Ott dolgoztam 1964-ig. nyugalomba vonulásomig. Az idős tudományos lőni unkatárs 16 esztendeje él Budán, oda tért vissza, ahol valamikor gyermekkorát töltötte. Hatvannégy éves korában nősült, de azt vallja, hogy akkor sem késön, mert tanárnő feleségével azóta is meghitt hazassagban élnek. — Hálás vagyok a sorsnak, hogy nemesítő lehettem. azért mert olyan nagyszerű mestereim voltak. Munkásságomat elismerve megkaptam a Baross László Emlékérmet és a Fleischmann Rudolf Emlékplakettet. Mezőgazdaságunk eredményei ma, 77 évesen is rendszeresen foglalkoztatnak. Mentusz Károly így néz ki egy átlagosan jómódú magyar polgár első emeleti OTP-lakásának nappali szobája. — Amit kidolgoztam, amit megterveztem, újítottam, nem tudták eldönteni, ml abból a munkaköri kötelesség, mit lehet külön díjazni. Az általam konstruált gépeket nem akarták megvenni csak úgy, ha a vásárló céghez kerültem volna alkalmazásba. Gondoltam egyet, kiváltottam az iparengedélyt. Három esztendeje. Fodrász, kozmetikus szövetkezeteknél jelentkeztem a gépeimmel, testkultúraszalonokban használják a műszereimet. Állandóan figyelem a külföldi szakirodalmakat, különösen azokét iz országokét, ahol már jóval előbbre tartanak. Jártam külföldi üzemekben is. A feleségemmel együtt, mint a Fodrász és Kozmetikus Egyesület tagjai az országban sokfelé tartunk előadásokat, ismertetjük a működését ezeknek a berendezéseknek. Klubnapokat rendezünk az egyesületijén. A „Szépségtükör” szaklapban korábban sajtófigyelő cikkeket írtam a külföldi kozmetikai gépekről. A testkultúraszalonok nálunk most vannak terjedőben, az igények sokkal nagyobbak, mint a szolgáltatóhálózat, a szakma is sürgeti a modern gépeket. Tudja, hogy például testfogyasztó kúrára hónapokig várnak a budapestiek? A szépség mérnöke — írták róla az újságok. De mik is valójában ezek a gépek? A meiegmaszk hőhatással viszi be a hatóanyagokat a páciens bőrébe. A maszkot a kozmetikus mester felesége varrja, a hozzácsatlakozó elektródák, a szabályozó műszer a férj műve. Mikrohullámú epiláló: magyarul olyan szerkezet, amely.eltávolítja a szőrt onnan, ahol az nemkívánatos. Fájdalom nélkül. „Galvás” táöuaú iontopho- tem fcÉjWifiw ma a Megyénkbe is jutott az idén befejeződött nagy beruházásokból. „Bekúszott” megyénkbe az >>13-as autópálya Hatvanig nyújtózó aszfaltszalagja, és befejeződött Bélapátfalván a Cement- és Mészművek új ’gyárának építése is. Képünkön a komplexum Videoton számítógéppel is felszerelt agyközpontja, a központi vezénylőtercm látható. • Az ötletek fele újítás lesz Alig több mint, egy óira alatt több mint ötven ötlet hangzott el azon a tanácskozáson. amelyet a Gyöngyös—domoszlód Állami Gazdaságban tartottak meg az újítási hónap keretében. Ennek az összejövetelnek az volt a célja, hogy a mindig jobb megoldásra törekvők a többiek jelenlétében közölhessek elképzeléseiket. Minden ötletet azonnal díjaztak. Néhány száz forintot is lehetett kapni egy valamire való kezdeményezésért. Amelyek pedig ennél is többet értek, azokat kidolgozásra , javasolták, hogy újítás legyen belőlük. Ezeknek a száma meghaladta a húszat. Többek között így történt ez Balázs István esetében, aki az atkári gépüzem vezetője. Sok jóval kecsegtet az elképzelése, amely a. csigás terményrakodó módosítását \ célozta meg. Hepp Gyula, a kacá- csondi gépműhely dolgozója pedig a permet lé keverésének gépi megoldását . változtatja meg, ha a javaslatát elfogadják. A példák is bizonyítják, hogy a gazdaságban jó hagyományai vannak a műszaki feladatok elvégzésének megkönnyítéséi'e. Az ágazati országos újítási versenyben a több mint száz gazdaság közül a tizenkettedik helyen végeztek. Az újítások hasznosításából csak 1980-ban félmilliót meghaladó eredményt számolhattak el. Az ötlefnapon összesen tizenöten kertiek soot, javaslataik teljes száma pedig túlszárnyalta az ötvenet. Tehát“: jól járt a gazdaság, jól jártak azok is. akik szeretik tömi a fejüket a meg jobb megoldáson. bőrt teszi üdévé, > feszessé. Aztán, ha álarcot ölt a páciens, az elektromosság behajtja a bőrtápláló vita mi - nos anyagokat a hámréteg alá. Itt vannak a különböző teljesítményű, egyszerre akár több ügyféllel is foglalkozó impulzus testfogyasztók. A vendég csak a pocakjára helyezi az elektródát, és elkezdődik a villamos izomtor- náztatás.. Néhány kezeléssel tetszőleges fazonra szabható az alak! Az országban egyedül itt, ebben az egri lakásban készülnek ilyen műszerek. — Azt mondta, önmagát szeretné megvalósítani. Tiszteletre méltó energiákat mozgósít ezért ebben a műhelyszobában. Tíz-tizenöt új típussal jelentkezik évente. S amikor a szellemi produktum megszületik a tervezőasztalnál, nekiül és egyedül kezd forrasztgatni, festékszóróval lemezt festeni, csavarozni,* összeszerelni. Tervezőmérnök és segédmunkás egyszemélyben: nem jelenti ez egyúttal energiái elpazar- lását ? — Aki kívülről nézi, amit csinálok, biztos így vélekedik. Igaza is van. Nem éppen termelékeny módszer ez, meg aztán nem is túlságosan kifizetődő. Hasznosabb lenne nagyobb szériában, egy-egy munkafolyamatot mással elvégeztetni. Én meg csak terveznék, ellenőriznék. Másfél esztendeig éppen emiatt csak vitte a pénzt a háztól a munkám. Az idén hozott először valamit a konyhára. De ez már hadd legyen az én bogaram: mindegyik készülék a saját gyermekem, tudom, ha én forrasztom, az jó minőségű, ha én szerelem, nem esik szét. Garanciát is vállalok a gépekért. Eddig még egyet sem kellett javítanom. „Interferenciás áramok a therápiás gyakorlatban”. Ez a címe a szakdolgozatnak, amit doktori disszertációként ir, Ae elektronika orvom alkalmazásában nálunk finoman szólva is sok még a- tartalék. A szépségszalonok, arcsimító játékszerei, testfogyasztói, igen hasznosak lehetnek az orvosi gyakorlatban; az izom- tornáztatok például a sportolóknak egy-egy erőltető edzés után. A bőrgyógyászat, nőgyógyászat, fjzikothe- rápia is nélkülözi még ezeket a gépeket. .— Exportra nem gondolt? — De gondoltam. Évekké! ezelőtt egyszer három hétig Jugoszláviában dolgoztam ,a feleségemmel, bemutatót tartottunk kozmetikusoknak. Aztán jelentkezett is egy cég, hogy nagy mennyiséget venne a gépekből. Dollárért. Én csak úgy. nem adhatok el, keresett hát a vevő egv külkereskedelmi vállalatot és sürgetett, küldjem minél előbb a műszereket. Másfél évig nem tudott dönteni a külkereskedelmi vállalatunk, hogyan jöjjön létre az üzlet. Végül azt ajánlotta, adjam el egy hazai cégnek a gépeket, azokat majd megveszi és úgy adja tovább a jugo- szlávoknak. Mit mondtam erre? Megint csak azt, hogy hagyjanak nyugodtan dolgozni. — Nyugodtan? Előbb vagy utóbb maga is így lesz ezzel, mint én most. Elértem egy kort. a negyedik ikszet, meg kell kérdéznem magamtól: megvalósítottam-e. amit elhatároztam? Elvégeztem-e azt. amit szerettem volna? Hogyan juthatok tovább? Nem érzem sikertelennek az eddigi munkámat: Egyedül birkózom, bizonyítom magam előtt is az erőmet. De boldog vagyok: ha valahol. valakinek hasznos lehetek. Hekeli Sándor tNwmmfo 1989. december 25,, csútártóto Gazdagabbat: lettűnK
