Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
Nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel (Fotó: Szántó György) — Kádár Jánost idézzük a magyar szakszervezetek közelmúltban tartott XXIV. kongresszusán mondott beszédéből: „Joggal mondhatjuk, hogy nagy utat tettünk meg, de helyzetünket idealizálnunk egyetlen területen sem szabad. Mi mindig azt hangsúlyozzuk, hogy sok még a megoldatlan feladatunk. Ez nagyon fontos, mert arra indít bennünket, hogy ne álljunk meg egy pillanatra sem, hogy mindig előrehaladjunk.” Maradjunk ez utóbbinál, konkrétan megfogalmazva a kérdést: hogyan és miben sikerült előrehaladnia megyénk gazdaságának az elmúlt öt évben? — A .megye V. ötéves tervének célkitűzései nagyrészt megvalósultak. Javult a gazdálkodás színvonala, a termelés növekedése a termelékenység emelkedéséből származik. előrehaladás van a takarékosság, a gazdálkodás belső tartalékainak feltárása és hasznosítása terén. Számszerű megfogalmazásban mi Íven eredményeket értünk el? A termelés anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére a tervezett 25 milliárd forinttal szemben 29 milliárd forintot fordítottunk. Ezzel egyidejűleg a - termelő ágazatokban a foglalkoztatottak száma évenként mintegy 0,5 százalékkal csökkent. A termelés növekedése évente az iparban 4—5 százalék, a mezőgazdaságban 4 százalék, mindkét ágazatban gyorsabb az országos átlagnál. 1980-ban mintegy 3—4 százalékkal termel több terméket a megye ipara az előző évinél. Közismert, hogy a megye iparán belül jelentős súlyt képvisel a nehézipar, ezen belül a bányászat és a villamos energia termelése. A Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzeme és a Gagarin Hőerőmű kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésével, mindkét üzemben végrehajtott szervezési intézkedésekkel, a termelő berendezések jobb kihasználásával nőtt a villamosenergiatermelés. Ez igen jelentős tény, ha. figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években a világpiacon a nyersanyagok és energiahordozók ára jelentős mértékben növekedett, melyek importja jelentős terheket rótt népgazdaságunkra. Kiemelném, hogy a Thorez Bányaüzem folyamatosan biztosítani tudta az erőmű lignitszükségletét. Ez annál it figyelemreméltóbb, mert nem mondhatjuk, hogy az időjárás az elmúlt években kegyes volt hozzánk és a külszíni bányászatot a kedvezőtlen idő ugyanúgy nehezíti, mint a mezőgazdasági munkák végzését. El kell azt is mondani, a Mátraalji Szénbányák és a Gagarin Hőerőmű Vállalat jelentős létszám- csökkentés mellett növekvő hatékonysággal teljesítette V. ötéves tervét. Ami különösen fontos, együttműködve az országban a leggazdaságosabban, a legolcsóbban állítják elő a villamos energiát. Az ipar többi ágazatairól, megyénk mezőgazdaságáról is elmondható, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésével, a kül- és belföldi piaci igények változásához való alkalmazkodással hozzájárultak a népgazdasági egyensúly helyzetének javításához. A gépiparban, a könnyűiparban, a mezőgazdaságban és élelmiszer- iparban jelentős exportfaj- lesztő, vagy tőkés importot kiváltó fejlesztéseket hajtottak végre. Ennek következtében különösen az utóbbi évben sikerült növelni a tőkés exportot. A mezőgazdaságban célul tűztük ki, hogy ebben az ötéves tervben a korszerű termelési eljárások kiszélesítésével növekedjenek a terméshozamok, fokozódjék az állati termékek termelése. Adottságainknak megfelelően célul tűztük ki a szőlő- és zöldségtermelés növelését. Elmondhatom, hogy a célkitűzések elsősorban a növény- termelés területén teljesültek. Ebben az évben búzából 56 százalékkal, kukoricából 17 százalékkal, szőlőből 42 százalékkal többet takarítottak be. mint 1975-ben. A cukorrépa kivételével valamennyi növényféleségből növekedett a termelés. Gazdaságunk fejlődésével összhangban javult a lakosság életszínvonala, az élet- körülményekben mutatkozó területi különbségek mérséklődtek. Számottevő fejlődés következett be a lakás-, egészségügyi és kulturális j ellátottság terén. A foglalkoztatottak átlagbére évről évre növekedett, dinamikája általában meghaladta a termelés növekedését. — És mire mondhatjuk azt, hogy ..sok még a megoldatlan feladatunk”, vaeyis amivel ioíreal nem lehetünk elégedettek? — A megye gazdaságának fejlődése az V. ötéves terv során nem volt problémamentes. Nébánv korábbi gondunk nem enyhült kellő mértékben. illetve újabbak is keletkeztek. Elsősorban azokat Interjú Barta Alajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárával Még néhány nap és vége az esztendőnek. Ez az évzárás annyiban is különbözik a többitől, hogy most nem csupán az év eredményeit és gondjait összegeztük, hanem egy ötéves tervidőszakét is. Ezért kerestük fel Barta Alajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának titkárát, nyilatkozzék szőkébb hazánk, Heves megye lakossága hogyan dolgozott, miként élt az elmúlt öt év alatt? a gondokat említem, amelyek közvetlenül összefüggnek népgazdaságunk egyensúlyi helyzetével. Az a véleményem, hogy az elért eredmények ellenére a termelési szerkezet korszerűsítése a lehetségesnél lassúbb ütemben ment végbe. Nem javult kellő mértékben a termelőeszközök kihasználtsága, néhány exportfejlesztő beruházás sem hozta a várt eredményt. A folyamatban tevő beruházások gyorsítására tett erőfeszítéseink nem mindenütt jártak kellő eredménnyel. A munkaerő-gazdálkodás javítására, a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítésére irányuló célkitűzéseink teljesítésével csak részben lehetünk elégedettek. Az erre vonatkozó politikai döntések végrehajtása lassan megy végbe. A mezőgazdaságban ma is meglevő gond. hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, a termelési eredményekben meglevő különbségek lényegesen nagyobbak, mint amelyet a gazdálkodás feltételeiben levő különbségek indokolnak. Kedvezőtlen, hogy az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénállomány csökkent. A mezőgazdasági tsz-ek kisebb részében a gazdálkodás eredményessége nem javult, hanem inkább romlott a tervidőszak folyamán. — Az eredményeket, a sikereket általában természetesnek tartjuk. Egyrészt, mert így szoktuk meg, másrészt ahogyan mondotta: összességében szükebb hazánk, Heves megye lakossága sem válik ki a sorból, a „mieink” sem dolgoztak rosszabbul a többieknél. Az „összességében” fogalma azonban gyakran vezetheti félre az embert, vagy esetenként be is csaphatja. Vegyük példának megyénk építőiparát. Vajon mi lehet az oka, hogy az utóbbi néhány évben valóban dinamikusan fejlődő ágazat munkájában — lapunkban is gyakran foglalkoztunk vele — az idén igen komoly zavarok keletkeztek? — Visszatérő gondunk az építőipari kapacitás és kereslet összhangjának hiánya. A tervidőszak elején úgy láttuk, hogy mintegy másfél milliárd forint értékű kapacitáshiány van megyénkben. A beruházások mérséklésének hatására a kapacitás- hiány csökkent. El kell azt is mondani, hogy az építőipari kereslet nem egyenletes. a pénzügyi források hiányában a tervidőszak végén jelentkezik nagyobb építési igény. 1980-ban a gondokat fokozta, hogy a megye két jelentős építőipari szervezete, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és különösen a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is a valóságtól elrugaszkodva több feladat elvégzésére vállalkozott, mint amire képes. A gondokhoz kapcsolódik, hogy főként a tanácsi válla- ' \t a mértéken felül vállalt megyén kívüli munkát, s ez a helyi kivitelezés rovására ment. A helytelen vállalkozás-politikából eredően mindkét — ha más okok miatt is — vállalatnál gazdálkodási, pénzügyi zavarok is keletkeztek. Az építőiparban jelentkező problémák gyors megoldását kiemelt feladatnak tekintjük, annál is inkább, mivel a VI. ötéves terv megalapozása szempontjából fontos szerepe van az ágazatnak. — Közismert, hogy a zöldségtermesztésnek megyénkben igen nagy hagyományai és jó adottságai vannak. Az oly régóta várt hevesi zöldségtársulás és hűtőház megvalósítása viszont most is „kicsúszott” az ötéves tervből. Miért? — Ma is az a véleményünk, hogy a hevesi térség képes „ az eddiginél is több zöldséget termelni, Ezt igazolják a mezőgazdasági üzemek elmúlt években elért eredményei. A zöldségtermelő társulás és hűtőház létrehozásával kettős célt kívántunk elérni. Zöldségtermelő hagyományainkra alapozva a termőterülethez közel olyan feldolgozó bázist létesíteni, amely lehetővé teszi az értékesebb, külföldön is keresett feldolgozott, hűtött áruk arányának növelését, ugyanakkor területfejlesztési célkitűzéseinknek megfelelően üzemtelepítéssel elő kívántuk segíteni Heves nagyközség iparfejlesztését. A hűtőház megvalósítása két alapvető okból húzódik el. Az egyik, hogy a beruházások mérséklésére irányuló központi döntések megszüntették az igen jelentős mértékű (70 százalékos) állami támogatás nyújtását a hűtőház létesítéséhez. Mindezek ellenére a társulás létrehozásáról nem mondtunk le, de fe■ lelőtlenség lett volna pénzügyi fedezet hiányában a beruházás előkészítése, illetve megkezdése. A másik, hogy ösztönzésünk ellenére az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek kevés hajlandóságot mutattak a társulásban való részvételre, az ezzel együtt járó anyagi terhek vállalására. — Hasonló „menleveleik” vannak a Recsken több évtizede feltárt, de még ma sem hasznosított érceknek is? — Ügy fogalmaznánk helyesen, hogy a szakemberek több évtizede sejtették, hogy Recsk térségében jelentősebb érckészlet előfordulása lehetséges. A kutatás és a feltárás a IV. ötéves tervben kezdődött meg és jelenleg is folyik a kibányászás feltételeinek megteremtése. A feltárás eredményeinek ismeretében elkészült a javaslat a rézércvagyon hasznosítására, a kitermelő és feldolaozó együttes létesítését“©. Most vagyunk olyan információk birtokában, amelyek alánján a beruházás megkezdésében dönteni lehet. Bízunk abban, hogy a kormányzati szervek elhatározása az eddigi' munka továbbfolytatását jelenti. — Napjaink gazdasági feladatainak megvalósításában egyre nagyobb önállósággal kell rendelkezniük gazdaságvezetőinknek. Ügy tűnik, hogy néhányan nemcsak élnek, hanem visszaélnek ezzel a megnövekedett önállósággal. A gyöngyöshalászi termelőszövetkezet elnökét viselkedése, magatartása miatt váltotta le a tagság. Vezetőik miatt a bátori termelőszövetkezet csaknem másfél millió forintos bírságot fizetett ki. Megyénk illetékes párt- és állami szervei mit kívánnak tenni, hogy a lenini normák töretlenül érvényesüljenek a vezetésben? — Gazdasági feladataink végrehajtása, a vállalatok, szövetkezetek eredményei nagymértékben függnek attól, hogy milyen az adott gazdasági egység vezetése. Meggyőződésem, hogy vezetőink döntő többsége nagy felelősséggel és hozzáértéssel irányítja a rábízott gazdasági egységet. A nehezebbé vált gazdasági feltételek következtében azonban néhány vezetőről kiderült, hogy fel- készültsége. vezetői készsége, vagy egészségi állapota nem teszi alkalmassá az adott munkakör ellátáséra. Néhányan nem tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez, nem tudták vállalni az önálló döntések kockázatát. Elmondhatom, hogy az elmúlt öt évben fokozottabban figyelemmel kísértük a vezetők tevékenységét. A hatás- körileg illetékes pártszervek rendszeresen értékelték, minősítették a munkahelyi vezetőket, s amennyiben szükségessé vált, cserét hajtottak I végre. Az esetenként előforduló, a közvéleményt is foglalkoztató néhány említett, de mondhatnám egy-két más gazdasági vezetővel kapcsolatos gond nem a felkészültségből, vezetői rátermettségből, hanem emberi magatartásbeli problémákból ered. Az önállóság nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a gazdasági vezető nem köteles mérlegelni döntésének várható gazdasági és — hangsúlyoznám — politikai következményeit, figyelembe venni az érvényben levő jogszabályokat, a társadalom érdekeit. Előfordulhat, hogy egyes vezetők önkontroll hiányában olyan döntéseket hoznak, amelyek esetleg az egyénnek, vagy a szűkebb kollektívának hasznosak lehetnek, ugyanakkor a társadalom egészére veszélyesek. Itt jegyzem meg, nagyon nagy a jelentősége annak, hogy a munkahelyi kollektíva, a helyi párt- és tömegszervezeti vezetés, az illetékes állami és érdekképviseleti szervek időben észleljék az egy-egy vezető szemléletében kialakuló torzulást és megálljt parancsoljanak azoknak. — Tudjuk, hogy nincsenek még végleges döntések megyénk hatodik ötéves tervével kapcsolatban. Mégis megkérdezzük, hogy a birtokában levő információk szerint mit Ígér Heves megyének a következő tervidőszak? — VI. ötéves terv irányelveinek előkészítése megtörtént. Hogy mégis mi várható, mit ígér az új ötéves terv? Alapvető feladatunk, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete, ezen belül a külgazdasági egyensúly erőteljesebb javításához az eddiginél fokozottabban járuljunk hozzá. Az eredményes hozzájárulás alapja mindenekelőtt a rendelkezésre álló szellemi és anyagi kapacitás, valamint az üzemekben még fel nem tárt tartalékok mozgósítása, a veszteségek csökkentése. ( A gazdasági növekedés csak akkor szolgálja a gazdasági egyensúly tartós javítását, ha a munkatermelékenység növekedése meghaladja a termelést; ha az egységnyi eszközre jutó termelés növekszik, a beruházási tevékenység javul, a termelés fajlagos anyag- és energiaigénye a technológiák tökéletesítésével és a gyártmánykorszerűsítéssel csökken, javul a termékek minősége. Ennek megfelelően kell meghatároznunk egy-egy ágazat termelési célkitűzéseit. Mit kap a megye lakossága a VI. ötéves tervben? A lakossági erőforrások fokozottabb bevonásával tovább folytatjuk a lakásigények kielégítését. Ügy látjuk, hogy mintegy 11 ezer lakás építésére lesz lehetőség a megyében. Befejeződik a megyei kórház építése, megkezdődik a gyöngyösi kórház rekonstrukciója- Bővül a szociális .otthqni, hálózat. Az oktatás a^'én elsősorban az általános iskolai tantermek számát tervezzük növelni, és javítani a középiskolai és szakmunkásképzés tárgyi feltételeit. Fontosnak tartjuk a lakosság közműves vízellátásának javítását. Ennek érdekében a tervidőszak folyamán további 16 község egészséges ivóvízellátását akarjuk megoldani, természetesen a lakosság anyagi hozzájárulását is igényelve. A népgazdasági terv a fogyasztás mérsékelt növekedésével számol. Az igények jobb kielégítése érdekében több .új kereskedelmi létesítmény épül, illetve korszerűsítéseket hajtanak végre az üzemeltetők. A szolgáltatások iránt várhatóan növekvő igényt a hálózat bővítésével, a szolgáltató szervezetek korszerűsítésével kívánjuk kielégíteni. A VI. ötéves tervben a gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatása lesz. Ez alapozza meg a népgazdasági egyensúly további fokozatos javítását, megszilárdítását, valamint a lakosság élet- színvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. A terv megvalósítása az eddigieknél nagyobb követelményeket támaszt a gazdasági és politikai munkával szemben. Az eredményes végrehajtáshoz szükséges, hogy a megye lakossága, minden dolgozója tevékenyen vegye ki részét a közös feladatokból, legyen kezdeményezője a konkrét munkahelyi feladatok meghatározásának és megvalósításának. — Köszönjük a beszélgetést. Koós József .NiimsMSi 1980, december 25., csütörtök
