Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
caesartöl Rasnroe r \ Évezredes út a 279. békéhez Janus. a kétarcú Isten templomának kapuját bezárták és ismét béke honolt az ókori Rómában. Olykor ugyan megesett, mint Karthágóval, hogy lerombolták és felszántották, de többnyire Caesar eszméje győzött: „Addig kell békét kötni, amíg mindkét fél bízik magában”. „Istenbékéje" Eleinte a középkorban sem volt másként. Főleg, amíg lójárásnyira, szomszédok hadakoztak egymással. „Istenbékéje” így hívták a háború szünetét, amíg a katonák néhány napra haza-haza járhattak szántani, vetni, aratni. Azután a népvándorlás, a tucatnyi keresztes háború, a tatárjárás megismertette Európával a kor totális háborúját. Akkor tájt már többnyire a megszállt föld kirablásával, lakóinak leölésével teremtettek békét. A diplomácia inkább egy-egv cselre szorítkozott, mint Ba- tu kánnál, amikor a magyar királyi pecséttel előcsalogatta az elbújt lakosságot, le- arattatta velük a gabonát, s csak utána mészároltatta le őket. megteremtvén a tatárok békéjét. Ám a végső béke végül ismét egyszerűen jött el. A tatárborda, belső trónviszály miatt, hazakot- ródott. Az európai országok urai azonban mind gyakrabban ugrottak egymásnak. Ha igaz a szám, amelyet egy angol történész állít, az újkorban és Európában — egesz pontosan: 1450-től 1930-ig — tizenegy ország 278 háborúban vett részt. Nőttön nőtt a tűzerő, kiterjedtek a távlatok, óriás szövetségek születtek, mind nehezebb volt békében maradni. Hétéves háború, harmincéves háború, vagy éppenséggel a törökök 513 éves európai hóditása — a pusztítás lángjai Északtól Délig csaptak. Békét már nem két fél képviselőinek, hanem országcsoportoknak kellett kötniök. Közep-Europa és kalmórrőf Az országokra kiterjedő háborúk azonban meglepően hamar meghozták az európai béke gondolatát is. Ejtekintve az aranyszájú királyok és püspökök vasárnapi szóvirágaitól, 1462-ben már akadt uralkodó, aki átfogó békére, kollektív biztonságra gondolt. Podjebrád György cseh király terve volt. hogy egyesüljenek a közép-európai keresztény fejedelmek békében, a török ellen, s hogy ebben az összefogásban mindenki egyenlő legyen. „A békeszövetség tagjai lemondanak a háborúkezdés jogéról, vitáikat kizárólag a szövetség oldhatja meg, • először diplomáciai úton, s csak ha az eredménytelen, közös fegyveres erővel. A békeszövetség vezetése, amely külső országok között is közvetíthet. öt-öt évenként másmás tagországban székeljen, s a nemzetek többségi szavazatával döntsön az ügyekben” — így hangzott a terv, amely végül csak terv maradt. Két éven at tárgyalt ugyan Podjebrád György Franciaországgal, Burgundiával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Velencével, de a pápának sikerült tervét elgáncsolnia. És sok vér folyt még le a folyókon, amíg — a múlt században — megszületett az első. általános európai békeszerződés. A táncoló bécsi kongresszus teremtette meg kal- .márrőffel Európa új területi és politikai arculatát. a nagyhatalmak rendjét. I GkMm&m 1980. december 25., csütörtök Száz év telt el és a nagyhatalmak ismét „kinőtték” Európát. Hiába volt Marx Károly intése, hogy „az erkölcs és az igazság egyszerű törvényei, amelyeknek a magánemberek közötti viszonyt kormányozjiiok kellene, a nemzetek közötti érintkezésnek is legfőbb szabályai legyenek” — a helyzet még nem érett meg erre. 1914- ben Európa soha nem látott vérözönbe süllyedt. A korábbi háborúk áldozatainak számát ezrekben mérték, most megjelentek a milliók. Churchill, Wilson, Lenin A kilatástalan helyzetben Winston Churchill ezt mondta: „Rég elmúlt a bécsi kongresszus kora, midőn az arisztokraták, a győzteseket és a legyőzötteket képviselő államférfiak és diplomaták. előzékeny és udvarias 'ötákra gyűltek össze, s közös elvek alapján dönthettek politikai rendszerek sorsáról. Napjainkban — mondta Churchill — a vezetőket fanatizált, forradalmi elvektől föllelkesített népek, százmilliók veszik körül.” Két ember mégis akadt, aki általános béketervvel állt elő. Woodrow Wilson volt a? egyik, az USA elnöke. de híres 14 pontjával teljes kudarcot vallott. Amerikai békét szeretett volna teremteni Európában, s ez nem > sikerült. Békéje rablóbéke lett. politikája. személyes sorsa katasztrófába torkollt. A másik béketerv Lenin müve volt. Néhány órával a forradalom győzelme után a szovjetek kongresszusa kihirdette a bekedekrétumot, amely azonnali, igazságos, demokratikus béketárgyalásra tett javaslatot, amely elítélte az annexiókat, kinyilvánította a nepek egyenjogúságát, elvetette a rablószerződéseket. s a titkos diplomáciát. Remény »agy »dóság ? Közel hat évtizednek kellett még eltelnie, benne az eddig legvéresebb világháborúval, hogy e dekrétum, legalább európai méretben, realitássá váljék. Helsinki — 1975 — fogalom immár, öt kontinens reménye. De az utóbbi hónapok, hetek komor híreinek hallatán mégis sokan kételkednek. Azt kérdik. igaz lehetne, hogy Európában a háború örökre a múlté? A tét természetesen óriási, de a lehetőség is páratlan. Tény, hogy a 280. európai háborút már aligha venné lajstromba bárki, viszont az is tény, hogy vén kontinensünk példátlanul jó helyzetben van. Európa országai között eddig minden béke a győztesek és legyőzöttek békéje volt. A fogcsikorgatva aláirt, okmányon még nedves volt a tinta, s a vesztes máris leste: mikor, hol, hogyan vághat vissza? A 279. háború után azonban, azon az 1945-ös tavaszon, eddig soha nem volt új helyzet állt élő. amely soha nem látott eredménnyel biztat. A két részre szakadt kontinens egyik fele sem „győztes”, vagy „legyőzött”. Más-más rendszerű, de egyenrangú felek szerződtek Helsinkiben az ősi elv alapján, hogy mindkét fél bízik magában, s a közös felelősség világos tudatában, hogy a tét az élet, a tét: közös hazánk — Európa. Firon András fejteit síkságok rendefise*- nek. A fejlődők tehát meg akarták akadályozni, hogy a kitermelés a monopóliumok prédája lehessen. „Félő, hogy a tengerfenék a tőkeerős és fejlett technológiájú ipari államok önkiszolgáló boltjává válik” — mondta például egy vitában a Fidzsi-szigetek képviselője. Törekvésüket a szocialista országok küldöttei támogatják. A konferencia végül egy nemzetközi irányító testület létrehozásában állapodott meg. A tervek sze- 36 ország megbizottai. ból álló Tengerfenék Hatóság saját hatáskörében is folytatna termelést, illetve szerződést kötne a különböző területek kiaknázásáról, ellenőrizné azt, bevételeinek egy részét pedig — az új beruházások mellett — a fejlődők segélyezésére fordítaná. A Tengerfenék Hatóságban a tengeri hatalmakon, a szárazföldi térmelőTangerjogi konferencia Sfe'lr-* 4a£Sas£9ft 5#*®-» tersgarrei rtnáéBctai államok te képviselve lennek. A leglényegesebb kérdésekben egyetértéssel kell határozni. Préda vagy közös kincs? A legutóbbi ülésszakon született kompromisszumot a fejlődők elfogadhatónak nevezték. „Áttörésről” beszélt az Egyesült Államok delegátusa is. Számos részlet- kérdés vár még ugyan tisztázásra. de az új tengerjogi konvenció megkötése először került kézzelfogható közelségbe. Az országok többsége üdvözli ezt, hogy a tengereken ne, a „szabad préda”, hanem a „Közös Kincs” elve érvényesüljön. Szegó Gábor Kíe legyen az őceőn? A megfigyelők — stílszerűen — tengeri kígyóhoz hasonlítják az ENSZ tengerjogi értekezleteit. Nem véletlenül: a világszervezet III. tengerjogi konferenciája mai formájában 1973 óta folyik. Üléseit felváltva tartották Genfben és New Yorkban, s kilenc ülésszak megannyi fordulója után csak most ju. . tottak el odáig, hogy remélhető: a jövő évre kidolgozzák a „tengerek írott alkotmányát”. Növekvő ellentét A lassúság könnyen magyarázható: a tengerek, óceánok jogi helyzete napjaink egyik legbonyolultabb ügye, számtalan gazdasági, politikai, kereskedelmi érdeket érint. A világóceán kincseinek kiaknázása ma már a nemzetközi érdekütközések elválaszthatatlan, része, szorosan összefonódik az Észak— Dél kérdéskörrel is. Könnyen megjósolható, hogy a gondok és az ellentétek a tengereken a jövőben csak nőni fognak, hiszen mind fontosabb a Föld felületenek majd háromnegyedét kitevő vízfelszín birtoklása. Mégpedig nem csupán közlekedési, stratégiai, vagy élelmezésihalászati. hanem nyersanyag-szempontból is. A szárazföldek folytatásában, az úgynevezett kontinentális talapzatban. illetve a tengerfenéken található nyersolaj, földgáz, ásványkincs tényleges szerepe még csak hozzávetőleg becsülhető fel. de tény: a világ nyersolaj-termelésének körülbelül húsz. földgáztermelésének tíz százaléka már egy-két éve a kontinentális talapzatról származik. Az olaj- és földgázkészletek 20— 20 százaléka található a part men ti övezetekben. A mélytengeri fémbányászat jelentőségét — elsősorban nikkel-, réz-, kobalt-, mangán. és vastartalmú rögök felhozataláról van szó — ma meg csupán találgatni lehet. Ágyúgolyó es tőkehal felmentését kéri, mivel Chapman szerinte nem beszámítható. DOHA: sitása, s a tanácskozás körének gyors bővülése a fejlődő országokkal túlhaladottá tette e határozatokat. A felszabadult gyarmatok a tengerjog megváltoztatásának szószólói lettek. Számukra ez az új gazdasági világrendért folytatott küzdelem része lett. Az ENSZ 1970-ben „az emberiség közös örökségének” nyilvánított« a nyilt tengereket, illetve a mélytengeri ásványkincseket. Azóta a tanácskozás középpontjában két kérdés áll: 1. hol er véget tehát a nemzeti szuverenitás a tengereken ? 2. kik és hogyan aknázhatják ki a nyílt tengerek kincseit? Tengerfenék Hatóság A maratoni tárgyalássorozaton — úgy tűnik — most ősszel sikerült a vitás kérdések javát megoldani. A nem hivatalos megállapodás 12 mérföldnél húzza meg a parti tenger határát. A felségjogot e Orvban csak a szabad hajózás joga korlátozza. Ez elengedhetetlen, hiszen különbesn jó néhány tengerszoros és csatorna — Gibraltár, Hormuz, Malacca, stb. — békés nemzetközi forgalma lehetetlenné válna. Egyetértés született a 200 mérföldes gazdasági övezetekről. Itt a partmenti országok kétoldalú megállapodásokkal adhatnának halászati jogot más államoknak — köztük a tengerrel nem rendelkezőknek. Vita van még e gazdasági övezet pontom jogi státusáról és a kontinentális talapzat egyértelmű meghatározásáról. A tengerfenék kiaknázása körül folyó vitában szintén kialakult egy lehetséges kompromisszum körvonala Az ellentétek magva itt az volt. hogjV a mélytengeri bányászat bonyolult technikai Emlékezetes kép*, „csataJelenet” a brit—izlandi tőkehalhábo- rÓban. Az izlandi őrhajók tüzet nyitottak azokra az angol halászliajókra, amelyek behatoltak az izlandi felségvizekre. (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Nagy-Britannia ar. Északi-tenger olajlelőhelyei révén már majdnem önellátó kőolajból. A képen egy hatalmas, 601 tonna súlyú olajkitermelő objektum, amely 1978 óta működik. Érthető hát. hogy a tengerek hovatartozása, a tengeri jog létfontosságú. Rég a múlt ködébe veszett a tengerjog atyjának, a holland Hugo Grotiusnak normája :ő a XVII. században a kilőtt ágyúgolyó hatótávolságánál, három tengeri mérföldnél húzta meg a felségvizek határát. (Egy tengeri mérföld = 1855 méter.) A második világháború óta ez fokozatosan 6—9—12 mérföldre nőtt, majd megjelent, a gazdasági zóna fogalma, s végül a nemzeti szabályozás ellentmondásos. helyzeteket szült. (Gondoljunk csak az emlékezetes brit—izlandi tőkehal vitára.). Az ENSZ már az ötvenes évektől igyekezett rendet teremteni — inkább kevesebb, mint több sikerrel. 1958-ban az I. tengerjogi konferencián állaoodtak meg először a nyilt és parti tenger fogalmában. A parti vizek hat- mérföldes határát az 1960- as, II. konferencia megerősítette, de a tengerek hasznoHÖMA: Zaklatott esztendő végén, politikai bizonytalanság, szüntelen szociális feszültségek közepette ülnek az olaszok a karácsonyfa alá. A terrorizmus folytatódik; az ország gyászolja a földrengés több mint háromezer áldozatát. Közel 200 ezren ..ünnepük” a karácsonyt akóko. csikban, vagonokban, konténerekben a dél-olaszországi földrengés sújtotta vidékeken, nem messzi a romba dőlt településektől. A külföldön dolgozó vendégmunkások közül sokan, otthon híján, haza sem tértek már. MOSZKVA: Leonvid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió, Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke magas !<■ tüntetéseket nyújtott át szerdán a Kremlben a Szojuz— T—3. űrhajósainak. A november 27. és december 10 között végrehajtott űrutazás résztvevői közül Leonyid Ki- zim parancsnokot és Gen- nagyij Sztrekalov kutatóűrhajóst a Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel és az Aranycsillaggal. Oleg Makarov fedélzeti mérnököt pedig — aki ez alkalommai ne gyedszer járt a világűrben, s korábban már két ízben megkapta a Szovjetunió Hőse címet — Lenin-renddel tüntette ki. NEW YORK: Hivatalosan is vádat emeltek Mark David Chapman ellen, aki december 8-án meggvilkclta John Lennont. A tárgyalást január 6-ra tűzték ki, addig Chapman elmegyógyintézeti megfigyelés alatt marad. New York állam bírósága .ettéért maximálisan életfogytiglani börtönbüntetést. de legalább 25 évet szabhat ki. Hivatalból kirendelt védője azonban minden valísztn^cég szerint Mintegy kilencezer méter magasságban „eltűnt” két gyerek egy szaúd-arábiai repülőgépről. Minden jel szerint a nagy magasságban haladó repülőgépről a nyomáskülönbség ..szippantotta” ki őket a gép testén keletkezett résen keresztül. A maga nemében egyedülálló katasztrófa részletei egyelőre homa. lyosak. WASHING TON— TEHERÁN: A Carter-kcrmányzat világosan értésre adta, hogy hátralévő hivatali idejében már nem óhajt semmit tenni az Iránban fogva tartott túszokért, s a probléma megoldását Reaganre és csapatára bízza. Ez a következtetés a washingtoni külügyminisztérium szóvivőjének kijelentéséből szűrhető le. A szóvivő közölte, ..nem hiszi, hogy a túszokat elengedik i»- nuár 20-ig. amíg Carter elnök. még a Fehér Házban tartózkodik”. Hírügynökségek jelentik
