Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-24 / 301. szám
TERMŐHELY! ÉRiÉKSZAM Búcsú az aranykoronától A KÖZVÉLEMÉNY FIGYELMÉT felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű rendelete a föld- értékelés megváltoztatásáról, azaz a már több mint évszázados „aranykorona” eltörléséről. Sok százezer tsz- nyugdíjas várta kíváncsian, hogy mi lesz most kis földjáradékukkal? A háztáji gazdak is felkapták a fejüket : mi lesz, ha megváltozik földadójuk, netán ezzel párhuzamosán egyéb adóztatásuk is? Rögtön le kell szögezni: az elkövetkezendő öt esztendőben ezen a téren semmi változás nem történik. Csupán 1986-ban lép érvénybe az új értékelési rendszer, a termőhelyi értékszám. mely az adózást szabályozza. A földjáradékot azonban még öt év múlva sem érinti az új rendszer, mert azt továbbra is a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyanúgy, mint most. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete valóban egy óriási munka nyitánya, de ebből a magánember vajmi keveset vesz majd észre. Az elkövetkező öt év feladata a „földkóstolás”, az értékszámok megállapítása, ezek számítógépbe táplálása, és a változásoknak az ingatlannyilvántartásba való átvezetése. A „földkóstolást” laboratóriumi műszerek végzik el, a begyűjtött minták alapján. Ezeket a mintákat az ország 275 ezer (!) különböző pontján szedik össze. A mintavételi helyeken százötven centiméter hosszúságban. ugyanilyen mélységben és 80 centiméter szélességben nyitják meg a földet. Ilyen gödröt azonban csak nagyon kevés helyen lehet majd látni, magánember legföljebb akkor ütközik beléjük, ha külterületen van a földje. A túlnyomó többséget nagyüzemi táblában nyitják meg, és a munkát is maga a nagyüzem végzi el. Az értékelés módszeréről csak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizsgálják a talaj morzsalékos- ságát, humusztartalmát, a humuszréteg vastagságai, a szikességet, a kő-, vagy kavicstartalmat. valamint a talajvíz mélységét és persze meg sok egyebet. Ezeket objektív ismérvek szerint sorolják kategóriákba, állapítják meg a pontszámokat. Meghatározó tényező a tájra jellemző domborzat es éghajlat. Ezt a gyakorlott parasztember is ..saccolni” tudja, ismervén a vidékét. Kézzelfogható az éghajlati adottság is: mennyi a csapadék évi átlaga és eloszlása. hajlamos-e a tábla kö- dösödésre, van-e fagyzug. mennyit szokott sütni egy évben a nap. milyen az átlagos hőmérséklet. Ilyen típusú ismérvek alapján áll össze a termőhelyi értékszám. amely egytől százig terjedhet és térképen körülrajzolt körzetekre általánosítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektárnál csak kivételes esetben lehet kisebb. (Ha ennek különleges . indoka van — erősen tagolt vidék stb. —. akkor azon belül is elkülönítik a körzeteket. Egyébként pedig egy-egv szabad körzet két hektárnál nagyobb lesz.) A szakemberek döntését minden községben nyilvánosságra hozzák, Mielőtt életre kel Biztonsági ellenőrzés Pakson Több mint hétévi'' m'égfé- szitett' munka, több tízmil- liárd forint felhasználása nyomán az új esztendőben életre kel hazánk nukleáris erőművének első egysége. A nagy esemény közeledtét jelzi, hogy a biztonság szavatolása érdekében két évvel ezélőtt minisztertanácsi határozattal létrehozott Paksi Atomerőmű állami indító és ellenőrző bizottság kidolgozta és kiadta a primerköri első nyomáspróba megkezdésének engedélyezési feltételeit a Vver 440 mW-os blokkokra. E feltéte- Jek alkalmazása a beruházásban érdekelt valamennyi gazdálkodó szerv számára kötelező. Az engedélyezési rendszer célja, hogy számba vegyék az atomerőmű létesítésében, üzemeltetésében, az indításban szerepet játszó hatósági engedélyek meglétét, meggyőződjenek azoknak a követelményeknek a megtartásáról, amelyek lehetővé teszik az atomerőmű biztonságos üzemvitelét. A beruházás megvalósításában az ellenőrzés kezdettől fogva folyamatos. Röntgenfelvételek tízezrei. más korszerű vizsgálati eljárások kísérték nyomon a beépített anyagok, berendezések, műveletek kifogástalan minősegét. Mindezeken túl, az indítás négy fázisában, komplett ellenőrzést is végrehajtanák az indító kormánybizottság előírása és engedélye alapján. A primerköri nyomáspróba az üzembe helyezés előkészítésének első és fontos szak sza lesz és arra várhatóé" a jövő év derekán kéri” ;r. Ekkor hatalmas erejű. csaknem 200 atmoszféra víznyomás alatt vizsgázik a rendszer, miután egysége: előzőleg részpróbák sorozatán sikerrel működtek. Ez az igénybevétel másfél- szerese lesz a tényleges terhelésnek. A feszítőerő nagyságát jól érzékelteti, hogy a hagyományos nagy erőművi kazánok 100 atmoszféra nyomással működnek. A primerköri gépészeti berendezések közé tartozik többek között a reaktortartály! a fő keringtető vezetékek és szivattyúk, a gőzfejlesztők. Egyidejűleg vizsgázik a villamos működtetés, az irányítástechnikai rendszerek és berendezések, a sűrített- levegő-ellátás vezetékei, a vegvszerelőkészítés, kifüggesztik és a megállapítások ellen fellebbezni lehet. . NEM SZABAD AZONBAN megfeledkezni arról, hogy egy darab föld érteket nemcsak a humusztartalom és az átlagos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fekszik és hogyan, gazdálkodnak rajta. Tehát hol lehet például az öntözéshez vizet .nyerni, milyen messze van a vasútállomás, sőt az sem közömbös, hogy ki a tsz-einök. Az emberi és köz- gazdasági vonatkozásokat azonban ebben az öt esztendőben meg nem vizsgálják. Véleményem szerint az aranykorona és a termőhe- lvi értékszám között lényeges különbségek nem lesz-* nek. Vagyis': aki most az aranykorona-érték szerint kap állami támogatást a gazdálkodáshoz, az meg fogja kapni a termőhelyi értékszám szerint is. S aki most kemény adót fizet magas aranykorona-értékű földje után, az nem lesz kedvezőbb helyzetben a termőhelyi értékszám szerinti besorolásnál sem. Lényeges különbségek helyenként adódhatnak, de ezek oka száz esztendőre nyúlik visz- sza. Ha ugyanis azt a határt száz évvel ezelőtt a földbirtokos áruba akarta bocsátani, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél magasabbra tornássza fel az aranykoronát: ezzel együtt ugyanis a föld eladási ára is emelkedett. Ha viszont az a bizonyos földbirtokos már nagyon öreg volt és halálát érezte közeledni, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél alacsonyabban állapítsa meg az aranykoronát. Mert ekkor az örökösöknek kevesebb illetéket kellett fizetniük. MONDOM, ELKÉPZELHETŐ, hogy a feudalizmus csontkeze kinyúl a sírból, és bizonyos helyeken ilyen manipulációk miatt lényeges változás lesz az értékelésben. De azért a poszahomok az poszahomok marad, az istenáldotta fekete föld pedig cset’nozjom, még akkor is. ha a telekkönyvben nem aranykorona, hanem termőhelyi ertékszám szerepel. (P b.) Osztrák megrendelésre A Híradástechnika! Szövetkezet az osztrák televízió részére egy hónap alatt felépített egy állomásazonositó jelgenerátort, amely az intervíziós adások úgynevezett inzert jelet tudja venni. (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) Munkavédelmi felügyelők kitüntetése Egerben Ünnepi ülésen emlékezett meg tegnap, december 23-án Egerben az SZMT munka- védelmi bizottsága arról, hogy 30 éve kezdődött meg a szakszervezeti munkavédelmi fel ügyelet hazánkban. A dolgozók érdekvédőimére alakult szervezetnek köszönhető — többek között — hogy azóta közel felére csökkent a halálos üzemi balesetek száma és igen sok munkahelyi ártalmat sikerült felszámolni. Az ünnepi ülésen tüntették ki a mozgalom legjobb aktivistáit. A SZOT emlék- plakettjeit dr. Göcző Géza osztályvezető, az SZMT munkavédelmi felügyelője adta át a társadalmi munkásoknak. Tízmilliárdos szerződés Több mint tízmilliárd forint értékű szerződéseket írt alá a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerével, az Autóexporttal különböző járművek és részegységek jövő évi kölcsönös szállítására. A megállapodásban a legnagyobb tételt 6450 Ikarus-autóbusz teszi ki, míg a Szovjetunióból cserébe egyebek között 24 ezer személygépkocsit és több mint 3700 tehergépkocsit és speciális jármüveket vásárolunk. Több mirelit áru Szállítások terven felül Kétszáz tonna mirelit árut, elsősorban tésztaféléket. zöldborsót, zöldbabot szállított a belföldi fogyasztók -részére a karácsony előtti napokban a győri hű- tóhaz. Mindezt terven felül küldték, hiszen éves tervüket már korábban teljesítettek. Az idén 'minden eddiginél több. összesen 17 ezer tonna mirelit gyümölcs, zöldség, hús és tesztaféle- ség hagyja el az üzemet. Megkezdték az utolsó ex- f port gyümölcsszállítmányok * rakodását és továbbítását is. j Elsősorban málnát küldenek a nyugat-európai országokba. Az idén összesen 1200 tonna fagyasztott gyümölcsöt exportálnak. (MTI) A Durándából indultak Emlékszem, milyen lelkesek voltak a tanács végrehajtó bizottságának tagjai annak idején: — Mindent megteszünk a cigánylakosság beilleszkedésére. — Mindenekelőtt a Du- rándát kell felszámolnunk. — A gyors megoldás egyik lehetősége a Cs-lakások építése. ötlet ötletet ért, a legszimpatikusabb volt az úgynevezett Cs-lakások — a helyette használt csökkent értékű nem egészen pontos — építése. Szoba-konyha, kis kerttel. önálló telken, világos ablakokkal, burkolt padlózattal. Akár a mennyország: gondolták néhányan, amikor a putrival összehasonlították. Mitől illeszkedjenek be a cigány származású családok, ha ettől nem? A lelkesedést tettek követték, majd ünnepélyes átadások és beköltözések. De — nem minden cigánycsaládnak. Egy helyett kettő Valaha egyetlen hírhedt Duránda volt Gyöngyösön, ahová a sötétség beálltával nem merészkedett be józan ember. Aki pedig már beivott és úgy botorkált oda annak legalább a pénztárca ja bánta a bátorságát. Mostanában még két újab Durándáról is beszélnek r városban. Ez a két újabb telep ékes bizonyítéka annak, hogy a jő szándék meg nem minden. Az történt, hogy az Egri úton, a sorompón túlra és a 3-as út mellé, a kislakásokba csoportosan költöztették át a cigánycsaládokat. Bérbe kapták a lakást, sokan voltak együtt és..., alig változott valamit is mindaz, ami korábban jellemezte életmódjukat. Az ablakok üvegjét nem győzik pótolni az Ingatlan- kezelő Vallalat dolgozói, ahogy a felszedett és eltüzelt padlódeszkákat sem. Az ide áttelepültek közül néhány család már kérte, adjanak nekik másik lakást, mert nem tudják elviselni a társaikat. Azok randalírozását. A végrehajtó bizottság ülésén már olyan elkeseredett javaslat is elhangzott, hogy legjobb volna ezeket az új cigánytelepeket valamilyen élősővénnyel ..elbújtatni" mások szeme elől. Kiderült tehát, hogy tömbökbe nem szabad átköltöztetni a putrikból a családokat. Azok tudnak gyorsan váltani, akik saját kis házaikba mehettek. Mintha a tulajdon tudata és az új emberi környezet jól hatna rájuk. Munkát, munkát, munkát Rá sem lehet ismerni szókra a cigányokra, akik állandó munkahelyen dolgoznak. Van a városban néhány üzem, ahol nagy elismeréssel beszélnek a cigányokról. Nem riadnak visz- sza a nehéz munkától, de keresnek te. Wog? idősként ki-kimaradnak, mert valamelyiküknek széles jókedve kerekedett és a többi is csatlakozott hozzá... ? Azt mondják : ezt egyelőre tudomásul kell venni. Azt nem hiszem, hogy egyik napról a másikra évszázados, mi több: évezredes szokásokat meg lehet változtatni! A történelem példái is erre figyelmeztetnek bennünket. A kényszerrel • pedig manapság már igazán nem érhetünk célt. még ha — valljuk be — akadnak olyanok is köztük, akik „erélyesebb” fellépést követelnek. Igaz, a nevelés, a meggyőzés „időigényes” módszer. Dehát nincs más: csak a társadalmilag hasznos munka lehet az az erő. amely a cigányszármazásúakat „beemeli”^ a környezetükbe. Hogy nem mindegyiküknél érünk el sikereket még így sem? Erre eleve fel kell készülnünk. Mert az is igaz, nevelni csak azt lehet, aki maga is akarja, hogy változzék. Ehhez pedig az ö.nmaga iránti igényességét kell kialakítani. Visszatérünk tehát a neveléshez, amiben a legjobb eredményt éppen azok tudják elérni, akik már kiléptek végleg a Durándából. Őket kell a hivatalos szer* veknek segítségül hívniuk. Nem mindenki bólint * Hazudnánk, ha azt állító nánk. nálunk mindenki megérti, hogy az ország jelentős számú lakosát kitevő cigányokat minden lehetséges eszközzel segítenünk kell. — Cigánygyerekeket ne ültessenek az én kislányom mellé a padba! — Ide. a szomszédomba, bizony, nem fog beköltözni cigány! — Minden cigány tolvaj, a nők pedig. . . ! — Én egyetértek azzal, hogy a cigányok teljesen egyenjogúak velünk, dé ezt előbb velük kellene megértetni. Az idegenkedésnek vannak okai, realitásai, emberi vonásai. Ez a sajátságos népcsoport olyan elszigetelten élt. hogy ősi vonásokat mentett át, nekünk már szokat-, lan életszemléletet és gyakorlatot is. De az sem biztos, hogy ők pedig minket nem tartanak ..furcsának”. ..Onnan” a különbség pontosan annyi, mint „innen”. Nem? Még szerencse, hogy a közvélemény is változik, egyre reálisabban ítéli meg a tényeket és ma már gyakran hallani azt is, hogy a nem cigányok között is vannak verekedősek. bűnözők és munkakerülők. Nem minden cigány — ..cigány”: summás erkölcsi ítélettel használva ? fogalmat. Bizakodással kell \ Jól tudják a hivatalos szervek, hogv a legkisebbeknél kell kezdeni a nevelést, a szoktatást. Az óvodától kezdve. Ha az általánosban nem minden cigánygyerek lesz kitűnő — hát ném lesz. Végezze el a nyolc osztályt, ne kopjon le közben Azté’ a kényes pont a pályaválac tás. Akik mindenáron csak e fővárosba akarnak menni, bele a nagy világba, azokra több gondot kell fordítani. Azokra is. akik szeretnének már szabadulni az iskolai kötöttségektől. Ha jól meggondoljuk, akad ' még nehány ..buktató”, detz érvényes a nem cigányoki a is. Vagyis: jó volna, ha ami természetes. amiatt nem szörny ülködnénk. A statisztikát nemcsak arra lehet felhasználni, hogy a cigányszármazásűak között mennyi a büntetett előéletű, a munkakerülő, a fél analfabéta, a kupeckedő, hanem arra is, hogy hányán tagjai a szocialista brigádoknak, hányán kaptak kiváló dolgozó jelvényt, hány család él éppen úgy, mint „más” és így tovább. Az, hogy van már tanácstag is a cigányok között — ez nem dicsér senkit. Amíg csak egyetlen egy van közöttük, az arra is jó lehet, hogy önmagunkat megnyugtassuk. Azzal sem használunk senkinek, ha a statisztikának csak az „egyik oldalát” soroljuk. A tények tudnak csak a segítségünkre lenni. A szélsőségek semmi jóhoz nem vezetnek el bennünket, sem ebben az ügyben, sem másikban. Ami erőt ad: tudjuk, hoév jó célokat szolgálunk, tudjuk azt is, hogy kezdettől fogva sikereket értünk el. De azt is tudnunk kell, hogv még hosszú, nehéz út oil előttünk. És azon még alattomos gödrök is kimarjít- hatják a bokánkat. De menni, haladni kell. G. Molnár Ferenc 1980. december Zí„
