Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Ami imltozilc és ami nem MOST MÁR A KÉTSÉG ÁRNYÉKA SEM fér­het ahhoz, hogy a kínai belpolitikában — ha úgy tetszik, hatalmi harcban — rendkívül komoly válto­zások tanúja a világ. A legújabb hir szerint a Zsen- min Zsipao. a párt központi lapja minden korábbi­nál egyértelműbben irt a „Mao életének utolsó sza­kaszában elkövetett súlyos hibákról”. Ezzel folyta­tódik, kiszélesedik és elmélyül az az erjedés, amely­nek mind világosabban látható célja nemcsak a múlttal, hanem egy élő alakkal való leszámolás. A Mao elleni támadások vitathatatlanul az egyetlen olyan vezető ellen irányulnak, akinek nincs igazi bázisa a jeleníti hatalmi struktúrában, és aki kizá­rólag Mao (alighanem manipulált) végakaratának köszönheti magas pozícióját. Természetesen Hua Kuo-fengröl van szó, akinek eltávolítása a jelek sze­rint rövid idő kérdése és e folyamat alighanem nem véletlenül esik egybe* a tizek perével. Miközben a kínai belső porond csak úgy recseg- ropog a nem akármilyen változásoktól, a kínai kül­politika, pontosabban annak gátlástalanul szovjet­ellenes és terjeszkedő alapállása változatlan maradt. A legutóbbi órákban Pekingböl érkező hírek csak! tovább erősítik ezt a megállapítást. A KONTRASZT ÖNMAGAÉRT BESZÉL: a Hanoi Nemzetgyűlés azokat az erőfeszítéseket körvo­nalazta, amelyeket Vietnam népe tesz a felemelke­désért. a békés építésért, közben pedig Pekingböl megérkezett az újabb kínai elutasítás, amely nemet mond a két ország tárgyalásaira, a problémák békés rendezésére. A kínai „nem” annyit jelent, hogy Pe­king legalábbis „takaréklángon” akarja tartani a fe­nyegető délkelet-ázsiai feszültséget. Egy másik Pekingböl keltezett hir. hogy a kínai vezetés éles hangon bírálta á holland kormányt, amely tengeralattjárókat és bizonyos ipari berende­zéseket szállít Tajvannak. Egyetlen megfigyelő sem vonja kétségbe, hogy a kinai kirohanás nemcsak a címzettnek, vagyis Hollandiának szól. hanem afféle figyelmeztetés egész Nyugat-Európának és az Egye­sült Államoknak is. PERINGET EGYRE JOBBAN IDEGESÍTI, hogy Nyugat-Európa Tajvannal folytatott kereskedelme viharos gyorsasággal nő és a 17 milliós szigetország immár olyan nagyságrendű áruforgalmat bonyolít le az EGK és a NATO európai tagjaival, mint az egy­milliárdos Kína. Ehhez hozzávehetjük, hogy a taj­vani fővárosban létesített nyugati „irodák” gyakor­latilag egyfajta bújtatott diplomáciai viszonyt _is^ je­lentenek és Ray S. Cline, Reagan külpolitikai meg­bízottja Tajpejben, a tajvani fővárosban nemrég ki­jelentette: a Fehér Ház új lakója „állandó személyes megbízottat” küld majd a szigetre. Ez bizony Peking számára annyit jelent, hogy a vad szovjetellenesség kül­politikáját NATO-körökben nem honorálják a kinai vezetés által remélt mértékben... Harmat Endre IRAK-IRAN Hosszú A hadijclentések amelyeket a két háborúzó fél tájékoz­tató szervei kiadnak, to­vábbra is ellentmondásosak. A kölcsönös győzelmekről tudósító hírek azonban vég­ső soron arra utalnak: a kezdeti heves harcok után. a közép-keleti esős évszak­ban az iraki és iráni had­seregek állóháborúra ren­dezkednek be. Amikor e sorok írója az. idén júniusban Irakban járt, a háborúnak még csak az előszelét lehetett érezni. A bagdadi utcákon Irán-ellenes plakátok voltak láthatók, s a lapok időnként kisebb ha­tárcsatározásokról adtak hírt. Sokkal veszélyesebbnek tűnt a helyzet az iráni határ kö­zelében, egy Bagdadtól vagy kétszáz kilométerre észak­keletre lévő helyiségben. Itt. 15—20 kilométernyire Irán­tól már látni lehetett: az iraki fél számít arra, hogy a határcsatározások komolyabb formát ölthetnek. A kopár sivatagos táj akkor ideális hadszíntérnek tűnt az iraki gépesített erők és harcko­csik számára. Azóta több mint hat hónap telt el, s az időjárás is alaposan megvál­tozott. Ilyenkor azon a tájé­mm »880. december 24., szerda arcvonal kon, ahol a két hadsereg ma csatáit vívja, az állandó eső­zések szinte járhatatlanná teszik az agyagsivatagot. Ez azzal jár. hogy szinte mozgásképtelenné válnak a nehéz harcjárművek, s az esős. ködös idő akadályozza a légierő akcióképességét is. A harcok térbeni kiterjedé­sének tehát igen korlátozót, tak a lehetőségei. A jelek arra mutatnak: az iraki had. sereg képes arra, hogy egye­lőre megvédje khuzisztáni hódításait, s tartsa Khor- ramshar városát és kikötőjét is. (Ez lényegében az egyetlen jelentősebb település, ami iraki kézre került.) Ugyan­akkor az irániak vártnál na­gyobb és szervezettebb el­lenállása megakadályozta a bagdadi kormányt Dizful és Abadan városok elfoglalásá­ban, nem sikerült kiszoríta­niuk az irániakat a Satt el- Arab vizétől, sőt az iráni flotta több jelentős csapást mért Bagdad haditengerésze­ti erőire az öbölben. Gárda és hadsereg A harcokban továbbra sem vesz részt az iráni hadsereg. Az iraki reguláris hadosztá­lyok ellen a teheráni vallási vezetők az ún. „iszlám gár­distákat”, más néven a „for­radalom őreit” küldik. (A síita klérus egyedül ebben a különben jól kiképzett mi­líciában bízik.) A sah idejé­ber nagy méretűre fel­duzzasztott és kiképzett Lengyelország Tanácskozás a helyi hatalmi szervek mun ójáról Varsóban országos ta­ácskozásra gyűltek össze a vajdasági tanácsok elnökei. Megtárgyalták az országban kialakult helyzetet és a he­lyi hatalmi szervek szerepét a meglevő nehézségek le­küzdésében. A tanácskozáson Henryk Jablonski, a LEMP KB po­litikai Bizottságának tagja, a Lengyel Államtanács el­nöke. ítészedében rámutatott a helyi tanácsok szerepére. — Ezek — mondotta — mint társadalmi fó'umok. figyelemmel kísérik körze­tük lényeges problémáit és döntéseket hoznak ezekkel kapcsolatban. meghatároz­zák a helyi végrehajtó szer­vek munkájának irányvona­lát. A helyi hatalmi szervek munkájának különösen fon. tos része a határozathozatal, és helyi tanácsokra rótt ter­vezési és költségvetési fel­adatok végrehajtásának el­lenőrzése. A tanácskozás résztvevői felhívták a figyelmet arra. hogy a helyi tanácsok jog­körének kiszélesítése előse­gíti az ország különböző körzeteinek összehangolt, harmonikus fejlődését, meg­gyorsítja a meglevő problé­mák leküzdésének folyama­tát. (MTI) Gromiko Bulgáriában Andrej Gromiko. az SZKP KB PD tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, kedden baráti látogatásra Bulgáriá­ba érkezett. A szófiai repü­lőtéren Petr Mladenov. a BKP KB PB tag la, _ bolgár külügymihiszter, és más ve­zetők fogadtak. Gromiko a Bolgár kom­munista Párt Központi bi­zottságának, az államtanács­nak és a kormánynak a meghívására tesz bulgáriai látogatást. (MTI) hadsereg létszáma ugyan megcsappant, de fegyverzete és káderállományának egy része érintetlen. Az ajatol- lahok azonban ezt az érőt továbbra is távol tartják a frontoktól. Khomeini kör­nyezete nyilvánvalóan attól tart, hogy a hivatásos kato­nák — tehát egy szervezett világi erő — bevezetése túl­zott hatalmat adna a hadse­reg főparancsnoka, az az Ba- niszadr elnök kezébe. A katonai megfigyelők a harcok kirobbanásakor arra számítottak, hogy a lőszer-, üzemanyag- és pótalkatrész­hiány, előbb-utóbb megbé­nítja a háborúskodó feleket, mindenekelőtt Iránt. Ez a jóslat nem vált be: Irak el­len egyetlen ország sem mondott ki fegyverszállítás: embargót, Irán is elegendő pusztító eszközzel rendelke­zik a sah idejéből, illetve újabb 'SzpUitasQ.kijól.. A gazdasági háttér A háborúhoz szükséges 3 elengedhetetlen dolog — Montecuccoli szerint: pénz. pénz, pénz. Nos. ezzel egye­lőre mindkét fél bőségesen rendelkezik. Irán talán in­kább szűkében van. ezért is szorgalmazzák a teheráni ve­zetők, hogy Washington mi­nél előbb szabadítsa fel a túszejtés után zárolt beté­teket. Bizonyos, de koránt­sem végzetes következmé­nyekkel járt az olajfinomító és .termelő kapacitásokban okozott hatalmas méretű kár. Ez például benzinellá- tási nehézségeket okozott a k én v s ze I■ ü{tek**a^2?p!<oc?n?o r- mat is. M'ndez aÄmban nem akadályozta meg a kőolaj - szállítások újrakezdését Irakból és Iránból egyaránt. Katonai tiszteletadással temették el fllekszej Koszigint Alekszej Kosvigin hamvai! ágyútalpon, díszegység kíséreté­ben vitték a Vörös térre. (Népújság telefotó :— AP—MTI—KS) Szászt Júlia, az MTI tu­dósítója jelenti: Katonai tiszteletadással, mély részvét mellett helyez­ték el kedden a Vörös téren a Kreml falában az Alek­szej Koszigin hamvait tar­talmazó urnát. Az elhunyt politikus gyászszalagos ké­pével díszített és moszkvai­ak tömegétől megtöltött Vö­rös téren pontban délben kezdődött a gyásznagygyű­lés. A szovjet párt és ál­lam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­kével. a Lenin mauzóleum mellvédjén foglaltak helyet, a virágokkal borított urnát a mauzóleummal szemben helyezték el. A gyásznagygyűlést Nyi- kolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterel­nök, a temetés megszervezé­sére alakult kormánybizott­ság elnöke nyitotta meg. az SZKP KB és a Miniszter- tanács nevében végső bú­csút véve az elhunyttól. Fel­idézte életútját és kijelen­tette: Alekszej Koszigin a párt által rábízott vala­mennyi feladat teljesítése közepette bizonyságot tett a párt és a nép ügye iránti hűségéről, nagyfokú igé­nyességet és pártszerű elv- hűséget tanúsított. Gazdasá­Irak Törökországon, s újab­ban Szírián keresztül szállít olajat, lián pedig az öböl útvonalát használja fel olaj- szállításokra. Ez is bizonyít­ja: indokolatlan és veszedel­mes az a nagyarányú kato­nai erőkoncentráció, amelyet a nyugati hatalmak Washing­ton vezérletével a térségben megvalósítottak. Kezdeményezések és közvetítések A háború kirobbanásának pillanatától kezdve folynak a közvetítő tárgyalások, pró­bálkozások az értelmetlen és tragikus küzdelem megszün­tetésének érdekében. Közve­títeni próbált a PFSZ elnö­ke. Jasszer Arafat, az iszlám konferencia. Kuba. mint az el nem kötelezett országok szóvivője, s legutóbb az ENSZ főtitkárának képvise­letében Olof Palme svéd szo­ciáldemokrata politikus. A próbálkozások eddig nem jártak sikerrel. Aggodalommal tekint a határaihoz viszonylag közel folyó harcokra a Szovjetunió. Leonyid Brezsnvev legutóbbi indiai látogatása során han­goztatta: az iraki—iráni há­ború egyetlen haszonélvezője az imperializmus. amely végső soron a térség kincsé­nek megszerzésére törekszik, s katonai ellenőrzése alá akarja vonni a Perzsa-öböl országait. Ennek a ténynek a felismerése talán arra sar­kallja majd a két antiimpe- rialtsta politikát folytató ál­lamot. hogy függetlenségük megóvása érdekében a bé­kés ien^^^st^v^^^^k az sebbé váló állóháború he­lyett. Miklós Galror gi tapasztalatainak egészét, átfogó ismereteit a párt irányvonala megvalósításá­nak, a szocialista szovjet ál­lam erősítésének, nemzetkö­zi pozíciói erősítésének szol­gálatába állította. Ezután Leonyid Boriszov, a moszkvai pártbizottság titkára mondott búcsúbeszéd det. Emlékeztetett rá. hogy Alekszej Koszigin politikai tevékenysége több mint négy évtizeden át kapcsoló­dott Moszkvához. Nyikolaj Taraszov köny- nyúipari miniszter beszédé­ben felidézte a Nagy Hon­védő Háború időszakát, ami­kor Alekszej Koszigin sokat tett a népgazdaságnak a honvédelmi igények szerinti átalakítására, majd arról szólt, hogy milyen szerepet játszott az elhunyt a hábo­rú utáni újjáépítésben. Szülővárosa, Leningrad nevében Vaszilij Zaharov, a Lenpoligratmas esztergályo­sa búcsúztatta Koszigint, felidézve életútját a mun­káscsalód körében, eltöltött gyermekkortól a legmaga­sabb. korrnányfunkejóig. Nyikolaj Tyihonov zársza­va után a szovjet Vezetők — Leonyid Brezsnyevvel és Tyihonovval az élen — vál- lukra emelték az urnát és gyászinduló hangjai mellett a Kreml falához vitték. Az urnát Nyikolaj Tyihonov helyezte el a falban, maid tüzérségi díszsortűz után fel­csendültek a szovjet Him­nusz hangjai. A Himnusz elhangzása után a Politikai Bizottság tagjai tisztelgéssel vettek végső búcsút Alek­szej Koszigintól. A temetési szertartás a moszkvai helyőrség alakula­tainak díszmenetével ért vé­get. A „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” fövádlottjainak ügyét tár­gyaló különleges bíróság el­ső számú tanácsa kedden ismét kihallgatta Csiang Csing asszonyt, Mao Ce-tung özvegyét. A bíróság azokat a vádpontokat tűzte napi­rendjére. amelyek szerint Csiang Csing. a négyek ban­dájának vezetője személye­sen adott utasítást számos vezető káder és művész meghurcolására. A keddi tárgyaláson ismét látványos összecsapásra ke­rült sor Csiang Csing és a bíróság, illetve az ügyészség között. Mao Ce-tung özve­gye. aki úgy viselkedik a tár­gyaláson, mintha nem vád­lott. hanem vádló lenne, az Üj-Kína hírügynökség jelen­tése szerint fasisztának és kuomintang-ügynöknek ne­vezte a bírót és a vád kép­viselőjét. s az egyik ügyészt zugprókátornak minősítette A tárgyalást vezető bíró szigorúan megintette, és kö­zölte vele. hogy viselkedésé­nek következménye súlyo­sabb büntetés^n^. A tárgyaláson egyebek kö­zött tárgyi bizonyítékokat mutattak be arról. hogy MOSZKVA: Hivatalos látogatásának befejeztével kedden délután elutazott Moszkvából Knut Frydenlund. a Norvég Ki­rályság külügyminisztere. Szovjetunióbeli tartózkodása alkalmával a norvég kül­ügyminiszter látogatást tett Lerlingrádban. majd Moszk­vában tárgyalt szovjet kolle­gájával. Andrej Gromikóval. Frydenlundot tagadta Nyi­kolaj Tyihonov. szovjet kor­mányfő is. PÁRIZS: Francois-Poncet, francia külügyminiszter kedden dél­után megbeszélést folytatott Tarik Aziz iraki miniszter­elnök-helyettessel a közel- keleti helyzetről. Az iraki politikus Havannából Bag­dadba utazóban szakította meg 24 órára az útját Pá­rizsban. Ez volt Tarik Aziz harmadik párizsi látogatása az iraki—iráni háború kitö- rése óta. Az újabb francia— iraki eszmecserére nem sok­kal azután került sor, hogy Irak — az északi olajvezeté­keken keresztül — felújítot­ta köolajszállitásait Francia- országnak. MILÁNÓ: Erős földrengés volt ked­den a déli órákban Olaszor­szág északi részén. Piacen- zában és Pannában lakosok ezrei rohantak félelmükben az utcákra. A Mercalli-skála szerint hatos, a Richter-ská­la szerint 4.7-és erősségű ren­gés megrepesztette házak fa­lait, de jelentős kárról egye­lőre nem érkezett jelentés. A földrengést Piacenzán és Parmón kívül Genova. Bo­logna. Milánó, Pavia. Bres­cia és Ferrara varasokban is észlelték. V ATI KANVAROS: TI. Jápos Pál papa Kedden Vatikónvárosból üzenétet in­tézett a világ országainak államfőihez ,a közelgő új- év alkalmából.^ A pápa foglalkozott a bé­ke kérdésével és kifejtette véleményét arról, hogy ho­gyan érvényesül a szabadság a világ különböző térségei­ben. Bírálóan szólt a katonai és politikai tömbök fennál­lásáról. Egészében véve úgy vélekedett, hogy a 80-as évek elején a nemzetközi helyzet kevéssé biztató. Néhány szó­val megbírálta a nyugati or­szágok fogyasztói társadal­mát. amely az anyagi javak féktelen hajszolásával korlá­tozza a szellem szabadságát. Kitért a latin-amerikai dik­tatúrák kegyetlenkedéseire — összefüggésben azzal, hogy több egyházi személyiséget • is meghurcoltak. Csiang Csing utasítására ho­gyan hurcolták meg, börtö- nözték be és kínozták halál­ra Csang Lin-cse volt szén- bányászati minisztert. Egy tanúvallomás szerint a be­teg minisztert a letartózta­tását követő 33 nap alatt ötvenkétszer hallgatták ki, kínozták és megalázták. A halottkémi vizsgálat 30 se­bet talált holttestén. Szerepelt a vád tanúi kö­zött Ah Csia. a pekingi ope­raszínház volt igazgatóhe­lyettese is, akinek azért kel­lett szenvednie a kulturális forradalom egész időszaká­ban. mert valójában ő írta a „vörös lámpás” című ope­rát. amelvet Csiang Csing kisajátított és besorolt az ön­magának tulajdonított nvolc mintaopera közé. Az ártat­lanul meghurcolt szerző Csiang Csing felé fordulva kijelentette, hogy őt teszi felelőssé a kínai kultúra pusztításáért. A tárgyalást vezető bíró befejezettnek nyilvánítana az eljárást Csiang Csing ügyében, de kilátásba he­lyezte külön felelősségre vo­nását a bírósággal, az ügyész­séggel. és a tanúkkal szem­ben tanúsított sértő maga­tartásáért. Tizek pere 1 Csiang Csing és a bíróság

Next

/
Thumbnails
Contents