Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
/ Mindenki fegyelme és helytállása ,5. , ,A Központi Bizottság hangsúlyozza: az 1981. évi terv teljesítése jól szolgálja 'hazánk és népünk érdekeit. A terv sikere. az ország gazdasági előrehaladása minden magyar állampolgár személyes helytállásán is múlik. A terv céljai a kezdeménjezö, pontos és fegyelmezett munkával elérhet tök. . .” (Az MSZMP KB 1980. december 2-án tartott ülésének közleményéből) A KÖZELMÚLT ÉVEKBEN, hónapokban sokat beszéltünk, írtunk a fegyelmezett munkáról. Nem ok nélkül, hiszen egész . előrehaladásunk, közvetlenül pedig jelenlegi gazdasági gondjaink megoldása jórészt ettől függ. Sajnos, a fegyelmezett munkáért küszködve közvéleményünk egy része még ma is azokat veszi célba, akik — közhasználatú kifejezéssel évre —\ ..ellógják a munkaidőt’'. sétálgatnak, traccso- lással töltik el idejükét a munkahelyen, ^.z effajta nagyon is jogos, de mégis egyoldalú értékítéletből azután az a látszat: nincs is más dolgunk, mint odaparancsolni a munkapad mellé, az épülő házakhoz stb. a tunya, a csellengő dolgozót, s . ha ezt megtettük, példás munkarend uralkodik majd mindenütt. Csakhogy: a dolog valójában nem ilyen egyszerű. A munkások döntő többsége meggyőződésből a tenni akarás szándékával me'gy munkába. A munkahelyen viszont a munkás olykor azért áll, vagy sétál, mert nincs mást tennie, mert „nem hagyják” dolgozni, nincs anyag, nincs szerszám, mert rosszul, fegyelmezetlenül dolgoztak — mások, talán nem is csak a műhelyben, a gyár irodáiban, hanem fentebb, az irányító szerveknél. Ilyen körülmények között munkafegyelmet követelni nehéz, hiszen a tervszerűtlénség, a kapkodás, a szükséges munkafeltételek hiánya a kórokozó, a laza munkafegyelem pedig csak tünet. Márpedig, mint köztudomású, a tüneti kezelés sosem orvosolja a bajt. DE MIT TEGYÜNK, ha ebben rajtunk kívül álló okok gátolnák? A szocialista munkaerkölcs arra kötelez bennünket, hogy lépjünk fel azok ellen, akik a munkahelyi vezetésben, a másik műhelyben, a gyárban szervezetlenséggel. hozzá nem értéssel. bürokilatikus kényelmességgel. nemtörődömséggel. néha ..felvett”, cinizmussal akadályozzák a jó munkakörülmények megteremtések De hogy mindehhez meglegyen az erkölcsi alap. mindenekelőtt a magunk területén kövessünk el mindent a megfelelő munka- feltételek biztosításáért, azután követelhetjük ugyanezt másoktól. -Ez már több mint puszta munkafegyelem, ez már a szocialista munka- erkölccsel járó többletkötelezettség. Azért, vállaljuk', mert felismertük, hogy felelősségünk túlterjed a munkapadon. a műhely falain, s hogy egyéni és közösségi érdek a mi társadalmunkban elválaszthatatlan - egymástól, a jó munkával . nemcsak a magunk javát. íanem a társadalom, a közösség ügyét is előrevisszük. Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogyan dolgozik a , műhelyben a társunk, a művezető, a gyárigazgató, s az sem. hogyan dolgoznak a trösztben, vagy éppen a minisztériumban, milyen rendelkezéseket adnak ki legfelső szinten. Há megköveteljük a munkástól; hogy képességei maximumát adja, akkor a vezetőkre ez azt a kötele- zettseget rója. hogy teremtsék meg ehhez ‘a teltételeket. ott. ahol a munka konkrét eredményei magszületnek, vagyis a munkapadoknál, építkezéseken, termelő- szövetkezetekben. útfelbontásoknál, a kereskedelmi hálózatban — minden munkahelyen. A vezetők számára mindenekelőtt ezt jelenti a személyes helytállás, a szocialista munkaerkölcs követelménye. S ha a munkástól a legfelső szintű vezetőkig — mindenki a maga helyén — namcsak fegyelmezetten dolgozik. hanem valóban a képességei maximumát adja, aligha lesz bárkinek is alkalma és bátorsága a hanyag. a tessék-lássék munkához. A tapasztalat azt mutatja, elsősorban ott' van lógás, fegyelmezetlenség. ahol baj van a vezetésben, ahol valósággal „szervezik” a rossz munkát, hiszen itt az erkölcsi alap is hiányzik, hogy fegyelmet, rendet, az erőhöz, a képességekhez mért munkateljesítményt követeljenek. A VEZETÉS FEGYELME — a Központi Bizottság közleményének szavaival — 1 helytállásra vonz és kötelez. Egyik jó hírű munkahelyünkön évekkel ezelőtt komoly bajok voltak a vezetésben, s ennek folytán az egész gyár munkájában is.. Azok, akik változtatni akartak a helyzeten, első dolguknak tekintették: felelősségre rvon- ni és eltávolítani a vezetésből azokat, akik érdemtelennek bizonyultak a vezető posztra. Ezek utón ugrásszerűen. megnőtt a gazdasági és a pártvezetés tekintélye. A következő lépés az volt. hogy mindenkinek igazságosan rendezték a bérét, aszerint, ahogyan dolgozott. A fegyelmezetlen, rossz munkás körül olyan hangulatot teremtettek, hogy vagy megváltozott, vagy mennie kellett. Igazságos szigor — ezt hangsúlyozzák a vezetők, ez az elvük, ennek .alapján bírálnak és nevelnek. Nemcsak az irányító állá- mf és pártszerveknek, hanem munkásoknak és az alsóbb szinten dolgozó vezetőknek is mind nagyobb fi- gyeiemmel kell kísérniük azok fegyelmét, akiken eldől a hozzáértő vezetés, a szervezettség. A DEMOKRATIZMUS fejlesztéseben — elsősorban a munkahelyi demokráciában — rejlő nagy lehetőséget és erőt ebben az irányban is ki kell bontakoztatnunk, cselekvő, ható erővé kell tennünk a gyárakban és üzemekben. a hivatalokban és intézményekben egyaránt. Ennek az a fundamentuma, hogy a vezetők előtt legyen tekintélye és foganatja minden bírálp . szónak, 'minden javaslatnak. amellyel egy adott kollektíva az irányítás fegyelmét, szervezettségének színvonalát akarja javítani. Mindenki fegyelmét és mindenki helytállását.. Koszéin Frigyes REJTŐZŐ MILLIÓK a mezőgazdasagi űjítömozgalomban A LAKÁSÉRT Kútásó bányászok Nincs ezen semmi csodálni való. Hányán mondanának nemet, ha egy kutat kellene kiásniuk ahhoz, hogy önálló lakáshoz jussanak? No. ugye! Miért éppen a bányászok ne tennék ezt meg? Kutat kell ásni társadalmi munkában? Jo, akkor ők kutat ásnak. * Hogy kik ezek a bányászok? A gyöngyösorosziak. Az már az élet fintora, hogy minden erőlködésük „kútba esett”, mert lakás — nincs. Sőt! Egy kis ismeretséggel Az egész úgy kezdődött, hogy a gyöngyösieknek a fogyatkozó ivóvíz miatt gyűlt meg a gondjuk. Ki tudja, hány év óta veszik sorba a legkülönbözőbb javaslatokat arra, hogy a lakosságnak elegendő vizet tudjanak „fakasztani”? Dehát mindig a pénz...! Az egyik ötletet a másik után kellett elvetnie a város felelős testületének, 'mert amikor azt is megkérdezték: mibe kerül ennek a megvalósítása? — mindjárt a?t a választ kapták: ennyi pénzünk pedig nincs. Azon már lehet mosolyogni. hogy talán tíz évvel ezelőtt valaki megkockáztatta: ott van a rengeteg víz, amit a külszíni fejtésről elfolyatr nak Visontán... — nem. azt nem lehet eljuttatni Gyöngyösre, mert.... és most?... már épül a Sárhegyen a vízfogadó. Hja, azóta más idők j-ámak. Ha tehát, valaki jót akar (gyöngyösnek, akkor ígérjen vizet. így tették ezt az oro- sziak is. Csendesen mosolyognak a bajuszuk alatt, amikor valaki rákérdez: honnan volt ehhez bátorságuk? Még egy kis nógatás, aztán Flórián Gusztáv, az igazgató halkan megsúgja, hogy. .. a forrást ismerni'kell. Nemcsak a víz esetében, ö ismeri. A kérdés meghallgatásra talált. Csak néhány millióért Köztudott* hogy vannak bizonyos intézmények, amelyeknek a feladatuk a kutatás. Többek között annak feltárása. hol lehet jó eséllyel vízért lefúrni. Senki sem állítja, hogy bármelyik kutatási téma „olcsó mulatság” lenne. A mi esetünkben néhány millióba került annak felderítése, hogy a mátraalji településnek honnan lehet elegendő vizet nyernie mélyfúrás révén. Óriási segítség ez, hiszen a tanácsnak egy fillért sem kellett erre feláldoznia. „Ingyen és bérmentve” jutott hozzá a kutatás végeredményéhez. Igaz, a bányászok sem verejtékeztek meg. De a magukra vállalt feladatnak maradéktalanul megfeleltek. El is számolták az egész kutatást, úgy ahogy volt. mindenestől — társadalmi munka értékeként. Utóvégre a helyi tanácsnak az volt a lényeg, hogy nekik sem pénzt, sem szellemi energiát nem kellett ráfordítaniuk a kutatásra. Az oroszi ércbányászok tehát úgy vélték, ök eleget tettek a rájuk „kirótt” kötelezettségeknek. tehát most már várhatják az ellenszolgáltatást is: kérhetik a megállapodás szerinti lakásrészüket. A meglepetés akkor érte őket. amikor a választ megtudták: ők pedig lakást hiába várnak. Azóta egy kissé méltatlan- kodnak a bányászok és szeretnék igazukat elismertetni. — Korábbi levelünkre, amelyben a részünkre át nem adott kilenc lakással kapcsolatos álláspontjuk ismertetését kértük, ezidáig nem kaptunk választ. ■ így kezdődik a bánya igazgatójának levele* ! amelynek keltezése november 5. és aa utalás az augusztus 13-i át- iuatra vonatkozik. Nem lehet azt állítani, hogy az oroszi ércbányászok türelmetlen emberek. / Kell a munkás Furcsa helyzetben vannak ezek a hegyet fejtő emberek. — -Ősztől tavaszig mindig annyian dolgoznak nálunk, hogy a létszámtervünket teljesíteni tudjuk. A nyírségből jönnek ide azok, akik viszont az év többi részében a mezőgazdaságban' tevékenykednek. Tavasztól őszig aztán hiába keresünk olyat, aki lemenne á hegy mélyébe. Az igazgató szavai ezek,v Hűen tükrözik a bánya sa-' játságos körülményeit. — Ha lakást tudnánk adag.:. I öreg, | rokkant kombájn rója a köröket a vetpgépek körül. Vágóéi mái’ nincs rajta, de ürílöberendezése még jó: a zsákolástól kíméli a vetőgépkezelőket. . Hőszigeteléssel ellátott, Bábolna típusú szárító működik a majorban: hővissza- nyerö megoldása súlyos milliókat emel vissza a téesz pénztárcájába a már elveszettnek hűtekből. A „kőkorszáki szakik” autójára kísértetiesen emlékeztető ..dömperszörnyeteg'' hordja a tápot a csirketelepre: azelőtt három ember dolgozott a feladaton, három műszakiban. Most egy. Aprobb-nagyobb mezőgazdasági újítások. Ami /közös bennüki nem Heves megyeiek. Sajnos... Helyzetkép. . I Szajla. Búzakalász Termelőszövetkezet. A vezetőség Tóth Istvánt bízta meg, hogy az újítási feladatokkal is foglalkozzék: — Nem. újítási naplónk nirjcs, füzetbe jegyzem az újításokat: tavaly ötöt. idén még egyet sem. Nincs újítási feladattervünk. Pedig újítások születnek nálunk, is: Csabai Béla esztergályosunk például az MTZ-hidak perselye- zését oldotta meg. esztergán. De nem adta be: pedig alkalmazza! Bodony, Mátraalji Termelőszövetkezet. Sípos Ernő műszaki ágazatvezető: — Harmadik, vagy negyedik tevékenységi köröm az újításokkal kapcsolatos szervező munka. Nemcsak az újítási előadó feladatkörét, de az egyszemélyi elbírálóét is én látom el: a vezetőség már csak jóváhagyja. — Nem voltam tanfolyamon én sem. Nincs naplóm, fejből „tudom”, amit kell Például most készül eddigi legkomolyabb újításunk, amely a friss tej hűtéséből felszabaduló hőenergiával melegíti majd a szociális létesítmény vizét. A bürokrácia' (?) miatt azonban ez is Luca széke. A felső összehangoltság hiányzik? Nem is tudom. Igazságtalanság lenne elítélni e kiragadott példákat és általánosítani a megye valamennyi gazdaságára. Hiszen az Egri Csillagok ■ Termelőszövetkezetben tavaly hét, az idén eddig tizennégy újítást nyújtottak be, és ez a gazdaság két idegen újító javaslatával is foglalkozik. De — mint Fiser Tivadar, a munkavédelmi és újítási bizottság elnöke előterjesztéséből kiderül — a gazdasági vezetők itt sem újítanak. Holott ők a legfőbbet mozgó, legtöbb új megoldással találkozó emberek a szövetkezetben. Az újítási pályázat is visszhangtalan. .. .és tennivalók A helyzet tehát még a jóknál — a Gyöngyös—cfo- moszlói Ällami Gazdaságnál, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben például — sem a legrózsásabb. Pedig az új mezőgépek, vegyszerek árainak növekedése erre kell, hogy hasson: a karbantartás feladatai, és az újítások jelentősége növekedik majd. A tennivaló tehát világos: újítani kell/ minél többet. A mezőgazdaság ritka „szerencséje” ugyanis, hogy nagyjából mindenütt azonos technológiával dolgozik — tehát bárhol eszelnek is ki valami új trükköt a gazdálkodók, az elméletileg mindenütt hasznos lehet. Jelentős mozgósítható tartalékok rejlenek tehát a mezőgazda- sági űjítömozgalomban! A kulcsszó: rejlenek. Mert a TESZÖV jelentése szerint is ..az újítási tevékenység szövetkezetenként eltérő színvonalon áll, általában nem éri el az elvárható szintet.’’ (És ez nem valamiféle sorscsapás, hiszen a Minisztertanács már 1974-ben. a 38 számú rendeletben szabályozta. hogy mit is kellene cse-" lekedni ás hogyan!) Ám: „a rendeletben foglaltakat nem minden termelőszövetkezet Ez a sóhajtásnak is felfogható kívánság adja a helyzet kulcsát. Nem tanácsi bérlakásokat szeretnének, hanem olyanokat, amiket az OTP értékesít. Amilyet tulajdonképpen mindenki megvehet, ha van pénze. — Ilyenkor azt csináljuk? hogy albérletet keresünk a dolgozóinknak Gyöngyösön. Naponta személyenként százhúsz forintot fizetünk.a főbérlőnek. Érthető, ha a vállalatunk központja úgy véli; jobb lenne egy -munkásszállót építtetnünk. Ehhez támogatást is tudnának adni. De ebből az elképzelésből is csak úgy lehet valami, ha a városi szervek készségét elnyerjük. Tehát: először is lakás, májodszor is, az, de még azt sem lehet a szemére vetni az orosziakhak. hogy karba tett kézzel várják a sült galambot. Ök minden lehetőséget igyekeznek megragadni. A többi nem rajtuk múlik. Nem lelkesednek érte Minden ünnepélyes külsőség nélkül aláírtak egy szerződést az Igazságügyi Minisztériummal. Azt rögzítették, hogy a minisztérium segít a bányának olyan munkavállalók fogadásában, akik. . . letöltötték büntetésüket. * — Kell ez Gyöngyösnek? — Bűnözőkkel akarják tervet teljesíteni? — Az' alvilágot szervezné a város nyakára? Mert. ugye: emberség. . meg gondoskodni kell azokról, akik. .. Nagyon szépei: csengő szólamok ezek. A mindennapi gyakorlatban pedig. .. ? , — Nem a visszaeső bűnösöket, a rablókat és a betörőket akarjuk idehozni — halljuk a bánya igazgatójától. — Vannak, akik például gondatlanságból okoznak .súlyos balesetet. Miért ne dolgozhatnának nálunk, ha például a hivatásos gépkocsivezetői munkától eltiltotT ták őket?. És hasonló „esetekre” gondolunk. A minisztérium lehetőséget ad nekünk arra. hogy beszéljünk még az intézetben az illető személyekkel és így értsünk szót velük. Csak megegyezés alapján fogadnánk okét. Persze, nekik is lakás kellene. Kellene? Kell. Albérlet például vagy munkás- szálló. A kényszer nagy úr Könnyű volna mtost elszámolni azzal, hogy az idei termelési tervüket milyen mértékben tudják teljesíteni az oroszi ' ércbányászok. Ha egyszer naponta a termelésben átlagban húsz-harminc személlyel vannak kevesebben,' mint amennyinek lenni kellene, akkor... ? De az ércbánya önmagában is egészen más. mint az ■olyan akna. amelyben szenet fejtenek. A jövedelem pedig... Ha még lakást sem tudnak adni a felvételre jelentkezőknek. akkor miért ..törjék magukat” a fiatalok a hegy vallatok közé? .Valami téljje.sen indokolatlan lelkesedésből? Egy szó, mint száz: kutat fúratnak. albérletet váltanak, az igazságügyi hatóságokkal egyezkednek, mert kell a lakás, kell a bányász, lyieg lehet érteni őket! Támogatni is kell őket. G. Molnár Ferenc hajtja végre. Egy Részük nem rendelkezik , újítási szabályzattal, újítási felelőssel, újítási naplóval, nem működik újítási bizottság stb. Az újítások elbírálásakor sem tartják be a rendeletben meghatározott formákat, hanem vezetőségi ülések döntenek, többnyire eszmei díjazásról.” Hazzátesszük: a XTESZÖV sem foglalkoztat olyan munkatársát. akinek csak az újítómozgalom szervezése lenne a munkaköre! Tapasztalatok — a szomszédból Kérdezni nem szégyen: és van is kitől. Az OMÉK '30 újítási pályázatának hét díjazott szövetkezete közül ót, a ‘bemutatott 54 újítás közül pedig 32 (!) Szolnok megyei! A sikerek egyik ..kovácsa” az a Fügedi László, aki a Termelőszövetkezetek Szolnok megyei Területi Szövetségének függetlenített munkatársaként szervezi a szövetkezeti újítómozgalmát. Hogyan? — kérdeztük tőle. — Inkább'az a kulcskérdés: miért? Négy év alatt . 1505 újító 822 ezer forint újítási díjért 22 millió forintos megtakarítást produkált. És ezt csak a bevezetést követő első évre számítják! Nincs beruházás, amely ilyen hatékony lehetna! — Az országban elsőként tartottunk ■ 1979-ben újítási börzét a jászkiséri gépműhelyben, amelyről — hogy felidézhető legyen —, kiadvány is készült. Minden gazdasághoz eljuttatjuk az ..Üzemi újítások könyvét”, amely minden évben közli az országban született új műszaki megoldások lényegét! és azt, hogy hol lehet azt — olcsón! — megszerezni. Most egyezkedünk a gazdaságokkal, hogy az értékesített újítások vételárának fele az újítóé, fele a szövetkezeté legyen — az érdekazonosság a mozgatórugója az újítások elterjedésének. Valami elkezdődött Ha nem is a TESZÖV. de a MEDOSZ azéiű „lép” Heves megyében is’: az első, apró, bizonytalan lépteken már túl vannak. ‘Prantner János, a szakszervezetek szerepének ‘ ismertetésével kezdi: — Az újítási bizottság három tagjának egyikét a szak- szervezet „delegálja” — kötelességünk tehát az újító- mozgalom serkentése, még ha a mi hatáskörünk a termelőszövetkezeti dolgozók egyhetedét kitevő alkalmazottakra terjed csak ki. De a gépműhelyekben — ahol az* újítások nagy hányada születik — jobbára alkalmazottak dolgoznak. — Egyelőre a propaganda a cél: hogy a legkisebb újítások megbecsülésével is értessük meg' az emberekkel: szükség van az eszükre a nehéz adottságok között. Most készítjük elő az első újítási seregszemlét, amelyet Borsod—Heves—Nógrád területi szövetségeivel és az állami gazdaságok területi kirendeltségeivel közösen szervezünk a jövő év májusára. Ezen. fotók, makettek, illetve megvalósuló újítások — sőt a kiváló újítók jelenléte is — segíti majd az újítások elterjedését. Tudomásunk’ szerint lehetőség van arra is, hogy — akár héthetes, bentlakásos képzés keretein belül — Gyöngyösön tanfolyamot szervezzenek a szövetkezetek újítási előadói részére. Köliidi Imre 1980. december 241, kedi
