Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
ÄHO! szívesen eügadjak az újai Segítség a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknél Alig három esztendővel ezelőtt a Szolnok megyei rákóczijalvi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetésével megalakult a Gabona- és Ipari .Növények Termelési Rendszere. Kelet-Magyar- oi-szág tíz megyéjében: Bács-Kiskun. Békés. Hajdú- Bihar. Borsod-Abaú j-Zem fiién, Nógrád. Csongrád, Sza- boles-Szatmár, Pest és Szolnok megyében 208 termelőszövetkezet és négy állami gazdaság 328 058 hektáron csatlakozott ehhez a termelési rendszerhez. Eredményes munkájukat elismerve 1980-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államilag elismert termelési rendszerré nyilvánította a GITR-t. Bozsik Zoltán igazgatóval arról beszélgettünk, hogyan támogatják a partner-gazdaságokat és milyen elképzeléseik vannak a hatodik ötéves tervidőszakra. — Termelési rendszerünk Kelet-Magyarországon főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeket segíti. Partnereink 41 százaléka ugyanis ezekhez a gazdaságokhoz tartozik, melyek főleg sziken, homokon és mélyfekvésű területeken gazdálkodnak. Jellemző az is, hogy a társult üzemek 33 százaléka pedig gyengén felszerelt gépekkel és eszközökkel. Ezek a gazdaságok tehát az átlagosnál is nagyobb törődést érdemelnek. — Milyen szolgáltatásaik vannak? — Termelési rendszerünknek két fő ágazata van, a kenyérgabonát és az olajos magvakat termelő ágazat. Ezek kialakítására azért volt szükség, mert partnergazdaságaink az ország búzatermelő területének 13, az olajos magvakat termő területének pedig 15 százalékán alkalmazzák a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere által kidolgozott technológiákat. Ezeket a szocialista országokban gyártott és a gyártmányfejlesztésben szereplő gépekre, illetve gépsorokra építjük, mivel ezek olcsóbbak és gazdaságosabbak. Rendszeres szaktanácsadással közreműködünk a termelés előkészítésében. Gondoskodunk a hazai és külföldi vetőmagvakról, gépekről, kémiai anyagokról, alkatrészekről, és a szükséges üzemi hitelek odaítéléséről is. — Hogyan segítik a partnergazdaságokat? — Megszerveztük a termelési rendszer gépsoraiban szereplő NDK-gyártmányú IFA-tehergépkocsik és az E—516-os gabonakombájnok, továbbá a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban készülő IH—Cyclo vetőgépek alkatrészellátását, csaknem kétszázmillió forint értékben. Biztosítjuk az olajipari növények felvásárlását, raktározását és a növényolajgyárak nyersanyaggal való ellátását. Az elmúlt három évben Rákóczifalván építettünk egy 126 ezer tonnás. Vámosgyörkön pedig 15 ezer tonnás raktárai. Együttműködési kapcsolatban vagyunk a nemrég Martfűn átadott Növényolajgyárral is, melyet partnergazdaságaink, így a Heves megyeiek is folyamatosan ellátják napraforgóval. Szolnok mellett, Szajolban központi gépműhelyt létesítettünk. ahol szerelést, üzembe helyezést és szerviz- szolgálatot biztosítunk a partnergazdaságoknak. Július 1-től megnyitottuk a szovjet gyártmányú K—700- as, a K—701-es, valamint a T—150-es traktorok pótal- fefcU'ósz-raktárát is. Ebben az esztendőben mérnökeink, technikusaink és szakmunkásaink közül ötszázhúszan vettek részt rendszeres továbbképzésben. — Hol tartanak a rendszerben részt vevő Heves megyei gazdaságok? — Kelet-Magyarországon hét megyeszékhelyen, közöttük Egerben is van alközpontunk. A Heves megyei 1978. decemberében alakult, kilenc termelőszövetkezet csatlakozásával 13 ezer hektáron. A gazdaságok száma az elmúlt két esztendőben 22-re növekedett és ma 30 594 hektáron termelnek iparszerúen rendszerünk irányításával. Ebből a legnagyobb területi arányt a kalászosok képviselik, mellettük a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa jelentős a Heves megyei partnereink termelési szerkezetében. 1 A technológiai fegyelem betartásával, az intenzív növényfajták alkalmazásával ezek a gazdaságok rövid idő alatt három-hét százalékkal növelték terméshozamaikat. Kukoricából tavaly Ecséden és Gyöngyöshalászon 5,3, Zagyva- szántón 5,2 tonnát takarítottak be hektáronként. Napraforgóból Kerecsen- den 2,6, Vámosgyörkön és Zagyvaszántón pedig két tonnát arattak hektáranként. Ebben az évben búzából a partnergazdaságok átlagosan 4,3 tonnát értek el. Az élenjárók között volt az átányi, az ostorosi, a gyöngyöshalászi és a vámosgyör- ki szövetkezet. — Milyen hazai és nemzetközi kapcsolatai vannak a termelési rendszernek? — Tíz hazai tudományos intézettel, négy egyetemmel és főiskolával, közöttük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karával és kompolti kutató- intézetével vagyunk kapcsolatban. Ezenkívül együttműködési szerződésünk van tizenegy élelmiszeripari vállalattal és négy termelési rendszerrel is. A külföldiek közül hét intézettel vagyunk kapcsolatban. Közöttük az NDK-beli Forschrit Kombináttal és az NSZK-beli Claas céggel, melyek mezőgazdasági gépeket gyártanak. Továbbá bolgár nagyüzemekkel, francia és csehszlovákiai mezőgazdasági kutatóintézetekkel. Jelenleg a szerződéskötésnél tartunk az egye(Fotó: Perl Márton) sült államokbeli Decalb növény nemesítő intézettel is. — Mit terveznek a hatodik ötéves tervidőszakra? — Szolnoki rendszerközpontunk irányításával megszervezzük a kukorica, a napraforgó és az, őszi káposztarepce vetőmagvainak forgalmazását. A homokhátságok és a hegyvidéki lejtős területeken gazdálkodó üzemek támogatására létrehozunk egy-egy kutatás-fejlesztési társaságot. Technológiai módszereket dolgozunk ki az árterületeken későn vethető növényekre is. Elkészítettünk egy új energia- és vízgazdálkodás-takarékos talajműve. lesi módszert, melynek mielőbbi elterjesztésére törekszünk. December elején írtuk alá az együttműködési megállapodást a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemmel. Célunk, hogy a legújabb kutatási eredmények mihamarabb elkerüljenek partnergazdaságainkhoz. Heves megyében 1985-ig további területfejlesztésre nyílik lehetőségünk. Ezt szeretnénk kihasználni újabb gazdaságokkal való együttműködéssel. Ehhez viszont korszerűbb gépparkra és jobb alkatrész- ellátásra lész szükség a következő években. Szeretnénk még szervezettebbé tenni a szaktanácsadást és még inkább együttműködni azokkal az üzemi szakemberekkel, akik bátran kockáztatnak és szívesen fogadják az újat. Mcntusz Károly Tulajdonképpen nem adósságról, hanem hitelről van szó. A Füzesabonyi Állami Gazdaság 4,4 millió forintos konvertálható ex- port-árualapbővjtő hitelt vett fel a Magyar Nemzet Banktól. A hitelszerződés aláírásakor azt vállalták, hogy 1980-ban 116 hektárral több napraforgót vetnek. 190 tonnával többet értékesítenek mint az előző évben. Miért éppen napraforgó termelésére kaptak bankhitelt? Azért, mert a korszerű táplálkozás és az ipari igények miatt a napraforgóra nagy szükség van itthon, keresik és jól fizetik a tőkés piacokon is. A hitel- szerződés alapja az volt, hogy jól jár azzal a gazdaság és az állam is. Az év végéhez értünk, ezért időszerű a kérdés, hogy Füzesabonyban mire jutottak a folyósított hitellel. abonyi Állami Gazdaságban 1979-ben először termeltek napraforgót. A hatvanas években keveset és kezdetleges eszközökkel termeltek Az elmúlt évben jól felkészültek ,a feladatokra. Csatlakoztak a bábolnai IKR- rendszerhez. Azért választották a bábolnai termelési rendszert, mert ott olyan gépi technológiát adtak, amelyet más nem tudott. De ma már a legjobb gépekkel és a legfejlettebb technológiával is csak akkor lehet eredményesen gazdálkodni. ha az embereket idejében felkészítik a nagyobb feladatokra. mázsa napraforgót termeltek. A gazdaság és a bank számításai szerint hektáronként 20 mázsás átlagtermés mellett gazdaságos a napraforgó termelése, megtérülnek a költségek, a kamatot és a törlesztést tudják fizetni. Füzesabonyban ebben az évben hektáronként 23.5 mázsa napraforgót termeitek,, ezzel a növényfajtával 1,7 millió forint nyereséget értek el. Vajon ez csak a gazdaság számára kiváló eredmény? Nem, ennél sokkal többet jelent, jól jár az állam is, mert 13 forint önköltséggel értek el egy dollár árbevételt. Kis Antal főkönyvelő véleménye szerint a 4.4 milliós hitel nem lett volna elegendő, de a bank meg is követeli, hogy a hitéiért folyamodó saját fedezettel is rendelkezzék. Füzesabonyban csaknem kétmilliót fordítottak saját eszközeikből a napraforgó termelésére. Évi hatszázalékos kamatra kapták a hitelt és 1981—84-ig kell törleszteni. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a befektetések. a kamatok megtérülnek, érdemes több napraforgót termelni. Farkas János növénytermelési főmérnök hangsúlyozta, hogy a banktól kölcsönbe kapott pénz nagyon fontos, de nem minden. Az embereken, vezetőkön és á munkásokon több múlik, mint a pénzen. A FüzesA főmérnök meggyőződéssel beszélt arról, hogy milyen nagy előnyt és biztonságot jelent, ha Bábolna köti az értékesítési szerződet. ők gondoskodnak a pontos szállításról és közös érdekük a minőségi felár. Természetesen a jó minőség feltételeit főleg a termelő gazdaságoknak kell megteremteniük. A füzesabonyi gazdaság vezetői arra törekedtek, hogy a búza és a kukorica termeléséhez használt gépeket a napraforgóhoz is minél jobban hasznosítsák, a munkaerő-, a gépkihasználás és minden más feltétel jól illeszkedjék a gazdálkodás rendjébe. Az új technológiát, a rendszer lényegét, a korszerű szervezést meg kellett tanulnia a főmérnöknek és a beosztottaknak is. Tegyük hozzá, hogy a rendkívüli időjárás a szokásosnál nagyobb körültekintésre és összefogásra késztette a füzesabonyiakat. A nehéz körülmények között jól vizsgáztak. A terv szerinti értékesítés ebben az évben 5755 mázsa volt, 6427 Ismeretes, hogy a gazdaságos export — különösen* a tőkés export — növelése, milyen fontos népgazdaság?' feladat. Megyénkben több ipari és mezőgazdasági' üzem élt a kedvezményes exportnövelő hitel lehetőséi gével. De nem mindenütt tudták teljesíteni a vállait kötelezettségeket. A Füzesabonyi Állami Gazdaság, aa Agria Bútorgyár jól gazdálkodott a hitellel, de a kiM Károlyi Mihály Tsz kukoricából nem termelt többet, búzával iparkodik kötelezettségét teljesíteni. A me- zőtárkányi Aranykalász Tsz búzával és napraforgóval s adós maradt, a feldebröí Rákóczi Tsz kukoricatartozását búzával tudta pótolni. Biztató jel. hogy a PR- zesabonyi Állami Gazdaság napraforgóból a követkei» évben az ideinél is többet akar termelni. 2,2 millióra tervezik ebből a nyereségüket és minden tőlük telhetőt megtesznek a gazdálkodás eredményeinek fokosán sára. F. e: ÜGYELET ÜNNEPNAPOKON IS Megegyeztek a szolgáltatók Mint annak idején hírt adtunk róla, az egri városi tanács kezdeményezéseképpen a lakossági szolgáltatások továbbfejlesztése érdekében megállapodtak egymással az érintett vállalatok, szövetkezetek. Együtt, elosztva a feladatokat, jobban eleget tehetnek a jelentkező igényeknek. a gyarapodó lakótelepeken. az utóbbi években gyorsan terjeszkedő megyeszékhelyen. A „nagyoktól” lehet is tanulni, sőt azokkal együtt dolgozva a hibaelhárítás is jobban megszervezhető. A BERVAI SIKER A Skoda autógyárban vetélkedett (Fotó: Pásztor Tibor) A halk szavú, szerény fiatalember alig győzi fogadni a munkatársak, ismerősök gratulációit: Schél András, az egri Finomszerelvénygyár szerszámüzemének gyakorlott szakmunkása, Csehszlovákiában második helyen végzett a szocialista országok, legjobb ifjú esztergályosainak versenyén. A jelentős esemény hírére, a kimagasló eredmény történetéről érdeklődtünk. Andris, a ..Ki minek mestere” vállalati vetélkedő megnyerése után. a Kohó- és Gépipari Minisztérium ágazati döntőjében egy hatmodulos csiga elkészítésévé' is a legjobbak között végzett. Az izgalmas vetélkedő sorozat sok úi ismeret meg szerzésére is alkalmat adót’ Debreceni kollégájával Ma gyarországról ketten nyer tek jogot arra. hogy a szocialista országok hasonló mozgalmában legjobb eredményt elérőkkel Csehszlovákiában mérhessék össze tudásukat. A KISZ delegációja tagjaként a Berva, s egyben megyénk színeiben Schél András a Prágához közeli 45 ezer lakosú Mladá Boleslav- ban a 16 ezer főt foglalkoztató Skoda Autógyárban állt starthoz. A nagyszabású verseny minden résztvevője, gyakorlati munkaként egy köszörűgép főorsójának elkészítését kapta. A minőségi követelmények és a munka- védelmi előírások szigorú betartásával 180 perc alatt kellett a munkát elvégezni, majd az elméleti számonkérés során politikai, anyag- és elektrotechnikai ismeretekből is bizonyítani kellett. Pontozott a zsűri, s a csehszlovák ifjúsági szövet- ;ég KB-titkára az első helyre került hazai szaktárs után. a szovjet versenyzőt megelőző Schél András részére nyújtotta át a második helyet jelentő diplomát, egy ólomkristály váza kíséretében. t Prága és a környék nevezetességeinek megtekintése után utazott haza a finomszerei vén ygyári esztergályos, akire joggal büszkék a munkatársai. Simon Imre Heves megyei Vizmü Vállalat például, amely folyamatos ügyeletet tart, éjjelnappal értesíthető a csőtörésekről. A lakások mérőórájáig minden hálózati hibával foglalkozik. Várják is a lakosok gyors értesítéseit, hiszen így tudnak mihamarabb hozzákezdeni a javításokhoz. A vállalatnál hétvégeken két gépkocsi és a hozzá tartozó személyzet tart ügyeletet, s veszi a bejelentéseket; a szolgálatot a megye más részeiben is megszervezték. Hamarosan URH-adóvevő készülékeket kapnak a ügyeletesek, és munka közben is kapcsolatban maradhatnak a központi irányítással. Az ÉMÁSZ üzemigazgatósága hasonlóképpen kiépítette hibaelhárító szolgálat át. Az egri központban és a Sas úti telepen egyaránt értesíthető, ha üzemzavar adódik az áramellá- tásbap. Nagyobb hibák kijavítására gyorsan mozgósíthatók az otthon tartózkodó ügyeletben lévő szerelők. vidéken is az összes kirendeltségen. A Postától független telefonvonaluk a biztonságos információ-átadást segíti, bármilyen körülmények között. A TIGÁZ készenléti szolgálatát az ügyelet riasztja: szivárgást, a mérőműszerek hibáját, a munkák sorrendjében bármikor kijavítják Gyöngyösön, Hatvanban is hasonlóan szervezett az ügyeletük. A hálózat hibáit bejelentésre azonnal javítják éjszaka és ünnepnapokon is. Ezek a vállalatok évek alatt gyűjtött tapasztalatok alapján alakították ki hálózatukat. de a lakásokon kívül avatkozhatnak csak be gyors munkával a hiba- elhárításnál. Kivéve terpié- szetesen a gázszolgáltatókat hiszen a készülékek életveszélyt jelentő hibáit lakásban is gyorsan kell kijavítani. Hozzájuk kapcsolódva igyekszik megszervezni készenléti szolgáltatásait a lakásszerviz-hálózat. A megyeszékhelyen az ingatlankezelő vállalat mellett az UNISZERV Szolgáltató Szövetkezet végez gyorsjavítást a lakásokban. Általában eddig úgy osztották meg a munkát, hogy az állami bérlakásokban az ingatlankezelő, az OTP-s magánlakásokban pedig az UNISZERV gyorsszolgálata dolgozott. Hétvégeken, ünnepnapokon nem volt kihez fordulni ha eldugult a lefolyó, eltört a vízcső, a szövetkezet és a vállalat megegyezésével januártól változik a helyzet, kiterjed a szolgáltatás az ünnepnapokra is. Megegyeztek abban, hogy a hőközponthoz kapcsolt összes központi fűtéses lakásban az ingatlankezélő végzi a fűtőtestek javítását. Jócskán megnő ezzel a vállalat feladata, hiszen 1500 lakástöbbletről van szó. de ígérete szerint felkészült a munkára. A vízvezeték és a villany- hálózat hibáit viszont az UNISZERV javítja minden lakásban, s az ingatlankezelő bérlakásaiban végzett munkáért a vállalat fizet! Megszervezik a hétvégi ügyeletet: szombaton este 6 óráig, vasárnap pedig 8-tól 13 óráig tartanak ügyeleti szolgálatot az UNISZERV lakásszerviz-központjában. Gyors munkákra, hibaelhárításra. nagyobb károk megelőzésére szolgál ez az ügyelet. Két óránál hosszabb ideig tartó javítást nem vállalnak éppen azért, hogy az ügyeletes minden bejelentésre gvorsan a helyszínre siethessen Az igényekről egyébként adatokat gyűjtenek. s a következő hónaook tapasztalatai alapján — ígérik a szolgáltatók — tovább bővítik ezt az ügyeletet. (hekeli) ? 7Uf W® 1380. december 3L,
