Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

Színes tévé, hazai magnók - Személyesen a Télapó - Meglepetések ezüst- és aranyvasárnapra — Vásár, vásár! Ünnepek előtt az áruházakban (Fotó: Perl Márton) Megkezdődött. Megyénk három városában járva azt tapasztalhattuk, hogy, már valóban megkezdődött a ka­rácsonyi nagy ajándékvásár Ügy látszik, sokan tanulhat­tak az elmúlt évek hatalmas, embert tipró ünnepi forgal­mából, s nem halasztják az ajándékok beszerzését az utolsó pillanatokra. Óvodások az üzletben A hatvani autóbusz-pálya­udvarra] szemközt, a Hatvan es Vidéke Körzeti A fesz áru­házában még nem túl nagy a forgalom. A kirakatokat is most rendezik át; karácsonyi díszt, öltözetet kapnak a csábító áruk, vagy a próba­bű bók. Bent, a cipőosztályon idős nénike toporog az egyik polc­nál. — A lányomnak nézek va­lami szép csizmát, de nem nagyon találok megfelelőt. — mondja Hajdú Sándorné, aki Pásztóról jár Hatvanba vásárolni rendszeresen. — Mind műbőr, s az hamar szétmegy. A nyugdijamból tettem félre egy tartóá, jó lábbelire, de benézek majd a jövő héten is. Most lega­lább megveszem a függöny­anyagot a konyhába. Az áruház mellé teher­autók kanyarognak, s a kon­ténerekből az eladók hord­ják be az árukat a raktárba. Szőlőskei Zoltán, az áruház vezetője szerint ők már fel­készültek az ünnepi csúcsra, nyugodtan várják a „roha­mot”. Az idén több az áru is. bál- hiánycikkek így is akadnak. Ilyen például az Orion színes tévé, a különfé­le háztartási édény, zokni, zsebkendő. Hagyománnyá vált már itt Hatvanban, hogy a város óvodásait Télapó-ünnepség­re invitálják az áruházba. Fehér szakállas, nagy süve­ges 'Mikulás várja a kicsi­nyeket. A gyermekintézmé­nyeknek egyébként még fe­nyőfát is juttatnak, s az óvo­dák vezetőit Budapestre vi­szik. hogy ott válasszák ki a kívánt játékokat a Triál köz­pontjában. Az áfész kocká­zati alapjának a terhére az­tán ezekre a cikkekre 20 százalék kedvezményt adnak. A községekből még nem jöttek Gyöngyösön is az autó­busz-pályaudvarral szemközt áll a mátraalji város lakói­nak kedvelt áruháza, amely a GYÖNGYSZÖV Afészhez tartozik. Ez l(t az utasforga­lom központja tehát, ám a magánautösok számára sok­szor nehézséget jelent a be­vásárlás. mert a környékén nincs parkolóhely. Ebben az áruházban már nagyobb a jövés-menés, mint Hatvanban. Diáklányok né­zelődnek iskola után a dir vatcikkek, kozmetikai sze-, rek tájékán. — Külföldi szappanokat, krémeket, szemfestékeket ke­resünk — mondja az egyik gimnazista, Balikó Erzsébet. — Tavaly ilyenkor nagyobb volt a választék, mostanában naponta be kell jönni, ha ki akarunk fogná valami klassz dolgot. Valóban nem túl nagy k választék, ám a hónap elején Fabulon-bemutatót tartanak, aholis kozmetikai tanácsadás­sal egybekötve ismerkedhet­nek meg a különféle készít­ményekkel a lányok, asszo­nyok. Az áruház vezetője, Bako- rik Imre még több szállít­mányt vár december köze­péig. Jelenleg 35 millió fo­rintos az árukészlet, cipőből, divatcikkekből, s játékokból azonban jön még utánpótlás. Naponta mintegy háromez­ren fordulnak meg ebben az áruházban, de ma még job­bára csak a városiak, vagy a környékbeliek. A vonzáskör­zetből, a községekből az el­húzódó mezőgazdasági mun­kák miatt még nem jelent­keztek a vásárlók. Meglepetések A lemezosizitályon szól a zene: a nemrég megjelent Hair rockopera dallama száll. „Jó muzsika mellett, jobb a vásárlókedv is” — vallják a kereskedők. Az egri Cent­rum áruházban már igazi ünnep előtti a hangulat. No­vember közepétől egyre töb­ben keresik az ajándékokat. Bár itt a felkészülést is hamarabb kezdtek a dolgo­zók, azért december eleje után, általában ekkor vannak a fizetések, jön a nagy hajrá. „Hányas ing is kell a Ban­dinak? Vajon a kis Jolinak elég nagy ez a pulóver? — röpködnek a vásárlók között a kérdések. A több mint 40 millió forintos árukészletből nyugodtak lehet választani, és a nemrég megnyílt külön játékvásár is a kicsinyek boldog karácsonyát szolgál­ja. A játékokból egyébként valóban sok van, de nem oly sokféle, mint az elmúlt években. Egerbe is ellátogat majd a Télapó, s a szerve­zők azt ígérik (mi sem árul­juk el), hogy olyan lesz, amilyen még nem volt! Ügy látszik, kedvelik a megye- székhelyen a rejtélyeket, mert ezüst- és aranyvasár­napra is tartogatnak megle­petéseket. Amit elárulhatunk, hogy a kozmetikai cikkek te­rén. A Centrum Áruházak Vállalata külön kétmillió dol­lár hitelkeretet kapott im­portárukra. Ezekből termé­szetesen az egn lányok, asz- szonyok is vásárolhatnak majd. A Dobó téren lesz min­denki karácsonyfája, s álta­lában több gondot fordíta­nak a külsőségekre, a kará­csonyi hangulat megteremté­séire. Reméljük, mi is mindent megkapunk, amit szeret­nénk ... Józsa Péter * „A roncsbrigád" Mi kellett hozzá három esztendeje? Az Autókereske­delmi Vállalat szándéka,, mi­szerint Hatvanban is létesít egy bontótelepet, ide irá­nyítva száz meg száz halál­raítélt, kisebb-nagyobb teher­autót. Azután kellett a Lenin Termelőszövetkezet, illetve a dolgozóiból összeválogatott kis csapat, amely dr. Dudás János mérnök vezérletével nyakába vesz gondot és örö­met, munkát és tisztes ke­resményt. Telephelyül a szakosított szarvasmarha­telep szomszédságában levő épületek, megüresedett ve- gyianvag-raktárak kínálkoz­tak. Csak ki kellett pofozni őket, hogy indulhasson a bontó, a kisüzem, szigorúan a kölcsönös érdekeltség írás­ba foglalt elveinek megfele­lően. — Kockázatmentes mel­léküzemág, így jellemezhe­tem vállalkozásunkat — mondja Nagy László elnök- helyettes. — Mi adjuk a te­lephelyet, a munkaerőt, az Autókereskedelmi Vállalat ledig ide irányítja az általa íölvásárolt, félig roncs szál­lítóeszközök, teherautók és kamionok jelentős hányadát. Természetesen mindennek ára van! Ezt kötelesek va­gyunk megtéríteni, havi el­számolásaink alkalmával. Majd folytatódik az ügylet. A még értékes, használható alkatrészeket közületeknek, magánosoknak eladjuk, a tel­jesen haszontalan vashulla­dék pedig utazik a KOKÖV telepére, majd az olvasztóba. Persze pénz fejében. Amit alkatrészekből, hulladékból bevételezünk, azon oszto­zunk. Negyven százalék megy az Autókereskedelmi Válla­lat folyószámlájára, hatvan százalék pedig a közös gaz­daságé, s ebből finanszíroz­zuk a bontótelepet. 2 Beszélgetésünk sok min­dent tisztázott. így megtud­tuk. hogy az évente „ter­melt" öt-hat millió forint nem egyetlen osztozkodási illetve jövedelmi alap. Ez az érték jelentősen hatványozó- dik, ha figyelembe vesszük hogy a bontás során renge­teg olyan alkatrész birtoká­ba jut a mezőgazdaság, amit különben nélkülöznie kell, vagy éppen beszerzése időt­len utánjárásba kerül. Első­ként természetesen maga a „Lenin" nyújtja az ujját, ha erre-arra szüksége van! És miért ne lenne, amikor sa­ját teherkocsi parkja megkö­zelíti a száz darabot. A kö­zös vállalkozás ilyen formán további pozitívum, további súly a hasznosság, a takaré­kosság serpenyőjében. 3 A hatvani bontók egyéb­ként a híres magyar felta­láló, Puskás Tivadar nevét választották, amikor előbb munkabrigáddá szerveződtek, majd sikerült kivívniuk a szocialista címet. Vezetőjük Fehér László, aki elmondot­ta, hogy a kisüzem beindí­tása előtt igen sok speciális fogást kellett elsajátítaniuk. Továbbá • a szocialista cím megszerzésének fontos álap>- követelmenve volt tavaly az ötmillió forintos bevételi te1’' teljesítése. Misi Ottó heges; - tő ugyanakkor a társadalmi munka szervezésében jeleske­dett, méghozzá olyan siker­rel, hogy néhány hónap alatt az elhagyott prériböl szabá­lyos üzemi telephely létesült. A finnek és a magyarok jo barátok (4.) A 30 éves Finn—M agyar Társaságnál Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke Helsinkiben, útban a magyar nagykövetség fogadására. FINNORSZÄGBELI tar­tózkodásom utolsó két nap­ját Heikki Koski, a Finn— Magyar Társaság elnöke vendégeként Helsinkiben töl­töttem. Heikki Koskival, az Eger—Pori testvéri kapcso­lat'kezdetétől ismerjük egy­mást, sőt az utóbbi öt évben a két család között szoros, baráti kapcsolat is kialakult. Heikki, aki megszállottja a két nép. a két város barátsá- ságának. még Pori polgár- mestereként lett a társaság titkára, s csak később elnö­ke. Nem kevésbé lelkes és áldozatkész vezető egyénisége a társaságnak Aarika-Szrok Ariéin főtitkár, aki mint tré­fásan mondta, 19 éve van ebben a ..szakmában”. Ez a kedves, idősödő hölgy hihe­tetlen energiával fáradozik a két nép barátságának elmé­lyítésén és szélesítésén. Szé­pen és jól beszél magyarul, ismeri a magyar társadalmi helyzetet, irodalmunkat, mű­vészetünket. Számos barátja van Budapesten és Magyar- országon. gyakran megfordul hazánkban, járt már Eger­ben is. Vele váltottunk szót a Finn—Magyar Baráti Tár­saság tevékenységéről. Finnországban, a különböző városokban 27 szerv, társa­ság működik, jelenleg négy­ezer fizető taggal és több tíz­ezer szimpatizánssal. Tizen­három városnak van testvér- kapcsolata magyar városok­kal, ebből egy Eger. Minden évben, április négy körül magyar heteket rendeznek Finnországban, hároméven­ként pedig barátsági heteket Itt kölcsönösen megismer­kednek a testvérvárosok kül--------------------------------------------­­H ogy milyenek az idei kilá­tások? A brigád és a szö­vetkezet vezetősége nem pa­naszkodhat. Már október 20- án teljesítették az 1980-ra előirányzott öt és fél millió forint árbevételt, s most azon munkálkodnak, hogy év végéig ezt az összeget to­vábbi 800 ezer forinttal meg- toldhassák. 4 Az Autókereskedelmi Vál­lalat akciója, amelybe termé­szetesen több gazdaság be­kapcsolódott, az eddigi ta­pasztalatok szerint széleskö­rűen bevált. A bontótelepek révén sok értékesíthető te­herautó-alkatrész •. került vissza * forgalomba, s ugyanakkor tehermentesült a cég fővárosi telephelye. Aho­gyan Nagy László elnökhe­lyettes megjegyezte, a helyes gyakorlat további lépéseket sürget. így hamarosan Hat­vanban is elképzelhető, hogy traktorokat és egyéb mező- gazdasági munkagépeket ír­nak a bontó listáidra, ugyan­csak nagy hasznaként a kö­zösnek. a népgazdaságnak. Ha ez a terv sikerül, akkor viszont föl kel! kerekednie a „roncsbriaádnak”. Üt. a csá- nyi .út mentén szűkös a hely, Papmalmán viszont tágas, új otthon véria őket .. Moldvay Győző döttei egymás életével, gaz­daságával, kultúrájával, sok­sok személyes és tartós ba­rátság kötődik, szövődik. Rendkívül népszerűek a nyári egyetemek, ahová szí­vesen és sokan jelentkeznek. Különösen nagy az érdeklő­dés a debreceni nyári egye­temek iránt, mert ott magyar nyelvet tanulhatnak. Általá­ban a négy betölthető ösz­töndíjra 15—20 jelentkező is van minden évben. Finnor­szágban is vannak olyan nyá­ri egyetemek, ahol finnül le­het tanulni. A TÁRSASÁGOK munká­ja rendkívül színes, változa­tos, nincs két város, ahol ugyanazt csinálnák. Termé­szetesen itt is meghatározó a a barátsági hetek alkalmából készített fotói) lehetőség, az országos Finn —Magyar Társaságtól kapott segítség és a városok saját maguk teremtette kapcsolat. Programúkban szerepelnek az évenkénti csoportszerve­zésen és utaztatáson túl mű­vészcsoportok cseréje, kon­certek, hangversenyek, sport- rendezvények szervezése, fo­gadások, megemlékezések rendezése. Legalább 20 he­lyen folyik magyar nyelvta­nítás — Heikki Koski felesé­ge és k*-,lánya már szépen beszélnek magyarul — van ahol a magyar konyhaművé­szettel, van ahol a magyar jogrendszerrel ismerkednek... (Jómagam is találkoztam Poriban egy tanárnővel, Kirsti Jokinennel, aki ön­szorgalomból tanult meg ma­gyarul. s ma már olyan „szinten” beszél, hogy tol­mácsolást is vállalhat. Öt­ször vágy hatszor volt Ma­gyarországon — Egerben is — és nemegyszer kerül asz­talukra magyar konyhaspe­cialitás.) Egyébként finn barátaink is azt vallják, amit mi: a személyes kopcsolatot nem pótolja semmi. Nagyon-na- gyon sok baráti üdvözletei hoztam Poriból és Helsinki­hői is Maevarországra, Egjer- be. Sók jóleső, elismerő szót hallottam az egriek Vendég­szeretetéről, a város szépsé­géről. Aki egyszer már jár* Egerben, az mind szeretne mégegyszer vagy többször is visszajönni, idelátogatni. Aarika asszony mondta, hogy ■ ha egy kórus eljut Magyar- országra, tagjainak 50 szá­zaléka a társaság tagjává vá­lik, 25 százalékára pedig mint aktivistára számíthatnak. Természetesen a társaság munkájának is vannak kor­látái. Egyrészt a nagy távol­ság a két ország között és az egyre magasabb utazási költ­ségek, másrészt a finnországi inflálódás, a munkanélküli­ség, az emberek anyagi hely­zetének romlásaj mind-mind közrejátszik. Ugyanakkor még több cserefilmre, szem­léltetőeszközre volna szüksé­gük, mert mindkét kormány­tól kapnak ugyan kiállítási anyagokat, állami támoga­tást, az anyagi lehetőségük mégis olykor-olykor, bizony szűkös. A KŐVETKEZŐ ÉV mun­kaprogramjához tartozik az 1982-ben sorra kerülő barát­sági hetek előkészítése és kü­lönböző csoportok utazásá­nak szervezése Magyaror­szágra. A legfontosabb azon­ban a Bartók Béla év prog­ramjainak összeállítása és megrendezése, hogy minél több emberhez eljuttassák a nagy magyar zenetudós hírét és műveit. Az emlékbizottság már dolgozik és lassan „be­lakjak” a társaság új szék­házát is, amelyet a 30. év­forduló alkalmából adtak át. Az eltelt hónapokban több magyar államfő — Ábrahám Pál, építésügyi miniszter, He- tényi Pál, pénzügyminiszter, Pozsgay Imre, kulturális mi­niszter — járt hivatalos lá­togatáson Finnországban és a múlt héten érkezett vissza a Hazafias Népfront delegáció­ja, amelyet Kovács Béla. a Népfront Országos Tanácsa titkára, az Országos Béketa- nács főtitkára vehetett. Kül­döttségünk részt vett a Finn —Magyar Társaság megala­kulásának 30. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken, találkoztak a kom­munista,' a szociáldemokrata és több más párt vezetőivel és tárgyalásokat folytat­tak többek között a finn—magyar barátság ápo­lásáról, illetve a további le­hetőségeiről is. Tegnap érke­zett Egerbe, a megyeszék­helyre és jelenleg is itt-tar- tózkodik Pori város küldött­sége, amelyet Mártii Sinisal- mi, polgármester vezet. ÉL, NŐ, GYARAPODIK hát a két nép baráti kapcso­lata. És ami a megnyugtató: Finnországban, Poriban ép­pen úgy meg vannak a kap­csolatok ápolásánál;, szélesí­tésének az apostolai és meg­szállottjai, mint Magyaror­szágon illetve Egerben. S ezek között nem kevés a fia­tal, így a jövő is — a két or­szág. a két nép barátságát illetően -— nem csak meg­nyugtató, hanem biztató is. (Vége) Papp János ifUmisinC) 1980. december 3., szerda Heikki Koski — szemben — Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára, dr. Varga János tanácselnök és a tol­mács társaságában, Poriban. (A szerző 1976-ban,

Next

/
Thumbnails
Contents