Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-15 / 268. szám

•KOZ ILE ME HIV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. november 13-an Radar Janos elvtársi elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke es titkára, a Központi Bizottság osztályve­zetői. a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a köz­ponti sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munkamódsze­réről szóló határozattervezetet. Í a nemzetközi versenyképesség növelésén, a a - termelési szerkezet átalakításával együtt járó • szelektív fejlesztésen alapuljon. A Központi Bizottság áttekintette az V. öt- •vfea terv végrehajtásának helyzetét és meg- .llapította: Népünk céltudatos munkájának köszönhe- oen, a népgazdaság a nehezebb feltételek llenére is fejlődik, a termelés növekszik, ■zerény mértékben, de emelkedik a lakos­ság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnek a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában vár­naiban 18—20, az ipari termelés 21—22. a mezőgazdasági termelés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8—9. a lakosság fogyasz­tása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőt­len folyamatok hatása, valamint a gazdálko­dás hatékonyságának nem kielégítő növeke­dése miatt, el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gaz­dasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. > Ezzel egyidejű­leg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakozta­tását, az anyagi és szellemi erőforrások ész­szerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilár­dítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva, az alábbiakban hagyta jóvá az 1981—1985. évekre szóló, VI. ötéves teíy.Jrányelveit: 1. A VI. ötéves terv fő feladata á társa­dalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erő­sítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilár­dítása, az életkörülményeknek a — lehetősé­gekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gaz­dálkodás színvonalának emelését, a terme­lés korszerűsítését, a tudomány és a techni­ka eredményeinek hasznosítását, a nemzet­közi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos .kutatásra és a műszaki fej­lesztésre rendelkezésre álló szellemi és anya­gi erőforrásokat a termelést és a gazdálko­dást közvetlenül segítő feladatokra kell össz­pontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység haté­konysága. A munka termelékenysége a ter­melést meghaladóan növekedjék. A terme­lés importigénye, az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének na­gyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását "szolgálja, és csak kisebb része for­dítható belföldi felhasználásra, felhalmozás­ra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv íőbb előirány­zatai a következők legyenek: Növekedés százalékban Nemzeti jövedelem 14—17 Ipari termelés 19—22 Építőipari termelés 11—14 Mezőgazdasági termékek termelése 12—15 Belföldi felhasználás 3— 5 Lakosság összes fogyasztása 7— 9 Egy főre jutó reáljövedelem 6— 7 Kivitel összesen 37—39 Behozatal összesen 18—19 A szocialista szektor beruházásaira 1020— 4040 milliárd forint fordítható. 2. Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a kül- Kereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emelkedjék. Fokozza az exportot,/ szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyár­tását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a bel­földi keresletet jövedelmezően kielégítő gaz­dálkodó szervezetek dinamikusan fejlődje- rck; a gazdaságossá nem tehető «termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell szün- iDrtni A te^nelés bővülése a hatékonyság és Az építési-szerelési tevékenység összetételé­ben igazodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Dif­ferenciáltan folytatódjék az építőipar korsze­rűsítése. A költséggazdálkodást az építőipar­ban is javítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12—15 szá­zalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye le­hetővé a hazai igények kielégítését és az ex­portárualapok gazdaságos bővítését. A szocia­lista nagyüzemekben a minőségi, jövedelme­zőségi |és takarékossági követelmények az ed­diginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság- hozzájá­rulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunk­ban fontos szerepet betöltő háztáji és kise­gítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb szín­vonalon elégítse ki az igényeket. Javítani kell 'az export- és a tranzitszállítás feltéte­leit. A helyi és város környéki tömegközle­kedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. 3. A szocialista szektorban beruházásokra 1020—1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelő ágazatokban mindenekelőtt a ver­senyképességet, valamint az egyensúlyt ja­vító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatok­ban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére, kell felhasználni. A beruházá­sok elsősorban a technológia, korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szol­gálják. Állami nagyberuházás — a már meg­kezdetteken kívül — csak kis számban in­dítható. 4. A VI. ötéves terv céljainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, va­lamint a munkaerő létszáma között az össz­hang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkaszer­vezés korszerűsítésére, a munkafegyelem ja­vítására. s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosí­tására. Mindezt oly módon kell megvalósí­tani. hogy országosan továbbra is biztosít­va legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondos­kodni kell a pályakez.dó fiatalok elhelyezke­déserői. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. 5. Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosz­tásban. A munkamegosztás fejlettebb formái­nak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésé­vel kell elősegíteni az áruforgalom dinami­kus növekedését. Gázdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szov­jetunióval és a többi KGST-országgal. Aktí­van részt veszünk a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a. kooperáció elmélyítésében, a hosszú távra szó­ló célprogramok megvalósításiban. Az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyók alapján szér lesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áru­forgalom bővítésén kívül terjedjen ki a pi­ackutatásra. a korszerű termelésszervezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fej­lődő országokkal kialakított kapcsolataink­ban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállósá­guk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. 6. Az életszínvonal-politika fő célja az el­ért szint megőrzése, megszilárdítása, az élet- körülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhang­ban alakuljon. Következetesebben kell ér­vényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmet a több- gyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkö­rülményeinek javítására kell fordítani. A há­rom és több gyermekes családok családi pót­lékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmé­nyek élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reál­értékét emelni kell. Indokolt növelni a két­gyermekes családok és az egyedülálló gyer­mekes szülők családi pótlékát, a gyermek- gondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szo­ciális segélyeket. Az életkörülmények: fejlesztésében elsődle­ges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános is- . kólái oktatás feltételeit az átlagosnál gyor­sabban kell fejleszteni. Javítani kell a böl­csődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti meg­oldásokkal- is biztosítani kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egész- * ségügyi, -oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosí­tásukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épül­jön. Állami beruházásból 115—120 ezer új la­kás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás fel­újítására. illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytat­ni és bővíteni kell. Javítani kell a lakás- gazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakás­építés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösz­tönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket. Mindezek ered­ményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakáskörülményei -javulnak.. . ,,, Továbbra is fontos követelmény a vásárló­erő és az árualapok összehangolása. A ki­elégítő áruellátás folyamatos biztosítása, vá­lasztékának lehetőség szerinti bővítése első­rangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -kereskedelem ösztönzésé­vel és támogatásával, érezhetően javítani kell. 7- Az irányítószervek rendszeresen kísér­jék figyelemmel a népgazdasági terv telje­sítését. idejében gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabályozás ösz­tönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb ki­használására, a jövedelmezőbb gazdálkodás­ra. A vállalatok terveikben a termelési szer­kezet javítására, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erőforrások jó haszno­sítására. gazdálkodásuk színvonalának eme­lésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, vál­jék jellemzővé .a kezdeményező, a változá­sokra idejében reagáló vezetési munkamód­szer és stílus. Ez a magatartás kapjon poli­tikai támogatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat helyzetéről, munkájáról: jobban be kell vonni őket a tennivalók meghatáro­zásába. Ezzel is elő kell segíteni a kollek­tívák mozgósítását és összefogását a társa­dalmi és a vállalati célok megvalósítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdálkodása, bevételi forrásai, a népgazdasági terv és a területfej­lesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék gazdasági önállóságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és kö/.ségpolitikai célok valóra váltását szolgá­ló kezdeményezéseit. 8. A pártszerveknek és -szervezeteknek' a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevé­kenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konk­rét feladatok helyes meghatározását és tel­jesítését, a társadalmi aktivitás, a kezdemé­nyezőkészség kibontakozását. A tömegpolitikai munka, a sajtó, a rádió és a televízió, reálisan foglalkozzék gazdasá­gi helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpoli­tikai célokat. Támogassa a'helyes törekvése­ket, lépjen fel a negatív jelenségekkel szem­ben. mozgósítson a népgazdasági terv meg­valósítására. A tervkészítés szempontjából hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére, az előzetes elképzeléseket megtárgyalták, véle­ményezték a budapesti és' a megyei pártbi­.zottsagok, valamint a Hazafias Népfront el­nöksége, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége, a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöksége, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöksége. A Központi Bizottság felkéri a tömegszer­vezeteket és -mozgalmakat, hogy aktív mun­kával járuljanak hozzá a terv megvalósítá­sához, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok meg­oldására. A szocialista munkaverseny, a dof- ,gőzök munkamozgalmai, segítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elér­hetők, teljesítésük jól szolgálja népünk ér­dekeit. szocialista hazánk fejlődését. Felhív­ja a munkásosztályt, a parasztságot, az ér­telmiséget, egész népünket, hogy ereje, tu­dása legjavát nyújtva vegyen részt a terv végrehajtásában. II. A Központi Bizottság pártunk munkastí­lusának megfelelően, időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelményeivel. Ez pártunk több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságá­ra épül, hogy történelmi küldetésének betöl­téséhez, vezető szerepének hatékony érvénye­sítéséhez nélkülözhetetlen választott testüle­téinek, mindenekelőtt a Központi Bizottság­nak a rendeltetésszerű működése. A XII. kongresszuson megválasztott Központi Bi­zottság, első ülésén, 1980 márciusában úgy döntött, hogy a kongresszus határozatából ki­indulva, megvizsgálja a párt vezető testüle­téinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság legutóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megálla­pította, hogy az erről szóló határozat nyo­mán a munkamódszer jó irányba fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységé­ben következetesen érvényesülnek a lenini normák. Minden szinten a választott testüle­tek hozzák a döntéseket; a Központi Bizott­ság a munka irányítását hosszabb távra szó­ló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei, nagy önállósággal és széles hatáskörrel végzik, munkájukat. A párt eszmei-politikai irányítással gon­doskodik arról, hogy társadalmunkban érvé­nyesüljenek a szocializmus elv« és építésé­nek céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájá­nak, határozatainak az ott dolgozó kommu­nisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmutatásait követve, folyamatosan napirend­re tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a keletkező ellentmon­dások feloldását, a dolgozó osztályok, réte­gek érdekeinek egyeztetését; a társadalom al­kotó erőit a szocializmus építésének legfon­tosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság megerősítette a pórt felső vezető testületéinek eddigi gyakorlatát, amely hasznosítja a párt sok évtizedes mun­kájának elvi és politikai tapasztalatait. Rá­mutatott, hogy a párt vezető szerepének to­vábbi erősítése, a párt-, az állami és a tár­sadalmi szervek összehangoltabb együttmű­ködése, a magasabb követelményeket támasz­tó feladatok megoldása mindenekelőtt azt ' igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és a munkamódszeréről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzéteszi.' (MTI) JÍMkM.0 1980. november 15», szombat i

Next

/
Thumbnails
Contents