Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-15 / 268. szám
•KOZ ILE ME HIV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. november 13-an Radar Janos elvtársi elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke es titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői. a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozattervezetet. Í a nemzetközi versenyképesség növelésén, a a - termelési szerkezet átalakításával együtt járó • szelektív fejlesztésen alapuljon. A Központi Bizottság áttekintette az V. öt- •vfea terv végrehajtásának helyzetét és meg- .llapította: Népünk céltudatos munkájának köszönhe- oen, a népgazdaság a nehezebb feltételek llenére is fejlődik, a termelés növekszik, ■zerény mértékben, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnek a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várnaiban 18—20, az ipari termelés 21—22. a mezőgazdasági termelés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8—9. a lakosság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kielégítő növekedése miatt, el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. > Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások észszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva, az alábbiakban hagyta jóvá az 1981—1985. évekre szóló, VI. ötéves teíy.Jrányelveit: 1. A VI. ötéves terv fő feladata á társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek a — lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a termelés korszerűsítését, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos .kutatásra és a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül segítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan növekedjék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását "szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozásra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv íőbb előirányzatai a következők legyenek: Növekedés százalékban Nemzeti jövedelem 14—17 Ipari termelés 19—22 Építőipari termelés 11—14 Mezőgazdasági termékek termelése 12—15 Belföldi felhasználás 3— 5 Lakosság összes fogyasztása 7— 9 Egy főre jutó reáljövedelem 6— 7 Kivitel összesen 37—39 Behozatal összesen 18—19 A szocialista szektor beruházásaira 1020— 4040 milliárd forint fordítható. 2. Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a kül- Kereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emelkedjék. Fokozza az exportot,/ szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődje- rck; a gazdaságossá nem tehető «termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell szün- iDrtni A te^nelés bővülése a hatékonyság és Az építési-szerelési tevékenység összetételében igazodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást az építőiparban is javítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12—15 százalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését és az exportárualapok gazdaságos bővítését. A szocialista nagyüzemekben a minőségi, jövedelmezőségi |és takarékossági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság- hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elégítse ki az igényeket. Javítani kell 'az export- és a tranzitszállítás feltételeit. A helyi és város környéki tömegközlekedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. 3. A szocialista szektorban beruházásokra 1020—1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelő ágazatokban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére, kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia, korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Állami nagyberuházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. 4. A VI. ötéves terv céljainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására. s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani. hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakez.dó fiatalok elhelyezkedéserői. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. 5. Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A munkamegosztás fejlettebb formáinak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gázdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a. kooperáció elmélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításiban. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyók alapján szér lesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra. a korszerű termelésszervezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállóságuk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. 6. Az életszínvonal-politika fő célja az elért szint megőrzése, megszilárdítása, az élet- körülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmet a több- gyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három és több gyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülők családi pótlékát, a gyermek- gondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. Az életkörülmények: fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános is- . kólái oktatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal- is biztosítani kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egész- * ségügyi, -oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására. illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakás- gazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket. Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakáskörülményei -javulnak.. . ,,, Továbbra is fontos követelmény a vásárlóerő és az árualapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése elsőrangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -kereskedelem ösztönzésével és támogatásával, érezhetően javítani kell. 7- Az irányítószervek rendszeresen kísérjék figyelemmel a népgazdasági terv teljesítését. idejében gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabályozás ösztönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javítására, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erőforrások jó hasznosítására. gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, váljék jellemzővé .a kezdeményező, a változásokra idejében reagáló vezetési munkamódszer és stílus. Ez a magatartás kapjon politikai támogatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat helyzetéről, munkájáról: jobban be kell vonni őket a tennivalók meghatározásába. Ezzel is elő kell segíteni a kollektívák mozgósítását és összefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdálkodása, bevételi forrásai, a népgazdasági terv és a területfejlesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék gazdasági önállóságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és kö/.ségpolitikai célok valóra váltását szolgáló kezdeményezéseit. 8. A pártszerveknek és -szervezeteknek' a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és teljesítését, a társadalmi aktivitás, a kezdeményezőkészség kibontakozását. A tömegpolitikai munka, a sajtó, a rádió és a televízió, reálisan foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpolitikai célokat. Támogassa a'helyes törekvéseket, lépjen fel a negatív jelenségekkel szemben. mozgósítson a népgazdasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjából hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére, az előzetes elképzeléseket megtárgyalták, véleményezték a budapesti és' a megyei pártbi.zottsagok, valamint a Hazafias Népfront elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége. A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezeteket és -mozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaverseny, a dof- ,gőzök munkamozgalmai, segítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgálja népünk érdekeit. szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva vegyen részt a terv végrehajtásában. II. A Központi Bizottság pártunk munkastílusának megfelelően, időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelményeivel. Ez pártunk több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy történelmi küldetésének betöltéséhez, vezető szerepének hatékony érvényesítéséhez nélkülözhetetlen választott testületéinek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetésszerű működése. A XII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság, első ülésén, 1980 márciusában úgy döntött, hogy a kongresszus határozatából kiindulva, megvizsgálja a párt vezető testületéinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság legutóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határozat nyomán a munkamódszer jó irányba fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a marxizmus—leninizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységében következetesen érvényesülnek a lenini normák. Minden szinten a választott testületek hozzák a döntéseket; a Központi Bizottság a munka irányítását hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei, nagy önállósággal és széles hatáskörrel végzik, munkájukat. A párt eszmei-politikai irányítással gondoskodik arról, hogy társadalmunkban érvényesüljenek a szocializmus elv« és építésének céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájának, határozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmutatásait követve, folyamatosan napirendre tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a keletkező ellentmondások feloldását, a dolgozó osztályok, rétegek érdekeinek egyeztetését; a társadalom alkotó erőit a szocializmus építésének legfontosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság megerősítette a pórt felső vezető testületéinek eddigi gyakorlatát, amely hasznosítja a párt sok évtizedes munkájának elvi és politikai tapasztalatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének további erősítése, a párt-, az állami és a társadalmi szervek összehangoltabb együttműködése, a magasabb követelményeket támasztó feladatok megoldása mindenekelőtt azt ' igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és a munkamódszeréről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzéteszi.' (MTI) JÍMkM.0 1980. november 15», szombat i
