Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-14 / 267. szám
Sazdflsägl egyensúly — fejlesztés Válasz ellentmondó észrevételekre i „Műszaki fejlesztés gyorsan és jól” cím alatt lapunk elmúlt vasárnapi számában jelent meg az a cikk, amelyben a Finomszerelvénygyár- ban szerzett tapasztalatokról számoltunk be. Azóta telefonon és személyes találkozás alkalmával is különböző észrevételeket, ellentmondó véleményeket hallottam. Lépést torta ni a fejlődéssel Jók azok a hűtőgépek, amelyekben a Finomszerel- vénygyár kompresszorai működnek, kényelmesebben és főleg biztonságosabban lehet az autóbuszokra fel- és le- szállni, amióta az ajtókat a Bervában gyártott pneumatikus -hengerekkel nyitják, zárják. A telefonáló nem kételkedett abban, hogy a műszaki fejlesztéssel eredményeket értek el, de szerinte könnyű a Finomszerelvény- gyárban, mert ott sok pénzt kaptak a fejlesztésre. Másnap szóltak a Finomszerel- vénygyárból is, hogy ne csak a 31-es üzembe menjek, nézzem meg, hogy más üzemükben, vagy éppen a fejlesztéseket kivitelező 37-es üzemben is milyen kopott, régi gépekkel dolgoznak. No, nem azért, mintha ezekhez ragaszkodnának; de a Finom- szerelvénygyárnak sincs annyi pénze, hogy a szükséges fejlődéssel lépést tudnának tartani. Kinek van igaza? Aki előbb, vagy utóbb szólt? Nézzük a tényeket! Kutatásokra, kísérletekre, egyszóval a műszaki fejlesztésre szükséges alapot minden vállalatnál az értékesített termék rendeletben meghatározott százaléka szerint képzik. Annyiban igaza van az élőbb szólónak, hogy a Fi- nomszerelvénygyár több terméket értékesít mint a kisebb gyárak, tehát több műszaki fejlesztési alapot képezhet. Nem is csak a pénzen, sokkal inkább a müBarta Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével tegnap, november 13-án ülést tartott Egerben, a megyei párt- bizottság mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság. Az ülésen elsőként a meKerámiaüzem, betonelem- gyár, autójavító műhely — jelenleg már 25—30 féle komplett kisüzemből áll a szövetkezeti ipar exportkínálata. Teljes üzemet először a hatvanas években exportáltak, azóta a választék jelentősen bővült. Egyre növekszik ugyanis, elsősorban a fejlődő országok igénye a gyorsan termelésbe állítható, termelékeny, s viszonylag nem bonyolult technikaitechnológiai követelményeket kívánó termelőegységek iránt. Az V. ötéves tervidőszak kezdete óta az Interag Rt. közreműködésével mintegy négymillió dollár értékű komplett kisüzemet exportált a Prizma Tervező és Fővállalkozó Szövetkezet, a Budapesti Építőanyag-ipari Szövetkezet és a Tecnocoop Szövetkezeti Közös Vállalat, főként Tanzánia, Dél-Temen és Nigéria számára. Az afrikai országokban 13 ilyen „magyar kisüzem” működik már, de ezenkívül a szövetkezetek szakmunkástanuló intézeteket is „szállított?1'” szakiak és a munkások szaktudásán, akaratán múlik a műszaki fejlesztés sikere. A Finomszerelvénygyár olyan jó kollektívával rendelkezik, hogy sokkal előbbre tarthatnának, De más^ baj! Automatizálni, korszerű, új gépeket gyártani vagy vásárolni csak beruházási keretből, külön fejlesztési alapból lehet. Ezt az értékcsökkenési leírásból és az adó befizetése után maradó vállalati nyereségből teremthetik elő. Ez pedig — különösen az idei korlátozó intézkedések után — nem elegendő a Finomsze- relvénygyárban sem, tehát igaza van annak is, aki innen szólt. Korlátozás és lehetőség Adjanak több pénzt a fejlesztésre, akkor jobbat és olcsóbban lehet termelni. Könnyű lenne ezt mondani, de annál nehezebb megvalósítani. A szabályozók módosításával az állami vezetés miért korlátozza a beruházásokat? Egyrészt azért, mert a világgazdaság nyomasztó hatása nem tesz lehetővé gyorsabb ütemű fejlesztést. Most nem a beruházások fénykorát, hanem a gazdasági egyensúly megteremtésének küzdelmes éveit éljük. Másrészt a vállalatok nyereségének a korábbinál valamelyest nagyobb hányadát kénytelen az állam elvonni, hogy a tervezett béremeléseket, a közegészségügy, a gyermekellátás, a szociális intézkedések, a lakásépítések költségeit előteremthessék. Egyszóval a vállalat, az ország gazdasági fejlesztése ügyében felelősséggel csak úgy lehet dönteni, ha az egyensúly és az életszínvonal követelményeit is figyelembe veszik. fc/., előbbi következtetés után Sokan azt' m'öndhafják', hogy a kör bezárult, a nyolcvanas évek elején nincs lehetőség a gépek, a termelés gye gazdaságának ez éves munkájáról, valamint a jövő év és a hatodik ötéves terv fő célkitűzéseiről készült jelentést vitatták meg. Ezután — a megyei NEB felmérése alapján — a munkaerő-gazdálkodás helyzetét elemezték a szakemberek. A kisüzemek komplett exportjához a tervezésen és a gépek szállításán kívül a szakemberek, munkások kiképzése, az üzemeltetéshez szükséges ismeretek átadása is. hozzátartozik. A Miskolci Vasipari Szövetkezet például, mely elsősorban fémtömegcikk-üzemet exportált, az OKISZ anyagi támogatásával referencia- üzemet létesít azzal a céllal, hogy míg a megrendelő országban felépítik és felszerelik a termelőberendezéseket, addig a munkások hazánkban sajátíthassák el a szakmai ismereteket. Jelenleg mintegy hárommillió dollár értékű különböző komplett kisüzemek exportjáról folynak tárgyalások, melyekbe az Inter- agon kívül bekapcsolódott a Technoimpex és a Chemol- impex Külkereskedelmi Vállalat is. Ennek alapján a jövőben várhatóan egyebek közt 'szappangyártó és galvanizáló üzemeket is exportál a hazai szövetkezeti ipar. (MTI) korszerűsítésére. De a mi terveink és feladataink nem rövid időszakra, hanem hosz- szabb távra szólnak. A gazdasági életben nem lehet egy, vagy két tényezőt — még a legfontosabbat sem — a többiek közül kiragadni, egyik feladatot nem lehet a másik teljes mellőzésével megoldani. Az országgyűlés legutóbbi vitájából, valamint a VI. ötéves tervjavaslat véleményezésére fejkért országos szervek állásfoglalásából kitűnik, hogy az egyensúly helyreállítása nem korlátozhatja a gazdasági fejlesztés létfontosságú feladatainak megvalósítását, mert ez a nemzetközi fejlődés élvonalától való lemaradásunkat tovább növelné. Köztudomású. hogy a gazdasági egyensúly helyreállítására hosz- szabb időszak alatt törekszünk. Közben lemondhatunk-e a minőség javításáról, mellőzhetjük-e a gazdálkodás optimális megszervezését, a gépek és a berendezések korszerűsítését? Nem, mert mindez feltétele a gazdasági egyensúly helyreállításának. Nemcsak maguknak, az országnak is A következő években milyen lehetőség nyílik a Finomszerei vénygyárban? A gyors és eredményes műszaki fejlesztéssel, a termelés és az értékesítés eddigi ered- • ményeivel bizonyították, hogy a fokozott igényeknek is meg tudnak felelni. Pneumatikus hengereik alkalmasak arra. hogy ezekkel nemcsak a Finomszerelvénygyár, hanem az ország gépipara berendezéseinek jelentős részét korszerűsítsék, automatizálják. Mindez gyorsabban és olcsóbban megoldható. mintha külföldről szereznének be új gépeket. A pneumatika gyártása és alkalmazása tekintetében a Finomszerelvénygyárat országos koordinátornak jelölték ki. Ügy gondolom, ez lehetőséget és jogot ad a vállalatnak arra. hogy a progresszív technika meghonosításának útjában álló akadályok elhárításához: nagyobb fejlesztési alap képzésére, hitelek felvételére az országos szervek engedélyét kérjék. Fazekas László — A közhiedelem szerint a méhésznek nem kell félnie a méhektől. önt csípték már meg a méhei ? — Számtalanszor — mosolyod ik el Vadas Elemér, az egri áfész, méhész-szakcsoportjának vezetője. — Illetve meg nem csíptek. A méh nem csíp, szúr és a vele foglalkozót sem kíméli. De mi már immunisak vagyunk — észre sem vesszük. A méhmét’get egyébként sok országban gyógyszerként használják, reuma ellen. — Mióta méhészikedik? •— Harminc éve kezdtem. Ez az év, az 1950-es mindent eldöntött az életemben. Ekkor nősültem meg, ekkor kezdtem az Egri Közútépítő Vállalatnál dolgozni és — méhészkedni. Először csak kíváncsiságból vettem a méhcsaládot, aztán egyre nagyobb érdeklődéssel és szenvedéllyel folytattam a méhészkedést. Szakkönyveket böngésztem, tanfolyamon vettem részt. Szürke irodai munkám legjobb kiegészítőjét. találtam meg \a méhek körében. Lassan megismertem őket. a szó szoros értelmében saját bőrömön tanultam meg a méhészfortélyokat. Ma már 70 családdal foglalkozom és Eredmények, tervek megyénk gazdaságában Ülést tartott a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság Kisüzemek exportra Házi pályázat Hevesen Futók, párnák, hímzések, rozmaringos száda (Fotó: Perl Márton) Kell-e korszerűsíteni a szépet? — ez a kérdés tulajdonképpen már régen eldőlt a Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet számára: igen. kell és le- hét. .Természetesen nem arról van szó, mintha a szövetkezet termékei elavultak, vagy az évek múlásával háttérbe szorultak volna. Sok szép siker, néha utolsósorban pedig a termékeik iránt állandóan megnyilvánuló kereslet igazolja: nem kopott meg a „régi dicsőség", a HISZ emblémájával ellátott futók, függönyök, blúzok, szőttesek — ma is nagyon keresettek, belföldön és külföldön egyaránt, A piacon betöltött szép helyet azonban talán köny- nyebb volt megszerezni, mint megtartani. Éppen ezért olyan fontos a szakmával és a vevőkkel való állandó kapcsolattartás, amit a hevesiek nem is mulasztanak el, és melynek jegyében legutóbb is házi pályázatot hirdettek — termékszerkezetük korszerűsítése. — Nagyon készültek rá a lányok és az asszonyok — mondta Báder Miklósáé, a szövetkezet elnöke, amikor az eredményről érdeklődtünk. — Az alapvető cél mellett ugyanis, hogy a kereskedelem megváltozott igényével összhangban legyünk, hogy bővítsük választékunkat — nem utolsósorban arról is szó van, hogy zsűrizett termékeink eddigi aránya sem romolhat. Ellenkezőleg. lehetőség szerint javítani kell ezt az arányt. A szükség — mint sok más esetben, úgy a háziipari szövetkezetnél — egyben lehetőséget is jelent. Lehetőséget az itt dolgozó lányok és asszonyok számára. Lehetőséget, hogy megmutassák egymásnak és saját maguknak, továbbá természetesen a zsüririek, s végső soron a vevőknek, hogy mire képesek. Ehhez elsősorban a piac igényével kell tisztában lenni. — Erről folyamatosan szerezzük az információkat — mondta a HISZ fiatal elnöke —, és ezeket szintén folyamatosan továbbítottuk alkotó közösségeinkhez. Így lényegében ezen a mostani pályázaton is közvetetten' a vevőink igénye adta meg az alaphangot a munkához. Mielőtt ezekről részletesebben is szólnék, hadd említsem meg — anélkül, hog^ túlzottan szakmai lennék —. hogy pályázatunkban sajátos feladatot jelentett a mechanikai egység termékskálá- jának bővítése. Vezetőségünk felhívása meghallgatásra talált: szocialista brigádok és egyéni alkotók csatlakoztak a pályázati felhíváshoz, és mechanikai gépekre gazdaságosan gyártható. szép termékeket mintáztak be. •A Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet házi pályázatára összesen 1Ö0 termék érkezett: szőttesek, varrottak és kézimunkák, A tekintélyes zsűri — melyben a Népi Iparművészeti Tanács négy tagja mellett a HISZÖV népművészeti osztályának munkatársa ,és Tompa Béláné, a népművészet mestere, a HISZ nyugdíjas elnöke is helyet foglat — szigorúnak, de igazságosnak bizonyult. Ezt mutatja, hogy végső értékelésében a kiállítás formájában bemutatott pályázati . anyagdk kifogástalanul előkészítettnak, nívósnak, a mai igényeket jól követő, magas szintű alkotómunkának minősítette. Ezen belül külön is kimagaslónak értékelte á szádajellegű termékeket, amelyek mintázatukban és színhatásukban egyaránt sok újat vonultattak fel. leginkább tkövetik a mai lakáskultúra követelményeit. Legmagasabb minősítést ebben a termékcsoportban Magyar Istvánná népi iparművész ért el: rozmaringos szádá ja egyértelműen nagy elismerésre késztette a zsü- ritj. — Szép sikert arattak a fehéráruink is — kezdett a részletezéshez Báder Mik- lósné. — Ebbe a termék- csoportba pamut- és lenle- rítok, garnitúrák, futók és párnák tartoznak. Ez annál is nagyobb öröm számunkra, mert ezek sikeresen bővítik korábbi szerényebb garnitúra választékunkat. Hasonlóképpen elismerően nyilatkozott az értékelő bizottság a szettekről és nép- művészeti törülközőkről, valamint az ízléses mintázatú párnákról és 'futókról. A cikkcsoport kiemelkedő alkotása Fülöp Pálné népi iparművészt dicséri, akinek pályázati anyagát a mai népi iparművészetet jellemző finomság és példás egyszerűség hatotta át. Mindemellett az is bebizonyosodott a pályázati anyag alapján, hogy a pályázók számára a fehéráru-pategória volt a legkedveltebb, amit a díjakon túl, a zsűri nyolc munkajutalommal ismert el. Erről szólva jelen tudósítás készítői nem hallgathatják el, milyen kellemes feladat volt számukra a munkájukhoz való anyag- gyűjtés. Ennek során nemcsak megtekintették a pályázati munkákból készült teljes kiállítást, de bizonyos tekintetben bepillantást nyerhettek e valóban nagyon szép termékek kulisz- szatitkaiba is, néhány csinos ifjú hölgy pedig arra vállalkozott, hogy alkalmi manekenként mutassa be a szép blúzok egész sorozatát — kell-e mondani, hogy szívesen időztünk volna napestig. ..? Befejezésül — ismételten komolyra fordítva a szót és azért a blúzoknál is megmaradva (ezt a csábos terméket szaknyelven a var- rottáru-kategóriába sorolják) — az yörzse nevezetű blúz kapta. Alkotópárosa Bárdos Sándcrrné és Vadász Lajos- né, a népművészet mestere, illetve népi iparművész. A mátrai hímzésvilágot a hímzés kategóriában a bo- donyi Kovács Jánosné jelenítette meg hímzett lenfu- tójával és nagy sikert aratott az ugyancsak bodonyi Kovács Ferencné népi iparművész nehézszőttes bodonyi garnitúrájával. Minderről — és természetesen sok további részletről — alapos szakmai vita után — nagy elismeréssel nyilatkozott a tekintélyes zsűri, és enpek megfelel ően számos díjat és jutalmat osztott ki. A sok dicséret és elismerés hallatára el is határozták a hevesiek, hogy a jövőben rendszeresen rendeznek pályázatot a termékszerkezet ' korszerűsítésére. Hiába: asszonyokról és lányokról van szó akik nemcsak mesterei a szépnek, de azt is nagyon szeretik, ha munkájukról — róluk mondanak mások szépet. B. Kun Tibor-------------------- , A természet szorgosai A méhész évente felnevelek 400-500 méhanyát is. — Királynőt? — Ez a megnevezés félrevezető. A méhanya egy szezonban naponta háromnégyezer petét rak le, tehát nemigen lehet ■ királynőnek nevezni. Az azonban igaz, hogy felnevelésük királynőkhöz méltó gondoskodást, a legnagyobb szakértelmet és türelmet igénylő foglalatosság. . —A méhészek köztudottan sokat utaznak, vándorolnak. Merre já.rt méheivel? — Baja környékén, Kecelem ,de legjobban kedvelem a Hajdúság akácosait, és g nógrádi erdőket. Idén Füzesabony környékén kezdtem, Parádsasváron folytattam, majd , Andornaktglyán fejeztem beya szezont. — Most pihennek a méhek? — ök igen, de a méhész sohasem. Télen új kereteket készít, javítja a régieket: akad .dolga bőven. Nem unatkozik. Ha jön a tavasz, .kinyílik az idő, kezdődik minden elölről... — Nem fárasztó ez? Nyáron az utazás, télen az esz. közök javítása... — Egyáltalán nem. Mindenért kárpótolja a méhészt a nyíló akácosok illata, a, csend és a nyugalom. — Milyen tulajdonsága a legfontosabb a méhésznek? — A kiegyensúlyozottsága. Aki méhekkel foglalkozik, az nem kapkodhat, mert akkor vége,, jobb, ha abba is hagyja. Költséges hobbi, könnyen ráfizethet, aki ráadja a fejét. Egy család ára 1500 forint, a kaptáraké pedig egyenként, ezer forint. — Szó esett már a méh- méregről. Sikerült-e valakit a családjában beoltania a méhek szeretetével? — A fiamat és a vömet is érdeklik a .méhek, de ők soha nem lesznek igazi méhészek. Talán majd a négy fiúunokám. Ök szeretni fogják a természet szorgosait. Az Eger és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 63 millió forintos áruforgalmi tervéből kilencmillió forinttal veszi ki részét a méhészek szakcsoportja. A 344 méhész eredményes munkáját bizonyítja, hogy idén a tervezett 26 vagon méz helyett hat vagonnal többet értékesíthetnek. A méz nagyobb része határainkon túlra. a nyugati és az arab országok fogyasztóinak asztalára kerül. Szilágyi Andor
