Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-11 / 264. szám
1 megváltozott feltételek között Miért fontos a melléküzemág. Sokan vitáznak arról, hogy szükség van-e a mezőgazda- sági nagyüzemekben melléküzemági tevékenységre, vagy sem. Nos, a hetvenes évtized bebizonyította, hogy igenis szükség van rá, hiszen a jövedelem egyik forrása! Még inkább szükség lesz a 80-as évtizedben, főleg a mezőgazdasági termelést jól kiegészítő, a termelési szerkezetbe jól beépíthető melléktevékenységre. Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata aláhúzza, hogy „támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, szövetkezeteknek nép- gazdasági szempontból is hasznos kiegészítő tevékenységét. . Jó példa a járásban Heves megye termelőszövetkezetei az ország más' részein tevékenykedő gazdaságokhoz hasonlóan a mező- gazdaság mellett főleg ipari, építőipari, élelmiszeripari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel foglalkoznak. Ezek társadalmi igényeket biztosítanak és a termeléspolitikával összhangban fejlődnek. A közös gazdaságok egy része a melléküzemágak árbevétele és nyeresége nélkül nem tudná megvalósítani évről évre a bővített újratermelést. A kiegészítő tevékenységek, üzemi szerepét jól érzékelteti, hogy a szövetkezetek árbevételének csaknem 35 százalékát adják. Az idén év végéig ez várhatóan eléri majd a 37 százalékot. Mindez legmagasabb az egri, a legalacsonyabb pedig a füzesabonyi járás szövetkezeteinek gazdálkodásában. Nyolc nagyüzemben: Istenmezején, Mátraderecskén, Bátorban, Felsőtárkányban, Mátrabaltán, Tarnaleleszen, Nagyrédén és Tarnamérán a kiegészítő tevékenységből való részesedés eléri a 60 százalékot. Legnagyobb a nagy- rédei és a tarnamérai termelőszövetkezetben, ahol 130— 150 milliós bevételt jelent évente. Az ország szövetkezeteiben 1978-ban 130 ezren végeztek munkát a melléküzemágakban. Heves megyében a szövetkezetek összlétszámúnak 16—18 százaléka folytat ilyen irányú tevékenységet. Ezek nagy része betanított,- vagy pedig segédmunkás. Nagyobb szerepet kap az élelmiszeripar A kiegészítő üzemágak fejlesztését indokolja, hogy Heves megyében a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó nagyüzemek előrehaladását hosszabb távon is ezek ésszerű hasznosítása biztosítja! Jó példa erre az egri járás néhány gazdasága, ahol a pénzügyi biztonságot éppen a mkllék- üzemági tevékenységből származó árbevétel, illetve nyereség adta. Amint a Heves megyei TESZÖV elnöksége javasolja, a következő években a melléküzemágak elhelyezésére, illetve összetételének megváltoztatására lesz szükség. A VI. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően csökkentik az építőipari, illetve kereskedelmi szolgáltató tevékenységet, és helyettük inkább az ipari, illetve élelmiszeripari fejlesztéseket végzik. Különösen ez utóbbi fontos, mivel jól kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. Az élelmiszeripari ágazat bevétele a közös gazdaságokban jelenleg 312 millió forint. A Heves megyei szövetkezeteknek azonban csupán 40 százaléka foglalkozik ezzel a fontos kiegészítő tevékenységgel. A legjelentősebb ezek közül is 128 milliós évi árbevételével a nagy- rédei Szőlöskert Termelőszövetkezet, ahol eredményesen bontakozott ki a borászati valamint a zöldségek és gyümölcsök mélyhűtése. Más élelmiszeripari ágak, mint a húsipari, vagy a sütőipari tevékenység fokozása a helyi áruellátást, a választékot javíthatja! Heves megye történelmi borvidékein a, szőlősterület növelése maga után vonja a borászat fejlesztését. Különösen a szőlőfeldolgozás, a tárolóterek bővítése és a palackozás vár további fejlesztésre. Előnyben a fafeldolgozás Heves megyében 49 termelőszövetkezet foglalkozik egyéb ipari, tevékenységgel, amely évente 366 millió forint bevételt jelent. Az építőipari munkákhoz megyénkben bőségesen áll rendelkezésre kő, kavics és homok is. Különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben fontos helyet foglal el a fakitermelés és -feldolgozás, amelyből még korántsem használták ki a lehetőségeket. Ennek fejlesztése a hatodik ötéves tervben inkább előtérbe kerül, melyet különösen jól szolgál a pétervásári és a bodonyi termelőszövetkezet által megalakított faipari társulás. Megyénk termelőszövetkezetei közül néhány foglalkozik fém- és műanyagipari munkákkal, illetve elektromos szereléssel is. Ezek továbbfejlesztését főleg a füzesabonyi járás gazdaságaiban szorgalmazzák. Jó kezdeményezés az átányi szövetkezetben folytatott seprű- készítés, valamint a néhány helyen létrehozott varrodák működtetése is. A melléküzemágak közül fontos helyet foglal el a szállítás is. miután ennek árbevétele évente 184 millió forint. Ebben élen jár az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet, melynek fenntartása a következő öt évben is megmarad. A szövetkezetek a háztáji gazdaságokból származó termékeket rendszeresen felvásárolják, ami évente 670 millió forintot jelent. A hatodik ötéves tervben ez várhatóan tovább növekszik majd! Csak a megyén belül A területi szövetség a jövőben nem támogatja a Heves megyétől távol eső szövetkezeti melléküzemágak működését, csak azokat, amelyek a megyén belüliek és a jogszabályoknak megfelelően tevékenykednek. Annak ellenére, hogy ebben az évben életbe lépett közgazdasági szabályozórendszer szigorította a melléküzem- ágak tevékenységét azzal, hogy nyereségük jelentősen csökkent, a jövőben is fennmaradnak. A kiegészítő tevékenység ésszerű fenntartása és a lehetőségek megfelelő kihasználása ugyanis a 80-as években még inkább fontos termeléspolitikai célkitűzés lesz. Ezért a megváltozott köz- gazdasági környezethez kell, hogy igazítsák melléküzem- ági tevékenységüket a szövetkezetek úgy. hogy azok gazdaságosan működjenek és jövedelmezőséget biztosítsanak! Ennek megfelelően kerülnek előtérbe a faipari és az élelmiszeripari fejlesztések. Így várható, hogy fokozatosan megvalósítják a nagyüzemek az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozatát, amely a melléküzemágak kibontakozását irányozza elő. Meiltus/. Károly Egy „megszállott” újító Hol a megbecsülés, a siker? Nincs is talán hazánkban olyan üzem, vállalat. vagy gyár, ahol nap mint nap ne törné valaki a fejét egy új megoldáson, könnyebb és eredményesebb technológián, valamiféle egyszerűsítésen: közismert nevén újításon. Ám ezeknek nz életrevaló ötleteknek, találmányoknak a sorsa sokszor bizony a homályba vész. Mondhatnánk. körülbelül úgy, mint a diplomamunkák sora, melyek közül nem egy és nem kettő valamelyik egyetem könyvtárában vagy irattárában porosodik. ★ Ha a hasonlat nem is a legpontosabb, azért az újításokra a legtöbb esetben sokkal nagyobb szükség van a mindennapi munka során, mint egy disszertációra. S vajon így is becsülik meg? Kap-e támogatást az a lelkes, ötletekkel teli dolgozó, aki szabad idejét. sokszor még pénzét is. föláldozva a közösségért, a jobb és hatékonyabb munkáért fáradozik?' A gyakorlat bizony ennek az ellenkezőjét példázza gyakran, jóllehet mind a társadalmi, erkölcsi, mind az anyagi elismerés ,,kéznél van”. jülBákor Boskó Jánossal találkoztam. nyugodt, kimért beszédéből, szakszerű előadásából. egy-egy műszaki problémát érintően, vagy egyszerűen csak megérzésből, de rögtön tudtam, hogy ő egy megszállott újító. Nem a pénzért, a megbecsülésért loholva töri a fejét mindig valami újon. Talán azért csupán, hogy megmutassa, mire képes. Ügymond a kurázsiért. ★ Magáról pem is szívesen beszel. Rögtön belekezd az épp legújabb elképzelésébe, ami — reméljük nem kiabáljuk el — a szabadalmaztatás előtt áll. Műszak után vagyunk, az aerosolüzem már csöndes. A gépek leálltak. — Csak sikerüljön a jövő héten a próbagyártás — mondja a fiatalember. — Arról van szó. hogy aerosol- palackokat sehol a világon nem csinálnak olyan — mechanikus — eljárással, amint azt kiterveltem. így még tnrmamintákat is készíthetünk a palackokra. Boskó János esztergályosként kezdte. Itt a Fémművek siroki avarában szabadult fel. Már az édesapja is liszkói munkás volt. s a fiú sarát bevallása szerint, tőle örökölte az újító hajlamot. a problémaérzékenységet — a műszaki vért. Több mint tizenöt éve dolgozik az üzemben, s most művezető. — A brigádmunkában a Dolgozz Hibátlanul akció keretében mintegy harminc ki- sebb-nagyobb javaslatot, újítást nyújtottunk be közösen. Ha van vajami ötletem. nem rejtem véka alá. Még munkatársaimnak is .,adok” belőle. Sok barátom is segít aztán, ha új elképzelést kell megvalósítani. Szerszámokat készítenek, esztergálnak. köszörülnek, mikor mi szükséges. De hót tőlük sem kívánhatom meg. hogy fusizzanak, vagy munkaidőn kívül az én hobbimnak éljenek. így hát, mint ez a szabadalmam is: sokba kerül egy-egy elképzelés. Egv.- üveg bor ennek, csokoládé az asszonynak, elintézni valamit a másiknak. Az újítások soha. semmit nem is kamatoztak. ★ Az a tapasztalat, s ez így is van a Fémművekben is. kár volna tagadni, hogy az emberek általában idegenkednek az újtól. Legalábbis legelőször. Jobb a megszokott gépen, a begyakorlott mozdulatokkal dolgozni, mint megtanulni egv újabb fogóst, vagy elméletet. Az újonnan Szüret Villányban Az ország egyik leghíresebb borvidékén, Villányban is szüretelnek. Képünk a Viliány- kövesdi műemlék pincesoron készült. (MTI. fotó — Bisztray Károly felv. — KS) Ecsédiek az építők között Dolgozik a Zsana—2-es Bizonyára emlékeznek még az olvasók a zsanai gázkitörésre, a heteken át tartó megfeszített küzdelemre, ahogyan a 200 atmoszféra nyomással kitört őrjöngő kutat megfékezték. A Köolaj- feltáró Vállalat dolgozói azóta rendet teremtettek a kitörés helyén, zár került a hírhedt kettes kútra, szabályozták, termelésre alkalmassá tették. Lefojtva, a nyomást felére csökkentve már a vezetékbe lehet engedni az értékes energiahordozót. Vállalkozó, gyors munkára A zsanai gázmezőn több kutat is üzembe lehet állítani, s tudva azt, milyen nagy szükség van ma a hazai olajra. gázra, lehetőleg minél gyorsabban kell a munkát elvégezni. Az olajkutatók eredetileg december közepére tudták csak vállalni a Zsa- na—2-es befogását a termelésbe, ám az igény az volt, hogy lehetőleg már a fűtési szezon kezdetén dolgozzék ez a kút. Ekkor jelentkezett a Mátraalji Szénbányák Ec^é- di Külfejtéses Üzeme. A csőfektető üzemrész, amely az egész országban dolgozik a nehézipar nagyberuházásain. nem sokkal előbb éppen kezdő munkások azonban hamarabb megszokják az újat is. Meg aztán ott egy másik dolog is: a féltékenység, az irigység. Mert ami nem sikerül az egyiknek, miért is sikerülne a másiknak? A legenda is hamar megszülethet: hogy ez vagy az az újító ki tudja hánv százezret vett föl a cégtől. Pedig nem így van. Az igazáért valóban meg kell harcolnia egy újítónak. ★ Egy fájó pontja a művezetőnek is akad. Nem volt éppen akkor bent. amikor az egyik lakatos beadta DH- javaslatba az ő újítását. Fel- lebezett. De már hiába. Ilven is előfordul, persze nem ez a gyakorlat, hiszen manapság, amikor annyit beszélünk anyag- és energia- takarékosságfól. import- megtakarításról. gazdaságos és ésszerű üzemeltetésről. akkor valóban sokkal több figyelmet érdemelnének meg az ötletteli újítók. Hiszen ők nem elsősorban magukért. az újítási pénzért hozakodnak elő terveikkel, hanem magáért a gyárért. így van ez a Fémművekben is. Boskó János csak egv a több száz újító közül, aki nap mint nap töri a fejét ésszerűbb megoldásokon, műszaki problémákon. És a gazdaságosság, a siker mindenképpen őket igazolja ... Józsa Péter Zsana körzetében dolgozott.- s vállalkozott erre a gyors munkára is. Június 23-án kezdték el a vezeték építését 15 kilométeres szakaszon a zsanai kutak és a szanki gázüzem között. Három cső egymás mellett széles árokban. így elmondva sokkal egyszerűbbnek hangzik, mint amilyen valójában volt ez a munka. A lényeg: november 15-re vállalták, s október végén már termelt a Zsana—2 is, folyamatosan áramlik a gáz a szanki üzembe. Nem ez volt a legnehezebb A csővezeték-építőket nem könnyű együtt találni, hiszen vagy az ország távoli vidékein dolgoznak, vagy dekádsztinetben, a pihenőnapokon az otthoni munkájukkal vannak elfoglalva. — A következő munkaszakaszban már egy újabb, az üzem történetében a legnagyobb munkánkat kezdjük el — fogadott Menczel Sándor, az ecsédi üzem vezetője. — Négyszáz milliméteres gázvezetéket építünk Kisújszállás és Leninváros között Kenderes határában. 1982 szeptemberéig tart ez a munka, 350 milliós beruházás. A zsanai csővezetékhez , már csak néhányan mennek vissza tereprendezésre a befejező tennivalók elvégzésére. A zsanai 15 kilométer nem is tűnik az új mellett olyan nagy feladatnak, ám az ilyen nagynyomású berendezéseket fölszerelni egyáltalán nem veszélytelen feladat. Hasonló munkán éppen a csőfektetők fő-építésvezetője szenvedett halálos balesetet egy próbaüzemnél. Erre is bizonyára emlékeznek még az újságolvasók. Az új főépítésvezető Vágó István. aki egyébként három évtizedes törzsgárda-tagságáért éppen a napokban az Ecsé- den rendezett ünnepségen kapta meg a vállalat emblémájával díszített aranygyűrűt. Bódi János termelési főmérnök. a csőfektetők műszaki irányítója, sokat járt Zsanán az utóbbi hónapokban. — Talán nehezen hihető, de én annak a bizonyos gázkitörésnek csak a közelébe jutottam el. annyi gondunk volt a csatlakozó berendezésekkel. A három cső amit nekünk a kúthoz 'Tellett kötni. különböző átmérőjű Ez jelentett valamelyest bonyolultabb műszaki feladatot, meg a szokatlanul széles árok, amit ehhez ki kellett ásnunk. No és a határidő. Ilyen gyorsan még nem dolgoztunk: úgy szerveztük a munkát hogv a dekádszüne- tekben harminctagú csoport az ecsédi központból vonult ki. s a hegesztést fölya- matosan tudtuk végezni. Csúcson a hegesztők Akik ilyen építkezéseken dolgoznak, gyakran vannak távol a családjuktól; s bizony pénzzel sem lehet ma már megváltani a nehéz munka- körülményeket. Az élet kényszere is, hogy azok, vállalkoznak e vádormunkára, szinte mindannyian univerzális szakemberek, leszámítva persze az itt is nélkülözhetetlen segédmunkaerőt. A gépkocsivezetők például mindenféle erőgépre, járműre szóló jogosítvánnyal rendelkeznek, s külön vizsgájuk van a darukezelőknek is az erőgépek vezetéséhez. A csúcson talán mégis a hegesztők vannak: minősítéseikkel az országban is az élmezőnyhöz tartoznak. Némelyik hegesztő például markológépet, rakodógépet is tud vezetni, kiszolgálja magát. S most néhány bűvös jel: EC—2B. COC—2B. Ezek a minősítés különböző fokozatai, a laikusnak ebből csak annyi a lényeg, hogy a hegesztők munkáját radiográf~ fal ellenőrzik, mindenki garanciát vállal a sajátjáért. Egyébként bármilyen minősítéshez legalább két év gyakorlat szükséges, s az ecsédiek mindannyian minősített hegesztők. Nézzünk néhányat közülük. Szabó Béla személyzeti vezető, aki a továbbképzésekért is felelős, a minőségi prémiumot jelentő versenyről tájékoztatott: ha a hegesztések tíz százalékán valami hibát talál a röntgen, az már kizáró ok mindenféle versenyből, sőt öt százalék fölött már büntető levonásokkal kell számolni, A prémium akkor jön, ha a hibás munka az egy százalékot sem éri el! Bénus Ferenc hegesztő neve mellett ez áll: 0,17. Pontosan 6430 centiméternyi általa készített hegesztést vizsgáltak meg, s összesen 11 centiméterben találtak hibát. Vagy a gyöngyösi Tornai János, aki nemrég szerelt le a katonaságtól, s vállalta ezt a szolgálatot: 79 vizsgált varrat 79 tökéletes munka! Nulla hibaszázalék. A fiatal hegesztő albérletben lakik, már épül az új lakása Gyöngyösön. Ahhoz is kell az itteni, jó munka után járó magas kereset. ~ic Ők voltak azok akik társaikkal a zsanai kút gyors munkába állításán dolgoztak Csaknem egy hónappal rövidítették le a vállalt határidőt, s a munka, amit végeztek, nem szorult hiánypótlásra. Ezekben a napokban már az ország más részébe utaztak. Nem könnyű a munkájuk. az életük. A brigád zöme. a szakemberek túlnyomó többsége mégis így, az örökös utazással, vándormunkával érte el a törzsgárda- kort. Ilckcli Sándor
