Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-10 / 263. szám

A beszámoló taggyűlések előkészítéséért Felhők az „ATI" fölött Avagy: gépjárművezető-képzés hatvani módra AZ ELMÚLT — csaknem egy — évtized alatt az éves beszámoló taggyűlések egyre inkább a pártélet szerves ré­szeivé váltak. E fórumok szerepének növekedését jel­zi. hogy ma már a vezetősé­gek beszámoltatásán és a kö­vetkező évi feladatok meg­határozásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott aktív politikai esz­mecserének kiemelkedő je­lentőségű eseményei. Mind­ezek azt jelentik, hogy az irányító pártszervek és alap­szervezeti vezetőségek jó alapról, mintegy tíz év ta­pasztalatainak birtokában kezdhetik meg felkészülésü­ket a — KB Titkársága 1979. szeptember 22-i határozata alapján — november 15. és december 15-e között meg­tartandó éves beszámoló tag­gyűlésekre. Az előző évek gyakorlatá­tól eltérő — korábbi — idő­ponttal is alapvetően azt kí­vántuk biztosítani, hogy to­vább emelkedjék a taggyű­lések előkészítésének és le­bonyolításának tartalmi szín­vonala és a párttagság is cselekvő részese legyen en­nek a munkának azáltal, hogy az alapszervezetek a korábbinál érdemibb módón tudnak foglalkozni egyrészt a párt- és ezen belül szer­vezeti élet legfontosabb kér­déseivel. másrészt pedig a kővetkező időszak legfonto­sabb feladataival. A beszámoló taggyűlések politikai tartalmát elsősor­ban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kong­resszus határozatainak a megismertetése, értelmezése és végrehajtása érdekében folytattak. Tehát a vezetősé­geknek elsősorban arról kell beszámolniuk, hogy hogyan sikerült a párttagságot és a pártonkívülieket a kongresz- szusi határozatok megvalósí­tásáért mozgósítani, illetve jobb munkára serkenteni, és melyek azok a feladatok, amelyeket e cél érdekében a következő időszakra meg kívánnak határozni. A pártvezetőségek beszá­molója az alapszervezet jel­legének megfelelően kiemel­ten foglalkozzék: az 1980. évi gazdasági munka főbb ta­pasztalataival. Ezen belül értékelje a termékszerkezet átalakítására, az importtal való takarékosságra, a gaz­daságos exportra és a haté­konyság növelésére, a minő­ség és a munkafegyelem ja­vítására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelít­ve. hogy milyen szervező, se­gítő és ellenőrző tevékenysé­get folytatott ezeken a nap­jainkban egyre fontosabb területeken a pártszervezet. Értékelje a párttagság ide­ológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók körében végzett agitációs és propagandamunka tapaszta­latait. Elemezze a tömegszer­vezetekben és tömegmozgal­makban dolgozó kommunis­ták tevékenységét, a párt­irányítás helyzetét, valamint az alapszervezet munkájá­nak hatását a pártonkíviiliek körében. Adjon számot az 1979-es beszámoló-, valamint a kongresszusi irányelveket tárgyaló januári taggyűlése­ken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról, valamint a további tenniva­lókról. Ugyanez vonatkozik az alapszervezet egy részé­nél a tagkönvvcserét meg­előző beszélgetések tapaszta­latainak hasznosítására is. összegezve: a vezetőségek beszámolója szóljon az alap- szervezeti pártélet napjaink­ban aktuális minden fontos kérdésről, tükrözze annak gazdagságát és sokszínűségét, de ugyanakkor ne markoljon sokat, ne akarjon a kong­resszusokat megelőző — öt év munkáját összegző — be­számolóhoz hasonló ..tételes leltárt” készíteni, csak a leg­lényegesebb kérdésekről szól­jon. NAGYON FONTOS, hogy a beszámoló valóban a poli­tikai tevékenység értékelése legye« és reálisan tükrözze a kommunisták munkáját és magatartását, valamint poli­tikai helytállását. Ne feled­kezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tárgyilagos kritika és önkriti­ka jellemzi. Lényeges, hogy ebben az új rendszerben is a taggyű­lések összegezzék az éves munka elmaradt azon ten­nivalóit is, amelyeket a jövő évi feladatok meghatározá­sánál figyelembe kell venni. A beszámoló, vagy a mellé­kelt határozati javaslat egy­értelműén tartalmazza 'té­mánként. konkrétan megha­tározva azokat ' a legfonto­sabb kérdéseket, amelyeket majd az 1981. január—febru­ár havi taggyűléseken elő­terjesztett munkatervben fi­gyelembe kell venni. Az ak­tív vita kibontakoztatása szempontjából lényeges — amennyiben külön határoza­ti javaslat készül —. hogy az közvetlenül a vezetőség be­számolója után kerüljön is­mertetésre. A beszámoló taggyűlések előkészítésének folyamatán — a korábbi évekhez hason­lóan a KB 1977. június 22-i határozatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes párttagokkal folytatott személyes beszél­getésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai — bennük a kongresszusi előkészületek vitái — ismételten és egyér­telműen bizonyították, hogy a párttagság igényli ezeket a beszélgetéseket. Emiatt rend­kívül fontos azok alapos elő­készítése és lelkiismeretes lebonyolítása. A beszélgeté­sek több alapvetően fontos követelménynek kell hogy megfeleljenek. Jelentőségük elsősorban abban van. hogy a pártegység erősítésének nagyon fontos eszközét képe­zik. Egyben alkalmat, lehe­tőséget jelentenek arra, hogy okos szóval, türelemmel, esetenként emberséggel ki­igazítsák azokat a helytelen nézeteket, amelyek ■ a párt­egység — ezen belül elsősor­ban a cselekvési egység út­jában állnak. Szorosan ide kapcsolódik az is, hogy már ezeken a beszélgetéseken is felszínre kerüljenek mind­azok a kérdések, választ vá­ró felvetések, amelyek a párttagságot és a pártonkí- vüli tömegeket foglalkoztat­ják és akár a legkisebb mér­tékben is befolyásolják a párt tömegkapcsolatát. Nap­jainkban ez különösen fon­tos. MAS VONATKOZÁSBAN a beszélgetés egyben nagyon lényeges konzultáció is az egyes párttagokkal arról, hogy hogyan látják a párt- alapszervezet alapvető poli­tikai feladatainak a teljesí­tését. Ahhoz azonban, hogy a beszélgetések minden vonat­kozásban elérjék céljukat, elengedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyílt, őszinte légkörben, valóban emberi közelségben kerülje­nek lebonyolításrár Érezzék az egyes párttagok, hogy a pártalapszervezet aktívan részt kíván vállalni, segíteni akar egyéni gondjaik, nehéz­ségeik megoldásában. Csak­is így érhető el. hogy a párt­tagok felszabadulta^ teljes energiával részt vállaljanak közös társadalmi feladataink végrehajtásában. A személy­re szóló felkészülés elenged­hetetlen része a beszámoló taggyűlésre való felkészülés­nek. de ugyanígy nagy je­lentősége van annak is, hogy pártcsoporton belül is meg­vitassák a legszűkebb párt­kollektíva sajátos gondjait és feladatait. Az elbeszélé­sekre épülve — azok tartal­mát felhasználva, elsősorban a csoport — ezen belül pe­dig az egyes párttagok maga­tartásának, tevékenységének az értékelését végezzék. En­nek során vizsgálják az egyes párttagoknál: a kapott meg­bízatások teljesítését: a köz­életi és társadalmi tevékeny­séget. ezáltal környezetére gyakorolt hatását; a pártpo­litikája melletti nyílt kiállá­sát; a párt normáinak a be­tartását és a munkaterüle­tén való helytállását. Az alapszervezeti vezető­ségek a beszámolók készíté­sénél nagyon sokat meríthet­nek a beszélgetések és a pártesoport-értekezletek ta­pasztalataiból, és ezáltal vál­nak valóban kollektív mun­ka eredményévé a taggyűlés elé kerülő beszámolók. AMINT ISMERETES. 1981­től a pártszervek és pártalap- szervezetek nem készítenek éves gazdaságpolitikai fel­adataikat magába foglaló cselekvési programot. Szük­séges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben mű­ködő alapszervezetek mun­katerveikben dolgozzák ki. A munkaterv készítésénél ve­gyék figyelembe: a beszámo­ló taggyűlések tapasztalata­it; a KB — későbbi — 1980. decemberi határozatát; az irányító pártszervek év végi állásfoglalásait és a gazda­sági egységek 1981. évi ter­vét. Váradi László. az MSZMP KB PTO munkatársa Az utóbbi hónapokban megszaporodtak szerkesztősé­günk hatvani panaszosai. És a levelek, észrevételek javá­nak céltáblája az ATI-ki- rendeltség, az oktatók mun­kája. Nincs pedagógiai ér­zékük. Mások modortalánok, lezserek. Mi lehet ennek az eredménye? Éppencgak si­került KRESZ-vizsgák után bukdácsolás a rutinpályán, a forgalomban. Kilenc közül átmegy kettő. A kritikus megjegyzések az okokra is rámutatnak. Elavultak a módszerek, mondja az egyik kliens. Mintha csupán az ATI kezére-zsebére dolgoz­nának, vezetési gyakorlat közben egyre több a pólóra, aminek a díja 90 forintra emelkedett. Az oktatók ve­gyék észre a hibát, ne a vizsgabiztos, mert akkor már késő, írja T. Jánosné, s még azt is hozzáteszi, hogy a drá­gán vett 54 órából hányat üldögélt a kocsiban, míg a tréner ‘„hivatalos” ügyeit in­tézte. Pedig nagy az érdek­lődés, hónapról hónapra nö­vekszik Hatvanban a sze­mélygépkocsik száma... Nagy a fluktuáció Szoldatics József ez év szeptembere óta vezeti az ATI hatvani kirendeltségét. Az egri iskola éppen az igé­nyek nyomán függetlenítet­te, reá bízva a város környé­ki települések gépjárműveze­tő-képzésének szervezését, ügyvitelét is. Mikor leülünk beszélgetni, nem lepődik meg a felhozott panaszokon. Tud róluk, nemrég a hatvani ta­nács végrehajtó bizottságá­nak ülésén is fölmerült a téma, csak éppen nem ilyen kemény megfogalmazásban. Mielőtt azonban igazolni próbálná a mulasztásokat, a hibákat, előbb visszatekint. Az indulástól megtett útra. Az 1960-as évek végére, ami­kor a mai tíz-tizenkét hiva­tásos oktatóval szemben egy főállású dolgozója volt Hat­vanban az Autóközlekedési Tanintézetnek, s évente két- három kocsijukon 100—120 embert tanítottak meg a ve­zetésre. Az érdeklődés, az igény nyomán mindent fej­leszteni kellett. Ezért szapo­rodtak meg a kocsik, ezért vontak be külső oktatókat a munkába, ezért létesült az utolsó években korszerű tan- és vizsgapálya a városban, Kukoricaszár-betakarító gép A szolnoki MEZŐGÉP szakemberei által kifejlesztett, új kukoricaszár-betakarító adapter sorozatgyártását kezdték meg a vállalat törökszentmiklósi gyáregységében. Még az idén négyszázat gyártanak hazai gazdaságok részére, amelyet az alapgépre szerelve hasznosít­hatnak. (MTI fotó — Cser István felv. — KS) tíz esztendő múltán megöt­szörözve az oktatásra jelent­kezők számát. Mégis miért a sok bírálat? Az ATI berkei­ben nagy a fluktuáció, to­vábbá ahogyan Elek László iskolaigazgató előtérjesztésé- ben rátapintott a lényegre: A hatvani csoport összetéte­le, szakmai felkészültsége és emberi magatartása legrosz- szabb a megyében! Tanácsi y-gítséggel Keményen önkritikus ez a fogalmazás, de pillanatnyi­lag Szoldatics József is ha­sonlóképpen vélekszik, meg­jegyezve, hogy történtek és történnek erőfeszítések a helyzet megváltoztatására. A gépjárművezetői képzésnek nagyon fontos eleme például az elméleti oktatás, aminek ellátására időközben jól. fel­készített, szakoktatói vizsgát tett személyeket állítottak be. Az eredmény már mérhető, annak ellenére, hogy Hatvan nem éri el a megyei iskola szintjét. Egy-két előadó száz- százalékos sikerekkel dicseked­het, ami annyit jelent, hogy tanítványai valamennyien át­mentek a KRESZ-vizsgákon. Sokat javult a képzés tár­gyi ellátottsága ig az utóbbi időkben. A városi tanács tá­mogatása révén felfogadó irodához, garazsírozási lehe­tőséghez jutottak, a Damja­nich Szakmunkásképző Inté­zet pedig az elméleti előadá­sok megtartásához biztosít tantermeket. Sikeresnek bi­zonyult tavaly a Bajza Gim­názium fiataljai részére szer­vezett oktatási forma is, ami nyolcvan diákot juttatott jo­gosítványhoz. Az elméleti képzésre beiskolázott peda­gógusokról azonban már nem lehet ilyen diesérően nyilatkozni. Az ATI velük akarta megoldani a fiatalok közlekedésre nevelését, hu­szonhárom közül azonban csupán hét] felelt meg a vizsgán. Vérfrissítéssel A panaszos levelek, a hat­vani ATI-kirendeltség felett gyülekező felhők kapcsán Krakkó Endre, az egri isko­la igazgatóhelyettese is véle­ményt nyilvánított szerkesz­tőségünkben. Feltétlenül nö­velni szeretnék a kirendelt­ség tekintélyét, éspedig el­sődlegesen az oktatói gárda vérfrissítése révén. A kiesők, a távozók helyére megfelelő iskolai végzettségű, jó peda­gógiai érzékű embereket to­boroznak. Olyanokat, akik nemcsak a dolgukat értik, hanem azzal , is tisztában, vannak, hogy a tanfolyamok­ra jelentkezők pénzükért a tisztességes modort és a lelkiismeretes munkát egy­aránt megkövetelhetik. Ez a kettő nem mond ellent egy­másnak. Sőt! Ami ezen kí­vül megoldandó feladat: a régi oktatók szigorú, folya­matos továbbképzés'e. Ré­szükre most szerveznek több hónapos tanfolyamot, s an­nak sikerétől függ majd al­kalmaztatásuk. És bár pil­lanatnyilag megfelel a leg­szükségesebb követelmények­nek a helyi tanpálya, szeret­nének »társadalmi összefogás­sal saját födelet teremteni az ATI-kirendeltség feje fölé. Ilyen szempontból eddig jók a tapasztalataik. Moldvay Győző Rendhagyó NEB-dosszié Segít javítani az ellenőr... Az energiával való gazdál­kodást, a takarékossági ter­vek végrehajtását vizsgálta nemrégiben a gyöngyösi já­rási-városi népi ellenőrzési bizottság, többek között a vámosgyörki szociális ott­honban is. Miért volt indo­kolt ez az ellenőrzés? Ott, ahol költségvetésből gazdál­kodnak, s bizony legtöbb­ször kevés a pénz, jól jön az esetenkénti támogatás is, hogy az idősek, betegek szá­mára még kellemesebbé te­gyék az otthont. Természe­tesen takarékoskodnak is, ahol csak lehet. Minden fo­rint számít. A népi ellenőrök — mi­ként azt a vizsgálati jegy­zőkönyv is bizonyítja — nem a szociális otthonban ta­láltak pazarló gazdálkodást. Ami viszont a takarékosság ellenőreinek szemet szúrt, az is nagyobbrészt nem az ott dolgozók hanyagsága volt: az olajégők beszabályoztatása, a kémények felülvizsgálata, az ablakok. ajtók szigetelése nem volt rendszeres, s az előírt hőmérsékleteket sem mindig ellenőrizték. A járá­si-városi, NEB jegyzőkönyvé­ben szó van árról is, hogy a javaslatok megvalósulásáról, a hiányosságok megszünteté­séről szeretnének meggyő­ződni. S ezután következik, ami szokatlan, de talán így vá­lik te’iessé. igazán hasznos­sá. ielen esetben a népi el­lenőrök munkája. A Mátraal.ii Szénbányák Vállalat Pnttontrivs szocialis­ta brigádia a NEB közvetí­tésével felajánlotta segítsé­gét. , hogy alanosabban utá­nanéz: valóban indokolt-e olyan sokat fizetni az ott­honban a villany fogyasz­tásáért. Túl borsosnak ta­lálták a villanyszámlákat, át­vizsgálták az otthon elektro­mos hálózatát, berendezése­it. S lám — a. szakemberek­nek milyen egyszerű! — ki­derült, hogy a főbiztosítók, amelyek után az alapdíjat fizetni kell, túlzott méretű­ek. A 63 amperes biztosító helyett bőven elég a 25-ös is: már csak ez önmagában harmincszázalékos megta­karítást jelent az intézetnek! A havi 1620 forintos alapdíj ugyanis egyből 255 forintra csökkent. Nem sok pénz ez, mond­hatná akárki, aki nem tud­ja milyen sok lehet akkor, ha ebből jobban fölszerelhe­tik az intézetet olyan eszkö­zöket vásárolhatnak, ame­lyekkel örömet okoznak, s az otthon lakóinak kelleme­sebbé teszik az idős korban oly nehezen múló időt. Apróság, hiszen nem telt sok munkájukba a „Pattan­tyúsokénak. Szakemberek, a szénbányáknál nagyobb fel­adatokhoz szoktak. Meg az­tán végeztek ők már na­gyobb értékű társadalmi munkát is. Bármilyen apró azonban, a segítőkészség, az emberség, az önzetlen támo­gatás mindig megérdemli a köszönő szót. Az említett brigád bizonyára talált egyéb tennivalót, a jövőre szóló el­foglaltságot is az otthonban. S ami külön figyelemre mél­tó: a népi ellenőrzés ezúttal abban is szerepet vállalt, ho­gyan lehet kijavítani a fel­színre került hiányosságokat, segített az intézeti eknek ab­ban, hogy ésszerűbben tud­ják felhasználni forintjaikat. Nem minden hiba, hiá­nyosság javítható így ki azok közül, melyeket a népi el­lenőrök vizsgálataikban föl­tárnak. Ez a kezdeményezés mégis példa lehet. Szép és követendő példa. (hekeli) íNénmőaG} 1988. november 18., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents