Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-07 / 262. szám

Október eszméi fényében ► (Folytatás az 1. oldalról.) vács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke, Mlinkó László, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, Szántó Márton megyei titkár és Révészné Bőgős Zsuzsán, na, megyei úttörőelnök sző­kébb hazánk ifjúkommunistái és úttörői nevében helyezte el az emlékezés virágait. A Hazafias Népfront koszorú­ját Mészáros Albert megyei titkár. Papp Sándorné és Ve­res István kísérte az emlék­mű talapzatához. A fegyve­res erők nevében Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagy, Virág László főtiszt, valamint Far­kas Sándor megyei munkás- örparancsnok tisztelgett az obeliszknél. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepségre került még sor az Ismeretlen Szov­jet Katona népkerti emlék­művénél, továbbá az egri ál­lami temetőben, a szovjet hő­sök nyughelyénél, ahol a pártszervek, tanácsi, KISZ- és fegyveres testületek, a megyeszékhelyi pártkörzetek mellett a helyi intézmények, vállalatok képviselői is elhe­lyezték a tiszteletadás virág­csokrait. A jubileumi díszümnepség- re az egri Gárdonyi Géza Színházban az esti órákban került sor. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után részlet hangzott el Sz. Jeszenyin Szovjet-Oroszor- szág című verséből, majd Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából rendezett jubile­umi esemény résztvevőit — köztük Vaskó Mihályt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, -a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagjait, a tö­megszervezetek vezetőit, a vállalati, szövetkezeti kollek­tívák, a szocialista brigádok, az élenjáró dolgozók képvi­selőit —, majd Barta Alajos­nak, a megyei pártbizottság titkárának, a díszünnepség szónokának adta át a szót. Népünk sorsa és elválasztha ta t/an november 7 Barta Alajos beszédének elején felidézte azokat a vi­lágtörténelmi forradalmi na­pokat, amelyek megrázták és újjáteremtették a világot, új távlatokat nyitottak az em­beriség előtt. Az egész hala­dó világon az emberiség sa­játjaként ünnepli a Szovjet­unió népével' együtt a lenini vörös fényű hajnalt, a dia­dalmas Októbert — mondot­ta. E nagy győzelem olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszünteti az ember mindenfajta ki­zsákmányolását és elnyomá­sát, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára for­díthatja munkájának min­den gyümölcsét és szabadon bontakoztathatja ki képessé­geit. Az emberiség előtt új távlatokat tárt a jólét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha sem látott magaslatai felé. A továbbiakban azokról az erőfeszítésekről szólt az elő­adó, amelyeket a szovjet nép pártja vezetésével a szocia­lizmus építéséért folytatott, majd így folytatta: példát­lan méretű és mélységű át­alakulás zajlott le Szovjet- Oroszországban. Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió az elmúlt több mint 60 év­ben a gazdaság építése, a termelőerők fejlesztése, a társadalmi viszonyok átala­kítása terén. Ledőltek azok a korlátok, amelyek elválasz­tották egymástól az osztályo­kat, rétegeket, a különböző nemzeteket és nemzetisége­ket. Megkezdődött és előre­haladt a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu kö­zötti különbségek felszámo­lásának folyamata. A győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt és az ma is. Az új típusú párt tet­te tudatos forradalmi erővé, szervezte és vezette a mun­kás-paraszt tömegeket a harcban és a szocialista épí­tőmunkában. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme a leninizmus győzelme, a kommunista párt diadala is. Ezután arról szólt, hogy a Nagy Október példáját kö­vetve milyen hatalmas utat tett meg hazánk, s ezen be­lül megyénk népe a felsza­badulástól napjainkig, mi­lyen hatalmas változások mentek végbe a Szovjetunió segítségével gazdaságunkban, az életkörülményekben, né­pünk ideológiai és kulturá­lis fejlődésében. A XII. kongresszus határozataiból adódó feladatokról beszélve, hangoztatta: — A kongresszus megálla­pította, hogy dolgozó népünk az elmúlt öt évben pártunk irányításával magasabb szin­ten és sikeresen építette a fejlett szocialista társadal­mat. hazánk előbbre jutott a fejlődés útján. Társadal­munkban érvényesül a mun­kásosztály és a párt vezető szerepe. A dolgozó nép ha­talma, a proletárdiktatúra rendszere, a munkás-paraszt szövetség rendszerünk biztos politikai alapja, tovább szé­lesedett a szocialista demok­rácia, egyre szorosabbá vált a népi nemzeti egység. Az elmúlt öt esztendőben pártunknak és népünknek bonyolultabb és nehezebb helyzetben kellett dolgoznia, mint korábban. Ennek ellenére elért ered­ményeink jelentősek. Nép­gazdaságunk az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődött. Bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodott a nem­zeti vagyon. A gazdasági nö­vekedés üteme a korábbi évekénél ugyan mérsékel­tebb, de meghaladjá a fej­lett tőkés országok átlagos növekedési ütemét, s közel áll a KGST-országok átlagá­hoz. Az ipari termelés a terve­zettnél igaz mérsékeltebben, de jelentősen emelkedett. To­vább növekedett a vegyipar és a gépipar aránya. A köz­ponti fejlesztési programok, a rekonstrukciók, a vállalati beruházások — közöttük a megyebeli bélapátfalvi beru­házás — segítették a terme­lési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladást, a haté­konyság javulását. Mezőgazdaságunk a koráb­bi évekénél magasabb szín­vonalon elégítette ki a la­kosság igényeit. A növény- termelés és az állattenyész­tés hozamai emelkedtek. Több dues átlagban jó ered­mények születtek a kenyér- gabona- a kukorica- és a hústermelésben. Gazdasági fejlődésünk elemzésénél azt is meg kell állapítanunk, hogy e külső feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok to­vábbra is a vártnál kedve­zőtlenebbül alakultak. Gaz­daságunk egyensúlya megte­remtésének gondjai egyrészt ebből adódtak. Ugyanekkor az igazsághoz híven arról is szólnunk kell, hogy nem megfelelő ütemben bontakoz­tak ki a külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fej­lődés követelményeihez iga­zodó országon belüli folya­matok sem. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem ja­vul kellően a hatékonyság és a minőség. Vannak gyengesé­geink az irányításban és a végrehajtásban. A fejlett szocializmus épí­tésének sokrétű feladatai kö­zül a XII. kongresszus a gazdasági építőmunkát állí­totta középpontba. Hangsú­lyozta az ünnepség szónoka, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelmények­nek, úgy tudjuk megoldani a fejlett szocialista társa­dalom építésének soron- levő feladatait, javítani a lakosság életkörülményeit, ha növeljük a társadalmi termelés hatékonyságát. Az előttünk álló VI. öt­éves terv időszakában nép­gazdaságunk tervszerű és kiegyensúlyozottabb fejlődé­sét a valóságos helyzetből ki­indulva és a változó feltéte­lekhez igazodva kell tovább­ra is biztosítanunk. A gazda­ságpolitika fő iránya a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének, ezen belül a külgaz­dasági egyensúly erőteljes javítása. Ennek rendeljük alá termelési, beruházási és életszínvonal-politikai cél­jainkat. Mit kell tehát ten­nünk a hatékonyság további javítása érdekében? A legfontosabb teendőket a következőkben foglalta össze az előadó: folytatnunk kell a termelés és a terme­lési szerkezet korszerűsítését, gyorsítani a műszaki és tu­dományos eredmények hasz­nosítását, javítani a termé­kek minőségét. Beruházási tevékenységünkben az eddi­gieknél nagyobb tervszerű­ségre van szükség. Elenged­hetetlen a munkaerőnek a je­lenleginél hatékonyabb fog­lalkoztatása, a fegyelmezett és jó minőségű munka, az irányító szervek munkájának javítása, a belső tartalékok feltárása és különösen fon­tos az önköltség, az anyag- és az energiahányad csök­kentése. A továbbiakban arról szólt, hogy pártunk a szocialista építő­munka szakaszaiban a gaz­daságpolitika egyik fő kér­désének az életkörülmé­nyek fejlesztését tekintet­te és tekinti a jövőben is. Hangsúlyozta azonban, hogy az életszínvonal emelkedésé­nek feltétele a gazdasági fejlődés, a jobb munka. Az életkörülmények további ja­vításának fontos feladata, hogy az eddigieknél jobban oldjuk meg a gazdasági épí­tőmunkánkat. Ennek érdeké­ben következetesebben kell érvényesíteni a munka sze­rinti elosztás, szocialista el­vét, az elért jövedelmekben jobban ki kell fejeződnie a végzett munka minőségének, mennyiségének és társadal­mi hasznosságának. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma ' > legyen.' 'A társadalom azt várja el minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép tulajdonát, tudása, ereje legjavát adva odaadóan dolgozzék. Minden munkahelyen azoknak a dől. gokzóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek a vállalt kötelezett­ségüknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. — Mun­kásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmisé­günk, dolgozó népünk egyet­ért a kongresszuson megfo­galmazott célokkal és támo­gatja pártunk politikáját — mondotta az előadó. Tudja, hogy minden újabb sikerért keményebben kell dolgoznia és a jövőben csak fegyelme­zettebb, minőségi munkával, társadalmi felelősségtudattal, a közösség iránti odaadással érhetők csak el a megfelelő eredmények. Az előttünk álló nagy fel­adatok megoldásában biz­ton számíthatunk népünk, megyénk dolgozóinak szór. galmas munkájára, a létrehozott jelentős anyagi, műszaki alapokra, a szocia­lista tervgazdálkodásra, nép­gazdaságunk irányítási rend. szerére, és nem utolsósorban arra a bizalomra és alkotó légkörre, amely hazánkban megnyilvánul. A továbbiakban a Szov- jetunióval kialakított sokol­dalú kapcsolatokról, a ma­gyar és a szovjet nép barát­ságának hagyományairól, a szocialista országokkal való együttműködésről szólt Bar­ta Alajos, majd példákkal illusztrálta, hogy szűkebb hazánk, Heves megye törté­nete és fejlődése milyen sok szállal kötődik a Nagy Októ­ber világot átformáló eszmé­jéhez, szülöttéhez, a Szovjet­unióhoz. A felszabadító har­cokban csupán Egerben több mint 300 szovjet katona ál­dozta életét. Megyénkben nincs olyan ipari üzem, ter­melőszövetkezet, ahol a szov­jet segítség nyomai ne vol­nának kézzel foghatóak. 1954-ben az eger—demjéni olajmezők feltárása szovjet fúróberendezésekkel kezdő­dött. A Gagarin Hőerőműben Magyarországon először he­lyeztek üzembe 200 mega­wattos szovjet turbinát, rendkívül jelentős az a szov­jet támogatás, amelyet két országos beruházásunk, a bélapátfalvi cementgyár és a recski rézérc feltárása ka­pott és kap. A Nagy Októ­ber hazájától kapott önzet­len támogatásnak is komoly része volt abban, hogy me­gyénk agrárjellege megszűnt és területünk jelentős ipar­ral, létesítményekkel, közöt­tük olyan országos jelentősé­gűekkel rendelkezik, mint a Gagarin Hőerőmű, a Thorez Külfejtés és a Tisza—II. Víz­lépcső. A Nagy Október ha­zája, a Szovjetunió iránti testvéri barátságunk nagy­szerű példája a Csuvas ASZSZK-val több mint tíz esztendeje fennálló és egyre erősödő testvéri barátságunk. Beszédének befejező részé­ben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és a béke kapcsolatáról szólt az elő­adó, hangsúlyozva a Szov­jetunió erőfeszítéseit a világ­béke érdekében, s meghatá­rozó szerepét abban, hogy elkerüljük a világégést. A Szovjetunió béketörekvéseit nagyra értékeli a haladó emberiség, egyetértve abban, hogy a nemzetközi életben minden vitás kérdést tárgya­lásokkal, politikai úton kell rendezni. Pártunk és kormá- * nyunk külpolitikai tevé­kenységét a jelenlegi nehe­zebbé váló helyzetben is az jellemzi, hogy megvédjük az enyhülés eddigi vívmányait és fenntartsuk a nemzetközi kapcsolatok normális rend­szerét. Ezt szolgálja a soron következő madridi tanácsko­zásra való készülődés is. Korunk történetének leg­nagyobb sorsfordulójára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezünk, a szocializmus győzelmét kö­szöntjük — mondotta Barta Alajos. A Nagy Október fé­nyében e jeles évfordulón is­mételten, igaz hittel és mély meggyőződéssel jelentjük ki, hogy népünk úgy vigyáz a Nagy Októberrel egyidős magyar—szovjet barátságra, mint a szeme fényére. Né­peink barátsága, köztük test­véri kapcsolatunk a Csuvas Szocialista Szovjet Köztársa­sággal, kiállta az idők pró­báját. Ez a barátság, ez az együttműködés volt a záloga fejlődésünknek, békés építő­munkánknak és ez lesz a jö­vőben is. A nagy évforduló alkalmából forró üdvözle­tünket küldjük szövetsége­sünknek és barátunknak, a szovjet népnek és a XXVI. kongresszusra készülődő kommunista pártnak. Kíván­juk, hogy érjenek el újabb jelentős sikereket a kommu­nizmus építésében, a világ­békéért vívott’ állhatatos harcban. Éljen és virágozzék Októ­ber szülötte, a kommuniz­must építő Szovjetunió, a szovjet népek nagy családja! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! — fejezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójá­nak tiszteletére rendezett díszünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget, majd az ünnepség má­sodik részében a Gárdonyi Géza Színház művészeinek, valamint az Építők Heves megyei Kórusának Új embe­riség című hangversenymű­sorát mutatták be. A színpa. dón felcsendültek egyebek között Dunajevszkij, Rimsz- kij-Korszakov, Csajkovszkij és Miljutyin felejthetetlen dallamai, majd mintegy zá­róakkordként hangzott tel az egri kórus tolmácsolásában Fasang Árpád Üj emberiség című műve. A Jubileum ünneplői a Gárdonyi Géza Színházban (Fotó: Szántó György) Üdvözlő táviratok I. P. Prokop.fev Elvtársiak; az SZKP Csuvas Területi Bizottsága Első Titkárának, Sz. M. Iszljukov Elvtársnak; a Csuvas ASZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége El-' nőkének, L. P. Prokopjev Elvtársnak; a Csuvas ASZSZK Minisz-' tertanacsa Elnökének Csebokszári Szovjetunió — Csuvas ASZSZK Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Ta­nácsa és a megye lakossága nevében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából szí­vélyes üdvözletünket küld-' jük Önöknek, az SZKP Csu-' vas Területi Bizottságának, a Csuvas ASZSZK Legfel­sőbb Tanácsának és Minisz­tertanácsának, a testvéri csuvas népnek. Népünk a szovjet néppel és a világ haladó emberisé­gével együtt ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Fórra-' dalom évfordulóját. Őszinte elismeréssel és tisztelettel tekintünk a vi­lágtörténelmi jelentőségű nap — a Nagy Október — óta megtett, eredményekben és tapasztalatokban oly gaz­dag történelmi múltra, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével a szov­jet nép által elért hatalmas sikerekre. A szocialista internaciona­lizmus alapján a szovjet és magyar nép, ezen belül me­gyénk és az Önök köztársa­ságának lakossága között is testvéri barátság alakult ki. Megbonthatatlan barátságun­kat meggyőzően tükrözte pártdelegációnk ez évi láto­gatása Csuvasiában, illetve Heves megyében. Az elkö­vetkező időben is arra tö­rekszünk, hogy még eredmé­nyesebb legyen Heves me­gye és a Csuvas ASZSZK közötti barátság. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 63. évforduló­ja alkalmából szívből kí­vánunk Önöknek újabb nagyszerű sikereket a kom­munista társadalom építésé­ben, köztársaságuk felvirá­goztatásáért folytatott ne­mes tevékenységükben. Elvtársi üdvözlettel: Fekete Győr Endre Heves megye Tanácsának elnöke Vaskó Mihály az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára Vaskó Mihály Elvtársnak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Első Titkárának, Fekete Győr Endre Elvtársnak, Heves megye Tanácsa Elnökének Eger Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 63. évfor­dulója alkalmából küldött üdvözletükért őszinte köszö- netünket fejezzük ki. A nagy ünnep alkalmából szívből kívánjuk Önöknek, a testvéri Heves megye kom­munistáinak és valamennyi dolgozójának, hogy érjenek el újabb sikereket az MSZMP XII. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában, a fej­lett szocialista társadalom építésében. Éljen és virágozzék a szov­jet és magyar nép, a Csuvas ASZSZK és Heves megye közötti megbonthatalan test­véri barátság! I. P. Prokopjev, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára Sz. M. Iszljukov a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke L. P. Prokopjev, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsának elnöke J

Next

/
Thumbnails
Contents