Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-06 / 261. szám

I SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Reagan űf szerepben BIZONYARA SOKÁIG EMLÉKEZETES MARAD Los } Angeles Century Plaza nevű luxusszállójában a kedd í éjszakába torkolló ünnepség. Akit ünnepeltek, és aki ünnepelt: Ronald Reagan, az amerikai elnökválasztás í győztese, a republikánusoik jelöltje. < Ronald Reagan az 1981. január 20-án a kongresszus j épületében sorra kerülő beiktatási ceremónia után válik hivatalosan az Egyesült Államok 40. elnökévé. Reagan a í beiktatásakor közel jár majd életének hetvenedik évéhez. 'J ö az első amerikai elnök, aki ilyen idős korban lép hi­vatalba. s aki ilyen hosszú utat tett meg a Fehér Házig. Illinois állam Tampico városában született, apja ügy­nök volt. A politikával huszonéves korában kezdett meg­ismerkedni a Demokrata Pártban, mint Roosevelt elnök híve. Kenyérkereső munkáját sportriporterként kezdte egy rádióállomás szolgálatában, majd egy tehetségkutató ver­senyről kezdő színészként Hollywoodba került. Több mint ötven filmben játszott főszerepet, de azt nem lehetne mon­dani, hogy bármelyikkel mély nyomot hagyott volna a film- történetben. Mostani politikai győzelme miatt talán em­lítsük meg „Aki mer, az nyer” és a „Sötét győzelem” cí­mű filmjeit. Annyi azonban biztos, hogy alakját sokan ismerték a westernfllmekből. Széles mosolyát egykor cowboyszere- pekben gyümölcsöztette. Később a General Electric tele­víziós showműsorainak vezetőjeként szerzett népszerű­séget. Hangadónak számított a színészek szakszervezeté­ben. Ott figyeltek fel politikai képességeire. Akkoriban szélsőséges kommunistaellenességével sok haladó színészt fosztott meg kenyerétől. Hatásos színészi reklámalakításai nyomán a General Electric támogatta fellépését a politikai színpadon.- Reagan eközben pártot váltott, demokratából a szélsőségesebb köz­társaságpártiakhoz, vagyis a kenyéradói által támogatott) párthoz csatlakozott. 1962-ben egy jobboldali nézeteiről i ismert milliomos segítségével bekerült a kaliforniai po- ; litikai életbe. Gazdag jobboldali támogatói segítségével 1 1966-ban Kalifornia állam kormányzójává választották, í majd 1970-ben újraválasztották e tisztségében. A hatvanas években támogatta Nixon, majd Goldwater elnökjelöltségét. A hatvanas évek végére politikai ambí- j ciója megnőtt. 1968-ban kísérletet tett, hogy Nixonnal szemben elnyerje a. Köztársaság Párt jelölését az elnöki ! tisztségre. 1976-ban Gerald Forddal szemben újabb ki- ' sérletet tett erre, a 68-asnál lényegesen jobb eredmény- ; nyel. Harmadik kísérlete az idén végül sikerrel járt: a <; Köztársaság Párt detroiti konvenciója ót állította elnök- , jelöltnek. í A DEMOKRATA PÁRT ELNÖKJELÖLTJÉVEL, a hi­vatalban levő elnökkel, Jimmy Carterral folytatott ver­sengésben Reagan kerekedett felül. A rá adott szavaza­tok — úgy tűnik — az országos tiltakozás kifejezése Carter politikája ellen. Carter elnökségének négy észten- ; dejében, 1976-os választási ígéreteinek túlnyomó többsé- S gét megszegte. A gazdasági és a szociális helyzet erőtel­jes romlása, a közel 15 százalékos infláció, a több mint < nyolcmillió munkanélküli és a nyomorszinten élők har- / mincmilliónyi serege juttatta kifejezésre az elegedet- í lenségét országszerte, amikor a két rossz közül inkább az < ismeretlent választották, mert az ismertben, Carterban, \ már elvesztették reményüket. Reagan ennek köszönheti í győzelmét, amelyet az USA-ban sokan politikai földcsu- / számlásnak mondanák. j Mint elnökjelölt, jobbról előzte Cartert. Konzervatív, j harcias megnyilatkozásai elsősorban arra irányultak, hogy j meggyőzze a választókat: személyében az USA katonai / potenciáljának nagyarányú növelésének, a Szovjetunió- ; val szembeni nukleáris fölény megteremtésének embere ' kerülne a Fehér Házba. Szónoklatai után a gyakorlatban mi várható tőle? Ed- ; dig nem viselt országos hivatalt. Beszédeiből ma csak. annyit látni, hogy az amerikai lakosság és a világ bi- > zonytalanságra van ítélve kormányprogramjának kidől- < gozásáig. De kétségtelen, hogy a kampány során a Car- - terral folytatott politikai csatákban hajlékony, rugalmas - tudott lenni. Még az irányvonal változtatására is képes \ volt. Belpolitikájában, ellentmondásos ígéretei miatt, va- i lószínűleg lesz mit izgulniuk az amerikaiaknak, Eddig könnyű dolga volt: Carter hibáiból élt. A hadikiadás nö­velése, a katonai-ipari komplexum hatalmának erősítése/ és a SALT—II. újratárgyalásának hirdetése, valamint a í Szovjetunióval szembeni kemény vonal perspektívája vi-; szont meglehet,, növelni fogja a világ gondjait. ( EMLÉKEZTESSÜNK VÉGÜL ARRA, hogy az amerikai / elnökök, megválasztásuk után, más szemmel néziik a vi­lágot, mint a kampány idején. És — mint Nixon — ké- j pesek fordulatra a világ realitása felé. Reagan végül csak azt teheti, amit a nemzetközi realitások lehetővé tesznek j számára. Meg kell értenie, hogy a világpolitika, a világ- gazdaság nem színpad, ahöl játszani lehet. ­(KS) J „Reagan — földcsuszamlás” — hirdeti a The News World című lap, amellyel a győztes ünnepli magát a győzelem éjjelén (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Ronald Reagant a republi­kánus párt jelöltjét válasz­tották kedden az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Reagan az amerikai államok nagy részében elsöprő vere­séget mért Jimmy Carterre. Carter elnök kedden este, amikor a szavazatok húsz százalékának megszámlálása után világossá vált, hogy a volt kaliforniai kormányzó megszerezte a megválasztá­sához szükséges elektori sza­vazatokat, táviratban üdvö­zölte ellenfelét, s ígéretet tett arra, hogy a Fehér Ház­ból való kiköltözéséig hátra­levő hetekben segítségei nyújt az új republikánus kor­mányzatnak a hatalom átvé­telében. Az Egyesült Államok vá­lasztási körzeteinek 99 szá­zalékában összeszámlált sza­vazatok alapján a republi­kánus elnökjelölt a szavaza­tok 51 százalékával 489 elek­tor támogatását szerezte meg. Carter a szavazatok 41 szá­zalékéval 49 elektori szava­zatot mondhat a magáénak. A független elnökjelöltként induló Anderson 7 százalé­kos eredményt ért el, ezzel azonban egyetlen elektort sem szerzett. A csaknem teljes eredmé­nyek szerint Reagan 42 930 203, Carter 34 649 492, és Anderson 5 552 016 szava­zatot kapott. Reagan 43 államban győ­zött és egy államban — ahol még nincs végeredmény — valószínűleg szintén diadal­maskodik. további 6-tal nö­velve elektorainak számát. A republikánus jelölt vala­mennyi jelentős, nagy állam­ban megelőzte vetélytársát így egyebek között Kalifor­niában. New Yorkban, Penn­sylvaniában. Texasban. Ohi- óban Illinoisban és Michi- ganban. Carter elnök csak hat államban és az önálló közigazgatási körzetben, Dis­trict of Columbiában győzött. Sikerült megőrizni elsőségét szűkebb hazájában, Georgia államban, valamint Mary- landban és Minnesotában. Az eddigi eredmények alapján készített becslések szerint a keddi választáso­kon a részvételi arány mind­össze 52,9 százalék volt, a legalacsonyabb az elmúlt 32 évben. Ez 84,9 millió szava­zónak felel meg. Az Egyesült Államokban 160,5 millió szavazásra jo­gosult állampolgár él, de kö­zülük csak mintegy 115 mil­lió iratkozott fel a szavazók listájára. A mostani már a negyedik elnökválasztás volt, amelyen az előzőkhöz vi­szonyítva csökkent a részt­vevők aránya. 1976-ban Car­ter győzelme idején a rész­vételi arány 54,4 százalék volt. A Republikánus Párt az elnökválasztáson aratott győ­zelem mellett váratlanul nagyarányú sikert ért el a képviselőházi és a részleges szenátusi választáson is, és — 1954 óta először — meg­szerezte a többséget a sze­nátusban. A republikánusok az eddigi eredmények sze­rint tíz szenátusi helyet vet­tek el a demokratáktól és valószínűleg még további két mandátumot szereznek, ami legalább kétfős többséget biztosít számukra az ameri­kai törvényhozás felsőházá­ban. Eddig 58 demokrata és 41 republikánus szenátor volt, most ez az arány legalább 51—49 lehet a republikánu­sok javára. A képviselőházban a de­mokraták megőrizték többsé­güket, de a demokrata párti választók elpártolása követ­keztében az előzetes becslé­sek szerint 34 mandátumot vesztettek. Ezzel a republi­kánus párt visszaszerezte azt a befolyást a képviselőház­ban. amellyel a Walergate- botrán.y előtt rendelkezett. A szovjet kommentárok két tényezőre hívják fel a fi­gyelmet: a választás kimene­tele azt, mutatja, hogy az amerikai polgárok mélysé­gesen elégedetlenek voltak Carter politikájával, s ezért nem részesítették ismét bi­zalmukban. Másrészt a szov­jet állásfoglalások elsősor­ban a szovjet—amerikai kap­csolatok további alakulásá­nak kedvező lehetőségeire utalnak, aláhúzva azt, hogy szovjet részről mindig ké­szek voltak az együttes erő­feszítésre. Azt azonban nagy nyomatékkai húzta alá a szovjet televízió első kom­mentárja, hogy a kulcskér­dés a fegyverkezési verseny megszüntetése, az erőfölény­re irányuló hiábavaló törek­vések feladása. A NATO brüsszeli főhadi­szállásán hivatalosan nem nyilatkoztak az amerikai vá­lasztások eredményéről. NATO-diplomaták azonban magánbeszélgetésekben nem titkolt megelégedettségük­nek adtak kifejezést Reagan győzelme felett. Míg Izraelben megelége­déssel fogadták Reagan vá­lasztási győzelmét, az első arab kommentárok úgy vé­lik, hogy az új elnök hiva­talba lépése egyértelműen hátrányos az arabok, min­denekelőtt a palesztinok szá­mára. új feszültség forrása lehet a Közel-Keleten, s to­vább bonyolíthatja az amúgy is nyugtalanító ame­rikai—arab kapcsolatokat. WASHINGTON Az Egyesült Államok ked­den este elutasította az irá­ni külügyminisztérium köve­telését, hogy „nyilvánosan és haladéktalanul” foglaljon ál­lást azokkal a feltételekkel kapcsolatban, amelyekhez a teheráni parlament a túszok szabadon bocsátását köti. BELGRAD A Jugoszláv Allamelnök- ség meghívására szerdán hi­vatalos látogatásra Belgrád- ba érkezett Konsztantin Ka- ramanlisz görög köztársasá­gi elnök. VARSÓ . A Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB Politikai Bizott­sága megvitatta Stanislaw Kania, a LEMP KB első tit­kára és Józef Pinkowski mi­niszterelnök Moszkvában tett baráti, munkalátogatásának eredményeit. A Varsóban kiadott közle­mény rámutat: a LEMP KB PB teljes mértékben elfogad­ta és jóváhagyta a szovjet- lengyel csúcstalálkozó ered- ‘ményeit és határozatait. NEW YORK Az ENSZ közgyűlés 1. szá­mú főbizottságában (politi­kai bizottságában) kedden es­te befejeződött a leszerelés témakörével foglalkozó há­romhetes vita. BAGDAD Szerdán tovább folytatód­tak a harcok az iraki—iráni front teljes hosszában. Az iraki tüzérség Khuzisztán székhelyét, Ahwazt támadta. NEW YORK Ronald Reagan megválasz­tásának hírére világszerte felszökött a dollár árfolya­ma. A korábbi jelentésünk­ben már említett Milánón kívül a tokiói, a frankfurti, a zürichi, a párizsi, a brüsz- szeli és az amszterdami tőzs­dén is emelkedett az ame­rikai valuta árfolyama. Helmut Schmidt az NSZK kancellárja Madrid küszöbén Minden nagy politikai kon­ferencia olyan, — legyen bármi a témája — amilyen a pillanatnyi nemzetközi helyzet. A küszöbönálló mad­ridi Európa-találkozó ilyen­formán nem ígérkezik köny1- nyűnek, hiszen a jelenlegi általános helyzet sem az. Helsinki és Belgrad Bármennyire kerülni akar­juk azonban a túlzott derű­látást, szögezzük le, hogy az a kelet-nyugati együttműkö­dés, amely a múlt évtized elején kezdődött, sok szép sikert hozott és bizonyos for­mában folytatódik, mint azt a terv szerint november 11- én megnyíló madridi talál­kozó is mutatja. Immár né­^Mmisán I960, november tí., csütörtök mi múltra visszatekintő fo­lyamat része ez. öt esztendő­vel ezelőtt ültek össze a finn fővárosban 33 európai és két észak-amerikai állam vezetői és aláírták az azóta neveze­tessé vált helsinki záróok­mányt. Nem valami formá­lis, általánosságokat tartal­mazó nyilatkozat volt ez, ha­nem olyan százoldalas könyv, amely összefoglalta mindazt az ajánlatos, szükséges, kí­vánatos, fontos szabályt és módszert, amely elősegíthe­ti földrészünk országainak együttműködését a politikai elvek, gazdasági kooperáció, emberi kapcsolatok, kulturá­lis ismerkedés stb. terén. Az együttműködés bővítése — ha csak kezdeti sikérekkel, ha sok-sok hiányossággal és bajjal is — megkezdődött. Az 1975-ös helsinki záró­okmány befejező passzusa azt is magába foglalja, hogy időről időre üljenek össze az aláíró államok képviselői és vizsgálják meg, hol tarta­nak, az okmányban foglalt, sok évre szóló tételek közül melyik ígérkezik az adott pillanatban a legmegvalósít- hatóbbnak. 1977 végén és 1978 elején a jugoszláv fő­városban zajlott le az első „helsinki típusú találkozó”. Egyben itt kezdődött meg az a fordulat, amely azóta is nyomasztja a nemzetközi lég­kört, amely lefékezte a zá­róokmányban foglaltak meg­valósítását, és a mai feszült helyzethez vezetett. A belg­rádi találkozó sajnos nem hozta meg a remélt sikert, mivel a nyugati delegációk egy része valósággal „a vád­lottak padjára” akarta ültet­ni a szocialista országokat. Carter elnök a saját szája íze szerinti „emberi jogok kampányt” erőltette, pedig az lett volna kívánatos, ha a résztvevők fölmérik az addig elérteket, és megvizsgálják, mely területeken tudnak to­vábbi megállapodásokat köt­ni. Belgrád a múlté, nézzünk inkább előre. Mit javasol a most következő találkozó szá­mára a Varsói Szerződés? A szocialista országok ezt mond­ják: a záróokmány minden fejezetét elő lehet venni, va­lamennyivel kapcsolatban megvizsgálni, ki mit tett, javaslatokat előterjeszteni a jövőre vonatkozóan. Szíve­sen vennénk új gondolato­kat, például két- vagy több oldalú ipari-kooperációs el­képzelésekhez. De ha a hel­sinki záróokmány egészét, alapvető célját tekintjük — erősíteni az európai enyhü­lést! — óhatatlanul egy kö­vetelmény kívánkozik az el­ső helyre: a katonai feszült­ség csökkentése. Aligha le­het a politikai enyhülés foly­tatódásában reménykedni a fegyverkezés lefékezése nél­kül. Ezért helyezi a Varsói Szerződés madridi javaslatai­nak sorában legelőire ezt a témát. A helsinki záróok­mány azonban nem katonai, hanem politikai, gazdasági, kulturális, humanitárius tar­talmú irat, s a madridi ta­lálkozónak sem feladata, hogy a bonyolult fegyverzet- fcoriátozási kérdésekben konkrét eredményre jusson. A cél egy olyan megállapo­dás lenne, hogy ugyancsak e 35 állam" részvételével hív­janak össze egy katonai, eny­hülési és leszerelési témájú Európa-konferenciát. A feszültség csökkentéséért Mi várható tehát a mad­ridi találkozótól? Tény. hogy a hosszú hetek óta folyó elő­készítő tanácskozás ez ideig a belgrádi légkörre emlékez­tetett. Sőt, azóta feszültebb lett a nemzetközi helyzet, a nyugatiak vádaskodási téma­listája is bővült. A magyar kül­döttség mindenesetre azzal a szándékkal ül majd a ta­nácskozóterembe, hogy előse­gítse a megegyezést, erejé­hez mérten hozzájáruljon a nyugodt léékor megteremté­séhez, az ellentétek csökken­téséhez. Végtére a nyugati­aknak is be kell látniuk: a nehéz 1980-as esztendő után -a madridi találkozó egyedül­álló lehetőséget nyújt a hel­sinki szellem ápolásához, az együttműködés folyamatossá­gának fenntartásához. Tatár Imre Helmut Schmidt kancellár a Bundestagban meghajtott fej­jel fogadja kancellári újra­választását (Népújság telefotó — AF —MTI—KS) A Bundesrat szerdán a két kormánypárt többségi szava­zatával a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjává választotta Helmut Schmid­iét. A leadott 490 érvényes szavazat közül 266 esett a szociáldemokrata politikus­ra, 222-en szavaztak ellene, míg két képviselő tartózko­dott. Kínai provokációk A vietnami külügyminisz­térium szóvivője szerdán ar­ra figyelmeztetett, hogy Kí­na változatlanul folytatja fegyveres provokációit Viet­nam ellen elsősorban Ha Tuyen Lang Son és Cao Bang tartományban. A hanoi szóvivő szerint „a vietnami katonák és a helyi lakosság időben visszavágott a kínai íámy*lóknak". V Biztos győzelem Carlar eilen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents