Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-29 / 280. szám
Ösztönző jogszabályok « lakásgazdálkodás, az építési feltételek és a lakáscsere fejlesztésére A MINISZTERTANÁCS, akárcsak 197ti-ban, most ismét áttekintette a legfontosabb lakásügyi jogszabályokat és megállapította, hogy alapvetően továbbra is alkalmasak szabályozó szerepük betöltésére. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy egyes részletek kiegészítése, módosítása jobban szolgálhatja a lakásgondok megoldását. Ezért az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján — figyelembe véve más tárcák, a tanácsok és a társadalmi szervezetek javaslatait — döntött a kormány a lakásügyi jogszabályok korszerűsítéséről. Az új szabályozások kedvezőbb feltételeket teremtenek a tanácsi elosztású lakásalap jobb kihasználására, a lakásgazdálkodás fejlesztésére. A központilag kiadott módosítások v és ágazati irányelvek szerint a jövő év első felében a tanácsok is felülvizsgálják - és kiegészítik saját lakásügyi rendelkezéseiket. Fontos követelmény, hogy a tanácsok előtérbe helyezzék a szervezett lakáscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a megüresedő lakásoknak egy részéből — amit tanácsi rendelettel határoznak meg — lakáscserealapot hozzanak létre. Lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá teszik addigi otthonukat. Ezt a lehetőséget növelik a módosított jogszabályok az anyagi érdekeltség bővítésével. mert aki a tanács javára lemond lakásáról — például összeköltözés esetén —, térítésként megkapja a lakáshasználatba vételi díj háromszorosát, aki pedig a nagyobb helyett kisebb lakást kér, a díj kétszeresére tarthat igényt A cserét ösztönzi a györsabb ügyintézés is, mert a névjegyzéken kívül, soron kívül foglalkozhatnak az ilyen kérelmek teljesítésével. AZ ÁLLAMI BÉRLAKÁSOK építésének hozzájárulásaként fizetendő lakáshasználatba vételi díj összege indokolatlanul elmaradt a lakásellátás többi formájának lakossági terheitől. Az építési költségeknek jelenleg mindössze 5—6 százaléka. Az eredeti arányok visszaállítása indokolja azt, hogy az új rendelkezésnek megfelelően 1981. július 1-től a használatba vételi díjat átlagosan kétszeresére növelik. Ennek megállapítását azonban a korábbinál jobban differenciálják. A szociálpolitikai kedvezményeket továbbra is érvényesítik. az összkomfortos és komfortos lakások esetében pedig öt év helyett tízéves részletfizetést engedélyezhet a tanács. A tanácsok, illetve ingatlankezelő vállalataik a műszakilag megoldható tetőtérbeépítésről, emeletráépítésről címjegyzéket állítanak össze, és beépítik a felújítási programjukba. A címjegyzék a munkáltatóknak és a magán- személyeknek is kedvező lehetőséget kínál. A kormány arányosabbá teszi a lakásépítési terhek megosztását az állam és a lakosság között és az egyes építési formákban. így a jövő év július 1-ével lép hatályba például az a módosítás, amely szerint a, tanácsi értékesítésű lakások vásárlásánál ugyanolyan magas kedvezményt, állami támogatást kapnak a leendő tulajdonosok, mint a munkásla- kás-építésnél. Ezzel tehát egységesítik az állami támogatást, ami a tervezést is egyszerűsítik. A szociálpolitikai kedvezményeket továbbra is fenntartják és az állami támogatás összegével együtt levonják ' a lakás árából. Az így megmaradt összegnek azonban a korábbi 12 helyett csupán 10 százalékát kell befizetnie készpénzben a leendő tulajdonosnak. A FIATAL HÁZASOK és a több gyermekes családok részére — ha kérik — az első öt évben további 10—10 százalékkal csökkenthető a kölcsön törlesztés havi ösz- szege. Üj megoldás, hogy a fiatalok, a lakás megszerzéséhez szükséges készpénz- befizetés összegére is kölcsönt kérhetnek. A lakásügyi rendeletek korszerűsítésével együtt most került sor az otthonházak — nyugdíjasok háza, garzonház, szobabérlők háza — lakásainak, lakóegységeinek az általánostól eltérő országos jogi szabályozására, ami részletesen meghatározza rendeltetésüket. a lakások és a lakóegységek kiutalásának és a bérleti jogviszony folytatásának rendjét. Továbbá a módosított jogszabályok különböző kedvezményekkel ösztönöznek arra, hogy a téli tartózkodásra alkalmas üdülőknek minél nagyobb részét haszi ítsák állandó, vagy átmeneti lakásként. Üjabb kiegészítések intézkednek a bérleti jogviszony folytatásáról, a társbérletekről és a megüresedő bérlakások felhasználásáról is. Egyúttal teljes körűvé tették azt a majdnem négy évvel ezelőtt megjelent jogszabályt is, amely megszüntette az állami telkek értékesítését. így a jövő évtől már a hagyományos családi házak építői is csak tartós használatra kaphatnak állami telkeket. AZ ÚJ szabályozások, illetve végrehajtási utasítások rövidesen megjelennek. (MTI) Befejeződtek a fa- és bútoripari napok Amíg csütörtököm főként a termelés technikai*minő- ségi gondjait, feladatait vették számba a tizedik egri fa- és bútoripari napok résztvevői, addig a pénteki előadások, illetve vita témái már a hazai bútoripar pénzügyi-értékesítési tennivalói köré csoportosultak. A Technika Házában tartott rendezvényen elsőként dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója tartott előadást, amelyÜíést ben kifejtette, hogy csak a .népgazdasági egyensúly helyreállításához hozzájáruló beruházások kapnak aöld utat a hitelezésnél. Igen fontos gyakorlati kérdéseket vetett fel előadásában Csáki Ti- borné, az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. aki a tőkés export dinamikus növelésének lehetőségiéit és irányait vázolta fel a középtávú tervidőszakra, A hazai bútorértékesítés alakulásáról is elhangzott előadás a Technika Házában — ezt Medveczky Balázsné, a Belkereskedelmi Minisztérium kultúreikk-oszfáüyve- zetője tartotta. Kifejtette, hogy a hazai bútorforgalmazás igényei is közelítenek a tőkés piac követelményeihez — a mérce itt is növekszik tehát. A hatékony. minőségi gyártás alapfeltételéről. az üzem- és munkaszervezésről tartott előadást Horváth József né, a Könnyűipari Szervezési Intézet főosztályvezetője. A felvetett problémákat a vitában hozzászóló szakemberek a gyakorlat tapasztalataival bővítették. A tanácskozás délután befejezte munkáját. A FINNEK ÉS A MAGVAKOK JÓ BARMOK (1.) Egert Losonczi Pál ajánlotta Az új gépen előállított első példányszámokkal ismerked nek a pártlap terjesztői eljuttatni olvasóikhoz. Nagyon fontos és jelentős ez egy olyan országban, városban, ahoi a kommunista párt kisebbségben van, és ahol több egymással szemben álló — és szembeszálló — napilap jelenik meg, ahol a lapnak nemcsak politikai, de anyagi létkérdése is, hogy , milyen tömegekhez, milyen nagyságú példányszámban juthat el, hirdetve pártja politikáját. Azt. hogy a Satakunnan Työ című kommunista lap jól töltötte és tölti be hivatását. több tény igazolja. Három és fél évtizedes fennállása alatt ötezerről tizenhétezerre növekedett előfizetőinek száma, hetente háromszor jut el olvasóihoz. Egy régi kis házacskából korszerű épületbe költözött a szerkesztőség, most pedig az új, modern géppel. a „vörös rotációval” — ahogy Harmincéves a Finn—Magvar Társaság. Az elmúlt napokban lezajlott ünnepségek, üdvözlő beszédek, amelyek méltatták a három évtized tevékenységét és jelentőségét a két ország kulturális és baráti életének fejlesztésében, mind- mind hangsúlyozták: ez a kapcsolat a két eltérő társadalmi berendezkedésű ország együttműködésében a békéért, a biztonságért és az enyhülésért — példamutató és követendő. A magyar és finn városok közül 13 város van testvéri kapcsolatban. Ebből az egyik Eger, amelyik lassan egy évtizede testvérvárosa a nyolcvanezer lakosú Porinak. Érdemes itt megállni, és arról szólni, hogyan is születik meg két távoli ország városának testvérkapcsolata, honnan indul, kié az ötlet, hogy két várost egymáshoz kössön? Nos. Eger és Pori esetében a következő történt. 1971-ben Urho Kekkemen köztársasági elnök meghívására Finnországba látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A finnországi látogatás programjaként Losonczi Pál ellátogatott Poriba is, ahol nagy lelkesedéssel, lobogó magyar zászlókkal és magyar köszöntő szavakkal fogadták. Itt, ezen a látogatáson került szóba, hogy Pori szívesen teremtene testvéri kapcsolatot . egy magyar várossal. Losonczi Pál Egert ajánlotta Heikki Koskinak, az akkori polgármesternek. aki egyébként ma a Finn—Magyar Társaság elnöke. Eger nagy barátja, és irányítása alatt az eltelt évek során szélesedett, gazdagodott a két ország kulturális és baráti kapcsolata. A nem egészen tíz év alatt több száz ember fordult meg Egerből Poriban és jött Poriból Egerbe. Szakemberek, kulturális, együttesek, sportolók, hivatalos és nem hivatalos delegációk látogattak el egymás városába, barátságok szövődtek emberek, családok között. E sorok íróAz új gépet köszöntő ünnepség résztvevői, középen Arvó Alto kommunista miniszter ja abban a szerencsés, helyzetben van. hogy az eltelt négy év alatt két alkalommal is Pori vendége lehetett ... „A finnek és a magyarok jó barátok” igyekezett velem közölni majd minden finn ember, akivel egyhetes finnországi látogatásom során összehozott a sors. illetve a, sorsot „szervező” és képviselő vendéglátóim programja. Üti célom . végállomása Pori volt, még közelebbről az ott megjelenő kommunista pártlap, a Satakunnan Työ — magyar fordítása: Pori környéke — szerkesztősége. Jelentős állomáshoz érkezett ugyanis testvérlapunk. A finn kommunista lapok közül elsőnek a Satakunnan Työ jelenik meg ofszet eljárással, kerül színesebb, tetszetősebb formában és külsővel az olvasóhoz. Olyan rotációs lapnyomógépet avattak, amelyen szép, korszerű, a mai igényeknek megfelelő lapot tudnak előállítani, és ők az új gépet nevezik —. megteremtődtek annak a feltételei, hogy újabb es újabb olvasókat, szimpatizánsokat nyerjenek meg a kommunista párt számára. Nein mellékes az sem, hogy a párt tagjai, olvasói anyagilag is hozzájárultak a csaknem tízmillió forintot érő rotációs gép megvásárlásához. Az új gép munkába állását” több ezren köszöntötték. Már a délelőtti órákban százak keresték fel a városból és a környékről a szerkesztőséget, a nyomdát, hogy megtekintsék a lapkészítés fortélyait, megcsodálják munkí közben a modern gépet. Délután a lapterjesztők és tudósítók — párttagok —, akiknek ez a pártmegbízatásuk — számoltak be egymásnak munkamódszereikről, filmet vetítettek a krími kirándulásról, ahová jutalomként, a lap költségén jutottak el. A legjobb és a legrégibb lapterjesztők vándoi-zászlót kaptak. Egyébként az ünnepség legfiatalabb résztvevője a kéthónapos Katerina volt, — akit a pártlapot szervező szüleik hoztak el —, a . legidősebb pedig egy 95 éves környékbeli asszony, aki egyik legeredményesebb szervezője a pártlapnak. Köszöntötte a lap aktivistáit, és a kommunisták előtt álló feladatokról beszélt Jorma Hentilá, a Finn Kommunista Pórt titkára is. Az esti órákban mintegy 1400 meghívott vendég — köztük több országos szerv, szerkesztőség és hírügynökség képviselői —• ünnepelték az új nyomdagépet, és Arvo Alto, korh- munista munkaügyi miniszter. mondott nagy beszédet az ország gazdásági helyzetéről, a párt, a kommunisták előtt álló feladatokról és harcuk fő irányáról. Az estet több órás kultúrműsor követte, amelyet két iologért érdemes megemlí- :eni: a színvonalas, nagy élményt nyújtó műsor zömét — úttörőktől az idős embe- -ekig — amatőrök adták és i műsorban nemegyszer el- íangzott: Üdvözlet Egernek, t .magyar népnek. I’app János A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Vita helyett magyarázkodás tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolóját az utóbbi öt évben végzett munka, valamint a felügyeleti ellenőrzés főbb tapasztalatairól. A KNEB beható vita után elfogadta a jelentést. Elismerését fejezte ki a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottságok és az irányításukkal dolgozó két és fél ezer népi ellenőr eredménnyel végzett munkájáért. A megyei párt- és tanácsi vezetés kiemelte a népi ellenőrzés közéleti nevelő funkcióját, annak hatását a megyében. A KNEB megtárgyalta és elfogadta az 1981. ért ellenőrzési tervre vonatkozó javaslatot és felhatalmazta elnökét, hogy azt jóváhagyásra a kormány elé terjessze. Többször is elhangzott a megjegyzés: ahol ennyi jól képzett ember található együtt, mint a györigyösoro- szi ércbánya I. számú párt- alapszervezetében, mindenki azt várja, hogy ott magas szintű vita alakuljon ki. jobbnál jobb ötletek és javaslatok hangozzanak el. Semmi élcelődés, irónia nem lapult a szavak mögött Aki ilyen véleményt fogalmazott meg, nagyon komolyan mondta, amit mondott És azoknak is ..igazuk lett" akik azUállították, hogy ezer a beszámoló taggyűlésen az aktivitás, az őszinte szóki mondás volt a jellemző. Minden külső jel ezt ; véleményt támasztotta alá. A vezetőség beszámolói; sem „kertelt”, nevén nevezte a tényeket, a gazdasági helyzetet is, a pártmunkát is úgy elemezte, hogy abból a realitás tisztelete érződött ki. Többek között azt is szóvá tették, hogy az ércbányászat mátrai műveinek I-es alap- szervezete helyett a pártve- zetőség tárgyalt és intézkedett, de később sikerült a hatásköröket rendezni. Az alapszervezet egész évi munkája, ennek az egy évnek minden részlete azt bizonyítja, hogy a tartalmi tényezők fejlődése, erősödése vitathatatlan. mindenki által érzékelhető. Azt is hozzá tették azonban, hogy , akár a pártmunkában, akár a kapcsolódó tevékenységekben még van mit javítaniuk. — Meg kell jegyeznünk fogy pártalapszervezetünk 'éleményét ez évben a gaz- lasági vezetés egyetlen egyletben sem kérte ki. Ez a mondat úgy folytatódott a beszámolóban, hogy ez a körülmény sérti a pártvezetés tekintélyét. Mintha itt találtunk volna rá arra a kulcsszóra, ami az egész légkörre jellemző lenne. Ki kit sért meg, ki miért válik ingerültté, ki mit igyekszik megmagyarázni, ki mikor mutogat másokra, hogy ezzel önmaga ..ártatlanságát,, hangsúlyozza? A mostani felszólalók törekvéseit, szándékait így lehet jellemezni. Csakugyan az aktivitás lendülete cette sodróvá a taggyűlést, még a „címzéssel” sem óvatoskodtak azok. akik egymás után álltak fel, de óhatatlanul — védekeztek. Az ingerültség még a visszafogott szavak ellenére is kirítt a monda- ! okból. Könnyű volna most azt állítani: íme, a gyöngyösoro- szi ércbányászok gazdasági központja alapszervezetének tagjaira ez a jellemző. Véljük, egy kicsit többről van szó. Arról is, hogy ez a bánya évek óta küszködik a tervteljesítéssel és emiatt kialakult bizonyos feszültsé- gi, és felelősségi gócok. Ezeket helyre tenni, eloszlatni főként akkor lesz „könnyű”, ha nem azzal kell kezdeni majd a beszámoló taggyűlést —ki tudja, hányadszor? —, hogy a bányaüzem a nyer- sére-termelési tervét nem tudja teljesíteni. .. .és ezután még több mondat is úgy kezdődik, hogy „Sajnos...” Utána jöhet a „vigasztaló” megállapítás, de a lényeg az maradt. Most is az derült ki, hogy a gazdasági tevékenység hatékonysága meghatározó tényező. Még a pártalapszer- vezetnél is. Ebből pedig következik a legfőbb tennivaló: a tények őszinte elemzése és ennek alapján a közös tennivalók megfogalmazása és a feladatok végrehajtásának ellenőrzése, számonkérése. Ebben tudnak és, akarnak segíteni a pártalapszervezet tagjai, csak várni, kérni kell a segítségüket. (gmf)
