Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-23 / 275. szám
Fegyelmezett tanfolyamokat! A komputer tubs oláölun Jé tipp volt ca TPA Hasznot hajt a bányászat számítógépe Egymást érik ezekben a hetekben az értekezletek, tanfolyamok, képzések és továbbképzések. Valahogy mindig ilyenkorra jut eszükbe az értekezlet-, tanfolyam- és továbbképzés-szervezőknek, hogy egy vagy több tucatnyi embert fél naptól akár több hétig is eltartó időre kivonjanak a munkából. Nyilván okkal — igaz. sokszor csak az az ok, hogy „rendelet van rá”, — máskor csupán a statisztika kedvéért ülnek össze és hallgatnak jól vagy rosszul felkészült előadókat. Van, ahol szigorúan veszik a megjelenést. A foglalkozások előtt névsort olvasnak, sőt nem kisiskolás modor ugyan, de visszakérdezi!; az elhangzottakat. Nos, az ilyen tanfolyamon tényleg komolyan kell venni mindent. A pontos kezdést, a tematika betartását, a hallgatók figyelmét és fegyelmét, hiszen rendnek kell lennie. Aki késik, azt a nyilvánosság előtt meg kell dorgálni, s aki netán egy-egy órát igazolatlanul mulaszt, azt szigorúan figyelmeztetni kell. A tanfolyam után pecsétes, alóírásos, okmánybélyeges igazolás jár; azért meg kell dolgozni. Ez így is van rendjén. Az egyik hallgató — ráunva a „fejtágításra” —», gondolt egy merészet, és háromnegyed időben otthagyta a tanfolyamot. No. nem ment vissza dolgozni, hiszen a tanfolyami végéig felmentették a munkavégzés alól. szabadságot sem vett ki. hiszen a tanfolyam az tanfolyam, ott nem vezetnek szabadságos füzetet. Egyszóval; kivonta magát a tanfolyam utolsó napjai alól, mondván: semmit sem vészit. ha nem jár el. Az igazolást úgyis megkapja, pecséttel, aláírással, okmány- bélyeggel, hiszen a tanfolyamvezető úgysem meri azt jelenteni, hogy egy fő „lemorzsolódott”. A tanfolyam befejeződött. A bizonyítványosztás még csak ezután lesz, de a csoport árgus szemekkel figyeli: „bátor” társukat is végzettnek nyilvánítják-e. Mert ha igen — erős fogadalmuk van —. ezentúl ők is megkurtítanak minden tanfolyamot, képzést és továbbképzést. , Hiszen, ha az egyiknek annyi is elég, akkor ők sem igényelnek túlképzést. Jelen percig eldöntetlen, hogy kinek lesz igaza. Az azonban aligha vitafibató, hogy a tanfolyam szervezői megkapták az első bírálatot. Vagy azzal, hogy rosszul válogattak a hallgatóságot, olyan is bekerült, akit valójában nem érdekelt a tematika, vagy azzal, hogy a fegyelem megtartásában nem voltak elég következetesek. Szó se róla, egyik sem hízelgő lény. És most mondhatnánk: mit számít az, hogy egy tanfolyamon némi fegyelemsértés — esetleg netán közokirat-hamisítást eredményező kilengés fordult elő, (ugyanis az igazolás az egész tanfolyam elvégzését bizonyítja). hiszen ez egy szűk kollektíva. esetleg néhány intézmény, egy munkahely és egy tan folyamot szervező — mondhatni — magánügye. Ám, ne intézzük el ilyen könnyen. Van ennek általánosítható tanulsága. Például: a tanácskozás, a tanfolyam szervezői a munkából kivont hallgatók tartalmas foglalkoztatásáért, idejük szervezéséért, fegyelmük megtartásáért felelősséget vállalnak. Kimondva, vagy kimondatlanul átvállalnak bizonyos munkáltatói jogokat és kötelezettségeket. A távolmaPsdast vállrándítással tudomásul vevő tanfolyamszervezői magatartás, a szervező saját munkájának egyszersmind a kritikája — önkritikája. (f. j.) Lapunk nemrégiben interjút közölt dr. Pesti Lajossal, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesével, aki a számítógépesítési folyamat egyik irányító „gazdájaként” fejtette ki gondolatait a téma kapcsán felmerülő gondokról, feladatokról. • Cikkünk e folyamatot a másik oldalról, a vállalatok „békaperspektívájából” törekszik bemutatni. Hogy mik a sikeres számítógéptelepítés előfeltételei és a siker továbbfejlesztésének biztosítékai — mindezt a Mátraalji Szénbányák példáján keresztül kívánjuk illusztrálni — hozzátéve, hogy mind kevésbé egyedi esetről .van szó. A Finomszerelvénygyár, a SZÜV egri. központja, a Gagarin Hőerőmű Vállalat első számítógép-irányítottá blokkja mind azt példázzák, hogy az 1971-ben elhatározott számítógéptechnikai kormány- program ma gyorsabban halad a megvalósítás felé, mint valaha. Feltételek sejteké, amelyek abba életet lehelnek. Kevés teketóriával négy éve felvettek tehát egyszerre öt matematikust és két szervezőt, majd röviddel később osztályt is szerveztek belőlük. Végül megérkezett maga a gép is; tizenkétmillióért. Magyar masina, a Központi Fizikai Kutató Intézet TPA-s jelű számítógépe. Vele jött a Videotonból egy sornyomtató és hét képernyős megjelenítő, display -is, amelyek száműzték a csattogó, zajos lyukszalaglyukasztókat. A hűvös, légkondicionált számítóközpontban most Amanda Lear éneke kíséri magnóról a masina halk füttyögé- seit. És az eredmények (ennek ellenére?) jönnek, pedig a gép mindössze két hónap alatt állt üzembe — ez rekordidő! Kamatos kamattal Az nem számít különösebb eredménynek, hogy a gazdasági vezetés július 1-től naprakészen tudja követni a havi ötvenezres tételszámú anyagforgalmat. Hiszen ez végül is „csak” a cél, amiért invesztálták a tizenkétmilliót. (Bár nagyon sok üzemben, sőt bármelyik magyar bányavállalatnál még ez is csak vágyálom!) .Az is a mindennapok valósága, hogy a bizonylatok folyamatos feldolgozásából napi költségforgalmi jelentés készül. Nem elsősorban azért, hogy ki ne merüljön a vállalati egyszámla, de azért is, hogy a nagyobb eltérésekre azonnali intézkedések születhessenek. A havi információs táblázatokból a vezetők megalapozott, körültekintő döntéseket hozhatnak, megtakarítva ezzel a beosztottak fölösleges, esetleg egymásnak ellentmondó munkáját. Így érték el például, hogy az áremelések ellenére csökkentek a vállalati készletek. Ám a komputer egy sereg olyan „mellékhatással” járt, amelyre jószerivel telepítői sem számítottak. Mert ki gondolná például, hogy a számítógép miatt nem kell új alkatrészraktárat építeni? Hiszen csak egy rendelkezés kellett, hogy a bármelyik raktárban még . létező alkatrészből rendelni tilos — és már szükségtelenné is vált a nagy központi raktár óriási beruházása. A számítógép minden mütyürkéről tudja, hol kell keresni, sőt előre jelzi azt a fogyást is, amely után már rendelni kell. A vállalati stratégia megalapozásában is jelentős szerepet játszik ma a számítógép. Azzal például, hogy a tröszt vállalatai közül egyedül itt mutathatók ki pontosan az árváltozások és a szén önköltségének összefüggései — ez pedig az állami támogatás miatt „zsebbe nyúló' kérdés. Javult a bizonylati fegyelem is. A komputer „nem eszi meg” a hibás bizonylatokat: a raktárakban születő papi rok mindössze két-három ez reléke, ha hibás azóta. Egyelőre tudományos je lentőségű feladatok azok amelyek a kis számítógépen az EMG—666-oson futnak Az összes hazai lignitkutat'' eredményeit itt összesítik és ezek az elemzések adják az alapját a toronyi lignitmező hasznosításának is. Ugyancsak modellező jellegű munka a vállalati tervek ellenőrzése: a kis számítógép belsejében ugyanúgy zajlanak le a tervezett gazdasági folyamatok, mint a valóság körülményei között — előre ki lehet választani az optimális döntést. Nagy ugrásra készülnek a termelésirányításban is. A nagy kotrógépeket ugyanis drága úgy üzemeltetni, hogy meddőt egyáltalán ne emeljenek ki — a földdel keveredő lignit viszont nemcsak hogy kevés árbevételt jelent, hanem megnehezíti a tüze1- lést is az erőmű kazánjaiban. S mindez, amit felsoroltunk, mindössze húsz ember és egy gép mupkája! Újratermelődő ellentmondások Természetes, hogy a folyamat, ahogyan a számítógép uralja a kézi módszerekkel már követhetetlen adatforgalmat, nem ellentmondásmentesen megy végbe. Az az egyszerű mondat például, hogy 12 milliós beruházás a NIM—IGÜSZI-nek kifizetett összegekből két év alatt megtérül, úgy' is értelmezhető, hogy csak ekkora számítógépre telt a szénbányák saját erejéből! És az a sikerjelentés, hogy az országban egyedül itt sikerült TPA számítógéppel megoldani az anyaggazdálkodást, azt is jelenti, hogy a kis péna miatt csak ezt a géptípust — amelyet eredetileg tudományos célokra alkottak -^vehették a bányászok! Márpedig a szűkös anyagi lehetőségek a jövőt is beárnyékolják. Mert a TPA már nem képes a termelésirányítás feladatait is átvenni, ahhoz már kicsi. Arra a célra, hogy a kotrógépeken elhelyezett mintavevőket folyamatosan értékelje, és be . is avatkozzék a számítógép, már egy 40—50 milliós beruházás kellene —, de nincs miből. Hamvába holt már a széntermelőket összefogó, háromszintes, országos számítógéphálózat terve — januártól pedig maga a tröszt is megszűnik. Pedig jó bolt lenne a befektetett 40—50 millió! A lignit minőségének hullámzását jellemző számot, a szórást, tavaly 110-ről 80-ra sikerült leszorítani. (Bizonynyal közrejátszottak a Gagarin Hőerőmű tavalyi húszmillió forintos kőolaj megtakarításában az egyenletesebb minőségű szén jobb tüzelés- technikai jellemzői!) Az 1,2 milliárdos árbevételt öt-hat százalékkal javítaná a számítógéppel irányított termelési módszer, tehát a beruházás alig egy év alatt térülne meg. És kis jóindulattal ez importkiváltó eredménynek is titulálható... Nem soroltuk az ellent-' mondások közé a szakemberkérdést — Gyöngyösön ez megoldottnak tűnik. Igaz, valamivel kevesebbet keresnek,' mint intézeti kollégáik Budapesten, ám ez a jövedelem a pályára állás első négy évében duplázódott meg. Feladatuk van, egyre több, megbecsülésük pedig munkájuk nyomén egyre jobb. Mert a szén egyre jobban kell az országnak. Kőliidi Imre fNéwsMfo l‘J80. november 33., vasarnap Előnyben az exporttermelés Borgazdasági aHátraalján A híre határainkon túl is hamar eljutott, hiszen több évtizedes múltja és értékes jelene van a szőlő- és bortermelésnek a Mátraalján. Plegyvidéki történelmi borvidékeink egyik reprezentánsaként tartják nyílván a Mátra lankáit, ahol közkedvelt minőségű szőlőfajták díszlenek. Közöttük is a muskátottonel, a piros tramini, a szürkebarát, a hárslevelű, hogy csak a . legkiemelkedőbbeket említsük. A táj legnagyobb gazdasága a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, melynek másfél évtizedes fajta- és műyelés- mód-kísérletei, területén az új növényvédő szerek és technológiák bevezetése, továbbá az abasári és a nagy- rédei oltványtermelés mind magas szintű szakmai munkáját bizonyítják. A szőlőtermeléssel párhuzamosan a hetvenes évtizedben sokat javult a borászat is ezen a tájegységen. Űj tárolók és palackozó gépsorok jelzik a korszerűsítést. A gazdaságok a legjobb és a legolcsóbb technológiával kívánják a lehető legkedvezőbb eredményt elérni. Évente 32—36 ezer hektó bort exportálnak a tőkés országokba. A \ Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba pedig palackozott borforgalmuk meghaladja az évi ötvenezer hektót. A kedvező termelési tapasztalatokat felhasználva alakult meg 1975-ben a Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelési Rendszer. amely Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megye néhány gazdaságát egyesíti soraib.a. A jó fajtaösszetételű, nagyüzemi ültetvények a következő években tovább korszerűsítve alkalmasak lesznek mátraalji tájkörzetben a növekvő külpiaci igényeknek megfelelő bortermelés biztosítására. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználására alakult meg a közelmúltban — és 1981 januárjától kezdi meg tevékenységét. a Mátraalji Szőlő- és Borieldolgozó Társulás. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata kimon'dia. hogv ..támogatjuk az állami vállalatok és . a term előírni-,etkezetek aazda- ságilag előnyös társulásait az anyagi, és a szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat”. .. Ennek alapján a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság. az abasári. a gyön- gyösoatai és a nagyrédei termelőszövetkezet vesz részi az együttműködésben. A négy gazdaság közül három a Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelési Rendszernek is tagja, s a háztájival együtt szőlőterületük meghaladja a két és fél ezer hektárt. Ezeknek a tábláknak, valamint a rendelkezésre álló borgazdasági berendezéseknek közös hasznosítását határozták el. A növekvő hazai, illetve a külpiaci igények biztosítására együttes erővel korszerű palackozót kívánnak létrehozni. A megtermelt borokat a partnerüzemek kezelik’ és készítik majd elő folyamatos palackozásra. A 80-as években az új telepítéseknél előnybe kerülnek az export fokozását elősegítő illat- és zamatanyagokban gozdag szőlőfajták. A társulás célja az is, hogy elősegítse a nagyüze- mileg telepített háztáji szőlők területének növelését. Ugyanakkor az ott termelt árut folyamatosan átveszik és a közössel együtt feldolgozzák. A társuló gazdaságok legfőbb törekvése a szigorúbb közgazdasági környezetben a szőlőtermelés, a feldolgozás, a borpalackozás es az értékesítés egységének biztonságos megteremtése. A termelési tevékenység bővítésére később várhatóan az oltványelőállítást is bevonják majd. Mindezeket a kölcsönös előnyök és a gazdaságosság szem'előtt tartásával vállalták. A részt vevő partnerekből álló bizottság a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének irányításával december 31-ig kidolgozza majd az új társulás alapeh'eit. Közreműködnek a vezetőség létrehozásában és az önálló vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. A termelés nyitott, ami azt jelenti, hogy más gazdaságok, illetve kereskedelmi cégek is csatlakozhatna^ hozzá. Az új együttműködés tovább segítheti majd a mátraalji borok jó hírének kiterjesztését a külpiacokon, továbbá a szőlő- és borgazdaság nagyobb jövedelmezőségét az említett nagyüzemekben. Mentusz Károly Amikor az új gazdasági mechanizmus bevezetése megkezdődött, akkor figyeltek fel a dinamikus ármozgások egyik mellékhatására a Mátraalji Szénbányáknál is. Jelentősen megugrottak a vállalati készletek: a bizonytalanabbá vált árak mellett a beszerzők fejében ott motoszkált a gondolat is: lesz-e még aki gyártsa? Egyszerre ötszázmillió forint értékű alkatrész, segédanyag, fogyóeszköz áll a raktárakban, és ez évente két és félszer teljesen kicserélődik. Akár néhány százalékos csökkenés is e felhalmozott javakban milliós fölösleges társadalmi erőfeszítést tesz elkerülhetővé. Ám azt, hogy miből fölösleges sokat raktározni: nehéz „hasraütéssel” meghatározni. Különösen a nagy értékű, külfejtéseken dolgozó gépeknél kockázatos a garasoskodás. Megbízható módszer kellett az anyagforgalom' ellenőrzésére — ez volt az a felismert szükségszerűség, amely minden számítógép-telepítés alapkérdése. E problémát már csak a saját komputer oldhatja meg. Ám azt is felismerték Gyöngyösön, hogy egy számítóközpont telepítéséhez nem a gép léte a legfontosabb, hanem azoké a szürke Gyomén, a Körösi Állami Gazdaságban repülőgépnél műtrágyázzák az őszi vetési <>* ,»/ őszi mélyszántást. Képünkön: a műtrágyát a repülőgépbe tankolják. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — K.S) Műtrágyázás a levegőből
