Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-23 / 275. szám

Fegyelmezett tanfolyamokat! A komputer tubs oláölun Jé tipp volt ca TPA Hasznot hajt a bányászat számítógépe Egymást érik ezekben a hetekben az értekezletek, tanfolyamok, képzések és to­vábbképzések. Valahogy mindig ilyenkorra jut eszük­be az értekezlet-, tanfolyam- és továbbképzés-szervezők­nek, hogy egy vagy több tu­catnyi embert fél naptól akár több hétig is eltartó időre kivonjanak a munkából. Nyilván okkal — igaz. sok­szor csak az az ok, hogy „rendelet van rá”, — más­kor csupán a statisztika ked­véért ülnek össze és hallgat­nak jól vagy rosszul felké­szült előadókat. Van, ahol szigorúan ve­szik a megjelenést. A foglal­kozások előtt névsort olvas­nak, sőt nem kisiskolás mo­dor ugyan, de visszakérde­zi!; az elhangzottakat. Nos, az ilyen tanfolyamon tényleg komolyan kell venni mindent. A pontos kezdést, a tematika betartását, a hall­gatók figyelmét és fegyel­mét, hiszen rendnek kell lennie. Aki késik, azt a nyil­vánosság előtt meg kell dor­gálni, s aki netán egy-egy órát igazolatlanul mulaszt, azt szigorúan figyelmeztetni kell. A tanfolyam után pe­csétes, alóírásos, okmánybé­lyeges igazolás jár; azért meg kell dolgozni. Ez így is van rendjén. Az egyik hallgató — rá­unva a „fejtágításra” —», gondolt egy merészet, és há­romnegyed időben otthagyta a tanfolyamot. No. nem ment vissza dolgozni, hi­szen a tanfolyami végéig fel­mentették a munkavégzés alól. szabadságot sem vett ki. hiszen a tanfolyam az tanfolyam, ott nem vezetnek szabadságos füzetet. Egyszó­val; kivonta magát a tan­folyam utolsó napjai alól, mondván: semmit sem vé­szit. ha nem jár el. Az iga­zolást úgyis megkapja, pe­cséttel, aláírással, okmány- bélyeggel, hiszen a tanfo­lyamvezető úgysem meri azt jelenteni, hogy egy fő „le­morzsolódott”. A tanfolyam befejeződött. A bizonyítványosztás még csak ezután lesz, de a cso­port árgus szemekkel figye­li: „bátor” társukat is vég­zettnek nyilvánítják-e. Mert ha igen — erős fogadalmuk van —. ezentúl ők is meg­kurtítanak minden tanfolya­mot, képzést és továbbkép­zést. , Hiszen, ha az egyik­nek annyi is elég, akkor ők sem igényelnek túlképzést. Jelen percig eldöntetlen, hogy kinek lesz igaza. Az azonban aligha vitafibató, hogy a tanfolyam szervezői megkapták az első bírálatot. Vagy azzal, hogy rosszul vá­logattak a hallgatóságot, olyan is bekerült, akit va­lójában nem érdekelt a te­matika, vagy azzal, hogy a fegyelem megtartásában nem voltak elég következetesek. Szó se róla, egyik sem hízel­gő lény. És most mondhatnánk: mit számít az, hogy egy tanfo­lyamon némi fegyelemsér­tés — esetleg netán közok­irat-hamisítást eredményező kilengés fordult elő, (ugyan­is az igazolás az egész tan­folyam elvégzését bizonyít­ja). hiszen ez egy szűk kol­lektíva. esetleg néhány in­tézmény, egy munkahely és egy tan folyamot szervező — mondhatni — magánügye. Ám, ne intézzük el ilyen könnyen. Van ennek általá­nosítható tanulsága. Például: a tanácskozás, a tanfolyam szervezői a mun­kából kivont hallgatók tar­talmas foglalkoztatásáért, idejük szervezéséért, fegyel­mük megtartásáért felelőssé­get vállalnak. Kimondva, vagy kimondatlanul átvállal­nak bizonyos munkáltatói jogokat és kötelezettségeket. A távolmaPsdast vállrándí­tással tudomásul vevő tan­folyamszervezői magatartás, a szervező saját munkájának egyszersmind a kritikája — önkritikája. (f. j.) Lapunk nemrégiben inter­jút közölt dr. Pesti Lajossal, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnökhelyettesével, aki a számítógépesítési folyamat egyik irányító „gazdájaként” fejtette ki gondolatait a té­ma kapcsán felmerülő gon­dokról, feladatokról. • Cikkünk e folyamatot a másik oldalról, a vállalatok „békaperspektívájából” tö­rekszik bemutatni. Hogy mik a sikeres számítógéptelepítés előfeltételei és a siker to­vábbfejlesztésének biztosíté­kai — mindezt a Mátraalji Szénbányák példáján ke­resztül kívánjuk illusztrálni — hozzátéve, hogy mind ke­vésbé egyedi esetről .van szó. A Finomszerelvénygyár, a SZÜV egri. központja, a Ga­garin Hőerőmű Vállalat első számítógép-irányítottá blokk­ja mind azt példázzák, hogy az 1971-ben elhatározott szá­mítógéptechnikai kormány- program ma gyorsabban ha­lad a megvalósítás felé, mint valaha. Feltételek sejteké, amelyek abba életet lehelnek. Kevés teketóriával négy éve felvettek tehát egy­szerre öt matematikust és két szervezőt, majd röviddel később osztályt is szerveztek belőlük. Végül megérkezett maga a gép is; tizenkétmillióért. Ma­gyar masina, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet TPA-s jelű számítógépe. Vele jött a Videotonból egy sornyomta­tó és hét képernyős megjele­nítő, display -is, amelyek száműzték a csattogó, zajos lyukszalaglyukasztókat. A hűvös, légkondicionált szá­mítóközpontban most Aman­da Lear éneke kíséri magnó­ról a masina halk füttyögé- seit. És az eredmények (en­nek ellenére?) jönnek, pedig a gép mindössze két hónap alatt állt üzembe — ez re­kordidő! Kamatos kamattal Az nem számít különösebb eredménynek, hogy a gazda­sági vezetés július 1-től nap­rakészen tudja követni a ha­vi ötvenezres tételszámú anyagforgalmat. Hiszen ez végül is „csak” a cél, amiért invesztálták a tizenkétmilli­ót. (Bár nagyon sok üzem­ben, sőt bármelyik magyar bányavállalatnál még ez is csak vágyálom!) .Az is a mindennapok valósága, hogy a bizonylatok folyamatos feldolgozásából napi költség­forgalmi jelentés készül. Nem elsősorban azért, hogy ki ne merüljön a vállalati egy­számla, de azért is, hogy a nagyobb eltérésekre azonna­li intézkedések születhesse­nek. A havi információs táblá­zatokból a vezetők megala­pozott, körültekintő döntése­ket hozhatnak, megtakarítva ezzel a beosztottak fölösle­ges, esetleg egymásnak el­lentmondó munkáját. Így ér­ték el például, hogy az ár­emelések ellenére csökkentek a vállalati készletek. Ám a komputer egy sereg olyan „mellékhatással” járt, amelyre jószerivel telepítői sem számítottak. Mert ki gondolná például, hogy a szá­mítógép miatt nem kell új alkatrészraktárat építeni? Hi­szen csak egy rendelkezés kellett, hogy a bármelyik raktárban még . létező alkat­részből rendelni tilos — és már szükségtelenné is vált a nagy központi raktár óriási beruházása. A számítógép minden mütyürkéről tudja, hol kell keresni, sőt előre jelzi azt a fogyást is, amely után már rendelni kell. A vállalati stratégia meg­alapozásában is jelentős sze­repet játszik ma a számító­gép. Azzal például, hogy a tröszt vállalatai közül egye­dül itt mutathatók ki ponto­san az árváltozások és a szén önköltségének összefüg­gései — ez pedig az állami támogatás miatt „zsebbe nyú­ló' kérdés. Javult a bizonylati fegye­lem is. A komputer „nem eszi meg” a hibás bizonylatokat: a raktárakban születő papi rok mindössze két-három ez reléke, ha hibás azóta. Egyelőre tudományos je lentőségű feladatok azok amelyek a kis számítógépen az EMG—666-oson futnak Az összes hazai lignitkutat'' eredményeit itt összesítik és ezek az elemzések adják az alapját a toronyi lignit­mező hasznosításának is. Ugyancsak modellező jel­legű munka a vállalati ter­vek ellenőrzése: a kis számí­tógép belsejében ugyanúgy zajlanak le a tervezett gaz­dasági folyamatok, mint a valóság körülményei között — előre ki lehet választani az optimális döntést. Nagy ugrásra készülnek a termelésirányításban is. A nagy kotrógépeket ugyanis drága úgy üzemeltetni, hogy meddőt egyáltalán ne emel­jenek ki — a földdel keve­redő lignit viszont nemcsak hogy kevés árbevételt jelent, hanem megnehezíti a tüze1- lést is az erőmű kazánjaiban. S mindez, amit felsorol­tunk, mindössze húsz ember és egy gép mupkája! Újratermelődő ellentmondások Természetes, hogy a folya­mat, ahogyan a számítógép uralja a kézi módszerekkel már követhetetlen adatfor­galmat, nem ellentmondás­mentesen megy végbe. Az az egyszerű mondat például, hogy 12 milliós be­ruházás a NIM—IGÜSZI-nek kifizetett összegekből két év alatt megtérül, úgy' is értel­mezhető, hogy csak ekkora számítógépre telt a szénbá­nyák saját erejéből! És az a sikerjelentés, hogy az or­szágban egyedül itt sikerült TPA számítógéppel megolda­ni az anyaggazdálkodást, azt is jelenti, hogy a kis péna miatt csak ezt a géptípust — amelyet eredetileg tudomá­nyos célokra alkottak -^ve­hették a bányászok! Márpedig a szűkös anyagi lehetőségek a jövőt is beár­nyékolják. Mert a TPA már nem képes a termelésirányí­tás feladatait is átvenni, ah­hoz már kicsi. Arra a célra, hogy a kotrógépeken elhe­lyezett mintavevőket folya­matosan értékelje, és be . is avatkozzék a számítógép, már egy 40—50 milliós be­ruházás kellene —, de nincs miből. Hamvába holt már a széntermelőket összefogó, háromszintes, országos szá­mítógéphálózat terve — ja­nuártól pedig maga a tröszt is megszűnik. Pedig jó bolt lenne a be­fektetett 40—50 millió! A lignit minőségének hullám­zását jellemző számot, a szó­rást, tavaly 110-ről 80-ra si­került leszorítani. (Bizony­nyal közrejátszottak a Gaga­rin Hőerőmű tavalyi húsz­millió forintos kőolaj megta­karításában az egyenletesebb minőségű szén jobb tüzelés- technikai jellemzői!) Az 1,2 milliárdos árbevételt öt-hat százalékkal javítaná a szá­mítógéppel irányított terme­lési módszer, tehát a beru­házás alig egy év alatt térül­ne meg. És kis jóindulattal ez importkiváltó eredmény­nek is titulálható... Nem soroltuk az ellent-' mondások közé a szakember­kérdést — Gyöngyösön ez megoldottnak tűnik. Igaz, va­lamivel kevesebbet keresnek,' mint intézeti kollégáik Bu­dapesten, ám ez a jövedelem a pályára állás első négy évében duplázódott meg. Feladatuk van, egyre több, megbecsülésük pedig munká­juk nyomén egyre jobb. Mert a szén egyre jobban kell az országnak. Kőliidi Imre fNéwsMfo l‘J80. november 33., vasarnap Előnyben az exporttermelés Borgazdasági aHátraalján A híre határainkon túl is hamar eljutott, hiszen több évtizedes múltja és értékes jelene van a szőlő- és bor­termelésnek a Mátraalján. Plegyvidéki történelmi bor­vidékeink egyik reprezen­tánsaként tartják nyílván a Mátra lankáit, ahol közked­velt minőségű szőlőfajták díszlenek. Közöttük is a muskátottonel, a piros tra­mini, a szürkebarát, a hárs­levelű, hogy csak a . legki­emelkedőbbeket említsük. A táj legnagyobb gazdasága a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, melynek másfél évtizedes fajta- és műyelés- mód-kísérletei, területén az új növényvédő szerek és technológiák bevezetése, to­vábbá az abasári és a nagy- rédei oltványtermelés mind magas szintű szakmai mun­káját bizonyítják. A szőlőtermeléssel párhu­zamosan a hetvenes évtized­ben sokat javult a borászat is ezen a tájegységen. Űj tárolók és palackozó gépso­rok jelzik a korszerűsítést. A gazdaságok a legjobb és a legolcsóbb technológiával kívánják a lehető legkedve­zőbb eredményt elérni. Évente 32—36 ezer hektó bort exportálnak a tőkés or­szágokba. A \ Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba pedig palac­kozott borforgalmuk meg­haladja az évi ötvenezer hektót. A kedvező termelési ta­pasztalatokat felhasználva alakult meg 1975-ben a Gyöngyös—domoszlói Szőlő­termelési Rendszer. amely Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megye néhány gaz­daságát egyesíti soraib.a. A jó fajtaösszetételű, nagyüze­mi ültetvények a követke­ző években tovább korsze­rűsítve alkalmasak lesznek mátraalji tájkörzetben a nö­vekvő külpiaci igényeknek megfelelő bortermelés bizto­sítására. Az ebben rejlő lehetősé­gek kihasználására alakult meg a közelmúltban — és 1981 januárjától kezdi meg tevékenységét. a Mátraalji Szőlő- és Borieldolgozó Tár­sulás. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata kimon'dia. hogv ..támogatjuk az állami vállalatok és . a term előírni-,etkezetek aazda- ságilag előnyös társulásait az anyagi, és a szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgá­ló együttműködési formá­kat”. .. Ennek alapján a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daság. az abasári. a gyön- gyösoatai és a nagyrédei ter­melőszövetkezet vesz részi az együttműködésben. A négy gazdaság közül három a Gyöngyös—domoszlói Sző­lőtermelési Rendszernek is tagja, s a háztájival együtt szőlőterületük meghaladja a két és fél ezer hektárt. Ezeknek a tábláknak, va­lamint a rendelkezésre álló borgazdasági berendezések­nek közös hasznosítását ha­tározták el. A növekvő ha­zai, illetve a külpiaci igé­nyek biztosítására együttes erővel korszerű palackozót kívánnak létrehozni. A meg­termelt borokat a partner­üzemek kezelik’ és készítik majd elő folyamatos palac­kozásra. A 80-as években az új telepítéseknél előnybe ke­rülnek az export fokozását elősegítő illat- és zamat­anyagokban gozdag szőlőfaj­ták. A társulás célja az is, hogy elősegítse a nagyüze- mileg telepített háztáji sző­lők területének növelését. Ugyanakkor az ott termelt árut folyamatosan átveszik és a közössel együtt feldol­gozzák. A társuló gazdaságok leg­főbb törekvése a szigorúbb közgazdasági környezetben a szőlőtermelés, a feldolgozás, a borpalackozás es az érté­kesítés egységének biztonsá­gos megteremtése. A terme­lési tevékenység bővítésére később várhatóan az olt­ványelőállítást is bevonják majd. Mindezeket a kölcsö­nös előnyök és a gazdasá­gosság szem'előtt tartásával vállalták. A részt vevő partnerekből álló bizottság a Heves me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének irá­nyításával december 31-ig kidolgozza majd az új tár­sulás alapeh'eit. Közremű­ködnek a vezetőség létreho­zásában és az önálló válla­lati gazdálkodás feltételei­nek megteremtésében. A termelés nyitott, ami azt je­lenti, hogy más gazdaságok, illetve kereskedelmi cégek is csatlakozhatna^ hozzá. Az új együttműködés to­vább segítheti majd a mát­raalji borok jó hírének kiter­jesztését a külpiacokon, to­vábbá a szőlő- és borgazda­ság nagyobb jövedelmezősé­gét az említett nagyüzemek­ben. Mentusz Károly Amikor az új gazdasági mechanizmus bevezetése megkezdődött, akkor figyel­tek fel a dinamikus ármoz­gások egyik mellékhatására a Mátraalji Szénbányáknál is. Jelentősen megugrottak a vállalati készletek: a bizony­talanabbá vált árak mellett a beszerzők fejében ott mo­toszkált a gondolat is: lesz-e még aki gyártsa? Egyszerre ötszázmillió forint értékű al­katrész, segédanyag, fogyó­eszköz áll a raktárakban, és ez évente két és félszer tel­jesen kicserélődik. Akár né­hány százalékos csökkenés is e felhalmozott javakban mil­liós fölösleges társadalmi erő­feszítést tesz elkerülhetővé. Ám azt, hogy miből fölös­leges sokat raktározni: ne­héz „hasraütéssel” meghatá­rozni. Különösen a nagy ér­tékű, külfejtéseken dolgozó gépeknél kockázatos a gara­soskodás. Megbízható mód­szer kellett az anyagforga­lom' ellenőrzésére — ez volt az a felismert szükségszerű­ség, amely minden számító­gép-telepítés alapkérdése. E problémát már csak a saját komputer oldhatja meg. Ám azt is felismerték Gyöngyösön, hogy egy szá­mítóközpont telepítéséhez nem a gép léte a legfonto­sabb, hanem azoké a szürke Gyomén, a Körösi Állami Gazdaságban repülőgépnél műtrágyázzák az őszi vetési <>* ,»/ őszi mélyszántást. Képünkön: a műtrágyát a repülőgépbe tankolják. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — K.S) Műtrágyázás a levegőből

Next

/
Thumbnails
Contents