Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-02 / 258. szám
( ► A vagy, avagy az és Kissi bonyolultnak tűnhet a óim, perliß nem az, és a í lényege annak, amiről írni akarok, Vagy, avagy és? Ház- í | táji gazdaság é* kultúra, akartam adni ugyanis ezt (rá< som címének, de adhattam volna, nem is kis számú kultúr- j ( sznob-szociológus okán azt is, hogy Háztáji és kultúra? i í Ugye, kedves olvasóm, már érted és érzed is, miről van í \ szó? A háztájiról, a kiegészítő gazdaságról, amelynek > \ annyi művelője, lelkes és odaadó munkása van Immái < \ hazánkban, hogy egyfajta társadalmi szférákat össze- és ' < átkötő, sajátos társadalmi réteggé vált nálunk, s amely- í í nek. léte és gondjai miatt kérdöjeleztetik meg: vagy a j J háztáji, vagy a kultúra? j Ebből nyilvánvalóan adódik számosak álláspontja, hogy ; (leírni is képtelenség, hogy: háztáji és kultúra. Lévén. ! hogy e kettő kizárja egymást. Arról van szó, érvelnek, \ l hogy ezek a kis gazdaságok olyan energiákat kötnek le í < a főálláson túl és azok mellett, hogy egyszerűen képte- | ( lenség kulturálódásról beszélni, már csak az. idő hiánya í ' miatt is. Aki a háztájiban bütyköl, dolgozik, aki malacot ( \ hizlal, káposztát vagy babot termel, szőlőt vagy almát < } szüretel, az objektíve kirekesztetik a művelődésből, a / < kultúrából. Egy olyan országban, amelynek pedig éppen !> I léte és lényege az egyéni és a társadalmi tudat szaka- > < dalian formálása, jobbítása, a társadalom egészének, s í < benne az egyebeknek, az állampolgároknak a kultúra ja- j í vaihoz való hozz.ájuttatása. S ami még ennél is lénye- ? | gesebb: olyan körülmények biztosítása, hogy a kultúra: < javaival élhessenek is. Mert önmagában a jog még üres ! ( fikció, ha nem teremtődik meg annak gyakorlásához Is ' ( a megfelelő lehetőség, ; ; A háztáji gazdaságok ily mérvű elterjedése tehát egy- \ } értelműén egy egész ország szocialista tudata fejlődése \ (ellen hat, kulturális felemelkedését fékezi, vagy egysze- $ i rűen gátolja. A kérdés olyan felvetése is már hamis > 5 kiindulópont, miszerint, „Háztáji és kultúra?", mert eb- : 5 bői olyan következtetéshez is el lehet jutni, hogy e kettő | j megfér egymással, sőt — uram ég — talán fel Is tételezi ( < egymást. Egyetlen helyes kérdés lehet csak. ami nem ? is kérdés már, hanem kategorikus kijelentés: háztáji vagy kultúra! í Aligha tagadható, hogy az érvek tetszetősek, logikusak. ! tétel- és tényszerűek, Aligha tagadható, hogy a háztáji < ! kisgazdaságok boldog bérlői, részesei vagy kistulajdonosai <; < közül nem kevesen vannak, akik Tolsztoj vagy Illyés | J Gyula összegyűjtött kötetei nélkül, hónuk alatt inkább < kapával bandukolnak hivatali munkájuk után kis föld- í jeikre. És azt sem lenne ildomos tagadni, hogy számo- í san találhatók e kis gazdaságok hangyái között is olya- , nők, akiknek életmódja, tudata nem mindenben adekvát í a szocialista életmóddal és tudattal. \ A vitát folytatva, a kérdésre, azazhogy a kategorikus kl- s jelentésre — demagóg módon ugyan, de igazat szólva, ha ( még nem is igazságot mondva — egy másik kategorikus < kérdéssel lehetne válaszolni, amely szintén felérne egy i ; határozott kijelentéssel. Jelesen: mi a jobb egv ország-? < nak, ha október végén is van még zöldpaprika az üzle- ) < tekben, ha mindig bőven kaphaló hús, tojás, baromfi a í í boltokban és a piacokon, vagy ha mindez csak szűkösen l áll a rendelkezésre, de munka után népvándorlás indul ) < a művelődési házak, a könyvtárak, a TIT-elöadások felé? í s Most és gyorsan visszaolvasva az imént’ leírtakat, belá- í < tóm. nem is annyira a demagógia a haja az iménti so- í ^ roknak, mint inkábh a vulgarlzálás, a szinte már pro- \ vokitív leegyszerűsítés. Még akkor Is, ha a felszínes ; felszín alatt elgondolkodtatóak a tények. Közelítsük meg inkább a másik oldalról a dolgot. Közelítsük meg afelől, hogy az emberi kultúra soha sem í volt és nem is lehet ’elválasztható a munkától, A terme- \ lestől. A kultúra olyan kezelése, fogalmának olyan ér- í telmezése, amely óhatatlanul az emberi munka, az anya- > gi termelés és e szellemi szféra egymástól való elldege- J nedését segíti elő, hamis és félrevezető magyarázás, po- > litikailag haszontalan és éppen a kultúrának, mint az egyetemesség fogalmának, okozza a legtöbb kárt. í Gondoljuk végig, lehet-e kultúrálatlanul, a biológia, a? kémi'a, a technika legújabb vívmányainak ismerete nél- íkül akár a nagyüzemekben, akár a kisüzemekben, a ház- | ( tájikban — amelyek egyébként megközelítőleg egyhar- (madát adják a hazai fogyasztói árualapoknak! — ered- < < menyesen gazdálkodni? Lehetséges lett volna-e, hogy \ minden idők legjobb gabonatermését takarítsa be ez az i S ország, a munka alacsony kulturális szintjén, szakmailag - (műveletlen vezetőkkel, kultúrálatlan munkásokkal? Aj ( mezőgazdasági könyvhetek forgalma is igazolja — de e | prolokollheteken kívüli forgalom is —, hogy mennyire í megnőtt az érdeklődés a szakkönyvek, a szaktudományok j Iránt, ; Nem a kultúra beszűküléséről írnék és beszélnék én, J hanem sokkal Inkább kiteljesedéséről, színesedéséről, sok- ' I oldalúbb értelmezéséről és megvalósulásáról. Ismét egy í vulgáris hasonlatot: nem valószínű,' hogy ha valaki ke- í ? zéből kivesszük a mosléknsvödröt, akkor azonnal Móricz j í összegyűjtött, müveiért nyúlna. De sokkal valószínűbb. / 5 hogy ha ennek ..a" valakinek a korszerű sertéshizlalás és ' ? -tenyésztés módszereiről szóló, legújabb szakkönyveket J í adnánk oda. mohón kapna — és kap Is érte. A kultúra í 1 nem tűr el semmiféle arisztokratizmust, kirekesztést és / í rangsorolást, hogy ez kultúra, az meg már nem az. Mind- / 5 az, ami az emberrel összefügg, s mindaz, ami az ember- j ; tői függ. nem is tágabb értelemben, de legszűkebb meg- > < fogalmazásban is, valamiképpen a kultúra körébe tar- \ j főzik. í A „vagy" és az „és” e kérdésben nagyon is emlékeztet • ' a madáchi homousios. vagy homoiusios ..("-vitájára i az azonos vagy egylényegű ha.iszálhasogatásra. Nem szem- j ( he állításra, hanem párhuzamba vonásra van szükség. ; < nem arra, hogy egy elvont, kultúraideállal, hanem arra, í l hogy a gazdaságot a kultúra, a k-"űrát a gazdaság szol-) \ gálatába állítsuk. Még közelebbről: hogy e kettő alatt J a társadalom szférájában egvetértsünk. Egy és ugyanazt! j \ Mert mit ér a legszebb görög klasszikus is. ha skandálása > > közben üresen korog a gyomor, és mit ér a teli has is, í ; ha sivár, rideg, szellem nélküli körülöttünk az élet? Művészlevelek a Gárdonyi-kertből 197«. december 22. ,.A Városi Tanács V® pénzügyi és munkaügyi osztálya megbízta a Heves megyei Beruházási Vállalatot az Eger Gárdonyi-kertben épülő művészlakások lebonyolításával.” isii január 12. „A munka elvállalása ellenkezik a vállalatnál megkezdett profiltisztítási folyamattal, azonban a városi érdek messzemenő figyelembevételével a következő kompromisszumos javaslatot tesszük: Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel más hagyományos technológiával dolgozó vállalatot bízzanak meg. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy vállalatunk a kivitelezést vállalja.” Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Egerben 1979 augusztusában átadták ’ a Gárdonyi- kertben azt az épületkomplexumot, amelyben bárom műtermes lakás várta új lakóit, akik hamarosan meg is érkeztek. így költözött be többek között Pusztai Ágoston keramikus, Sarkadi Péter grafikus és Dohnál Tibor festőművész, aki tizenkét önálló kiállítással'. több külföldi szerepléssel és pályázatokon nyert díjakkal a tarsolyában, itt az űj helyen kívánta folytatni megkezdett munkáját. A „munkák” el is kezdődtek 1979 áprilisában. A falakat akkorra már felsalétro- mozta a víz és az építőipari szakemberek a teraszok szigetelésén dolgoztak. Ugyanebben a hónapban nem csekély közjáték vetítette előre az árnyékát, hogy néhány meglepetés varja még a beköltözőket. Az olajkálvhák- ra kálvhacsö helyett gázki - szellőző csöveket szereltek fel. amely elégett és egy éjszaka Dohnál a Gárdonyi- kertben élesztgette füstmér- sezéstől ájult kilencéves leányát. — Mióta nem tud dolgozni a műtermében? — Gyakorlatilag 1980-ban nem tudtam dolgozni — válaszol Dohnál Tibor. — De nem csupán a munkát akadályozta az a felfordulás, amelv már több mint egv éve tart. Volt olyan időszak. amikor a műterem melletti parányi raktárhelyiségben lakott öttagú családunk. 1979. augusztus 10. Garanciális beiáráson a. következőket állapítja meg a Beruházási Vállalat. íme címszavakban: 1. számú lakás. Pusztai Ágoston. „Tetőbádog nem elégséges, heázik, Cementlábazat új- rakészítése, kályhacsövek cseréje, A műterem a lakás felöli oldalon beázik.” 2. számú lakás, Dohnál Tibor, \ „Bejárat: salétromosodás. Konyha: falnedvesedés, mennyezet javítás. Műterem: galéria az 1-es háztetőtől ázik, padlóburkolat újraké- szítése, lépcsőnél és ablaknál falszigetelés. Kémény beázik, mennyezetnél füst kiszivárog. 3. számú lakás. Sarkadi Péter. Műterem: galéria a 2-es háztól ázik, zuhanyzófülke műterem felé átázik.” 1979, november 2« „Tárgyi lakóépületek közös képviselője. Dohnál Tibor már több hónapja keresi a lakások és műtermek üzemeltetési és funkcionális problémáinak megoldását. A garanciális hibák megszüntetésére elvileg 1980. május 30-ig kerül sor a HÁÉV részéről vállalt határidő •alapján." Hm. Beruházási Vállalat Poldis Pál. a Heves me- :vei Állami Építőipari Vállalat. műszaki igazgatóhelyettese. — Röviden a következő az igazság. A legnagyobb baí hogy erre a beruházásra kevés volt a pénz. Nem is a mi profilunkba tartozott. Többszöri rábeszélésre vállaltuk el. Történtek tervezési hibák és történtek kivitelezési hibák is. Annyit hadd említsek meg, hogy például már álllak a falak, amikor kiderült, hogy nem központi fütésesek lesznek a lakások és így utólag kellett a kéményeket beépíteni. Ezt már csak szakszerűtlenül lehetett elvégezni. 1989, május 27-én a helyszíni szemle a következőket rögzíti. ”— Keleti homlokzat p|őt- tí vízelvezetés nincs megoldva sem terv, sem kivitelezési szinten, — A tervtől eltérő ce- menl lábazat meghibásodott. — Bádogozás javítását kivitelező nem vállalja, mivel az terv szerint készült el. — Az épület hőszigetelése S0 százalékban sem elégíti ki az 1981. január elsejével életbe lépő követelményeket. Az. utólagos hőszigetelési munkák becsült értéke 140 ezer forint. Műtermenként.” 1980. július 4. „A helyszíni tapasztalatok alapján — például az épület külső és belső falai vizesek, a lábazat válik le — szükségesnek tartjuk az épület külső és belső falápak utólagos szigetelését. Megjegyezni kívánjuk, hogy a helyszíni szemrevételezés alapján az épület vízszintes és függőleges falszigetelése nem készült, vagy nem a megfelelő helyen.” Épület karban tartó Szövetkezet 1980, szeptember 26-án a Heves i megyei Beruházási Vállalat helyszínen járt szakembere a következőket állapítja meg a Gárdonyi-kertben. „— Munkahelyi létszám két fő, amelyből munkát végez egy fő. — A kapuk, járdák, mű- termi padlóburkolatok, bá■y dogozási hibák stb. javítási f munkái nem készültek el. — Vakolatjavítási munkák készültségi foka 10—15 százalékos. — Kémények javítása szakszerűtlen. — A garanciális munkák befejezési határideje vállalásuk alapján 1980. május 20-a, amely határidőtől eltérő időpontot elfogadni nem áll módunkban." 1980, október 11. „A fűtési idény' beindulásával a hibás kérr.énj'ek kijavítása, Illetve a megegyezés szerinti új kémények megépítése nem történt meg. Kivitelező a munkákhoz nem kezdett hozzá." 1980, október 17. „Az utólagos falszigetelést munkák utáni vakolat helyreállítása 50 százalékos. És még egy levél, amelyet a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja írt. ..... igazoljuk, hogy Dohnál Tibor li)7á. január 1-től 1 979. IX. 30-ig 67 ezer 300 forint bruttó tiszte let dijat, 1980. január 1-től 1980, szeptember 30-ig kilencszáz forint bruttó tiszteletdíjat kapott a művészeti alapon keresztül.“ További leveleket nem idéz az újságíró. Pedig még bizonyára lesznek szép számmal. Nem csupán azért, mert a beruházó pereskedni fog a kivitelezővel, hanem minden bizonnyal azért is, mert a gáz .bevezetése — amely most kezdődik — után ismét helyre kell állítani majd a vakolatot, melyet az építők nemrég húztak rá a falra. Az újságíró tudja, hogy ezt ilyen és ilyen, valamint emilyen és amolyan okok miatt valóban nem lehetett másképp megszervezni, csak ügy, hogy amikor végre az 1980. május húszadikára vállalt garanciális munkák most az ősz közepén befejeződnek, akkor jöjjenek a gázosok. Az újságíró hiszékeny emberfajtából származik. De azt azért mégis nehezen I.Hd- ja elképzelni, hogy ez egyedül a fent leírt módon szükséges és lehetséges. Szigethy Andi»»