Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-02 / 258. szám

HA MEGSZORULT, MENT A FENYŐ ÉTTEREMBE Oktatják a leendő egri szakembereket (Szántó György felv.) » NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATAINK ÚTJA ■a .1 ím'jjk.'/ n:.u— '-JJ ■ . ■■=? Új vállalat Egerben Minden bizonnyal sokan vágják kíváncsian, hogy nyilvánosságra hozzák az idei népszámlálás dokumen­tumait. Nos, megnyugtatá­sukra közöljük, hogy — mint a Központi Statisztikai Hi­vatalnál ígérik ■— ez alka­lommal már a korábbiaknál rövidébb ideig teszik próbá­ra az érdeklődők türelmét. Amíg ugyanis ezelőtt két- három esztendeig eltartott az összegyűjtött adatok feldol­gozása, most a legközelebbi március végéig megjelenhet­nek az grszág mindennapi életéről, fejlődéséről valló első kötetek. Így kimondva, roppant egyszerűen hangzik a hír, Könnyű annak, aki jól fűtött lakásban arról olvas, hogy valakik, valahol — fáznak. Szegények, gondolja magában. És furcsállja, hogy manapság, nálunk lehetnek olyan családok, ahol hide­gek a fűtőalkalmatosságok. De tessék csak meghall­gatni az érdekelteket. — Mi azt hittük, hogy október 15-re befejezik a gáz bevezetését. De hát...! Nem győzzük magunkra szedni otthon a legkülönbö­zőbb holmikat, hogy ne kelljen dideregnünk. És azt mondják, azért nem tudták a fűtési idény előtt a mű­szaki átadást megcsinálni, mert a TIGÁZ nem ment el. Egyedül csak az nem ment el. Meg lehet ezt érteni? Nem. nem lehet. Feltéve, ha csakugyan így .igaz min­den. + Annak idején ugyancsak irigyelték a gyöngyösiek az Izzó dolgozóit. Főként azo­kat, akik a szép, új emele­tes házakba költözhettek be, amelyekben duruzsoló cse­répkályha ontotta a meleget. A meleg vízről pedig a vil­lanybojler gondoskodott. Ma már senki sem irigyli az Izzó lakótelepének csa­ládjait, és ennek több oka is van. Többek között a kis­sé elavultnak minősülő cse­répkályha. ' Ezt a fűtési mó­dot váltaná fel a vezetékes gáz. ha ... már lenne. A lakótelep minden gond­ja Oravecz Istvánhoz, a gyár igazgatási osztályának veze­tőjéhez tartozik. Tőle érdek­lődtünk. — Mi a munkák irányí­tását és ellenőrzését a He­valójában azonban nagy munkát takar. S ennek érzé­keltetésére elegendő csupán szűkebb hazánkra gondolni. Amit itt végeztek a nép­számlálók, a tanácsi dolgo­zók, a feladaton osztozó pe­dagógusok, a KSH munka­társai, az mindössze egy ré­sze a vállalkozásnak. A szám­lálóközpontonként — közsé­genként, városonként — el­lenőrzött adatok „csak” a kódolásig jutottak el Eger­ben. A kódszámok — aho­gyan dr. Hajdú Gyulától, a Nógrád megyei Számítás­technikai és Ügyvitelszervező Vállalat igazgatójától érte­sültünk — Salgótarjánban kerültek lyukkártyákra. ves megyei Beruházási Vál­lalatnak adtuk. Az Izzó megbízottja pedig a nagyvál­lalatnál dolgozik Budapes­ten. Most már így könnyű volt eljutni Szántó Jánoshoz, aki a beruházási vállalat gyön­gyösi ügyeit intézi. — Az a bizonyos műszaki átadás, amiről a lakók be­széltek, egyszerűen nem igaz. Az viszont, igaz, hogy a Közmű- és Mélyépítő Vál­lalattól csak október 15-e Után kaptuk meg a szerző­désjavaslatot. Ebben a ha­táridő december 31. De az is igaz, hogy a mélyépítők szer­ződés nélkül is végezték a munkákat. A TIGÁZ-t sem­mi mulasztás nem terheli. — Mit lehet mondani a lakóknak? — Szeretnénk, ha a Zöld- híd utca és a Dimitrov utca épületeiben már november 15-ig benn lenne a gáz, a Béla utca és a Széna utca lakásaiban pedig december 15-ig. A belső szerelést az UNISZERV az első két épü­letben már' befejezte, a má­sik két, épület munkáival sincs fennakadásuk. ★ Ha mindez vigasztaló len­ne- az érintett száz család­nak. mi is örülnénk neki. De aligha képzelhető el. hogy akár a novemberi ha­táridő is nagy lelkesedést váltana ki azokból, akik kü­lönböző cuccokba burkolóz­va álmodoznak arról, hogy majd egyszer az ő lakásuk­ban is meleg lesz a fűtési idényben. Hoav az óvatosabbak nem rakatták ki a cserépkályhát még a nyáron, az most pri­vát szerencséjük De a für­dőszoba használatáról nekik is le kell majd mondaniuk arra ^iz átmeneti időszakra, amíg a hagyományos fűté­sű bojlerok helyébe be nem szerelik a gázzal működőket, „Szomszédainktól" Kecske­métre vezetett adataink út­ja, ahol további szakembe­rek felülvizsgálták a mun­kát, „kiszűrték” a hibákat, majd szalagon előkészítve to­vábbították az utolsó „simí­tásokat” végző budapesti központhoz. Jellemző a nem mindenna­pi vállalkozásra. hogy a népszámlálásban részt vevők például mintegy 12 ezer fé­le foglalkozásról, négyezer különböző iskolatípusról kap­tak megjelölést a Heves me­gyei összeírások során is, s ezeket vesződséges, fáradsá­gos munkával úgy kellett csoportosítaniuk, hogy végül is az előbbiekből mindössze Tudjuk., hogy egy ilyen gázbevezetési munkához idő kell. Ezt a lakók is tudják. Jó lett volna azonban már a kezdet kezdetén részlete­sen tájékoztatni , őket a kü­lönböző időpontokról, és ah­hoz elkelne olyankor egy szerződés is, amely eligazí­tást adhatna a várható sza­kaszok időtartamáról. Akkor senki sem szedet­te volna szét fölöslegesen és időnek előtte a cserépkály­háját, vagy ha igen. tudta volna, hogy mennyi napot, hetet kell átvészelnie a gáz megérkezéséig. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Arra kérni a mélyépítő­ket. gondoljanak arra, hány család reménykedik gvors — mi több: a szokottnál gyor- / sabb — munkájukban. (gmf) ényszerhelyzetben lé­vén nem tehetek egyebet, mint hogy készsé­gesen elismerem, vagy ha úgy tetszik. töredelmesen bevallom: így, ahogy itt a címben áll. meglehetősen szokatlan szó ez a „lecsóra”. Ha csak úgy nem csűrném- csavarnám. hogy része mondjuk egy ilyen mondat-' nak. hogy „megéheztem egy kis lecsóra”, vagy „jólesik egy pohárka bor a lecsóra” — de az a nagy igazság, hogy valami egészen másról lesz szó az alábbiakban. Vagy netán mégsem? — nos. majd csak kiderül. Történt tehát velem a mi­nap. hogy az öt esztendővel ezelőtt a biziben alig hasz­náltan, háromszázért vásá­rolt Poljot márkájú karórá­mat leejtettem a kőre. Az óra üveglappal lefelé érke­zett. mint ahogy törvénysze­rű az is. hogy az elejtett zsí­ros deszka többnyire szintén a bekent oldalával esik a porba, ha elejtjük. Utóbbi szép tompán puffan, az én órám viszont élesen csattant a kövön, mire valaki mind­130—140. az utóbbiakból 15 —SO maradjon. S elismerésre méltó, igazán példás igyeke­zetei mutattak a KSH egri igazgatóságán, hiszen a nóg­rádiak olyan jó minőségű „anyagot” kaptak tőlük, hogy — noha Borsod egészének és Szabolcs jelentős részének adataival is foglalkozniuk kellett — Salgótartjánban a két szomszéd megye lyuk­kártyáival jóval határidő előtt végeztek. így ismeretes máris többi között, hogy Heves megye összesen 117 900 lakásában 19k0. január 1-én együttesen 350 800 ember élt: Egerben fíl 300. Gyöngyösön 35 900, Hatvanban 24 800, Hevesen 11 500 lakost számláltak. A mostani népszámlálás éve — másról is emlékeze­tes marad számunkra. Való­színű, hogy az idei esztendő az utolsó, amikor ennyire igénybe kell venni más me­gyék segítségét, is. Mert 1980. október 1-től már Egerből sem hiányzik a KSH Számí­tástechnikai Vállalata. Igaz. hogy a Zalár utca 11. alatt — ideiglenesen — otthont ka­pott mintegy 50'' dolgozó egvelőre még csak ismerke­dik leendő mesterségével, in­tenzív tanfolyamon tanulja a a szükségeseket. A 850 je­lentkezőből válogatott közép- és felsőfokú végzettségű em­berből csak ezután lesz fo­lyamatszervező. programozó, rendszerszervező. számítás­technikai technikus vagy mérnök, aki megfelelhet a feladatra — ám már most feltétlenül számolnak a gár­dával. amelv majd a Grónay utcai itolt, bútorgyár helyén. 19R2 végére, mintegy 150 millió forintos beruházással felépülő munkahelyen dolgo­zik. Az új egri számítóközpont — hallottuk Dénes György igazgatótól — nemcsak egy­szerűen korszerű lesz, ha­nem bizonyos tekintetben már felül is múlja a jelen­legieket. Modern technikája lehetővé teszi, hogy az ada­tok lyukkártya helyett köz­vetlenül a mágneses szalag­ra. kerüljenek. S mint álta­lában a KSH mai számító­központjai, nyilvánvalóan nemcsak statisztikai adatok feldolgozását végzi, hanem gazdálkodó szervezetek szá­mítástechnikai igényeit is széles körben kielégítheti. Kapacitása megengedi —sőt igénv]j —. hogy részt vegyen a vállalatok termelésirányí­tásának. optimális szállítási útjainak tervezésében, vagy mondjuk, a napi számlázás-, ban. S miután a Központi Statisztikai Hivatal területén már van példa Heves me­gyei vállalattal való együtt­működésre. F,gerben számí­tanak a másokkal történő munkakapcsolatok kialakulá­sára is. A tervei: is sejtetik, hogy így válhat. így válik a tu­domány egyre inkább ter­melőerővé. Gyóni Gyula járt meg is jegyezte helyben, hogy ennek az órának bizo­nyára befellegzett. Magam is így gondoltam, de különösebben nem rendí­tett meg a dolog, hiszen az öt év alatt igazán megszol­gálta az árát, nem siránko­zom tehát, hanem majd ve­szek egy másikat ... Az én órámnak azonban nem ártott meg a köre esés. tisztesség­gel járt, s jár ma is tovább. Nagy dolog! — mondta if­jú. s az effélékben különösen jártas kollégám, akinek el­meséltem az esetet. — Tu­dod. hogy próbálják ki a legmodernebb kvarcórá­kat . . . ? 1 Odakötözik egy nagy traktor kerekére, az egész, nap jár rajta, és még csak egy karcolás sincs az órán, az az igazi 1 Nem mondom, fejet haj­tottam a technika eme cso­dája előtt, és irigykedtem is egy kicsit, hogy nekem nincs ilyen, maid azon. .melegiben Betörő az asztalosom... Ami azt illeti, a gyöngyö­si fiatalember — K. Lajos — egy ideig alaposan ki­használta a szaktudását és a helyismeretét. Valaha ugyan­is asztalosnak tanult, értet­te a mesterség csínját-bín- ját, ügyes szakembernek tartották a munkahelyén, a Panoráma Szálloda és Ven­déglátó Vállalatnál. Arra azonban senki sem mert. gondolni. hogy egyszer nagystilü betörő lesz a Cég asztalosa... Pedig ez történt: egyetlen hónap alatt húsz helyen „vendégeskedett" kisebb- nagyobb eredménnyel a fiatalember, akit a helyszí­nelő rendőrök csak úgy emlegették, hogy a „kólás betörő”. Mert nemcsak az tartozott a szokásaihoz, hogy mindenütt szakember­ként feszítette fel az ajtót, vagy az ablakot, hanem az is, hogy a helyszínen soha nem ivott. Elvinni azonban szinte mindent elvitt, amit valamire használni tudott. De lássuk sorjában. Vonzotta Mátrafüred A Panoráma volt aszta­lba a vállalat szinte vala­mennyi üzletében dolgozott: szerelt. javított valamit, vagy karbantartást végzett. Nem volt hát ismeretién előtte a mátrajüredi Fenyő étterem sem, ahová először egy augusztusi éjszakán tört be. Az ehhez szükséges szerszámot egy lakatlan fü­redi házból emelte el, mi­után mást nem talált az épületben. Ezután vette ke­zelésbe a vendéglő szú­nyoghálós ablakát. Az éj­szakai „műszak” eredménye: egy diplomatatáska, cigaret­ta és kilencszáz forint apró­pénz. A Fenyő étterem egyéb­ként az egyik kedvenc hely­színe lett a hívatlan vendég­nek. mert az első látogatá­sát még három követte. Min­den alkalommal a már is­mert módon és úton hatolt be a vendéglőbe. ahonnan még csaknem ezer forintot, továbbá cigarettát, pulóvert, bársonyinget zsákmányolt. Vagyis: ha megszorult, ment a Fenyőbe... Egy alkalom­mal például ellopott egy sárga pulóvert, amikor az már eléggé elkoszolódott. visz- szatért a helyszínre, és „ki­cserélte" egy szürkére. Mint később vallotta: sajnálta el­dobni! Mint ahogv „sajnál­ta” az ablakot, az ajtót, is, ezért dolgozott olyan fino­man és szinte nyom nélküli felfeszítéssel. .. Fiókban a páncélszekrény kulcsa K. Lajos felbuzdult a kezdeti sikereken, s úgy elmeséltem az egészet az el­ső ismerősömnek, akivel ösz- szefutottam. A szomszédasz- szonyom volt az illető. Az semmi! — jelentette ki ő. — Képzelje, én hogy jár­tam a szovjet órámmal ... Magamra erőltetett türe­lemmel. de csak fél füllel figyeltem, mert már kezdett elegem lenni az órákból, fő­leg a csodaórákból, melyek­hez képest az enyém csak egy ütődött krumpli lehet, s nem is igen érdemli meg az óra nevet... Közben a szom­szédasszony valamiféle tava­lyi befőzésről beszélt — na. mondom, ez meg hogy jön ide. paradicsomhoz az óra —. de az udvariasság nem engedte, hogy közbeszóljak, ő pedig folytatta: — Szóval, nagy üstben főztük /a paradicsomot, a sógornőm jött el segíteni, én meg. mielőtt hozzákezdtünk, letettem valahova a kis órá­mat, azián, mikor végre be­döntött, hogy körülnéz egy kicsit a környéken. Csavar­góit Miskolcon, aludt épülő házak pincéjében Egerben, megfordult a megye egy sor településén. Hatvanban a szakmunkásképző intézet­be jutott be egy éjszaka az orvosi rendelő nyitva ha­gyott ablakán át. Szerencsé­re mindenütt zárt ajtókat talált, így kénytelen volt üres kézzel távozni. Petőfi - bányán „jobb” iskolát, fo­gott ki: a tanári asztal fel­tört fiókjában hevert, a szomszédos páncélszekrény kulcsa. Az már csak egy betörő pechje, hogy mind­össze négyszáz forintot őriztek a széfben. Ez az összeg nem elégítet­te ki az egyre mohóbb fia­talembert, ezért Gyöngyö­sön folytatta a sorozatot Először a strandon próbál­kozott, itt 150—200 forintot talált, az egyik óvodában már hatszáz volt a zsák­mány, a Puskin mozi büfé­jében viszont csak harminc forint. Ha ezzel nem is volt valami elégedett, azzal annál inkább, hogy minde­nütt nyitott ablakokat, ajtó­kat talált. Csak egy mozdu­latra volt szükség... F,s másodszor is, amikor ismét meglátogatta a gyöngyösi óvodát: ekkor 100—150 fo­rinttal és némi befőttel, máj krémkonzervvel távozott. A det.ki termelőszövetkezet mátraházi borozójából pe­dig hatvan forinttal cigaret­tával, inggel és pulóverrel, hogy váltani tudja ruháza­tát. Sástónál felismerték ... A betöréssorozat elköve­tője után nyomozó rend­őrök egy idő után már nemcsak azt tudták. hogy milyen módszerrel dolgozik az illető, hanem az is tisz­ta volt: hol. merre várható az ismételt felbukkanása. Az adatok tanulmányozása után a rendőrök egyre szűkítet­ték a kört. majd amikor nyilvánvalóvá vált a tettes személye, ■ lesokszorosítot­ták a fényképét és a lakos­ság. valamint a vendéglátó­sok segítségét kérték. Nem sokáig kellett várniuk a jel­zésre: a sástói kempingben felismerték az asztalosból lett betörőt és elfogták. K. Lajosnak — a terhelő ada­tok alapján — most a bíró­ságon kell elszámolnia az egy hónapig tartó bűnöző életmód minden lépéséről... Szilvás István Száz család fázik Lecsóra fejeztük, és a sógornőm el ment, rájöttem, hogy nem ta lálom, Bevallom, még az csúnya gondolat is megfor dúlt a fejemben, hogy a só gornóm esel les eltette era léknek, majd később megfe ledkeztem az egészről... .1 fél év múlva, tél végén, ta vasz. elején lecsót főztem va csóréra a családnak, és eh hez felhasználtam az egyi üveg paradicsomot. A többi már gondolhatja: a lábas le esőből került ki az órám. férjem majdnem bekanalaz ta ... Mindenesetre én meg töröltem, felhúztam, és leg nagyobb meglepetésemn járni kezdett. Nézze csal itt van most is a kezemer hát mit szól, micsoda őr ez... ? Mi mást valasz.nlhattarr mint - hogy óraügyben iml gyen a szó szoros értelmébe: lefőztek: — Lecsóra — mondtar megvertem s csendesen el köszöntem. E. Kun Tiboí

Next

/
Thumbnails
Contents