Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-12 / 240. szám

Ami a nyomozásban elengedhetetlen Munka, technika, fantázia törvénysértő, „gondos” családanya Hfluz@ciSis értékkel üzleteltek: hogy V.-né törvénybe ütköző módon adta el kerámia­kollekcióját. Azt a gyűjte­ményt. amely az 1900-a.s évek elején működött bél­apátfalvi kőedénygyár mu­zeális termékei közül való, s értéke meghaladja a 24 ezer forintot. Márpedig ilyen gyűjteményt csak engedéllyel szabad külföldi valutáért ér* tőkésíteni és kivinni az or­szágból. V.-né ezt a szabályt megszegte. A jogszabály sze­rint egyébként az is tilos, ha magyar állampolgár magyar­nak ad el külföldi pénzért muzeális jellegű értékes tár­gyakat. A Heves megyei Rendőr-főkapitányság társa­dalmi tulajdonvédelmi osztá­lya ennek alapján indított eljárást V.-né és a bagdadi fiatalember ellen. Az említett előírást való­ban sokan nem ismerik, s így akaratlanul is szembeke­rülnek vele. V.-né esetében azonban erről szó sem volt! Azzal hozakodott elő. hogy a kollekciót dr. Sz.-nek aján­dékba adta, tagadta, hogy adásvételről lett volna szó közöttük. Ezt igyekezett meg­erősíteni a veje is történeté­vel. Eszerint az 1100 dollá­ros csekket előlegként adta neki az amerikai üzletember egy Bagdadban közösen lét­rehozandó étteremhez. T. M. A. arról is beszélt, hogy az együttes üzlet ügyében két­szer személyesen is tárgyalt dr. Sz.-szel. A tanúvallomá­sokból azonban kiderült: V.- né eladta gyűjteményét, s arra is rávette vevőjét, hogy a csekket a veje nevére ál­lítsa ki. Az eljárás során az is bebizonyosodott, hogy a bagdadi férfi semmiképpen sem tárgyalhatott dr. Sz-szeL, ugyanis magyarul és ango­lul egyaránt alig beszél, üz­leti megbeszélésre nem alkal­mas szókincse. Az amerikai viszont csak ezen a két nyel­ven ért. A dologhoz egyéb­ként az is hozzátartozik, hogy a fiatalémber fényképről nem is ismerte fel azt az embert, akivel ő — állítólag — közös vállalkozásba kezdett. ■ ■ ■ A feltárt bizonyítékok alapján a Heves megyei Rendőr-főkapitányság derá- zagazdálkodás megsértésének bűntette miatt adta át az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségnek. A vádirat elkészülte utált az Egri Járásbíróság bünte­tő tanácsa folytatta a vizs­gálatot, s állapította meg a bizonyítékok alapján V.-rté és veje bűnösségét. A bíróság a bagdadi férfit négy-, a fit- talokról gondoskodni kívártó anyát hathónapi szabadság- vesztésre ítélte, annak vég­rehajtását azonban egy-, il­letve kétévi próbaidőre fel­függesztette, a kerámiagyűj- teményt, valamint az 1100 dollárról szóló csekket elko­bozta. Az Ítéletet a férfi tudomá­sul vette, V.-né fellebbezett. Sr.alay Zoltán A poroszlói határban Jól halad a vetés és a betakarítás (Tudósilónktól) Igazi őszi munkacsúcs van ezekben a napokban és he­tekben a poroszlói határban. Traktorok zúgásától han­gos a környék, folyamatos az őszi betakarítás és a jö­vő év előkészítése. Tóth Mihály, a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet elnöke elmond­ta, hogy az erőgépek több­sége két műszakban dolgo­zik. Előkészítették a talajt. 1400 hektár őszi búza vetése alá, és október elején a ve­tést is megkezdték. A tervezett 1600 hektár őszi búzából eddig 600 hek­táron került talajba a vető­mag. Tíz vetőgép folyama­tosan végzi ezt a munkát, s a betakarított napraforgó- és kukoricatáblákon egyre sza­porodik a vetésterület. A több éves tapasztalatok alapján nagy fagyállóképes­ségű és jó terméshozamú szovjet és jugoszláv búza­fajtákat vetnek. Elvetették az őszi árpát, s ezt a munkát 110 hektá­ányám ... Mikor is? Tíz év, vagy tizenöt? Újra tovább, új útitársak között. Nem váltasz szót senkivel, csak belülre fi­gyelsz és a tájat nézed. A részletek kinagyítva és va­lami óriás távcsövön nézve egyre pontosabbak. Feltűnik a kiserdőből egy fa. Egy omladozó tanyasi épület: Is­pánéké volt, kerékpárral jártál ott, egy nyáron. Lassuló mozgással, mint valami burokból kiszakadva, végül egy zökkenéssel meg­érkezik a vonat. Az állomás olyan, mint amikor elhagy­tad. A liget is. a házak is. Semmi sem változott volna? A képek egyre közelibbek. Ahogy mész. valamire min­dig fölfigyelsz. Egy kő. egy járdaszegély, egy arcrész’et, egy ismerős mozdulat. Vala­mi megisméte’hetetlen és valami jóvátehetetlenül kis­szerű. amely föléd magasük, betakar, elringat. Azt súgja: hiába minden, hiába. Látod? Hazaérkeztél. Gábor László non végezték el időben ée jó minőségben. Folyamató- san halad az őszi mély­szántás, amelyet 600 hektá­ron végeztek el eddig. Az a tervük, hogy a fagyok be­álltáig 2150 hektáron készí­tik elő a talajt a tavaslá vetések alá. A jövő évi jó termesre gondolnak akkor, amikor a talajerő-utánpótlásról is gon­doskodnak. A közelmúltban 430 hektár tavaszi vetés alá szórták ki a szervestrágyát, kétezer-kétszáz hektáron joedig a műtrágyát. Jól gépesítették a betaka­rítási munkákat is. Ennek első lépéseként levágták a silótakarmányt és kevés hí­ján 10 ezer tonna silót ké­szítettek. A kedvező időjá­rás lehetővé tette a lucerna negyedik kaszálását is. Befejeződött az idei ter­més leszedése a szövetkezet 10 hektáros kertészetében. Az itt termelt paprika, pa­radicsom és dinnye helyi, lakossági fogyasztásra ke­rült. Befejezés előtt áll a napraforgó gépi betakarí­tása. A 293 hektárnyi terü­let jó részéről. 250 hektárról került már be az idei ter­més. Jól halad a cukorrépa szedése. Száz hektár termésé került eddig felszedésré, amelyet folyamatosan szál­lítanak a Hatvani Cukor­gyárba. A háztájiban ter­mesztett cukorrépával együtt Poroszlóról összesen 272 hektár termése kerül elszál­lításra és feldolgozásra. Négy betakaritógép a ku­korica törését kezdte meg a közelmúltban. Háromszazöt- ven hektáron végezték már el ezt a munkát, s a beta­karításra váró összes terü­let 916 hektár. A termés­átlagok a napraforgó-, a cukorrépa- és a kuko­ricatáblákon egyaránt jó­nak mondhatók, csupán a belvizes, úgynevezett víz- nyomásos területek gyen­gébb eredményéi rontják az átlagot. További kedvező időjárás esetén október vé­géig az őszi munkák zömét sikeresen be tudják fejezni a poroszlói határban. Csdsaar István V.-né idén július 3-án ke­reste fel az amerikai állam­polgárságú üzletember, dr. Sz. szállásadóját azzal, hogy az egyébként bélapátfalvi születésű „amerikás magyar­nak” megvételre ajánl egy 12 darabból álló, Bélapátfal­váról származó kerámiagyűj­teményt. A szállásadó köz­vetítésével az üzleti tárgya­lást még aznap lebonyolítot­ták V.-né lakásán. Az asz- szony és dr. Sz. között elő­ször vita támadt a kollekció értéke körül. Amikor végül megegyeztek, az amerikai közölte, hogy nincs nála ele­gendő mennyiségű forint. V.-né. és lánya erre azt vá­laszolta: nem baj. jó lesz, ha dollárral fizet. Ám, ab­ból sem volt sok dr. Sz.-nek, így végül másnap egy 1100 dollárról szóló csekket nyúj­tott az eladónak — T. M. A. nevére. II ■ S most érdemes néhány szót ejteni T. M. A.-ról. Az egyébként, bagdadi illetőségű fiatalember csaknem egy esztendeje érkezett Magyar- országra, pontosabban Eger­be, ahol V.-nééknél kapott szállást. Az őt vendégül látó családnak azt mondta, hogy egy Bagdadban működő mű­trágyagyár üzletkötője. A két. nőnek egyáltalán nem tűnt fel. hogy a férfinek se­honnan sincs fizetése, jöve­delme. Sőt, T. M. A. köze­lebbi ismeretségbe került V.- né lányával, akivel később házasságot kötött, s felesé­gével, illetve anyósával tar­tatta el magát. Egy idő után a külföldi vej is érezte: ez az állapot nem tarthat a végtelenségig. Ezért felesé­gével együtt úgy határozott, hogy Irakban próbálnak sze­rencsét, ahol — miként gon­dolták — sokkal nagyobb le­hetőségük lesz az érvényesü­lésre. a meggazdagodásra. Igen ám, de az utazáshoz, az első hetedhez pénzre lett volna szükségük! Ekkor ajánlotta fel „segítségét" az anyós, azt gondolván, hogy értékes kerámiatárgyainak eladásával „indulótőkét” ad­hat a fiataloknak. Ezután jött létre az üzlet — a már korábban említett módon — az éppen Egerben tartózkodó amerikaival. A terv további része már könnyen kivitelezhetőnek tűnt számukra: n kapott csekket Bagdadban bevált­ják, s abból az összegből alapozzák meg jövőjüket. Jú­lius 18-án kelt útra a házas­pár, a vámőrség azonban a Ferihegyi repülőtéren meg­találta náluk az 1190 dollá­ros csekket és lefoglalta azt, ■ a ■ A rendőrségnek ugyanis már nem sokkal az üzletkö­tés után tudomására jutott, Góbor Albin hadnagy speciális nagyítót használ írásszakértői munkájához (Perl Márton riportja) Vonatra ülsz. buszra. Elő­kaparod a zsebed mélyéből a jegy árét. Megborotvál koz­tál, fölvetted az új ruhádal: először , kicsit kirakatbabé­nak érzed magad, majd egy kislánnyal összenevetsz, ta­lán azt hiszi, házasodni mész. Ez fölvidít. Megvetted a reggeli újsá­gokat, kormányfők, tankok mosolyognak rád a címol­dalról, megnézed még a meccsek eredményét, majd az ablak felé fordulsz. Is­merős-e a táj? Fölfedezed-e benne valamikori rácsodál- kozásod nyomait, amikor először tetted meg az utat: az orrod helyét a piszkos ablaküvegen, a sáros utcá­kat, ahol elhanyagolt és fris­sen épült házak között soha- el-nem-olvasott táblák biz­tatnak a jobb munkára? Megismered-e, hangosan mondod-e az elhagyott és el­hagyatott falvak nevét, mint egy zsolozsmát? A járműved sem az már. A csühös he­lyén kis piros motormoz- dony, amelyen nem a sa­rokba tett apró széntüzelésű Hazafelé kályha leheli szét kevés me­legét a télben, a nagykendő­ben kucorgó kofák és a vi­harkabátos munkások kö­zött. A farost is új panorá­más busz váltotta fel, az ab­lak nem olyan sáros, mint régebben, ahogy talán tisz­tább az is. amit rajta ke­resztül látsz. Beszédbe elegyedsz vala­kivel, ismerős. Szavaitokban visszafelé pergetett film. egy­kori, tán szégyellt és elfe’ej­tett mozdu'atok: kissé gro­teszkek. T ánvnevek, sorsok Emlékszel? Emlékszem . .. Átszállás közben várako­zol. A restiben télen forralt bort. nyáron sört iszol. El­tűnnek már a pálinkátó' bűzlö törzsvendégek, minden állomások vendégfogadói. Ál­arcok azért vissza- :sszatér- nek. Tebláboisz, keresed az elveszett helyet: itt álltam én, itt állt apám, talán itt Fotókamera alá került a bűntett színhelyén „otthagyott” lábnyom gipszkiöntése. Csefkó Tamás rövidesen sokat tud egy sötét ügy részleteiről. Fegyverszakértői vizsgálat Csefkó Tamás és Pozsony Lászlóné asszisztens közben, a laborban. Talán a sok krimi — film, regény, valóság — hatására a nyomozók sokak szemében különleges emberek, nem is beszélve a tv által szemé­lyes ismerősökké vált Maig- ret-ről, Columbóról, Kojak- ről és társaikról... Őszintén szólva, magam is kedvelem őket, szívesen olvasok róluk, élvezettel nézem a képer­nyőn „bámulatos” logikájú munka nyomozásukat, a Bűn elleni küzdelmüket. Szagbank. Bárdos László r. törzsőrmester kutyája, „sokadik” Kántor, 15 évre visszamenően tud különbséget tenni a kon­zervált és megőrzött szagok között. De vajon milyen a való­ság, a hétköznapok? A Heves megyei „Rendőr- főkapitányság épületében t égy tudományos laboratóri­umnak is beillő osztályra kalauzol Csefkó Tamás, a bűnügyi-technikai alosztály vezetője. A szobákban fehér köpenyes, mikroszkópok, nagy értékű műszerek fölé hajló emberek tevékenyked­nek. Nincs ebben semmi cso­da — csak a nyomszakértő brigád számára akadt fel­adat. Készül az írásszakértői vélemény, a helyszínelő cso­port által rögzített nyomok értékelése, elemzése és a perdöntő szakvélemények a bíróság számára. Milyen képességekre van szüksége a jó nyomszakértő­nek vagy ha úgy tetszik — a fehér köpenyes nyomozó­nak? Először is: rengeteget kell tanulnia, és hozzá kell szok­nia egy olyan életformához, amely nem napi nyolc órá­ból áll, hanem esetenként 24-ből. És mi kell még? — a meglévő technikai eszkö­zök teljes és maradéktalan megismerése, nem utolsósor­ban pedig: fantázia. Fantázia? Igen, a nyomo­kat csak az találja meg, aki el tudja képzelni, hogyan is hajtották végre a bűncselek­ményt. A nyomaték kedvé­ért Csefkó Tamás mutat né­hány nyomszakértői szakvé­leményt. Van miből, akták tömege tornyosodik előtte az asztalon. Az akták tartalma „száraz” tények so. kasága, de egyik-másik elég lenne kötetnyi krimi kitöl­téséhez, melyek vége mindig az, hogy: a tettes lakat alatt. Vagy ahogyan a szakvéle­mény borítólapján egyetlen szó jelzi a végeredményt .Le­zárva. A szójátéknak is frappáns befejezés halvány mosolyt fakaszt a nyomozó ar­cán. Sikerült, vége egy ne­héz napnak.

Next

/
Thumbnails
Contents