Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-12 / 240. szám
t Á nulla szaldó — .. .és a mi gépeinknek csak három százaléka nulla szaldós, míg... — mondta az értekezlet hozzászólója és én azonnal nagyot ásítottam. Üristen! Nulla szaldó. Ez kell nekem. Nem tudom miért van, hogyan van, de ha azt hallom valahol, hogy nulla szaldó, azonnal menekülhet- nékem van. Ha ezt nem tehetem, igyekszem a jó szándékú szundítás védő karjai közé menekülni. S most itt és megint: nulla szaldó. Egy olyan megbeszélésen, értekezleten. hogy hivatalosabban irassék. amely szellemi tényezőkről, munkásművelődésről, annak helyzetéről, anyagi, szervezeti lehetőségeiről váltana szót, ha nem jönne ez a nulla szaldó... — ...míg más üzemek jó ,r észében ez az arány legjobb tudomásom szerint eléri a harminc százalékot is. ■. . . .nagyszerű, három és harminc, és nulla, és szaldó, nesze neked, munkásművelődés, nesze neked, értekezlet, és nesze nekem... — .. .ebből is kiviláglik, hogy gépeink korszerűsége elvitathatatlan, s hogy ilyen korszerű gépek mellett csak korszerűen gondolkodó, fogékony, művelt, szakmailag nagy tudású munkások dolgozhatnak... A munkásműve- lödés és a munkás műveltsége nálunk tehát egyszerűen életszükséglet. A gyár legfontosabb alapanyaga... Hát igen. Ostobának lenni nem kellemes állapot, és az sem örvendetes, ha az ember rádöbben, hogy ebben az állapotban ő leledzik, de vigasz a magam számára: legalább rádöbbentem. Az átkozott nulla szaldó vezetett télre, pedig hát, világos a dolog, ha ő is világosabban kezd és én is világosabb figyelemmel kísérem a szavakat: ebben az üzemben annyi az új, a modern gép. hogy köztük gyakorlatilag alig van olyan, amelyik kifutotta volna korát, értékét leírták volna nulla szaldóra, azazhogy értéktelenre. Nos, persze az effajta ..értéktelen" gép néha szükségből, néha haszonból állít elő még bőven ú.i értéket, ez nyilvánvaló, mint ahogyan az is, minél korszerűbb egy gép, annál korszerűbb a gyár, s minél korszerűbb gyár, vagy az üzemrészleg, annál inkább szükség van arra, hogy a géphez értő munkássereg dolgozzék rajtuk, és velük. így tehát, ezt a bizonyos nulla szaldót esetünkben nyugodtan foghatom fel szimbólumnak is, de egyfajta skálának is, ahol a nulla, pontosabban a zéró. nem a semmit, nem a legkisebbet, hanem az alapot jelenti. A szakmai minimumot. A ma szükséges szakmai minimumot. Amit legalább tudnia kell egy munkásnak ahhoz, hogy valóban a magyar gazdaság nyolcvanas éveinek munkásának vallhassa magát. Sokszor leírtuk, sokszor elmondtuk, mondjuk is majd még. biztos vagyok benne, hogy ma milyen és mennyire más a munkás, mint volt az teszem akár egy évtizeddel ezelőtt is. Hogy az egy generációval ezelőtti „más"-ságáról mór ne is írjak, szóljak. Mondjuk, tudjuk is. álmunkból is felkeltve. Ám. ha nem költenek fel álmunkból, ha álmodunk a munkás fogalmával. idősebbje, fiatalabbja valahogyan mégis és még mindig másfajta munkásképet őriz tudatában. Vagy. hogy „psz.ichológusosan” fejezzem ki magam: altudatában. Az overallos. az olajos kezű, a pörölyt tartó, a büszkén messze tekintő, de horpadt hasú munkás figuráját, aki nem veszítheti mást csak láncait, miközben egy egész ország lett a tulajdona, és nagyon Is lenne mit vesztenie. Overallban, olajosán, vagy éppen fehér köpenyesen, az automatika gombjait nyomogatva, a kijelző rendszereket figyelve. Rengeteget tettünk ebben az országban a nép, a munkásosztály műveltségéért. Mert egy országot csak művelt osztály képes vezetni, s mert egy ország gazdaságál. termelését szakadatlanul fejleszteni és jól szolgálni tudatlanul aligha lehet. Jelennek meg — sajnálatos és igaz — statisztikák arról, hogy mennyien nem végzik el — és nemcsak a munkásosztály tagjai közül — a nyolc osztályt, hogy bár az analfabétizmust, mint „izmus”-t felszámoltuk. de analfabéták még mindig és korántsem fölösen igencsak akadnak az üzemek falain belül is. Szociológiai kutatások, szociográfiák bizonyítják, hogy míg elöl vetjük a búzát, mögöttünk fel-felüti a tudatlanság gyomvirága is a fejét.. S ezek olyan tények, amelyekkel oktalanság lenne vitatkozni. Sót! Az sem lenne bölcs dolog, ha azon lelkendeznénk, miszerint azért vesszük moét észre a szellem konkolyát, mert azelőtt a nemes, a tiszta búza vált ki közüle, oly kevés volt. Míg, ugye,, manapság. .. ! Mert még abban az üzemben is. ahol a nulla szaldó három százalék, ahol életszükséglet a művelt, munkás, s nemcsak folyosóra kibiggyesztett jelszó, még ott is akadnak. ma is akadnak olyanok, akik nem végezték el s nyolc osztályt, akik gyakorlatilag akár analfabétáknak is tekinthetők és közben nem is az öregek korosztályát képviselik. Ha egyáltalán felkérte ők°t valaki ilyesmit „képviselni”. Mégis és nem véletlenül :udatunkban azért mindinkább és mind természetesebben a munkás és a művelt ember fogalma fedni kezdi egymást. Hovatovább, talán egymás szinonimája lesz — vagy lehet majdan legalábbis? És ehhez nem kell semmiféle futurisztikus optimizmus. valamiféle irreális realitás, földtől szakadt ábránd. Az élet kényszere ez. A munkások érdeke. És az abból adódó tény követelte társadalmi parancs, hogy remélhetőleg üzemeink mind több részében lesz százalékosan is alacsony az a bizonyos nulla szaldó. Mert. hogy minél kisebb a leírt gépek aránya, annál nagyobbnak kell lennie a legkorezerűbben gondolkodók számának. Nos, ennyit erről az értekezletről, meg arról a bizonyos nulla szaldóról. I I 'M i A VESZPRÉMI VÁR RABJAI fl püspöki, káptalani és szemináriumi könyvtár A veszprémi várat 'a helybeli mondás úgy emlegeti, hogy hajdan itt éltek a törvény, a tudomány és a hit rabjai, lévén ez idő tájt a vár területén a Ferenc-rendi kolostor, „kapujában” pedig a Törvényház és a Piarista Gimnázium őrködött. F, régi szólás, már amj a raboskodást illeti, még ma is igaz. Csakhogy most a felbecsülhetetlen értékű egyházi kincsek és a jobb sorsra érdemes Püspöki Könyvtár várja kiszabadulását. Páratlan középkori gyűjtemény A honfoglaló magyarok sáncokkal megerősített templomos helyet találtak a mai Veszprém területén. Ezt továbbfejlesztve, még Géza fejedelem idején itt alakult meg az első magyar püspökség. E századpk sok pompás építkezése jórészt rommá lett a tatárjárás idején, majd a IV. Béla halálát követő feudális anarchia eredményeként. Ekkor pusztult el az első székesegyház és a város híres középkori főiskolája is, könyvtárával együtt., Szerencsére a középkori kéziratok egy részét egerszegi rejtekhelyre vitték, r így napjainkban a fennmaradt XII1. századi oklevelek tanúskodnak arról, hogy Veszprémben párját ritkító, az összes tudományszakot, felölelő, a sekrestye egy egész szobáját megtöltő könyvkészlet esett áldozatul a csatározásoknak akkor, amikor Fülöp Ágost francia király (1180—1224) könyvtára 21 kötetből állt, s két századdal később a könyvgyűjtő- szenvedélyükről híres Medi- ciek könyvtára is csak 158 kötetet számlált. A veszprémi vár történelmi formája 1412 és 1424 között alakult ki. A püspöki palotát Fellner Jakab tervei alapján 1765 és 76 között építették a várnegyedben. Egykori vendégszárnya nyújt ma otthont a Püspöki Könyv- 1 árnak, amely a káptalani és a két szemináriumi könyvtárat is magába foglalva mintegy 60 ezer kötetre rúg. Ennek a gyűjteménynek az alapjait egy könyvbarát főpap, Bíró Márton vetette meg az 1740-es évek végén. Koller Ignác a palota építésé idején volt Veszprémben püspök. Neki köszönhető, hogy művészi könyvtárszobát is kialakítottak a püspöki lakban. Az általa vásárolt köteteket műemlékkönyvtárként őrzik itt. A 2225 könyv egységes aranykötésben sorakozik a szoba falai mentén a mennyezetig magasodó polcokon. A többi könyv további három termet tölt meg. ezek azonban inkább könyvraktárra emlékeztetnek. Az olvasók kényelmét szolgáló két íróasztalnak is nehezen lehetett helyet szorítani a sűrű polcerdőben. Ilyen körülmények között a tudományos kutatók kiszolgálásának egyetlen járható útja a könyvek kölcsönzése. (A könyvtár egyébként tagja az országos könyvtári rendszernek, részt vesz a könyvtárközi kölcsönzésben ifi.l Haben! sua fata libelli Vagyis: a könyveknek megvan a maguk sorsa. Ezt a Püspökségi Könyvtár egyik :kódexének életútja is bizonyítja. A felsőörsi prépostsági templom berendezésének helyreállításakor, 1966-ban, a szószék szétbontása közben két 1500 előtti könyvet találtak. Az egyik az előbb említett kódex. Ez az 1459- ben készült mű részben pergamenre, részben papírra íródott, s mivel viszonylag kis alakja (22X14 cm) miatt könnyen magukkal vihették a missziót végző papok, műfajként az úti misekönyv megjelölést használhatjuk. A kék és piros iniciálékkal díszített, fatáblás, bőrkötésű kódex eredetileg a passaui egyháznak készült. Újrafelfedezését, megelőzően, a második világháború előtt látták utoljára, a szombathelyi ferences könyvtárban. De amikor ennek az állománynak a katalógusa a háború után megjelent, a kódex már nem volt Szombathelyen. Valószínűleg a háború alatt rejtették a biztos menedéket nyújtó felsőörsi prépostsági templom szószékébe egy, a hét egyes napjain elmondandó zsoltárokat tartalmazó ős- nyomtatvánnyal együtt. A két értékes ritkaságot az OSZK laboratóriumában rés. taurálták, majd a veszprémi Püspöki Könyvtárban helyezték el. A könyvtár 22 ősnyomtatványa közül kiemelkedik Lu- canus Phorsius című, 1469- ben Rómában megjelent mű-' ve. A tízénekes eposz Caesar és Pompeius polgárháborúját dolgozza fel. Az aranyozott, indafonatos címlapot kézzel festették, pazar kötése pedig arra enged következtetni. hogy az ősnyomtatvány Mátyás király könyvtárából származik, noha nem szerepel benne a Corvinák hollós címere. Beszédes dokumentumok A könyvtár állománya túlmutat az egyházi szak- könyvtárak gyűjtőkörén, sok történelmi vonatkozású anya. got Is őriz. Például a Wes- selényi-összeesküvésre pontot tevő kivégzést dokumentálja egy gyűjteményes kötet, amely a lefejezésre ítélt foglyok leveleit, valamint a kivégzést és a rabok sorsát reprezentáló metszeteket tartalmaz. A levelekből kitűnik: az összeesküvők a törököket hibáztatják tervük sikertelenségéért. A másik, több mint másfél évszázad elteltével is perdöntő bizonyíték a Mondolat, amely bármely nyelvészeti könyvnél egyértelműbbé teszi. hogy a nyelvújítás korabeli ortológus-neológus harcokból az utóbb említett nyelvújítók kerültek ki győztesen. A Mondolat szerzőié ugyanis (az az idő tájt az ortológusok fellegvárának számító Veszprém levéltárosa Somogyi Gedeon) a neo- 1/gusok ellen összegyűjtött gúnyiratokat és. a Kazinczy! ábrázoló karikatúrát követően szótárszerűen összegzi „A* Nyelvművelők’ saorgszegé- nyék’ által részint termesztett, részint öltöztetett újj Magyar szók’ mostani he- lyesítefet Jelenetei”-t. A nyelvújítók néhány túlkapásától — például bővülmény (bővülés), zengemény (opera) — eltekintve a régi szavak (például abda, időszak, természeti) helyett adott beszédkörnyezetben a neológu- sok alkotásait (ábécé, évszak, vadonc) használjuk; a latin, illetve német kifejezések pedig — például donatio (adó- ménylevél), reltz (báj), pur- gatae auris (vájt fülű) — teljesen kihaltak nyelvünkbőlA Püspöki Könyvtárban fellelhető sok unikum ellenére a gyűjteményt kevesen használják. Tavaly körülbelül 90 kutató 120 alkalommal 420 kötetet kölcsönzött. Ebből a helyben olvasók száma csupán 30 volt. Mindez a könyvtár fentebb már említett sanyarú körülményeivel magyarázható. A megoldást, pedig csak a volt ferences rendház „felszabadítása” jelentené. Ennek az épületnek egyik felében ugyanis a ZÖLDÉRT kapott helyet, az új irodaház építkezése pádig évek óta húzódik. Petőfi-arckép Mégis azt ajánljuk a Veszprémbe látogatóknak, hogy menjenek el a Püspöki Könyvtárba. Akkor is, ha nem kutatni jönnék idé. Olyan • muzeális értékéket láthatnak a Püspöki Palóta folyosóim, lépcsőházában és termeiben, amelyek megtekintéséhez csak ilyen fúr- fang árán juthatnak hozzá. Sok más kincs között mégnézhetik az egyik leghitéle- sebbnek tartott Pétőfi-arcké. pet, egy parasztbarokk Jézussírt és a Veszprém-völgyi monostor apácái által 1031- ben készített miseruha másolatát. amelynek eredetijét kilenc évszázadon át koronázási palástként viselték a magyar királyok. Mikor lesz a püspöki palota nyilvános múzéum? Már hosszú ideje folynak a tárgyalások a püspökség és a tanács között, de az értékek közkinccsé tételének feltételeiben mind a mai népig ném tudtak megegyezésre jutmi. Mátraházi Zsuga*
