Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-09 / 237. szám
Panaszkodás helyett alkotó tetteket Interjú Szabó Istvánnal, a TOT elnökével A jelképes értelmű közmondás szerint ..a gazda szeme hizlalja a jószágot”, ami persze nem pusztán az állatokra, de a különféle szántóföldi növényekre is értendő. Csakhogy a különbség sem elhanyagolható: míg az állat jobbára megvédhető az időjárás viszontagságaitól, koránt sincs így a kultúrnövényekkel. gyümölccsel, szőlővel, az. élelmiszeripari alapanyagokkal. 1980 sem volt — bár még túlzás múlt időben szólnunk! — valami kegyes hozzánk. mindenesetre az utóbbi hetekben jótétemény a napfény mind a kukorica-. . ra. mind a cukorrépára, mind a szőlőre, s a különféle zöldségekre. Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével a mező- gazdasági szövetkezetek helyzetéről. feladatairól beszélgetnünk. — Miként ítéli meg az idei gazdálkodást? — Ennek annyiféle összetevője van. hogy nehéz lenne ma holmi sommás megállapítást tenni — válaszol a TOT elnöke. — Nagyjában- egészében azonban elmondható. hogy bármennyire is szeszélyesnek bizonyult 1980 eddigi 9 hónapja, általánosságban elégedettek lehetünk a már magtárba . jutott termés mennyiségével és jórészt a minőségével is. Jóllehet, az aratást megelőző vérmes reményeink a búzahozamokat illetően az időjárás közbeszólása miatt nem válhattak valósággá, azért az idei átlagterméssel nem kell szégyenkeznünk! A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben például 6353 kiló volt a. búzaátlagunk, ami ugyan nem rekord, mégis jónak mondható, de az ország más termelőszövetkezetéi ben, legalábbis azok tekintélyes részében, elégedettek az idei aratással,' pedig az időjárás miatt nagyon elhúzódott; embert és gépet egyaránt kemény próbára tett a szeszélyes nyár. Persze emiatt költségek dolgában nem valami rózsás az összkép, annajt ellenére, hogy a tsz-tagok szakértelme. szorgalma, helytállása, leleménye sok kiadást pótolt. Erre most is szükség van, hiszen az őszi betakarítás, valamint a szántás-vetés dandárja még előttünk van. ezeket a szokásosnál sokkal rö- videbb idő alatt kell elvégeznünk. E munkálatok sikerét bizony hátráltatja, hogy két-három hetes késedelmet szenved egyik legfőbb növényünk, a kukorica érése, ami többszörös gondokat okozhat. Hogy mást ne mondjak: máris bizonyos, hogy jócskán megugranak a szárítási költségek. De a szállítás megszervezése is ad dilemmákat: 30 millió tonna terményt kell most a tároló- helyekre hordani. Elkél tehát az idén is a társadalom megszokott segítsége, hiszen köztudomású. hogy a szeptembertől novemberig eltartó különféle mezei teendőket korántsem jellemzi akkora gépesítési színvonal, mint a gabona betakarításáét. Nyilván nem valamiféle mulasztás ez. az okok nagyon is összetettek; több tucatnyi növényi termékről van szó, ezeknek szinte mindegyike más-más gépet igénvel, nemritkán olyat. amilyen legföljebb mutatóban akad. gondoláink például a szőlőkombájnokra. — Végül is. megítélése szerint. teljesülnek-e a tsz-ek idei előirányzatai, s mivel az V. ötéves terv utolsó esztendejében járunk, miként vélekedik annak végrehajtásáról? — Mivel állattenyésztés dolgában általában tói állunk. s úgy tűnik, hogy — például a sertéstartásban — sikerül megakadályozni bizonyos kedvezőtlen tendenciák fölerősödését. hozzávetőleg elérhetőnek vélem az idei terv teljesítését, bár az eset-, leges korai fagyok, vagy egv tartós esőzés még károsan befolyásolhatja ezt. Ami a tsz-ek V. ötéves tervét illeti. föltehetően sem összességében. sem alfejezeteiben nem teljesül maradéktalanul, fim az elmaradás nem túlságosan nagy. — A közelmúltban már a VI. ötéves terv irányelveit vitatta meg a TOT elnöksége. ahol is két fontos momentumot emelt ki hozzászólásában. Az egyik negatív. a másik pozitív előjelű volt. — Föltehetően arra gondol, hogy egyetértettem azzal a megállapítással, amely szerint az utóbbi években nem javult eléggé az agrár- termelés hatékonysága. Ezt sajnos lépten-nyomon tapasztalni. Amit viszont örvendetesnek mondottam: kiemelten számít a kormányzat a mezőgazdasági termékekre — hazai és külhoni hasznosításra egyaránt.' Lesz tehát dolgunk, még ha nehezebb körülmények között is. A mezőgazdasági termelés színtereinek, e települések fejlesztésének programja is új hangsúlyt kap. Kicsendül az előirányzatokból, hogy még az apró falvakban, községekben is erősíteni kell a népesség rhegtartását. Nagyon nagy dolog ez! Gyakran hangsúlyozom, hogy minden terület' agrártermékére szükség van. Az ilyen alapállású településfejlesztés ebből a szempontból is kedvező. — Gyakran hallani, hogy ezekre a területekre nem kívánkozik az értelmiség, a jól képzett szakmunkás, s a termelőszövetkezeti értelmiség is kivonult... — Ott, ahol 8—10 falu tartozik egyazon közös gazdasághoz, valóban előfordulhatott, hogy ez így történt. Meglehetősen sok szakember jár városi lakhelyéről falusi munkahelyére naponta. hiszen a mezőgazdasági termelés ma sem irányítható irodából. Felsőoktatásunk elegendő szakembert képez, mégpedig jó színvonalon, s a tsz-ek zöme ^befogadja őket.- A diplomások szerepe az utóbbi években történt áttörés következményeként, mondhatni. meghatározóvá lett a szövetkezetek szakmai vezetésében is. Ezt a folyamatot némelyek olykor hajlamosak úgy értékelni, hogy lám, a technokraták kiszorították a paraszti elemet a termelőszövetkezetek szakvezetéséből Helytelen vélekedés ez. hiszen ez az új garda zöme is paraszti származék. Arra azonban figyelmeztet ez a tény, hogy a szövetkezeti demokráciát, a tagsag érdekeinek még következetesebb érvényesülését jobban betartsuk és betartassuk. Az értelmiség ma már nem elszigetelt, felmorzsolódó csoport a szövetkezeti kollektíva gyűrűjében, hanem értelmiségi környezetben dolgozó réteg, ami jelentősen megnöveli tevékenységének pozitív hatását. A nagyobb gond az, hogy a városoktól távoli, illetve kedvezőtlen adottságú, alacsony jövedelmű tsz-ek nehezen képesek megfelelő környezetet teremteni a kvalifikáltabb szakemberek számára. Itt nem pusztán a diplomások. hanem a technikusok utánpótlása is akadozik. Ami a szakmunkásokat illeti, ösz- szességében kedvezően módosult a helyzet. A tsz-ek fölismerték érdekeiket, amit az is jelez, hogy a szakmunkásállomány öt év alatt 9 százalékról 29 százalékra gyarapodott. — A TOT elnökségi ülésén úgy fogalmazott, hogy romlott az agrártermelés hatékonysága. .. — Igen. ez így van — folytatta a TOT elnöke. — Ennek sok oka van. s nem is mindig a tsz-ek tehetnek róla. A más ágazatokban gazdálkodók is átélik ezt a folyamatot. Biztató viszont, hogy a felismerésen már túl vagyunk. Panaszkodás helyett ma az alkotó tetteken van a sor: a szövetkezeten belüli teendők mozgatója egyebek között nem más, mint a közgazdasági gondolkodás meggyökereztetése, megszilárdítása. A gazdálkodás javítását, a hatékonyság növelését persze sok helyén még mindig afféle reszortfeladatnak tekintik, s mindenáron. egyoldalúan a termelés növelésére törekednek, illetve ezt kérik számon. Ügy vélem, hogy csaknem szabad kezet kellene adnunk a mezőgazdasági üzemeknek a termékszerkezetük az adottságokhoz való hozzáidomításá- ban. az ellátási és hasonló kötelezettségek teljesítésében. VIlyen irányító és termelési szemlélet vezethet csak sikerre a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában. Keresztényi Nándor Újpesti vendég megyénkben Závori László (középen) és Kozák Géza, a kerekharaszti üzemegység vezetője (Fotó: Szántó György) Heves megye és a főváros Ív. kerülete között több éve tart a baráti kapcsolat. Szerdán a további együttműködés elmélyítése, a kapcsolatok szélesítése hozta megyénkbe Závori Lászlót. Budapest IV. kerülete,- Üjpest első titkárát. Az újpesti pártbizottság első titkára Hatvanban felkereste a Duna Cipőgyár kerekharaszti üzemegységét — felvételünk itt készült —, majd a továbbiakban Gyöngyösre, illetve Egerbe utazott, ahol szintén a IV. kerületben található gyárak Heves megyei üzemei után érdeklődött. A megyeszékhelyen többek között ellátogatott a Budapesti Bútoripari Vállalat -7. számú gyáregységébe, ahol üzemlátogatáson vett részt. Tapasztalatcserén f Az újonnan megválasztott megyei tanácstagok A június 8-i helyi tanácstagi választásokat követően alakult meg Heves megye Tanácsa, amelynek tagjai között harminckilencen először tevékenykednek szőkébb hazánk parlamentjében. Közül ük” huszonnyolcán még peryi íkiigpztak tanácstagként, így a társadalmi tevékenységük elkezdéséhez és végzéséhez rendkívül sok segítségre, bőséges ismeretre van, illetve lesz szükségük. Ezért hívta meg az újonnan megválasztott megyei tanácstagokat tegnap. szerdán egy tapasztalatcserére a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a megyei tanács vezetése. Az új tanácstagok. valamint a közéletben.' a társadalmi tevékenységben és a tanácsi munkában jártas szakemberek kötetlen beszélgetésen tértek ki a lakosság képviseletének legapróbb részleteire is. Pintér István, a megyei pártbizottság munkatársa és Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára a tanácstagi munka politikai feladatairól adott tájékoztatást. Dr. Varga 1ózsef, a megyei tanács elnökhelyettese a VI. ötéves tervi elképzelésekről beszélt. Görög István tanácsos pedig az államigazgatási. a . tanácsi munka gyakorlati kérdéseit vázolta fel. A beszélgetésbe bekapcsolódott új tanácstagok elmondták , egyebek között, hogy örültek a kezdeményezésnek. miszerint a tapasztalt szakemberek átsegítik őket a kezdeti nehézségeken, együtt teszik meg velük a lakosság képviseletének első, ám rendkívül fontos lépéseit. Úgy érzik — mondták —. hogy bármikor támaszkodhatnak majd a régebben tanácsú munkát végző társaikra, a megyei tanács vezetőire, valamint a népfront munkatársaira. Teendőik között említették továbbá, hogy javítaniuk kell, s szorosabbá fonni a kapcsolatokat a területükön levő munkahelyek vezetőivel, kollektívájával. Minderre természetesen azért lesz szükség, hogy maradéktalanul eleget tehessenek megbízatásuknak, s megfeleljenek a választópolgárok elvárásainak. Az új megyei tanácstagok, valamint a jelenlévő szakemberek végezetül megegyeztek abban, hogy rendszeresebbé teszik majd az ehhez hasonló beszélgetéseket. „Édes hazám, fogadj szívedbe. Sütő Bertalan - Egercsehi Másfél évtizede járom Heves megye északi, munkáslakta falvai!: munkásdalokat, munkásmozgalom-történeti emlékeket, munkáshagyományokat gyűjtök. A múltat idéző visszaemlékezések egybehangzó tanúsága: az idegenbe kényszerült, politikai, vagy gazdasági okok miatt ..hazát cserélt” kivándorlók nem fordítottak hátat népüknek, szülőhazájuknak. Jelentős részük — még az új társadalmi rend kivívása előtt — hazatért, hogy itthon legyen munkása az új rendnek, a szocialista társadalomnak. Ilyen munkásokkal hozott össze a sors, akiknek az életé és annak emigrációban töltött szakasza, kálváriához hasonlítható. Sok hányódta- tás. megalázás, nélkülözés után fogadta vissza őket a magyar haza. Valamennyien rászolgáltak arra, hogy életüknek . egy-egy mozzanatát megismerjük. Sütő Bertalan egercseh;- bányatelepi munkás életút- jával már, 1972-ben megismerkedtem. Már akkor izgatott a kérdés: Milyen irányú és hatósugarú volt a hevesi paraszt- és munkásrétegek emigrációja a századelő éveiben? Mikor, és miért váltott át ez a folyamat emigrációba? Hogyan érvényesült az emigránsok hazatérése után az idegenből hozott szokások rendszere? Szeptember utolsó napjaiban látogattam meg ismét Berci bácsit, .aki 35 évesen megtört fizikummal, de emlékeitől nem - megfosztottan idézett fel néhány sorsdöntő eseményt életútjáról. Mikor és hol került kao- csolatba a munkásmozgalommal ? — 1912. év tavaszán Barta Dezső, id. és ifj. Göböly János társaságában jutottam el a Rimamurányi Vállalat ko- rompai acélgyárába. Ott dolgoztunk a martinon, és a finomhengerműben. A szak- szervezetek ‘ kezdeményezésére bérsz.trájk tört ki. A gyár vezetősége megtiltotta, hogv a gyűlésen ■ részt vegyünk. Mi tizennégyen mesielentiink a gyűlésen de hétfőn már nem engedtek be a munkába. Azonnal szanáltak -bennünket. — A rimamurányi „fekete- könyv” tanulsága szerint a korompai sztrájk alkalmával. 1912. június 15-én 265 munkást zártak ki az üzemből. „szocialista eszmék terjesztése miatt”, s megtiltották felvételüket valamennyi rimamurányi üzem vezetőségének. De esett-e bántódása Sütő Bertalan martinásznak? •— Igen. Akkor nem volt szabad csoportosulni, amikor meghirdették az általános sztrájkot. Én akkor kerestem Göbölyéket, hogy a felmondás után maradunk, vágy hazajövünk Csehibe. Akkor fogott meg két csendőr, és bevitt a városházára. Ott véresre vertek, mert szerintük sztrájkra buzdítottam a rakodókat. Átadtak két másik csendőrnek, hogy tovább puhítsanak. Azok közül az egyik Heves megyei volt. Ö segített kimosakodni a vérből. majd elbocsátott. Haza is jöttünk. Két hét múlva hozta az újság, hogy a sztrájknak vége. mindenki visszamehet a munkahelyére, nem lesz bántódása.. Mi akkor már itthon maradtunk. — 1922—1934 között volt emigrációban Csehszlovákiában. Miért akkor került külföldre'.' — Az egercsehi bányánál nézeteltérésem volt a csendőrökkel. Egy darab kerék- ráfnak való vasat szereztem az üzemtől és bevittek Egerbe a megyei börtönbe kihallgatásra. Nem voltam elítélve. nem voltam túl szigorú őrizetben. Csak dolgoztattak. az élelmet hordtuk a raboknak. Megismerkedtem Légrády Sándor fogollyal, aki 1.919-ben a Szepes megyei Káposztafaluban kiosztotta az uradalom magtárából a terményt a nincsteleneknek. Ezért kilenc évre ítélték. Ott raboskodott még Bóta Bertalan is.: aki négy évet kapott a propagandatevékenységéért. amikor elítélték 1919 őszén. — Hogyan segített a fogolytársain? — Egy fénifűrészt vittem be nekik egykilós vekniben elrejtve, és ők a börtönrácsot kifűrészelték. Sikerült megszökniük. Én is megszöktem. de nem jöttem haza, mert tudtam, hogy keresni fognak. Amikor a körözést kiadták, már túl voltam a határon. Hangonvon keresztül szöktem, ahol a kommunisták szöktek 1919 őszén. Csehszlovákiában. Maledar. kovicski -nevű bányászfaluban telepedtem le. Ott meg is nősültem. s a gyermekeim is ott születtek. — Mikor jött haza az emigrációból? — Már 1932-ben írtak az .itthoniak, hogy tíz év után amnesztiában részesülök, ha visszajövök. Nem hittem nekik. Akkor már odakötött a család is: feléségtem Zsófia Kloss. felső-sziléziai bányász- családból származott. 1934- ben rászántam magam az útra. Előbb csak egyedül jöttem. s később megérkezett a család is. A pártnak és a tanácsnak a munkájából kivettem a részem a felszabadulás utáni években. Munkámat elis- ’ merték, de ami velem 1912- ben történt, vagy ami miatt 1922-ben emigráltam, azt nem tudta, csak a rokonságom. Ma öregesen élünk a felesegemmel a kétezer forint nyugdíjamból. 'Nem is gondolná az ember, hogy hány Sütő Bertalan vagy Légrády Sándor él közöttünk, akik a korompai sztrájk részesei voltak, vagy terményt, földet osztottak a kommün idején a nincsteleneknek. Nem foglalták történelmi dokumentumokba szereplésüket: nem érte el őket a hivatalos elismerés. Legyünk tisztelői ezeknek a hétköznapi hősöknek, akik bizonyították osztályhűségüket a viharos években, s nem verték dobra tetteiket. Éltek és dolgoztak. Élnek,, szerény magányukban, sokszor a névtelenségben. Sorsuk egybeolvad a magyar munkásmozgalommal, amely nélkül inai életünk sem ismerhető meg. Nemesik Pál 1950. október 9,, csütörtök h