Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-09 / 237. szám
SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK j „H fasizmus nem tör öt!” A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGE ÖTA ritkán hullámzott akkora tömeg Párizs belvárosában, mint kedd este. Legalább kétszázezren tódultak ki az utcára, hogy csatlakozzanak az eredetileg a baloldali pártok, a szakszervezetek és a különböző faj- üldözés-ellenes társadalmi szervezetek kezdeményezésére meghirdetett tüntetéshez. A. hatalmas arányú megmozdulást közvetlenül kiváltó ok ismeretes: a Copernic utcai zsinagóga ellen múlt pénteken egy újfasiszta csoport véres merényletet követett el, amely négy ember halálát okozta. A terrorcselekmény olyan széles körű felháborodást váltott ki, hogy a baloldali szervezetek felhívásához a kor- mánykolíció két pártja is csatlakozott. „A FASIZMUS NEM TÖR ÁT!” — zengett-zúgott a tömeg a Nation tértől a Republique térig. S az antifasiszta veteránok, a baloldali érzelmű ifjak, 'a tisztességesen gondolkodó párizsi polgárok Soraiban ott meneteltek a képviselők is, akik egyenesen a nemzetgyűlés üléséről érkeztek. Bár a francia főváros történetében párját ritkító demonstrációt egy zsinagóga elleni barbár támadás váltotta ki, a feliratok és a lapok kommentárjai egyértelműen azt emelték ki, hogy a fajgyűlölet elleni kemény föllépés nem szűkíthető le csupán az antiszemitizmusra. Franciaországban közismerten sok színes bőrű él, aki hazájától • távol keresett és talált kenyérkeresetre, megélhetésre. Egyes felmérések szerint Pártósban már minden har- madik ember a tengerentúlról származik. Ha van is ebben némi túlzás, annyi bizonyos, hogy az egykori gyarmatokról sokan fölkerekedtek és szerencsét próbáltak a Szajna partján. A bevándorlók sorsa sehol, sem fenékig tejföl, Franciaországban sem. Közülük kerül ki a segédmunkások ó-jelentős része, százezrek, dolgoznak a' szolgáltatásokban és ők néhány — a franciák által lenézett — nélkülözhetetlen foglalkozás művelői: úttisztítók, mosogatók. ? DÖBBENETES ADAT, de tény: 1971 és 1977 között — mint a L’Humaniiíé megírta — hetven algériai munkás esett áldozatul a fajüldözők terrorjának, a csőcselék bosszújának. Természetesen róluk is megemlékezték a kedd esti nagyszabású tüntetésen. A különböze}, fajüldözők ellen bátran harcoló szervezetek könnyen jutottak közös nevezőre az .an- j tiszemitizmus minden megnyilvánulását elítélő mozgalmakkal, amelyek a zsinagóga elleni támadás mögött joggal gyanítják az újfasiszták kezét. Találóan fogalmazott Chirac Párizs főpolgármestere: „a párizsiak nem maradhatnak távol attól a harctól, amely az emberi méltóság megvédéséért és a fajgyűlölet ellen folyik.” Gyapay Dénes Súlyos támadások Irán ellen Az iraki egységek szerdán folytatták az iráni célp.ontok elleni támadásaikat és „súlyos csapásokat mértek az iráni erőkre” — jelentette az iraki hírügynökség, a häd- s ereg f ő p ara n csnoks ága nak közleményére hivatkozva. Az iráni közlemények arról számolnak be, hogy az iraki légierő bombázta az Ahwaz- tól északra lévő területeket, és a Dizful közelében lévő légierő-támaszpontot. Khor- ramshahrt és Ábadant tovább lövi az iraki tüzérség. A jelentések szerint kedden késő este sikerült megfékezni azt a tüzet, amely 24 órával korábban tört ki a.iab- rizi olajfinomítóban az iraki támadások nyomán. A tehe- ráni főparancsnokság közleménye hírt ad arról is, hogy a nap folyamán három iraki repülőgépet lőttek le Khu- zisztán felett. Az iráni légierő gépei Kirkuk olajváros ellen intéztek támadásokat, és bombázták az iraki csapatok utánpótlásútvonalait szegélyező településeket. Tengerészeti források szerint találat ért több olyan külföldi hajót, aniely Khor- ramshahr kikötőjében rekedt a harcok kitörése miatt. Iráni belpolitikai fejlemény, hogy szerdán ülést tartott az amerikai túszok ügyének megvizsgáláséra alakult iráni parlamenti bizottság. Az ülés részleteiről, nem számolt be az iráni hír- ügynökség. Sapur Bakhtiar. volt iráni miniszterelnök szerdán Párizsban váratlanul lemondta aznapra tervezett sajtóértekezletét. Bakhtiar környezetéből származó értesülések szerint a francia külügyminisztérium kérte ezt a lépést. Szejm-iiíés VARSÓ / Szerdán Varsóban helyi idő szerint délelőtt 10 óra- kor Andrzej Werblam. a Szemj a lel nőké megnyitót,, ta a lengyel parlament teljes ülését. Asszad Moszkvában Hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Hafez Asz- szad Szíriái államfő. A vendéget a Sercmctyevói repülőtéren Leonyid Brezsnycv és más szovjet vezetők fogadták. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI — KS) Szovjet—Szíriái barátsági és együttműködési szerződést írt alá szerdán a kora esti órákban Moszkvában Leonyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Hafez Asz- szad. a Szíriái Arab Üjjászü- tés Szocialista Pártjának KB főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, aki szerdán délben érkezett hivatalos baráti látogatásra a szovjet fő. városba. Az aláírásnál ott volt az SZKP és a szovjet állam számos vezetője, valamint a szíriai párt- és kormányküL döttség sok tagja, a Szíriai Arab Köztársaság több vezető személyisége. Ülést tartott a Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommuni.s. ta Pártjának Központi Bizottsága szerdán megkezdte a vitát kedden megnyílt ülésének két napirendi pont. járói: a CSKP XVI. kongresszusának 1981. április 6- ra történt összehívásáról és az ország új ötéves tervének előkészítéséről. A KB elnök, ségének a kongresszusra vonatkozó javaslatát Gus- táv Húsúk, a CSKP KB főtitkára, a következő ötéves tervről kidolgozott beszámolóját pedig Lúbomir Strou- gal. az elnökség tagja terjesztette elő -kedden délután. Gus'.áv Husák a XVl. kongresszus összehívására tett elnökségi javaslatot ismertetve hangoztatta, hogy a tanácskozásra való felkészülésben igen fontos feladata XV. pártkongresszus óta eltelt idő eredményeinek. problémáinak és tapasztalatainak gondos elemzése. Lubomir Strougal összefoglalta a mostani ötéves terv várható eredményeit. Ebben ai időszakban az ország nemzeti jövedelme 20, az ipar termelése 25, az épí. tőiparé pedig 28 százalékkal növekszik, s a mezőgazdasági termelés évi átlaga 9 százalékkal haladja meg az előző öt esztendőét. Lubomir Strougal elmond, ta azt is, hogy a XV. párt- kongresszuson kitűzött- és az ötéves tervidőszakban szereplő feladatok egy részét nem teljesítik, többek között a termelés energia-, anyag-, munka-és beruházás-igényességének nem kellő csökkenése. valamint a tervező és irányító munka elégtelen színvonala miatt. Katonák és diktatúrák terrorizmussal szemben a a törökországi katonai PUCCS az effajta hatalomváltások esetében a megszokottnál nagyobb nem. zetközi visszhangot váltott ki. Érthetően. Hiszen Törökország kicsiny európai területtel is rendelkezvén földrajzilag, szövetségi viszonyai miatt pedig politikailag egyaránt kontinensünk országai közé soroltatik, s Európában a katonai államcsínyek nem tartoznak a gyakori események közé. Az „öreg földrész” kulcsfontosságú politikai szerepe a világban ugyancsak indokolja, hogy különleges figyelem irányul- jgn az európai államok minden jelentősebb belső . változására. Csakhogy Törökország földrajzi, stratégiai és politikai helyzete önmagában még nem magyarázhatja teljesen azt a számtalan kérdést felvető, vitákat okozó fogadtatást, amellyel a szeptemberi államcsínyre reagáltak mind Keleten, mind Nyugaton. Az értékelések bizonytalansága mögött alighanem meghúzódik az a nem új, de mindenképpen kivételesen fontos — és okkal-joggal általánosítást kereső — kérdés is. hogy egy ország társadalmi. politikai és gazdasági fejlődésében mennyiben visszahúzó tényező a katonai diktatúra, vagy esetleg miVk. UfiiHLcffß 1980. október 9., csütörtök lyen körülmények között játszhat előrevivő szerepet. Túlzottan egyszerűsítő lenne azt állítani, hogy- a hadsereg politikai felfogása és főként hatalomgyakorlása kizárólagosan és minden esetben eldönti ezt a kérdést. A progresszivitás és a reakciósság dilemmáját természetesen elsősorban és a legkézenfekvőbben ezek a tényezők határozzák meg. De adódhat olyan helyzet, amelyben egy egyértelműen reakciós katonai hatalom például gazdasági sikereket tud felmutatni,1 s élőfordulhat az is, hogy egy határozottan haladó katonai rendszer a legjobb szándékok ellenére sem képes legyűrni a gazdasági-politikai válságot. Elengedhetetlenül szükséges tehát a katonai hatalom által irányított országok konkrét politikai, gazdasági viszonyainak alapos vizsgálata ahhoz, hogy megfelelően ítélhessük meg egy ■ puccs és az utána kövétkező időszak - eredményeit és, vagy negatív fejleményeit. Törökország eseté. BEN például nyilvánvalóvá vált: az egymással ádázul viaskodó polgári politikai erők olyannyira tehetetlenek a hatalom gyakorlásában, hogy a gazdasági válság és a fékevesztett terrorizmus lassacskán romba dönti az országot. Persze korántsem bizonyos, hogy a hadsereg képes lesz hatásos gyógyszert adni az országot kínzó kórck ellen. Az viszont kétségtelen, hogy a káoszt és rettegést teremfő parttalan polgári demokrácia játékszabályaiba belebonyolódott „civil hatalom" egyszerűen tehetetlen volt. A katonák határozott és várhatóan következetesen kemény fellépése a szélsőséges csoportok ellen ekként bizonnyal az ország érdekeit szolgálja. Csakhogy. Már itt szükséges figyelmeztetni arra is. hogy az új hatalom fegyveres kényszere menynyire sérti a demokráciát tiszteletben tartó politikai erőket, s főleg fenn tudja-e tartani az egyensúlyt ezen erők mozgásának korlátozásában. Egyelőre a jobboldali és a baloldali pártokat, szervezeteket egyformán érintik a rendkívüli állapot intézkedései, de nem lehet megjósolni, hogy később is így lesz-e, ahogy az is nagy kérdés, hogy a betiltott szakszervezetek visszanyerik-e jogaikat egy konszolidáltabb helyzetben. Hiba lenne tehát sommás következtetéseket levonni a török puccsból. a katonai hatalom létrejöttéből, hiszen pozitívumokat és negatívumokat egyaránt fel lehet sorakoztatni az érvek között. JÓ NÉHÁNY katonai DIKTATÚRA esetében hasonlóképpen van. Gondoljunk például Lat.in-Ameri- kára, ahol az egyértelműen reakciós, sőt fasisztoid nézeteket valló katonai vezetők erőszakos hatalomra ke- rülései mellett nemegyszer előfordulnak progresszív politikai perspektívákat nyitó katonai fordulatok is. Peruban például alig több mint egy évtizede haladó nacionalista beállítottságú1 tisztek vették át a hatalmat, a gazdasági-társadalmi válságot azonban nem voltak képesek felszámolni. Míg ott van Brazília, ahol a hatvanas évek közepén karakterisztikusan jobboldali tábornokok számolták fel a polgári kormányzást, mégis másfél évtized alatt sikerült olyan jelentős gazdasági prosperitást elérniük, amely már lehetőséget nyújtott a polgári demokrácia bizonyos elemeinek visszaállítására is. Persze az effajta — jobboldali — diktatúrák átmeneti vagy tartós sikereiben köztudottan nagy szerepel játszanak a külföldi támogatók, elsősorban a vezető tőkés államok, amelyek politikai-üzleti érdekeikből kiindulva általában óriási segítséget nyújtanak a nekik tetsző katonai rendszereknek. Mindent azonban nem lehet ezzel magyarázni, hiszen ott van ellenpéldának a XX. század talán legbrutáli- sabb katonai rezsimje, a chilei, amely a nagyarányú amerikai segélynyújtás ellenére sem volt képes hat esztendő alatt konszolidálni az ország politikai és gazdasági helyzetét. NEHÉZ VAGY INKÁBB LEHETETLEN tehát általánosítani csupán a katonai hatalmak eredményeire és kudarcaira figyelve. Annál is inkább, mert ezekben a nemzeti sajátságok, a gazda, sági fejlettség szintje, a politikai-társadalmi problémák súlyossága döntő szerepet játszik. Eszerint hát semmi azonos vonás nincs a katonai rendszerek között? Nem valószínű. Alaposan vizsgálva a „fegyveresek diktatúráinak” természetrajzát, kitűnhet, hogy sikereket — főként gazdaságiakat — jobbára azok érnek el. amelyek képesek megnyerni az adott, társadalomban fontos szerepet játszó rétegek, csoportok egy részét, megfelelő támogatókat tudnak szerezni a nemzetközi porondon, s legfőképp az orsgág adottságaihoz alkalmazkodó gazdasági programokat terveznek és hajtanak végre, jól felhasználva ebben a fegyveres erőn alapuló centralizáltság előnyeit. Minden bizonnyal ezek a tényezők játszottak közre például abban, hogy Görögországban az ezredesek szélsőségesen reakciós juntája mindvégig kegyetlen politikai terrorja ellentételeként a hetvenes évek elejére legalább számottevő gazdasági fellendülést ludott felmutatni. Ettől a demokráciát és a szabadságjogokat sárba tipró rezsim persze nem lett vonzóbb sem belföldön, sem külföldön, de a prosperitás alighanem hozzájárult saját létének meghosszabbításához. Hiszen az kevéssé vitatható, hogy a gazdasági-politikai sikertelenségek előhb-utóbb meggyengítik . a legszilárdabb katonai diktatúrákat is, szinte függetlenül attól, hogy milyen politikai platformon állanak. MERT A KÖRÜLMÉNYEK legalább annyira diktálnak, mint a legerősebb diktátorok. Konszolidálódni is leginkább csak azok a katonai rendszerek képesek, amelyek tudnak alkalmazkodni a körülményekhez. A vakbuzgó terror, a puszta nyers erő — napjaink történelme is számos példával szolgál erre — nem vezethet hosszabb távon fejlődéshez sem politikailag, sem társadalmilag, de még gazdaságilag sem. ^ Avar Károly Kitüntetés A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Ben* kei András nyugalmazott minisztert, a magyar és a szovjet belügyi szervek közötti baráti együttműködés elmélyítésében szerzett érdemeiért, a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést szerdán a Szovjetunió magyarországi nagykövetségén Vlagyimir Pavlov nagykövet nyújtotta at. Jelen volt Korom Mihály,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Horváth István belügyminiszter és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Magyar kápolna Vatikánban II. János Pál pápa Vati- kánvárosban szerdán reggel felszentelte a magyar kápolnát. amelyet dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek kérésére VI. Pál pápa ajándékozott a magyar katolikus egyháznak. A kápolna felszentelésén részt veit a magyar püspöki kar Leírni László vezetésével, továbbá a kápolnát készítő művészek, valamint a Magyarországról és a Világ más tájairól összesereglett zarándokok. A magyar kormányt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Szita János római nagykövet képviselte. Megjelent Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár is. A Szent Péter-bazilika altemplomában felépített kápolnában mondott beszédében dr. Lékai László felidézte a magyar történelemnek azokat a momentumait, amelyeket a kápolnát készítő művészek- megörökítettek. II. János Pál pápa az egybegyűltekhez intézett beszédében méltatta a kápolnát készítő művészek szép munkáját. Reményét fejezte ki. hogy a kápolna is hozzájárul egy olyan szellemi közösség megformálásához, amellyel megőrizhetik a békét és leküzdhetik az egyének és a népek ellentéteit. A pápa ezután felszentelte a kápolnát. A tizenegy méter hosszú és 4,5 méter széles, donga- boltozatú kápolnát Varga, Imre, Amerigo Tot, Kiss Nagy András, Marton László, Kiss Sándor, Kiss Kovács Gyula. Csikszentmihályi Róbert és Kő Pál alkotásai díszítik. A tömegpusztító hagyományos fegyverek Ideiglenes megállapodás Genfben A hagyományos tömegpusztító fegyverek betiltásáról tárgyaló genfi ENSZ- konferencia résztvevői kedden ideiglenes megállapodást kötöttek a napalm- és más gyújtófegyverekről. A megállapodás annak az átfogó egyezménynek lesz a része, amely a rendkívül súlyos sérüléseket okozó és válogatás nélkül pusztító hagyományos . fegyverek betiltásáról, illetve korlátozásáról hivatott rendelkezni. Az ideiglenes megállapodás megtiltja bármilyen fajta gyúj óbombák bevetését polgári vagv katonai célpontok ellen sűrűn lakott területeken. A megállapodás vonatkozik a hadsereg gyalogsági egységeire is: csak akkor vethetnek be lángszórókat katonai célpontok ellen, ha minden lehetséges óvintézkedést megtettek a polgári lakosság megkímélé- sére.
