Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-08 / 236. szám

Országosan az első helyen A kompolti őszi árpa Az oklevél másik oldala Tuza Peter kiváló munkájáért átveszi dr. Szilágyi Sándortól, az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójától az elis. merd oklevelet (Fotó: Szabó Sándor) Ügy mondják, hogy az ár­pa az egyik legfontosabb ta­karmánynövényünk. Nagy tápértéke, kedvező étrendi hatása, legalábbis ezt igazol­ja. Miután a növekvő állat- állomány évről évre több ta­karmányt igényel. így a ku­korica mellett a/, őszi árpa országosan is reflektorfény­be került. Ahol jövedelmezőbb, mint a kukorica A termelése mégis elma­rad a várttól. Évente ugyan­is száz-kélszázezer tonnát im­portálunk belőle, tonnánként négy-ötezer forintos költség­gel, noha megtermelhetnénk! Ez azt jelenti, hogy éven­te négy-öt százalékkal több kukoricát kell érte exportál­nunk. Mindez az ősziárpa- termelés területi és agrotech­nikai fejlesztésének szüksé­gességét veti fel. figyelmez­tetve a kialakult helyzetre! Az árpa ugyanis a legko­rábban erő kalászos, ami sze­mes takarmányt ad. Korai betakaríthatósága jelentős üzemszervezési előnyt jelent a gazdaságoknak. Ennek el­lenére a termőterülete az 1960-as évekhez képest csak­nem harmadára csökkent, főleg az elmúlt évtized hiá­nyos fajtaválasztéka miatt. Az őszi árpa lyelyett a gaz­daságokban inkább a bizton­Amerikából jöttek Megint színtelen az újság — legyint az olvasó, amikor a termelési híreket, a már megtörtént eseményekről szóló tudósításokat végig­böngésző- Az egyetlen kivitel talán — igaz, csak „heti- napilap — a Hétfői Hírek. Nézzük az október hatodiki számot: előre beharangozza például az FTC elnökségé­ben várható személyi válto­zásokat. Ám a csúcs még­sem ez. Hanem egy hírecske: idézem: „Amerikai iparvál­lalatok tulajdonosainak .100 tagú csoportja érkezett Bu­dapestre a hét végén. A vendégek — az IBUSZ szer­vezésében — szakmai prog­ramokon vesznek részt: ma­gyar pénzügyi és gazdasági szakemberek tartanak sza­mukra előadásokat.’’ Kővé meredek. A kérdés ugyanis vérfagyasztó: miről? Talán arról, hogyan tudta nálunk a külkereskedelem abban áz évben fizetni a legnagyobb nyereségrésze- sedést. amikor a csereará­nyok számunkra kedvezőt­len módosulása a legnaguobb veszteséget okozta a népgaz­daságnál:? (Mert nyilván a mi országunk megismerteté­se a téma. és nem valamifé­le politikai meggyőzés!) Vagy arról, hogyan tudnak egyes nagyvállalatot:, trösz­tök termelésnövekedést fel­mutatni pusztán abból, hogy a kooperációban készített termékeik árát az általános költségekkel tetézik? Azok­ról a találmányokról, ame­lyek épp a vállalkozói kedv hiányában halódtak-halód- nak? Vagy arról, ahogyan vállalataink számítógépesí­tése halad — a munkaszer­vezési, racionalizálási törek­vésekről már nem is szólva? Egyáltalán: mi az, amiről a mi szakembereink amerikai gyártulajdonosoknak szak­mai jellegű előadást tarthat­nak? Hogy nem vagyok kishitű, csak egy dolog igazolhatja: ha megtalálom a megoldást. Egyet találtam: azt már mind a háromszázan elta­nulhatják szakembereinktől, hogy milyen egyszerű trük­kel lehet megkönnyíteni 300 amerikai üzletember pénz­tárcáját ... Ámbár az sincs kizárva, hogy mindezekről éppen az Amerikából érkezett vendé­geknek más a véleményük... Kóhidi Imre sikere sagosabban és kevesebb koc­kázattal termelhető takar­mánybúzák hódítottak tért. Máig sem rendelkezünk olyan adottságú fajtákkal, amelyek a jelenlegi üzemi feltételeknek leginkább meg­felelnek. A gazdaságokban így eddig főleg a gyengébb minőségű földekre „szorult” az árpa, a búzával és a ku­koricával szemben. Az utób­bi években vetésterülete 90 —110 ezer hektár között volt országosan. .4 cél az, hogy az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozata alapján, a hatodik ötéves tervben a húsprogram további eredmé­nyes kibontakoztatására, meg nagyobb jelentőséget kap­jon az őszi árpa termelése. Területének növelését az is indokolja, hogy a gyengébb minőségű földeken — főleg Észak-Magyarországon — igy Heves megyében is — .jöve­delmezőbben termelhető, mint a kukorica. A koraiság nagy előny Vizsgálatok szerint az át­lagosnál gyengébb minőségű földeken az őszi árpa-terme- léssel hektáranként két-há- romezer forintot, továbbá a szárításhoz 170 kiló . fűtőola­jat takaríthatnak meg, ezen­kívül hektáranként 160 kiló többletfehérjét nyerhetnek a gazdaságok. Tavaly és az idén, több nagyüzemben fel­ismerték az őszi árpa jelen­tőségét és komoly eredmé­nyeket értek el termelésében. 1979-ben, abban az aszályos esztendőben, öttonnás. sőt azt meghaladó termést ta­karítottak be hektáranként a Daimandi es a Berettyóújfa­lui Állami Gazdaságban, va­lamint a komlói Május 1. Termelőszövetkezetben. Az idén már több gazdaság al­kalmazta a helyes agrotech­nikát és hektáranként öt­hat tonnás termest értek ei őszi árpából. Ezek között több észa k - magyarországi, tehát az átlagos'nal kedve­zőtlenebb adottságok között gazdálkodó termelőszövetke­zet szerepel, így a horti Kos­suth. a kiskörei Vörös Haj­nal és q poroszlói Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet. Kiemelkedő sikert mondhat magáénak a Dai­mandi Állami Gazdasag. ahol Szürke füslgomoly száll az égnek a leveleiket hullató fák közül, így jelezve, hol rejtőznek az erdőben a szén­égető boksák. Az ősi mes­terség mai művelői igyekez­nek kihasználni a jó időt a tél beálltáig. Kevesen tud­ják. hogy a faszénégetésnek a Bükk-íennsík és a Mátra- vidék az őshazája. Háztar­tási célokra már a XVIII. században használták a fa­szenet, a XIX. század végé­től pedig bevonult a nemes- fémkohászatba is. katalizá­torként. A faszénégetés újabb karrierje az 1960-as évek második feleben kezdődött. Olyan nagy igények jelent­keztek külföldről a faszén iránt, hogy a felkutatott ré­gi mesterek és tanítványaik nagy lendülettel foghattak hozzá abbahagyott munká­juk folytatásához. — Idei termelési tervünk 2200 tonna, amelyből 1200 tonnát exportálunk, a töb­bit pedig belföldi felhaszná­lásra küldjük — mondotta tájékoztatásul Kovács Pál. az egri erdőgazdaság osz­tályvezetője. — Exportter­vünkből 1000 tonnát már teljesítettünk. Legnagyobb megrendelőnk az NSZK és Svédország, ahová 10—15 ki­lós zsákokban, illette 2—3 kilós műanyag tasakokban szállítjuk a faszenet. Csepel, re kohászati uálokra kul­hektarankerit héttonnás ter­mest takarítottak be.. Az országosan elterjedt, hat nemesített ősziárpafajta kö­zül az idén és az utóbbi há­rom esztendőben is, a kom­polti korai őszi árpa adta a legnagyobb termést. Az 1973- tól előzetesen, majd 1976-161 államilag elismert fajtát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kuta­tóintézetében dr. Szalai György. Mórász Sándor és Tóth Vendel nemesítette. Legfőbb érdeme, hogy korai érésű, ami nagy előny. Már május első napjaiban halá­szol és júniusban aratható, ami a szervezést jelentősen megkönnyíti. Tél- és fagy­álló képessége jó, szárszilárd­sága és betegségekkel szem­beni ellenálló képessége vi­szont meg további javításra szorul. A helyi adottságokhoz igazodva A kompolti korai őszi ár­pa termelése az eddigi ta­pasztalatok szerint a hek- tárankénti háromtonnás ter­més mellett már jövedelme­ző! öt tonna fölött pedig hektáranként hat-nyolcezer forint többletbevételhez jut­tatja a gazdaságot. Emellett hektáranként 550—700 kiló fehérjét biztosít, ami húsz- huszonöt százalékkal több, mint amennyit jelenleg ga­bonával termelnek a gazda­ságok. Országosan a terméshoza­mok további növelését a biz­tosan termő kompolti korai mellett a jobb hozamú, szál­szilárd és télállóbb fajtáktól várhatjuk! Az őszi árpa a megfelelő agrotechnikát nagy terméssel hálálja meg! Ezért fontos, hogy a helyi adott­ságoknak megfelelő fajtát válasszák ki az üzemek. Erre pedig az észak-ma­gyarországi tájegységen ép­pen az eddigi kedvező ta­pasztalatok alapján, a kom­polti őszi árpát ajánlják a szakemberek, mivel koraisá- ga alapján a termelési szer­kezetbe jól beilleszthető. Emellett kiváló minőségű ab­raktakarmányt biztosít és nem kevés jövedelmet a gaz­daságoknak. dünk 1000 tonnányit ebből a termékünkből. Mire használják a fasze­net? — Többnyire grillsütőire Nagy divat Nyugat-Európá- ban. hogy a hétvégi házak udvarán saját kezűleg ké­szítik el a vacsorát, mivé! az így sütött-főzött falatok nemcsak ízletesebbek. de ol­csóbbak is a vendéglő: ét­keknél. Az exportált faszén olyan alapanyag hasznosítá­sát teszi lehetővé, mint a tűzifa (gally- és dorongfa), vagy a fűrésztelepek huila­Újsághír: Az OMÉK-en oklevéllel tüntették ki az or­szágban élenjáró kisterme­lőket. Oklevelet kapott Tuza Péter besenyőtelki és Kiss Benedek kömlői kistermelő is. A besenyőtelki gazda ud­varán állunk — az üresen ásítozó ólak előtt. — Nem hittem, hogy ilyen kép fogad majd Tuza Péter portáján — mondom. — Idén már 141 hízót szál­lítottam le a felvásárlónak, már csak 13 darab van itt­hon. Egy hónap múlva azok is elérik a súlyt, de hogy az­tán mi lesz. hogyan tovább, azt nem tudom... — legyint lemondóan Tuza Péter. A felesége megtoldja: lehet, hogy nem csináljuk tovább, jövőre csendes lesz az udvar. — Kerékgyártó voltam a helyi Lenin Tsz-bgn. de 76- ban leszázalékoltak az orvo­sok. korniáz gerincfájdalmaim miatt. Ötvenöt éves koromra nyugdíjas lettem — 2600 fo­rinttal. Hogyan legyünk el négyen ebből a pénzből, kér­deztem akkor magamtól. Két gyerekemberem volt, . igaz még most is tanulnak. A na­gyobbik fiam ötödéves a bu­dapesti Kertészeti Egyete­men, a kisebbik harmadikos gimnazista Egerben. Meg 'az­tán valamit kezdenem kellett magammal is, napszámban nem ülhettem a fa alatt... Hát gondoltunk egy nagyot a feleségemmel és elkezdtünk a malacokkal foglalkozni. Már korábban is hizlaltunk, de ilyen nagy számban nem. Tavaly 240 darabot nevel­tünk fel. de az előző évben is hasonló szómban voltak hízóink. Most. amikor az ok­levelet átadták nekünk, kér­deztem a többieket, hányat tartanak egv-egy évben. Azt válaszolták ötvenet. hatvanat és kikerekedett a szemük, amikor mondtam, hogy én hányat hizlalok fel egy esz­tendőben. Nézem a tiszta, fehérre meszelt csendes ólakat. Mi­ért akarnak felhagyni a hiz­lalással ? — firtatom. dékanvaga, amelyeknek a forintértéke rendkívül ala­csony. Kedvező dolog szá­munkra az is. hogy olyan helyeken történik az égetés, ahonnét a faanyagok elszál­lítása. kihozósa nehézkes és költséges lenne. Az így nyert faszénen tonnánként 10—15 százalékos nyeresége van erdőgazdaságunknak. A hagyományos boksák­ban történő’ égetés mellett újabb technológia, az úgy- nevezett retortás szenesitési módszerek meghonosításéival is kísérleteznek a Blikkben. — Nem éri meg a sok ve- sződséget, fáradságot..rá­adásul, ha még segítséget se kap az ember, csak bosszan­kodik, nyeli a mérget. Tuza Péter egy nagymére­tű füzetet húz elő a ládafiá­ból és a sertésekre vonatko­zó legkisebb kiadásokat is felsorolja: a malacárakat, a termény és az oltások költ­ségét, vagy a „szállítási” pá­linka árát. — Egy-egy malacot hét hónapig kell nevelnünk, míg eléri a 100 kilogrammon fe­leli súlyt, amire szerződtünk. Ötkor kell kelni, etetni, na­ponta kétszer kell takarítani a helyüket, hogy egészsége­sek maradjanak, aztán este megint etetni. Közben takar­mányért kell szaladgálni. Alig ülhet le az ember egy szusszanásnyira. Tavaly té­len a 15—20 fokos hidegben minden nap 70 vedret kellett megmozgatnunk a feleségem­mel. — Néz párjára. An- nuska nénire a gazda. — Kiszámítottam én pontosan mindent, itt van fehé­ren feketén: egy hízón 270 forint hasznom van. De hát küszködnünk kell. ... csinál­nánk is mi. ha legalább egy kis jó szándékot tapasztal­nánk. — Nekem ahhoz, hogy a disznaimat etethessem, ren­geteg takarmány kell. Sok­szor, amikor sorba állunk a gabonaforgalmi előtt, a mö­göttem állónak bizony már nem jut táp. Erre, amikor panaszolom ezt a vb-titkár- nak. azt mondja, menjek máshová vásárolná, mert el­veszem a többiek elől. De ez nem lehet a megoldás! Po­roszlóról, vagy még távo­labbról hordjam a tápot, mi­ért nem hoznak többet? Nap­hosszat sorba kell állnunk. Nemcsak én. hanem sokszor babás asszonyok is arra vár­nak. hogy a aabonaforgalmi kinyisson. Amikor kinyit, azt mondja az eladó, hogy majd később: amikor visszame­gyünk később, azt. mondja, hoav még később: még ké­sőbb me° kint a tábla: majd holnap, fis másnap kezdődik minden elölről. Robi 50 néven rövidesen új típusú háztáji kistrakto- rok kerülnek forgalomba. A MEZŐGÉP Tröszt licencet vett és kooperációs szerző­dést kötött a francia Briban Polimechanik ceggel. Esze­rint a magyar mezőgépipar a kistraktorokhoz szükséges hajtóműveket és a különbö­ző munkaeszközöket készíti majd. a francia vállalat pe­dig a motorokat szállítja. A MEZŐGÉP Tröszt régi hiányt pótol a háztáji kis- tra-k torok sorozatgyártásának megszervezésével. A nemrég aláírt megállapodás alapján a francia cég ebben az év­ben 3000 komplett kistrak- tort is szállít Magyarország­ra. Ezeket a MEZŐGÉP — Ha meg van táp, az olyan rossz minőségű, hogy kór érte a pénzt adni. Van abban minden a konkolytól a földdarabokig, csak ami a legfontosabb, a hal-, meg a csontliszt és a szójabab hi­ányzik belőle. A felesége veszi át a szót; — De legalább beleszámí­tanák a nyugdíjba azt, hogy valaki minden évben öt ven­nél több disznót ad le, vagy legalább mi fizethetnénk az sztk-t. Dolgozunk csak, az­tán meg amikor lerobba­nunk. nem kapunk semmit. Az igaz, hogy itthon vagyok — háztartásbeli, de már 1952 óta minden évben le­adok legalább 50 hízót. így dolgozok be a tsz-be... Még­sem kapok nyugdíjat, vagy táppénzt. Viszneken és Kom­lón bérhizlalásban dolgoznak a gazdák és ezt beszámítják nekik a nyugdíjba is..; — Ott sok segítséget kap­nak a kistermelők — mond­ja Tuza Péter. — Szállítás­ban, takarmányellátásban se­gíti őket a tsz. Én is szer­ződésben vagyok a tsz-szel, de segítséget... Ebbe az ud­varba még nem állt be a tsz autója egyszer sem. Amikor szállítanám a disznókat, me­gyek az irodába, hogy jár­műre lenne szükségem. Jár­mű ’ nincs — mondják. Me­hetek a fuvaroshoz, kereshe­tek embert, aki felteszi a ko. csira az állatot. Mindenért nekem kell szaladgálnom, hát hol itt a segítség? Az elismerő oklevél már ott függ a gazda szobájának falán, s míg betűzgetem, Tu­za Péter beszél. — Amikor átvettük, azt mondta a Húsipari Tröszt vezérigazgatója, hogy megkö­szöni nehéz munkánkat. Az ország sertéshús-ellátásának 40—42 százalékát mi, kister­melők fedezzük. Hazajöttem a fővárosból, itt meg azt se mondták, hogy adjonisten.. J Tröszt az AGROTRÖSZT közreműködésével értékesí­ti. Az irányára 13 600 forint. Az itthon gyártott, illetve összeszerelt háztáji kistrak- torok — több ezres tételben — jövőre kerülnek forga­lomba. A gyártás-előkészítés már megkezdődött. A francia céggel kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy 1981-től a magyar fél a részegységszó 1 li tások kai tel­jes egészében ellentetelezze a francia motorokat. Jjwif8g>& 1980. október 8., szeró» Mentusz Károly Szürke füstöt ont a boksa. ' Exportra termel az ősi mesterség Aprólékos munkával készül a szénégető boksa (Fotó: Perl Márton) Szilágyi Andor A Robi 50 MEZÖGÉP-újdonság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents