Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-08 / 236. szám

I I mAö PROLETÁRJA!, tOYtbUULILK! / ,Nph üjran AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 4 MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 236. szám ÄRA: 1.20 jfoRINT 1980. október 8.. szerda Szociál­politika t A keidet kezdeten ''volt az üzemi ét­kezés, meg amit akkor munkásszállásnak nevez­tek. Ebből fejlő lőtt ki a mai munkásellátás, amel étkezést, öltözőt, fürdejt munkaruhát, színvonal.,« munkásszállást — 'nem ritkán szállodát, —-y _álli­Eredményes volt aiy§pítőipar Töbjb lakás épült tervezettnél Sajtótájékoztató a Parlamentben tást, gyermekin t­zmenye­kel, üdülési, kulturális és äportlehetosegek«j- , foglal magában. G .v^Cj tő fogéi lo m ­mai: a szocia^jg gondosko­dást, amit af szociális ter­vezés intézményessé lett. A szociajj^ program, az ü*emi Szociálpoli tika az vállalati tervezés üzem ;eníthetetlen részévé különösen azzá kell á/álnia' napjainkban,' ami." kor gazdasági nehézsége­ink fékezik élatszínvonal. politikánk megvalósítását. Másként fogalmazva: amit béremeléssel egyelőre nem tudunk megoldani, azt a jó­léti intézkedésekkel igyek­szünk ellensúlyozni. Az állami, illetve a szak- szervezeti társadalombiz­tosítás létbiztonságot te­remtő szolgáltatásait egé­szítik ki a maguk módján a munkahelyiek, lehetőleg tartva az elért színvonalat. Ez azért érdemel különös hangsúlyt, mert az ötödik ötéves terv eddigi erednie-, nyei ellenére egy kis elbi­zonytalanodás tapasztalha­tó a vállalati szociálpoli­tikai munkában. Olykor elhangzik a kérdés, helyes. e a szűkös eszközökből szociális feladatokat finan­szírozni ? A kérdésfeltevésnek ez a módja idejétmúlt régi szemléletet tükröz. Annak meg nem értését, hogy szo­ciális vívmányaink meg­tartása. fejlesztése, a tár­sadalmi rend lényegéből fakad, hogy a dolgozo em­ber élet- és munkakörül ményeinek szüntelen ja- . vitása nem velejárója, ha­nem ertelme es célja min. der, igyekezetünknek. Igen nagy nyomatékkai szerepel újabban a munkavédelem is a szociális tervekben. A i SZOT es a Munkaügyi Mi­nisztérium irányelveiben újdonság annak előírása, hogy a jövőben meg kell tervezni az egészségre ár- I talmas munkahelyek szá- ) mának csökkentését; hogy az eredményes foglalkozó- J si rehabilitáció végett je­löljék ki az ilyen célokra alkalmas munkaköröket. Üzemegészségügy, munka­helyi oktatás, közművelő­dés. tömegsport ugyancsak a szociális terv része lesz a következő ötéves tervben, tgy válnak a szociális ter­vek az emberről való sok­oldalú gondoskodás össze­tett vállalat] programjá­vá. Ezért kap á kérdés oly nagy súlyt a küszöbönál­ló szakszervezeti kongresz- szusok elé készülő beszá­molókban. jelentésekben. A szakszervezetek ér­dekvédelmi törekvéseiben változatlanul első helyen áll a szociális gondoskodás. A jelenlegi gondoktól ter­hes időszakban is. Féltve őrizzük, méltán büszkén arra. amit elértünk, és kö­vetkezetesen munkálkodva azért, amit egyelőre csak célul tűzhetünk ki. (L. M.) Dr. Abraham Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter már az V. ötéves terv várható mérlegéről szá­molt be az újságíróknak kedden délelőtt, az Ország­házban. Elmondotta, hogy a terv­időszakban az előirányzott építési, szerelési munka va­lamivel elmarad a tervezet­től. A termelés növekedése a tervezett 32 százalékkal szemben 13—14 százalék lesz. Az eredeti célkitűzéstől el­térő százalékos számadatot az 1979—80-as tervben meg­fogalmazott, a beruházások visszafogására hozott intéz­kedés okozza. Ez az adat azonban nem jelenti azt, hogy az építő­ipar rosszul zárja a tervcik­lust. Bár a növekedési ütem az előirányzottal szemben kisebb mérvű lesz, mégis igen jelentős eredményeket mutat fel az ágazat. Aí épí­tési export-import forgalom egyenlege például 6 milliárd forint többlettel jelentkezik a kiviteli oldalon. Igen je­lentős eredmeny az is, hogy az energiafelhasználás ked­vezően alakul. mivel az ÉVM-hez tartozó építőipari vállalatok 1980-as energia­felhasználása 2 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az V. ötéves terv időszaká­ban az építőanyag-ipar faj­lagos energiafelhasználását 12 százalékkal csökkentette. Nagyon fontos, hogy az épí­tőiparban a technikai szín­vonal a tervezett 51 százalék helyett 92 százalékkal nö­vekszik az év végéig. Az egesz népgazdaság fej­lődése szempontjából lénye­ges — mutatott rá a minisz­ter —, hogy az ország ter­melési szerkezetét alakító beruházások idejében meg­épülnek es termelésbe állít­hatók. További eredmény, Hogy az idei esztendőben az ágazat összletszáma az elő­irányzottnál jobban csök­kent, az élőmunka haté­konysága azonban több mint 5 százalékos emelke­dést mütat. Az építőipar legjelentő­sebb eredményei között könyvelheti el, hogy a ter­vezett 430—440 ezer lakás helyett 445 ezer új otthont épített fel 1975-től 1981-ig. A VI. ötéves tervről szólva elmondotta, hogy a már is­mert mérsékeltebb beruhá­záspolitika várható ered me­nyeként csökkenni fog a tul- k eres lel. az építési igények és az építőipari kapacitások várhatóan egyensúlyba jön­nek. F.z n folyamat már ma is érzékelhető, hiszen a uisz- szautasitott építési menyek jelentősen csökkenlek. A miniszter tájékoztatója után az újságírók kérdéseire válaszolt. A Népújság kérdésére a miniszter elmondotta: telje­sen indokolatlan, hogy egyes Tüzép-telepeken hiánycikk a cement. amikor országos szinten túlzottan is bőséges készletek állnak rendelke­zésre. Szigethy András Vita a MTESZ V. B. ülésén Az irányelvek A nyolcvanas évek első fe­lére nincs más alternatívánk, mint amit a VI. ötéves terv irányelvei felvázolnak. Jelenlegi helyzetünk, a nemzetközi kapcsolatok és hatások egyszerűen nem tesznek lehetővé más utat — hangzott el kedden Buda­pesten, a Technika Házá­ban. ahol a MTESZ Végre­hajtó Bizottsága Fock Jenő elnökletével kibővített ülé­sen vitatta meg a népgaz­dasági terv elgondolásait. A vitán részt vett és felszólalt Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelvettese es Tóth Janos, a MTESZ főtitkára.’ A MTESZ-tagegyesületek műszaki-értelmiségi szak­emberei egyetértettek abban, hogy a társadalmi vitára bocsátott népgazdasági terv elképzelései megalapozott elemzésre épülnek, s a cé­lok összességükben reálisak. Megnyitották a műszaki könyvnapokat Műszaki könyvkiadásunk a korábbinál jobban alkalmaz­kodik a gyorsan változó igé­nyekhez. s elsősorban a ter­melésiben dolgozó .szakembe­rek munkáját igyekszik se­gíteni — hangsúlyozta Ná­polyi László nehézipari mi­niszterhelyettes a műszaki könyvnapok országos meg­nyitóján, amelyet kedden tartottak meg a tatabányai Népházban. A többi között rámutatott arra, hogy a kü­lönféle oktatási intézmé­nyekben, tanfo4yamok<m el­sajátított ismeretanyag egy­re rövidebb idő alatt évül el, s ezért ma fokozottan szük­ség van az új ismeretek el­terjesztésének gyorsítására. Ezt a célt szolgálják az idén 19. alkalommal megrende­zett műszaki könyvnapok is. Október végéig az ország számos üzemeben. intézmé­nyében könyvkiállításokat nyitnak, időszakos árusítást tartanak. Csupán a Műszaki Könyvkiadó 200 ankétot szervez az ipari központok­ban műszakiaknak és a Sízakmunkásokna k. wrn Ürrekord: 182 nap a kozmoszban Popov és Rjumin visszatérés előtt Pontosan ■ egy hettel tel­jesítette már túl a kozmi­kus tartózkodás eddigi. 175 napos rekordját Lebnyid Popov és Valerij Rjumin. A Szal.iut 6. negyedik állandó személyzetének két tagja kedden töltötte 182. napját a világűrben. Az űrhajósok befejezték a Progressz 11. kirakodását: a teherszállító űrhajóról athordták az űr­állomás helyiségeibe a múlt héten érkezett darabárut — élelmiszereket, a fedélzeti berendezésekhez szükséges uj alkatrészeket es műszer­egységeket. a tudományos program folytatásához szük­séges anyagokat —. majd feltöltötték a Szaljut 6. hajtóanyag- és víztartályait es felfrissítettek a lakóhelyi­ségek levegőjét. Popov és Rjumin az át­rakodással párhuzamosan folytatta a tudományos program végrehajtását. Az űrhajósok a legutóbbi napokban megkezdték a visszatérés előkészületeit is, hiszen — mint a szovjet— kubai nemzetközi űrexpedí­ció eredményeit ismertető sajtóértekezleten az űrhajó­sok vezetői közölték — ha­marosan befejezik expedíció­jukat. Befejeződött a művészeti szakszervezetek IX. kongresszusa A tehetséges alkotás a valóságot ábrázolja Kedden a központi vezető­ség beszámolója feletti vitá­val folytatta munkáját a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének IX. kongresz- szusa. a vasasszakszervezet székhazában. A kétnapos tanácskozá­son összesen harmincketten kaptak szót. A kongresszu­son felszólalt Aczél György, a-z MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes. Aczél György felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy nemcsak a népgazdaság te­rületén, az iparban, a mező- gazdaságban. szolgáltatás- han került előtérbe a minő­ség javításának követelmé­nye. hanem a kultúra terü­letén, így a művészetekben js. Magas művészi színvona­lon. mindenki számára ért­hetően lehet és kell szólni a legszélesebb közönséghez, hitelesen ábrázolva napjaink sokszínű, értékekben gaz- dág — de bonyolult ellent­mondásokkal is teli — való­ságát. Senki sem sajátíthat­ja ki csak a kritizálás jogát, a rossz, a helytelen egyol­dalú ábrázolását. Akik kép­telenek a távlatok felinuta* tására, eltorzítják, elferdí­tik a valóságot, és feltétel nélkül behódolnak a már nyugaton is elavultnak tar­tott divatáramlatoknak, nem nevezhetők igaz alkotók­nak. A tehetséges és őszinte alkotás a teljes valóságra tekint, és azt ábrázolja. A hozzászólók — kapcso­lódva a beszámolóhoz, il. lelve a határozattervezethez — mélyrehatóan elemezték szakmájuk, művészeti terü­letük eredményeit. A vitá­ban síkraszálltak a művé­szeti élet nyíltságáért, a szakmai problémák, az eset­leges eltérő érdekek őszin* te. konstruktív megvitatásán ért. A kongresszus az új köz­pont; vezetőség és a tiszt­ségviselők megválasztásá­val fejezte be munkáját. A szövetség elnökévé ismét Vass Imrét választották, a főtitkár Simó Tibor, a tit­kár Simon László és Békéé Imre lett. KGST-tanácskozás Egerben Nemzetközi együttműködés cipőipari gépek gyártásáról A KGST-országok kereté­ben 1976-ban , jött létre egyez­mény bőr-és cipőipari gépek és berendezések gyártásának sokoldalú nemzetközi szako­sításáról és más kooperáci­ós együttműködésről. Az egyezményben részt vevő szocialista országok delegá­ciói a megállapodás óta el­ért eredményekről tanács­koznak és meghatározzák az elkövetkező öt év együtt­működési leladalait azon az ötnapos tanácskozáson, amely kedden kezdődött meg Egerben. A megnyitás alkalmával rámutattak, hogy a cipő­ipar. és a bőripar nagyüze­mi fejlődése következtében előtérbe került az ilyen jel­legű gépek gyártása. Az egyezmény lehetővé teszi az együttműködésben részt vevő szocialista országok iparának fejlesztését, ugyan­akkor jelentős importot is megtakarítanak harmadik országokból. Az egri tanácskozáson je­len van Bulgária, Csehszlo­vákia. Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió képviselete, valamint Jugoszlávia is, amely ugyancsak tagja az együttműködésnek. Az egri KGST-tanácskozás szombaton, a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvek alá­írásával fejeződik be. Szüret Abasáros A kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél sokkal később, csupán egy hete kez­dődött meg a szüret a mát* raalji történelmi borvidéken. Az abasári Rákóczi Termelő, szövetkezet szőlótábláit is többször végigjárták a szak­emberek. hogy felmérjék: vajon milyen a szőlő minő­sége? Ezt követően népesed-' tek be a domboldalak, ahon­nan a szövetkezet dolgozói, illetve a segédkező diákok napi 400 mázsa szőlőt szüre­telnek le, s szállítanak a gazdaság feldolgozó üzemé* be. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents