Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-26 / 252. szám
Heti külpolitikái isszeíoiflaiónk Á hét 3 kérdése ■■■■RfVHBHBi 1. Milyen kérdések foglalkoztatták az SZKP plénumát és a szovjet parlamentet? A jövő évi gazdasági feladatok álltak az SZKP Központi Bizottsága, valamint a szovjet parlament tanácskozásának középpontjában. Az 1981-es esztendőnek különös ielentőséget ad. hogy egy új ötéves terv nyitánya, s egyben a pártkongresszus éve lesz. Az alapvető célkitűzések önmagukért beszélnek: az ipari termelést 4 százalékkal, a mezőgazdaságét csaknem a duplájával kívánják emelni Az 1981. olajtermelést 610 millió tonnára, a szénbányászat teljesítményét csaknem 800 millió tonnára tervezik. A jelentős eredmények emlitese mellett Moszkvában nem fukarkodtak a kritikus és önkritikus észrevételekkel sem. A hangsúlyt arra helyezték, hogy hol lehet és kell javítani a munka minőségén. Leonyid Brezsnyev például arra tett javaslatot előadói beszédében, hogy a hadiiparban eredményesen működő tudományos kollektívákat hasznosítsák jobban a gépiparban. A szovjet parlament — a párt Központi Bizottsága javaslatára — változást határozott el a kormányfői poszton. Alekszej Koszigin már hosszabb ideje betegeskedik. Az utóbbi hónapokban Nyikolaj Tyihonov irányította a kormány munkáját. Ezt a gyakorlatot most alkotmányjogilag is megerősítették Koszigin lemondó levelének tudomásul vételével és Tyihonov megválasztásával. A parlament ülésén gazdaságpolitikai-belpolitikai jellegű döntések születtek, ' de nyilvánvaló, hogy a szocialista közösség vezető erejének gazdasági fejlődése befolyással van a nemzetközi erőviszonyokra, végső soron a béke ügyére. A héten — csak .távirati stílusban jegyezzük meg — tovább folyt a kelet-nyugati párbeszéd és a diplomáciai csatározás: Madridban az Európa-találkozó előkészületén, Genf ben és Bécsben a fegyverkorlátozási tárgyaláson. Jelentős esemény színhelye volt a lengyel főváros, ahol a varsói szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése rugalmas, az enyhülést szolgáló programot adott s részletbe vágó javaslatokat tett egy kontinentá- lils értekezletre a katonai enyhülés érdekében. A szocialista országok politikájában elválaszthatatlan egymástól a belső építés, a gazdaságfejlesztés, valamint a békediplomácia. A kölcsönhatás ismét nyilvánvaló: a békekezdeményezések mögött ott áll a növekvő gazdasági, társadalmi és védelmi erő — a békés légkör pedig kedvezően hatna visz- sza a kommunista és szocialista építés történelmi folyamatára. 2. Ml a helyzet a Közép- Kelet háborús konfliktusával kapcsolatban? Az ellentmondó hadi jelentésekből nehéz kihámozni, hogyan áll Irak és Irán háborúja. mekkorák a veszteségek és milyen tartalékokkal rendelkezik a két fél. Annyi bizonyos, hogy növekszik az áldozatok száma. Némely hírügynökségek több ezres nagyságrendről beszélnek. Az olajipar kölcsönös pusztítása számottevő anyagi kárt okoz. Mindez nem érdeke sem Bagdadnak, sem Teheránnak, sem a térségen kívüli békeszerető erőknek. Ézért jó. hogy a héten mindkét fél beleegyezett a közvetítést célzó, a palesztinek javasolta bizottság munkájának megkezdésébe. Egyelőre még nem jelent tűzszünetet ez, csupán a párbeszéd lehetőségét biztosíthatja — többet korai mondani róla ... Űj vetületet ad a háborúnak Washington látható pál- fordulása. A túsz-ügy — Reagan minden igyekezetével szemben — az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett. Általános a vélemény: ha kiszabadulnak a túszok, lényegesen megjavulnak Carter esélyei. Ez lehetne az amerikai sajtóban sokat emlegetett ..októberi meglepetés”. Az Egyesült Államok most hajlandó komolyan fontolóra venni az iráni feltételeket, sőt lélektani alapozásként — a Biztonsági Tanács vitájában — Teheránt pártfogolta. Iránban viszont, nyilván számításba veszik az ország gazdasági, katonai és diplomáciai , problémáit, valamint a prózai körülményt, hogy a november 4-i elnökválasztás lezajlása után, a Fehér Ház négy évre kijelölt lakójának már nem lesz olyan sürgős a túsz-ügy rendezése. Befolyásos amerikai lapok — a héten több ízben is — közeli megállapodásról találgattak. De nem kevés a kérdőjel. Vajon valóban hajlandó-e Washington eleget tenni az iráni kívánságoknak? És Teheránban jutnak-e olyan belső döntésre, amely feltétele minden komoly tárgyalásnak? Szintén nyilvánvaló, hogy egy esetleges alku, az ezzel kapcsolatos fegyver- szállítás megváltoztatná Washington eddigi formai semlegességét. s új, bonyolult elemeket hozna a válságba. 3. Mit jelent a görög visz- szatérés a NATO katonai szervezetébe? A görög kormány elhatározta, hogy Athén visszatér Az amerikai elnökválasztási kampányban minden lehetséges: Carter forró barátságot mímel Kennedy szenátorral a NATO katonai szervezetébe. A brüsszeli atlanti központ elégedetten vette tudomásul a hat esztendő utáni ..megtérést”. Sőt, üdvözlet érkezett az ankarai szomszédvárból is: az új katonai vezetés már nem emel vétót ... A görög kivonulás 1974 nyarán következett be, mert török csapatok megszállták Ciprus területének jó részét és viszály támadt az égei- tengeri szigetvilág tengeri és légi felségterületei körül. Nemcsak presztízsről van szó, hanem ■ ai szigetek talapzata alatti olajról is. Az ellentétek gyengítették a NATO délkeleti szárnyát. A legutóbbi alkudozások során maga Rogers tábornok, NATO-főparancsnok vállalta a „döntőbíró” szerepét. Terve három övezet kijelölésén alapszik az égéi térségben, Ciprusról pedig szép, általános kívánalmakat hangoztat. A nézeteltérések tehát fennmaradtak, de a vitákat sikerült átmenetileg a szőnyeg alá söpörni. A háttere? Közrejátszhat benne Törökország katasztrofális gazdasági helyzete és a junta engedékenysége, nagyobb segélyek reményében. Hasonlóképpen Görögországot is szorítja a közeli közös piaci belépés. Reagan felesége a tekézöket igyekszik férje mögé sorakoztatni. Athén előreláthatólag „katonai pompával” tér vissza. De megmaradnak a viszály okai s a görög kormánynak népi tiltakozással kell számolnia. A közhangulat miatt a kormány — a tavaszi választás előtt — kész helyzetet kíván teremteni. Csakhogy ezen a délkeleti szárnyon néhány „kész helyzet” túlságosan is „félkésznek” bizonyult az elmúlt évtizedek során ... Réti Ervin ENÜ-nap New Yock-ban faenyhülés mély gyökereket vert A világszervezet székhelyén pénteken este hangversennyel ünnepelték meg az ENSZ napját. Kurt Waldheim főtitkár a koncert előtt elhangzott beszédében egyebek között kijelentette, hogy a világszervezet megtette a kezdő lépést „az egyetemes béke, stabilitás és igazságosság megteremtése felé”. „Sokat tettünk — mondotta a főtitkár —, de még rengeteg a tennivalónk a fent említett célkitűzés elérésében.” Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottsága pénteken rendkívüli ülést tartott a világszervezet fenn, állásának 35. évfordulója, valamint az ENSZ leszerelési hete kezdetének alkalmából. Az európai szocialista országok nevében felszólaló Anatolij Seldov belorusz küldött hangsúlyozta, hogy a közgyűlés ülésszakán folyó vita során ismételten bebizonyosodott: az enyhülés mély gyökeret vert és reális lehetőség van az enyhülést folyamat elmélyítésére. A legnagyobb veszélynek Seldov az imperialista országok lázas fegyverkezését nevezte. majd leszögezte, hogy a szocialista államok készek jó akarattal, realista és építő módon tárgyalni minden leszerelési javaslatról. Az EGK feloldotta az embargót Az EGK végrehajtó szerve a Szovjetunióval szemben az árpa eladását illetően bevezetett korlátozások feloldása mellett döntött — közölte pénteken Brüsszelben a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójával az Európai Közösségek Bizottságának hivatalos szóvivője. Az Európai Közösségek Bizottsága ezzel lényegében elhatárolta magát a Szovjetunióval fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok korlátozását erőltető washingtoni politikától, amely teljesen ellentmond az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemének és betűjének. Az Európai Közössegek Bizottságának képviselője azt is közölte, hogy a bizottság november 20-val kezdődően kész 300 ezer tonna árpát szállítani a Szovjetuniónak. Földrengés Mexikóban Szombat reggelre száznegyvenre emelkedett a pénteken Oaxacában. Mexikó egyik délnyugati szövetségi államában pusztított földrengés halálos áldozatainak száma. A sebesültek száma egyelőre 300 körül van. Az öszszeomló házakból tízezrek menekültek a szabad ég alá, de sokan a romok alatt rekedtek. Huajuapan de Le- or.-ban, a földrengés központjának közelében tovább folyik a kutatás a túlélők után. Szabadon a túszokat? Nyugati hírügynökségek szombaton hajnalban nagy teret szenteltek az Iránban csaknem egy éve fogva tarA „szent" háborúba ff indulnak 1980. október 26., vasárnap Pénteken a teheráni egyetemen katonai parádét tartottak a felfegyverzett mula- hok, akik a frontra indulnak az irakiak elleni háborúba. (Népújság-telefotó — AP — MTI KS) Zsaroló feltételek I*@lcing mindinkább színt vall Hanoiban közleményben jelentették be, hogy a kínai hadsereg szeptemberben is követett el több határsértést Vietnam ellen a szárazföldön, a tengeren és a légtérben. Az incidensek négy halálos áldozatot és sok sebesültet követeltek. A közlemény egyúttal visszautasit-( ja a kínai vádat, amely szerint vietnami katonák hatoltak be kínai területre, másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy Kína erősíti a Vietnam elleni lélektani háborút. Mind több kémet dob át a határon és igyekszik a katonai nyomást állandósítani, a vietnami gazdaságot aláásni, az országot nemzetközileg elszigetelni. Mindez egybeesik azzal, hogy zsákutcába jutottak a kétoldalú tárgyalások. A két ország képviselőinek legutóbb október 6-án kellett volna tárgyalóasztalhoz ülniük. hogy felújítsák a két ország között tavaly megkezdett kormányközi tárgyalás harmadik fordulóját. Kína azonban ismét távol maradi s így újból szertefoszlott a- remény, hogy folytassák az ő hibájukból félbeszakadt párbeszédet. A kínai vezetők ezúttal már másodszor tüntettek távolmaradásukkal. A vietnami fél korábban ugyanis azt javasolta, hogy a képviselők július 15-én találkozzanak, újra Hanoiban. Peking erre azt válaszolta, hogy csak az év második felében kerülhet, sor a tárgyalás folytatására. Most viszont azzal utasította vissza a párbeszéd felújítását, hogy „Vietnam nem teremtett megfelelő feltételeket és légkört a tanácskozáshoz”. Annak idején, fegyveres támadásuk kudarca után a kínaiak ígéretet tettek a tárgyalás azonnali, feltétel nélküli elkezdésére. A Hanoiban és Pekingben lezajlott két eredménytelen tárgyalási forduló után azonban , megpróbáltak feltételeket szabni. Lássuk, tulajdonképpen mit is kívánnak a kínaiak Vietnamtól? Mindenekelőtt azt, hogy hagyja magára a kambodzsai' népet. hogy Kambodzsát szolgáltassa ki a Pol Pot-Ieng Sary-klikk fegyvereseinek. A bangkoki hatósággal kapcsolatban álló nyugati hírközlő szervek értesülése szerint a Thaiföldön újjászervezett polpotisták 30 ezer fegyverese áll bevetésre készen. Csak a Kambodzsában állomásozó vietnami erők tart-' ják vissza őket a támadástól. Vietnam ebben a kérdésben természetesen hajthatatlan. Pham Van Dong miniszterelnök egyik legutóbbi nyilatkozatában megismételte: „A vietnami csapatok azonnal kivonulnak Kambodzsából. ha megszűnik az ország békéjét és biztonságát fenyegető veszély Kína és más reakciós erők* részéről, s ha e csapatkivonást a kambodzsai népi forradalmi tanács hivatalosan kéri. A Kambodzsában állomásozó vietnami haderő — kétoldalú szerződés alapián — az ország biztonságát és az építő munka nyugalmát garantálja. Ez Vietnam és Kambodzsa ügye”. A kambodzsai kérdés felszínen tartásával együtt a kínai vezetés a vietnami— kínai határtérségben közvetlen katonai nyomást gyakorol Vietnamra és „második megleckéztetéssel” fenyegetőzik. Katonai megfigyelők szerint Peking jelenleg tizenöt hadosztályt állomá- soztat a határán és a térségben nagy mennyiségű fegyverzetet — tankokat, repülőgépeket, nehéztüzérséget — vont össze. A feltételeket támasztó kínai megnyilatkozásokból kitűnik: Peking addig nem hajlandó tárgyalni, amíg Vietnam alá nem veti magát a kínai érdekeknek. Vietnam pedig határozottan visszautasítja a megalapozatlan kínai követeléseket, de változatlanul kész a tárgyalásra. természetesen csak zsaroló előfeltételek nélkül. A pekingi vezetés azonban mindinkább színt vall, már nem is igyekszik titkolni országa külpolitikájának nagyhatalmi, hegémonista jellegét. Seres Attila tott amerikai túszok szabadon bocs áfásával kapcsolatos lehetőségeknek. Mint ismeretes. az iráni parlamentban vasárnap kerül ismét napirendre a túszügy, mégpedig feltehetőleg a szabadon bocsátás feltételeinek kidolgozására létrehozott bizottság jelentése alapján. Az NBC amerikai televízió egy ENSZ-diplomatára hivatkozva azt jelentette, hogy az 52 fogva tartott amerikai többségét már vasárnap, a többieket pedig hétfőn szabadon engedik. A televízió olyan értesülést is közölt, hogy Muskie amerikai külügyminiszter vasárnap az NSZK-beli Wiesbadenba utazna, hogy ott fogadja a szabadulókat. Életveszélyben Antonio Maidana, a Paraguayi Kommunista Párt első titkára és Emilio Roa, a pártvezetőség tagja hosszú éveken át raboskodott Strössner diktátor börtöneiben. Amikor kiszabadultak, sokfelé jártak a világban — hazánkban is — s erősítették a szolidaritást hazájuk haladó erői iránt. Azután — törvényes engedéllyel — Buenos Airesben telepedtek le, a hazájukkal szomszédos Argentína szomszédságában. Néhány hete arról érkezett hír, hogy az argentin titkosrendőrök elhurcolták és meggyilkolták őket, A világméretű felháborddás nyomán olyan nem hivatalos helyesbítés történt, hogy átadták, vagy átadják őket a paraguayi diktatúrának. F.z közvetlen életveszélyt jelent! Cselekvő szolidaritásra van szükség. csak ez nyithatja meg ismét Maidana és Roa börtönének kapuját. R. E.
