Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-24 / 250. szám

Igazodni a változó körülményekhez INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK, a harminc évvel ezelőtt alapított Műszeripari Kutató Inté­zet a méréstechnika és a iné résautomatizálás fejlesztésén dolgozik. Az intézet fő tevé­kenységi köre az automatikus mérőrendszerek és műszeripari technológiák kidolgozása. Képünkön: az integrált áramköri lapok mérőelektronikáját vizsgálják (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) ÖSZTÖNZŐ PÉLDA LEHET Együtt a termelők és a feldolgozók A pártmunka hatékony­ságáról alkotott Vélemé­nyét összegezve Balázs Jó­zsef. a KA EV egri gyárának pártvezetőségi titkára azt tartja a legfontosabbnak, fc hogy a gyári kollektíva nyu­godt és bízik a jövőben. Ez a megállapítás az első pil­lanatra nem tűnik különös­nek. Sőt. Pedig, ha belegon­dolunk, akkor egészen más a helyzet. De ne vágjunk a dolgok elébe. A párttitkár arról beszél, hogy a gyár életében na­gyon sok' változás történt az elmúlt években. Az ötödik ötéves terv elején még több száz féle gépalkatrészt, gé­pet gyártottak, s minden szempontból fontos volt a profilt tisztítani és korsze­rűsíteni. A gyári vezetés a kommunistákkal egyetér­tésben úgy határozott, hogy a gépgyártási tevékenység­re helyezik a hangsúlyt, mégpedig főként két típus­ra, az úgynevezett csákozó gépekre, másrészt pedig az ipari klímaberendezések­re. De ez még nem volt minden, hiszen a gépgyártá­son belül is az egyedi jelle­gű gyártásra szavaztak, ami azt jelenti, hogy az igen sokféle típust öt-tíz da­rabos szériákban gyártják. Mindez elmondva és leírva rendkívül egyszerűnek tűnik, azonban a gyakorlati meg­valósítás már sokkal nehe­zebbnek bizonyult. Egyrészt azért, mert a profilváltás azt jelentette, hogy az em­berek munkája is megvál­tozott, a régi helyett újat kellett gyártani. Másrészt az egyedi jellegű gyártás sokkal körültekintőbb és szakérlőbb munkát igényel, mint szériában készíteni vá- ' lamit. A gyári kollektíva dicséretére legyen mondva, hogy viszonylag hamar al­kalmazkodtak a .megválto­zott körülményekhez, s az elmúlt évekre visszatekint­ve a pártvezetőségi titkár szerint szinte hihetetlen mértékű az a szakmai fejlő­dés, ami a munkásokat jel­lemzi. Ma már a szakmun­kások a jelenlegi munkát tartják az előnyösnek, hiszen —■ Változik a divat, változnak az igények, s ezzel nekünk is lépést kell tartanunk, kü­lönben lemaradunk! — Hor­váth Zoltán, a hatvani „gombgyár” ■ igazgatója mondta ezt nemrégiben, az üzem fejlesztése érdekében tett lépések kapcsán. Majd különböző mintakollekció­kat rakott elénk, hogy lás­suk, merre halad a Fővá­rosi Műanyagipari Vállalat jó részben ide összpontosított termelőmunkája. Ez a lépés­tartás egyébként érzékelhe­tő a városban és környékén szétszórtan foglalkoztatott kétszáz ember tevékenysé­gén. Az utóbbi évekhez vi­szonyítva az idén .25 száza­lékkal megugrott a termelés, ami annyit jelent, hogy év végéig nyolcvanmillió fér­fi-, női- és gyermekruha- gombot szállítanak belföl­di piacra, a nagykereskede­lemnek. Hogy az igényen kívül mi adott lendületet az ' itt folyó munkának? Az 1978-as nürn­bergi gomb-világkiállítás, amikor is a vállalat vezető szakemberei, közöttük a hat­vani igazgató,, nem csupán a felvonultatott fantáziadús Választékban gyönvörköd­mindenki kibontakoztat­hatja tudását. A profilváltás tehát sikerült. A korábbi ne­hézségek helyett azonban újabbak jelentkeztek. Mi­után a gyár főként beru­házási jellegű javakat ké­szít, igen érzékenyen érin­tette a kollektívát az elmúlt években a könnyűipari fej­lesztési lehetőségek csök­kenése. Annyira, hogy még az idei esztendő első felé­ben is rendeléshiánnyal küszködtek; Másrészt to­vább fokozta a gondokat, hogy a különböző gépek­hez a kapitalista országok­ból rendeltek bizonyos al­katrészeket, amelyeknek a szállítása késett, sőt néme­lyike még most sem érkezett meg. Emiatt még a három­negyed éves terv teljesítésé­ben is lemaradás mutatko­zott, amit az év utolsó ne­gyedében szedetnének be­hozni. Nos, a rendeléshiány, az alkatrészgondok és maguk a megváltozott körülmények élénken foglalkoztatták ko­rábban is, most is az embe­reket. A pártalapszerveze- tek és a pártvezetőség mun­kája ilyen körülmények kö­zött természetszerűleg nem könnyű. A gyári vezetéssel karöltve egyrészt felül kel­lett vizsgálni, hogy a prob­lémák közül melyeket lehet gyárkapun bélül megoldani, másrészt tudatosítani kel­lett, hogy a gondok ellenére sem reménytelen a helyzet és van perspektívája a gyárnak, ennek következté­ben az embereknek is. A termelési tanácskozásoktól kezdve a pártcsoport-érte- kezletig, a taggyűlésekig nyíltan szót váltottak á ki­alakult helyzetről, a nehéz­ségekről, s arról, hogy az állandóan változó, körül­mények között mit lehet és szükséges tenni. Szóba ke­rültek a bérezési kérdések, a forgácsolóterületen mu­tatkozó munkaerő-problé­hettek, hanem megismerték a legkorszerűbb műanyag­feldolgozó technológiákat. Megismerték, majd félmillió forintnyi devizáért megvet­tek egy olyan olasz gépet, amely a légkülönbözőbb formátumú és méretű gom­bok nagybani gyártására ké­pes. Még ugyanabban az esztendőben teremtettek kapcsolatot az Országos Di­vat Intézettel is, amely azóta rendszeres távprognózist ad a várható divatirányzatok­ról forma, szín szerint. A hatvaniak tehát már most tudják. hogy 1981—1982 őszén, telén harmincféle, fe­dett. pasztell színű gombra lesz szüksége a konferkció- iparnak. a nádzöld. a köd- szürkg. a kamillasárga lesz az uralkodó csillagzat. 2 Az idén beállított, nagy teljesítményű automata, va­lamint a termelékenység fo­kozására tett néhány intéz­kedés tehát jótékonyan érez­teti hatását De ezzel egytit kell értékelnünk az üzem nyolc szocialista brigádjá­nak összehangolt munká­ját, amelyért elsősorban Lakatos Dezsöné a felelős. Agitál, szervez, nyomon kö­veti a különböző vállaláso­méit. de terv készült, illet­ve készül a gyártmányok technológiájának felülvizs: gálatára, vizsgálták és vizs­gálják a nagy teljesítményű gépek állásidejét, de arról is volt szó, hogy mikéftt, le­hetne a termelés, irányítá­sát korszerűsíteni. Mindenki nyíltan és kritikusan el­mondhatta a felvetett té­mákkal kapcsolatban az észrevételét, és sokan el is mondták ötleteiket, javasla­tokat adva. Az első félévhez képest a párt vezet őségi tit­kár véleménye szerint ma már folyamatos a gyárban a munka, s ha az importal­katrészek időben megér­keznek, akkor teljesíthető az éves terv is. Külön meg­nyugtató, hogy a gondok el­lenére a lökés exportban nem volt számottevő a le­maradás. S miután eddig' főként ter­melési kérdésekről volt szó, felteheti a kérdést bárki: tulajdonképpen a pártmun- ka miből állt? Nos, a paci- vezetőségi titkár véleménye az, hogy a kommunisták legfontosabb feladata a gazdaságpolitikai kérdések­ké] kapcsolatban az, hogy álljanak ki az elvek mellett, érveljenek. fogadtassák azt el az emberekkel, s szemé­lyes példamutatásukkal is segítsék azok megvalósulá­sát. ü az a tény, hogy a gazdasági vezetőkkel közö­sen sikerült a kollektívában tudatosítani azt. hogy a megváltozott körülmények­hez szükséges a munkát iga­zítani, jól kell alkalmazkod­ni — ez a pártmunka haté­konyságát tükrözi. A gyár­ban az emberek megértették, hogy a célok elérése a jö­vőben még nagyobb figyel­met kíván mindenkitől, és hajlandók is a mércét ma­gasabbra emelni. A kollektíva nyugodt és bízik a jövőben — véleke­dett a pártvezetőség titká­ra. Az elmúlt évek válto­zásait tekintve ez minden­képpen eredménynek mond­ható. kát, éspedig úgy. hogy a mozgalomról készülő kép mindig kiterjedjen a telep­helyekre is. Tükrözze a Hor­váth Mihály úti. a Mártírok utcai üzemrészek .helyzetét, az. ott dolgozók akiivitását, s benne legyen a Horton, Ikladon létesített fióktele­pek jó vagy rossz teljesít­ménye. De itt kell megje­gyeznünk, hogy a tíz eszten­dő alatt megszerzett arany, ezüst, bronz fokozatok nehéz raun ka hel y i körül mén vek et fedeznek. Bármelyik üzem­rész szociális ellátottsága kezdetleges, messzire a mai követelmények mögött kul­log. 3 A kereslet, a bővülő piac mellett egyébként ilyen té­nyezők indokolták, hogy a Fővárosi Műanyagipari Vál­lalat nagy'arányú fejlesztést kezdeményezzen Hatvanban, amihez a város a Bercsényi út végén közművesített te- iephellvel nvújtóti támoga­tást. Eleinte csaknem száz­millió forint értékű beru­házásról volt szó. s a ter­vekben szerepelt egy szend­vicsszerkezetű. homokada- golású csatornacső üzem létrehozása. Most, a VI öt­éves terv küszöbén módo­Már hagyományai vannak annak a szakmai találkozó­nak, melyet ilyenkor össze! a Heves megyei műszaki hetek programsorozatában rendeznek Egerben, a do­hánytermelők és a cigaretta- gyártók. Évekkel ezelőtt tar­tották az elsőt az Egri Do­hánygyár vezetőinek kezde­ményezésére, amikor jelentő­sen csökkent a dohányter­mő terület az országban. Már az akkori találkozó is sikerrel járt, lüszen hozzá­járult. hogy a gazdaságok megértették, a dohányra szüksége van a népgazdaság­nak, a területet nem csök­kenthetik tovább! Megváltozott fogyasztói igények Nemsokkal később pedig a Minisztertanács rendezte nyersdohány felvásárlási árát, amely ösztönzőleg ha­tott a termelés fellendítésé­re. A későbbi egri találko­sult az akció. Viszont' bizto­sított minden feltétel ahhoz, hogy a kiszemelt helyen 1982-re megépüljön a hatva­ni gyáregység „Mezőpanel” rendszerű, ezer négyzetmé­ternyi új telepe, amely mind gyártástechnológiai, mind szociális szempontból kielé­gít; az igényeket. Mintegy 15 millió forint költségkerettel a HÁÉV vállalta az épület­tömb kivitelezését, géppark­jára pedig 18 millió forin­tot irányzott elő a vállalat központi igazgatósága. Ahogyan Windisch Jenő megfogalmazásából kiszűr­hető, a vállalat túlnyomó- 'részt saját erőből fedezi az új gyártelep költségeit, és 1982-től ide összpontosítja, nem csupán az egész Kelet- Európáhan egyedül álló gombtermelést, hanem Hat­vanban készül a poliészter alapanyag is. A korszerűsí­tés. a városkörnyéki kis te­lephelyek összevonása ter­mészetesen növeli majd a követelményeket, s ennek megfelelően rajzolták fel a tervciklus grafikonját. A megváltozott körülmények között gyakorlatilag meg­háromszorozódik a „gomb- gyár” teljesítménye. mert változatlan munkásléfszám melled. ’ valamint fokozott dollármegtakarítással 1985- ben már csaknem hetven- millió forint értékű divat- gombot keli produkálniuk a hatvaniaknak. Moldvay Győző zókon aztán már ú jdonságok­ról számolhattak be a rész­vevők. Egyebek között ar­ról, hogy megalakult és az­óta is eredményesen műkö­dik a Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében hat­ezer hektáron tevékenykedő Nyírségi Dohány termesztési Rendszer. Most legutóbb pedig né­hány nappal ezelőtt arról esett sző, hogy a hetvenes évek második felében világ1 szerte megváltozott a fo­gyasztói szokás, és a niko­tin-, illetve kátrányszegény, — tehát az egészségre ke­vésbé ártalmas cigaretták iránt nőtt meg a kereslet. A világgazdasági korszak- váltás idején, a bonyolul­tabb közgazdasági környezet­ben a fogyasztói igényekhez kell tehát, hogy igazítsák a dohánytermelést és a ciga­rettagyártást. Ebben állapod­tak meg tíz megye dohány- termelői és cigarettagyártói. Kifejtették,' hogy a világ dohánytermelése jelentősen növekedett, de külföldön és itthon is meghatározó fajta a Virginia, Ezt igényli tö­megesen a feldolgozóipar! Megkésett fejlesztések Rámutattak, hogy erre a fajtára azért is szükség van, mert termelése jelentősen csökkenti a dohányimportot. Ha késéssel is, de a nyolc­vanas években várható, hogy a magyar dohányipar­ba is eljutnak a legkorsze­rűbb gyártási technológiák. Ezek alkalmazása . pedig je­lentősen csökkentheti a ma még túlzott , alapanyag-fel­használást. Jelenleg ugyanis — amint arra dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója utalt —, a meg­levő gépekkel csaknem Iá százalékkal több dohányt használnak fel a cigaretta­gyártáshoz. mint a fejlett tőkés országokban alkalma­zott technológiákkal. Az idén július 1-től a do­hányipar szervezeti korsze­rűsítésével még nagyobb le­hetőség nyílik a vállalati ön­állóság kibontakoztatására. A feladat az. hogy mindezt az önállóságot a fogyasztói igények szolgálatába állítsák. Tehát olyan termékeket gyártsanak, amelyeket a piac igényei. Ennek megfelelően várható, hogy a következő években újabb, korszerűbb cigaretták jelennek meg a kereskedelemben. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a gyárak még szoro­sabb kapcsolatot alakítsanak ki a dohánytermelő gazda­ságokkal. Az Egri Dohány­gyár például' már keresi a lehetőségét annak, hogy va­lamilyen közgazdasági . kap­csolatot létesítsen a közös érdekek alapján, a dohány- termelő üzemekkel. A felszólalók közül töb­ben megerősítették, hogy ha­zánkban a kedvező talaj- és éghajlati viszonyok alapján jó hagyományai vannak a dohánytermelésnek. Ennek további mozgatórugója vi­szont a termelőüzemek és a feldolgozók közös érdekkap­csolata! A jövőben is főleg, a Virginia dohányfajtára lesz a legnagyobb szükség, az idei időjárás azonban nem kedvezett ennek. Ke­vesebb termett belőle, kü­lönösen Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmárban, az or­szág két legnagyobb dohány- termelő megyéjében az ár- és belvízkárok 'miatt. Más iparágak vezetői is . . . Ez valamelyest kedvét szegte a gazdaságoknak. A dohányra azonban jövőre és a következő esztendőkben is' szüksége lesz a népgazdaság­nak. Hogy több legyen, ah­hoz a Virginia fajta az ed­diginél is több törődést igé­nyel. Jobb talajviszonyokat, több tápanyagot, gondos pa­lántanevelést. és pontos ter- meléstechnológiát, ami a nagyobb terméshozamokban megtérül I A legfőbb teendő tehát a termelési kedv további fenn­tartása. a Virginia fajta ho­zamának növelése. Mindezt csak a termelés . technikai, technológiai és biológiai feltételeinek javításával ér­hetik el a gazdaságok! Az egri szakmai találkozó tehát ismét megjelölte a termelői és feldolgozói együttműködés további te­endőit. Példamutató ez a kezdeményezés és nem len­ne érdemtelen, ha a jövő­ben az egyre szigorúbb köz­gazdasági környezetben más iparágak vezetői is rendsze­resen találkoznának a nyersanyagtermelő üzemek képviselőivel. Hasznos dolog, hiszen a közös éi’dekek alapján még közelebb . ke­rülhetnének egymáshoz... Mentusz Károly íMÉŰMMj^ 1950. október 24., pentek Kaposi Levente Ködsziirke és kamillasárga Avagy: gomb 70 millió forintért Hatvanból

Next

/
Thumbnails
Contents