Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-19 / 246. szám
Külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése — s Mii jelent Radzsai, iráni miniszterelnök New York-i utazása? Az iraki—iráni konfliktussal foglalkozó diplomaták körében. a New York-i üvegpalotában. az ENSZ székházában bombaként robbant a hír: Irán képviseletében maga Radzsai miniszterelnök jön el a Biztonsági Tanács ülésére, hogy kifejtse országa álláspontját. A meglepetés annál nagyobb volt, mivel Irán egy éve nem vesz részt a világszervezet munkájában, amióta a BT határozatban ítélte el az amerikai nagykövetség személyzetének túszul ejtését. Emlékezetes, hogy akkor csak a szovjet vétó akadályozta meg, hogy a Biztonsági Tanács amerikai ösztönzésre súlyos szankciókat szavazzon meg. Teheránban a vallási vezetők gyakran a „sátán eszközének” nevezték az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a Biztonsági Tanácsot... Radzsaj miniszterelnökről az a vélemény teheráni politikai megfigyelők körében, hogy közel áll Khomeini aja- tollahhoz. New York-i tárgyalásai során tehát nagy súllyal léphet fel. Így megérkezte fölélénkitette á New York-i „hírbörzét”. Egymást érték a különböző híresztelések, feltevések, spekulációk. „Radzsai alkut köthet az USA-val, s a túszokért cserébe amerikai fegyvereket kap ... ”, Carter választási győzelmét jelentheti. ha gyorsan rá tudja venni a teheránj kormányt a túszok szabadon engedésére... — és így tovább. Kétségtelen. hogy Washingtonból hivatalos megnyilatkozások adtak tápot a feltevésnek, hogy amerikai részről nagy reményeket fűznek Radzsai jöveteléhez. Carter elnök egy kortesbeszédében „agresz- szornak” minősítette Irakot, egyben pedig kiállt Irán területének sérthetetlensége mellett. Muskie külügyminiszter nyíltan kimondta, hogy az USA kész hadianyagot szállítani Iránnak, ha Teheránban szabadon bocsátják az amerikai túszokat. Hozzáfűzte: amint a túszok hazatérnek, automatikusan feloldanák az Iránnal szemben ez év elején életbe léptetett szankciókat. Köztudomású, hogy Carter mintegy nyolcmilliárd dollár értékű iráni követelést zároltatott az amerikai bankokban. Ebből az összegből bőven telnék fegyverek vásárlására. Hogyan alakul a ssovjet— afgán viszony? Hivatalos baráti látogatásra érkezett Moszkvába Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, az afgán állam és kormány feje. A szovjet—afgán tárgyaláson a szovjet tárgyaló küldöttséget Leo- nyid Brezsnyev vezette; tagjai között ott volt Gromiko külügyminiszter, Andropov, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke és Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjet Fegyveres Erők vezérkari főnöke. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunió továbbra is következetesen támogatja Afganisztánt. Babrak Karmai beszámolt az afgán belső helyzet normalizálására hozott intézkedésekről, köszönetét mondott a támogatásért, amelyet az afgán nép kap új életének megalapozásához, az el nem kötelezett Afganisztán bel- ügveibe történt imperialista beavatkozás elhárításához. A tárgyalásokon elhangzottakra következtetni lehet, azokból a fontos állásfoglalásokból. amelyek a nyilvánosság előtt a Kremlben, az afgán vendégek tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében foglaltattak. Leonyid Brezsnyev szólt arról, hogy a nemzetközi reakció Afganisztánnal kapcsolatos manővereit leleplezve, mindent meg kell tenni a térség helyzetének normalizálására. Brezsnyev támogatta az afgán kormány ez év májusi javaslatait, ezek között szerződés kötését. Pakisztánnal, amelyet az imperialisták bevontak az USA és Kína Afganisztán- ellenes játszmájába -- Pakisztán semmit sem nyerhet, azon, hogy kiéleződött az eb lentéte Afganisztánnal. „Szeretnénk remélni —- jélentet- te ki Leonyid Brezsnyev —, hogy mindenki megérti, eredménytelen marad minden kísérlet az Afganisztán belügyeibe való beavatkozásra.” Babrak Karmai hangsúlyozta. hogy a Szovjetunió idejében adott segítséget az Afganisztánt ért külső támadás elhárításához és ezzel tanúságot tett arról, hogy hű a népek szabadságának védelmét előíró, internacionalista. lenini irányvonalhoz. Mi volt a célja Giscard d’Est-aing francia elnöknek kínai utazásával? Valaha De Gaulle tábornok realista külpolitikájának egyik elemeként, tartották számon, hogy a Francia Köztársaság az ő döntése alapján ismerte el — a nyugati nagyhatalmak közül elsőnek — a Kínai Népköztársaságot. Ö maga nem jutott el Kínába, utóda, Pompidou már igen. S most Giscard d’Estaing-en a sor. Franciaország régóta érdeklődik a kínai piac iránt amelyet egymilliárd fogyasztójával a francia áruk fontos. lehetséges felvevőjének tekint. A gazdasági kapcsolatok voltak most js a francia államfő látogatásának középpontjában. Az egyik eredményként azt könyvelik el. hogy a francia atomipar két atomerőművet szállít Kínának. Persze, ismerve a hadiipar fejlettségét Franciaországban. ismerve exportigényét, egyáltalán nincs kizárva, hogy a pekingi vendéglátók újra kifejezték további vásárlási szándékukat, amelyet katonai küldöttségeik korábbi, párizsi útjai során már jeleztek. Ami a kínai—francia politikai tárgyalás témáit illeti, a Közép-Kelet és Délkelet- Ázsia válsággócait áttekintve Hua Kuo-feng és Giscard d’Estaing bizonyos nézetazonosságot állapíthatott meg például Afganisztán, vagy Kambodzsa kérdésében, viszont már ellentét mutatkozott, közöttük az enyhülés értékelésében és a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartása tekintetében. A párizsi sajtó bizonyos párhuzamot talált a francia és a kínai függetlenség hang- súlyozásában. s az önálló atomerőmű kiépítésében. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen Giscard d'Estaing elnök látogatása idején hajtottak" végre a kínaiak égy légköri atomrobbantást. A francia vendég mindenesetre felhasználta az alkalmat, hogy megismerje a kínai vezetők. s közöttük az új személyiségek, mint Csao Ce- jang miniszterelnök véleményét. Giscard magával vitte igazságügy-miniszterét, aki egy korábbi pekingi útja után sikerkönyvet írt Kínáról. Peyrefitte segíthetett egybevetni az újat a régivel ... Pálfy József Ahogy a Világsajtó látja az iraki—iráni háború fenyegető S következményét. Képünkön: karikatúra az Internationa! j Herald Tribune-ból (Fotó: AP — MTI — KS.) \ Gazdasági szakértők tanácskozása Varsóban A tervezett lengyel gazdasági reformról . tanácskoztak' pénteken neves gazdasági szakértők a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának székházában. A találkozón. amelyen Stefan Ol- szowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára elnökölt. részt vett a többi között Kazimierz Secomski, az Államtanács alelnöke, a Lengyel Közgazdasági Társaság elnöke és Henryk Kistél miniszterelnök-helyettes, a Minisztertanács mellett működő Tervbizottság elnöke. Mint a felszólalók hangsúlyozták. az alapvető kérdés az. hogy meg kell változtatni a kapcsolatokat a központi hatóságok, illetve a vállalatok, a területi szervek között. A reform alapgondolata az. hogy egyfelől erősíteni kell á központi tervezésnek és irányításnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés stratégiájának alakításában játszott szerepét, másfelől lényegesen fokozni kell a vállalatok, a területi szervek öntevékenységét és felelősségét. Mint közölték, a Lengyel Közgazdasági Társaság már korábban létrehozott egy szakértői bizottságot. amely elkészítette konkrét javaslatait a gazdasági reform alapyető irányairól. Felszólalásában Stefan Olszowski nagy jelentőségűnek mondotta ezt a kezdeményezést. Babrak Karmsai a Csillagvárosban Babrak Karmai és kísérete szombaton ellátogatott Csillagvárosba, ahol megtekintették a Jurij Gagarin űrhajóskiképző központot és az űrhajósok múzeumát, s megkoszorúzták a világ első űrhajósának emlékművét. Az afgán vendégekkel együtt ellátogatott Csillagvárosba Pjotr Sztrautma- nyisz, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese, Pavel Kutahov légi fő- marsall, a szovjet légierők főparancsnoka. honvédelmi miniszterhelyettes és más hivatalos személyiségek. Az értekezlet elmaradt Az OPEC paralízise AZ IRAK ES IRÁN KÖZÖTTI fegyveres konfliktus megbénította az OPEC, az olajexportőr országok kar- telijének tevékenységét. Ez a testület idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az előzetes tervek szerint éppen Irak fővárosában, Bagdadban kellett volna november 5-én megtartani az OPEC ünnepi csúcskonferenciáját. Ezt az értekezletet a szervezet kénytelen volt lemondani, de a lemondás után is érvényben maradt az a döntés, hogy október 14-én, Londonban, ülést tartanak az OPEC-országok olajmi- nis'zterei. Negyvennyolc órával a tervezett londoni kezdés előtt, az OPEC bécsi titkárságán bejelentették, hogy ezt a konferenciát sem tartják meg. A kényszerű döntés katonai és politikai okokra vezethető vissza. Nemcsak arról van szól, hogy Irak, mint a világ Száúd-Arábia után második legnagyobb olajexportőré, s így értelemszerűen az OPEC egyik vezető tagja — fegyveresen szemben áll Iránnal, egy másik OPEC-tagállammal. Ezt a konfrontációt kiterjesztette. ft.NéwisM •*#80. nktéfcer 19., vasárnap és még bonyolultabbá tette, hogy Irak megszakította diplomáciai kapcsolatát Líbiával és Szíriával. Az indokolás iraki részről az volt. hogy az említett országok Iránnak hadianyagot szállítanak; ezt mind Teherán, mind Szíria és Líbia cáfolja. Ez az újabb lépés magába foglalta. hogy Irak politikai kapcsolatai egy másik, kiemelkedően fontos OPEC-tagállammal, Líbiával is megszakadtak. De még a Szíria és Irak közötti diplomáciai kapcsolat megszakadásának is van olajvetülete — noha Szíria nem tagja az OPEC- nek. Az iraki olajmezőkről a Földközi-tenger irányába vezető csőhálózatok egyike ugyanis Szírián halad keresztül. Ez a csővezeték a két ország közötti pénzügyi viták miatt néhány esztendeje nem működik, de az iraki—iráni fegyveres konfliktus egy korábbi szakaszában Szíria felajánlotta Iraknak a csővezeték használatát. A diplomáciai kapcsolat megszakítása ily módon ebben a viszonylatban is érinti az olajexportot. A KATONAI-POLITIKAI KONFRONTÄCIÖK sora tehát önmagában lehetetlenné teszi az OPEC működését. Vannak azonban a háttérben olajgazdasági előzmények is. Bécsben. az OPEC előző csússértekezletén, röviddel az iraki—iráni konfliktus kirobbanása előtt, elvi határozat született arról, hogy az olajexportáló országok általában tíz százalékkal csökkentik termelésüket. Ezt Szaúd-Arábia akkor sem fogadta el a maga számára kötelezőnek, a többség azonban hajlandónak mutatkozott a határozat végrehajtására. A döntés voltaképpen része volt egy kompromisz- szumnak egyfelől az OPEC úgynevezett „mérsékeltjei”, másfelől a nagyszabású áremelést követelő OPF,C-ra- díkálisok — Algéria, Líbia és Irán — között. Ezt a taktikai kompromisz- szumot nem egyszerűen az Irak és Irán közötti háború zúzta szét. hanem az is. hogy Szaúd-Arábia az új helyzetben egyoldalú döntést hozott: napi 9.5 millió hordós termelését mintegy hétszázezer hordóval tovább növeli. Röviddel később a Perzsa- (Arab-) öböl mentén levő többi nagy olajexportőr — Kuwait. Kathar. Egyesült Arab Emirátusok — egy sza- udi területen tartott megbeszélésen csatlakozott a döntéshez. Ügy döntöttek, hogy összesen napi hárommillió hordóval növelik termelésüket. A gesztus egyértelmű volt a tőkés világ nagy olajfogyasztó országai felé. A piac helyzete ugyanis önmagában a termelés emelését nem indokolta. Az Irak és Irán közötti háború kirobbanása előtt a tőkés világban ta-> pasztaiható visszaesés, valamint a takarékossági intézkedések következtében a fogyasztás mintegy napi hárommillió hordóval kevesebb volt, mint a kínálat. így a többlettermelés a leggazdagabb tőkés országok ma már több mint százhúsz naposra becsült tartalékát duzzasztotta fel. Hiszen ezek az országok — ellentétben az olajat nem termelő fejlődő országokkal — eléggé tőkeerősek a piacon jelentkező felesleg felszívására. Ilyen helyzetben a már régen ösz- szezsugorodott iráni és a továbbra is jelentős iraki olajkivitel felfüggesztése egyelőre nem rendítette meg a piacot. Voltaképpen, nem történt más, mint az, hogy a többlettermelést felváltotta a piaci egyensúly. A szaúdi ösztönzésre hozott új döntéssel az OPEC néhány igen fontos országának olajminiszterei a többlettermelés helyreállítása mellett döntöttek. Ráadásul: ezt a döntést az OPEC keretein kívül, egyoldalúan hajtották végre. SZOVJET RÉSZRŐL kezdettől fogva hangoztatták, hogy az Irak és Irán közötti konfliktus a térség országait gyengíti és a nemzetközi monopoltőke pozícióit erősíti. A politikai eseményeken túl az OPEC, mint egységes szervezet megbénulása ezt igazolja, —i—e Bácsi Luigi Longótól R ÓMA: Szombaton délután kor munista nagygyűlés kere ben vettek örök búcsút Lu Longótól. az Olasz Komm nista Párt csütörtökön e hunyt elnökétől. .Az olasz é a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő egyéniségének holtteste a kora délutáni órákig az OKP római székházában, a Via Bot- t.eghe Oscurén maradt felravatalozva. Két napja rómaiak ezrei rótták le kegyeletüket előtte. Kié a kincs? Újabb váratlan fordulatokban bővelkedik az orosz— japán háború idején elsüllyesztett „Nahimov tengernagy” cári cirkáló kincse nek birtokjogáról folyó sz getországi vita. A tokiói külügyminiszté' um közölte, már a jövő 1 ten tudomására hozzák Szovjetuniónak, hogy „Nahimov tengernagy” és a általa szállított ingóságo „hadizsákmánynak”, ily módon pedig Japán tulajdoné nak minősülnek. tf| olasz kormány Arnaldo Forlani kíjelö, miniszterelnök a koalíciós pártok főtitkáraival megtartott péntek esti munkava- csora után közölte, hogy szombaton felkeresi Pertini köztársasági elnököt és átnyújtja neki megalakítand kormányának listáját. Piece li kereszténydemokrata fő- : titkár a hajnali órákban miniszterelnökségről kijőve kijelentette, hogy elkészült s miniszterek listája: a kérész . ténydemökraták 13 tár cát kaptak a huszonhatbo hét a szocialistáknak, három-három pedig a szociáldemokratáknak. illetve a republikánusoknak jutott. HATVAN VÁROSI TAN ACS V. B. KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM felvételt hirdet műszaki vezetni munkakör betöltésére. Az állás betöltéséhez út-mélyépítési főiskola, vagy technikumi, vagy útépítési, vagy mélyépítési főiskola, vagy technikumi végzettség, továbbá legalább 2 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: az üzem vezetőjénél, Hatvan, Kossuth tér 2., személyesen. Fizetés: 16/1976 (XII. 11.) MüM. sz. rendelet alapján. ÉRTESÍTJÜK T. ÜGYFELEINKET, hogy a szfílőskei homokbányánkban a kiadás 1980. november 1-tol 1981. április 1-ig szünetel. Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság Építésvezetősége, Eger, Rákóczi út 66/b T.: 12-414. f OPEC-miniszterek konferenciája Bécsben, ahol az egységen már repedések látszottak (Népújság-telefotó: MTI — KS.)
