Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-14 / 241. szám
Egerben könnyebb Látogatóban egy művészháiaspárnál Shakespeare VAN-E KI E NEVET nem ismeri? Aligha. S van-e, aki ismeri az életét? Ügy és oly alaposan,, mint a műveit. Vagy csak annyira, mint kortársai közül számosét, kiknek nevük és történetük fennmaradt, műveik alig. A válasz erre is: aligha. William Shakespeare megírt 37 drámát, néhány kötetnyi verset. aztán alkotása színhelyéről. Londonból visszatért Statfordba, kiházasítvón lányait — elenyészett. Nem meghalt, nem eltűnt — elenyészett. A -bő másfél évtized, amely az Erzsébet-kori London és Shakespeare együttélését jelentette, voltaképpen még az is jobbára ismeretlen. Alig ismert, A művek beszélnek csak. a drámák, a tragédiák, szonettek, egy-két kortársi feljegyzés, a filológusok makacssága, az irodalomtörténészek logikája. Ez az eredmény: újra mint százkötetnyi hiteles tényanyagból. ... és így válhat egy vétek akár még erénnyé is. IV. Henrik király MEGÍR ATOTT 1031-ben. Megjelent először 1940-ben. És eljutott, voltaképpen először, mert százezres nézőszámot kapott — ha nem többet — 1980-ban a közönséghez Füst Milán IV. Henrik királya. íme a drámáknak is megvan a maguk drámája. maga vesztését okozó ember sorsa és története. Mindenki megjárja így, vagy úgy egyszer a maga Canos- sáját és ereje, embersége csak a mérce, hogy e Canos- sa-járásból győztesként, vagy csúfosan és vesztesként tér-e meg. Esztergályos Károly rendezése elementáris erejű, sodró lendületű, látványos és ahol kellett, méltóságos volt. Nem magyarázott bele semmit a drámába, nem akart a mához szólni vele és általa, hanem hagyta, hogy teljes mélységében érvényesüljön a IV. Henrik király költői, írói, a morális értékeket kutató és feltáró mondanivalója. Gálffy László játéka élmény volt. Nem át-, hanem megélte szerepét, szövegmondásának tisztasága és lendülete. gesztusainak a szertelenségében is egyértelmű fegyelme, arcjátéka az ezredéves „hős’ -ben megmutatni volt képes ma válaszút előtt álló gyötrődő emberét is. A nagy létszámú szereplőgárda —■ és ez is a rendező érdeme —• egységes stílusban. mély művészeti alázattal segítette sikerre Füst Milánnak ezt a méltatlanul majdnem elfelejtett drámáját. — Budapesten, a Ferihegy mellett laktunk. Több barátom mégis igen gyakran felkeresett bennünket, hacsak perceket is töltött nálunk. Amolyan betérőféle, villám- látogatások voltak ezek, még. is sokat jelentettek minden alkalommal — mondta Pusztai Ágoston szobrászművész egri otthonában. Felesége, a textilművész Erdős Júlia gyorsan hozzátette: Természetesen, akik akkor nem sajnálták a fáradságot, most is megtalálnak bennünket. ★ 1979 júliusában bemutatkozó kiállításukon találkozhatott először az egrj közönség azokkal az alkotókkal, akik a harmincnyolc pályázó közül elfoglalhatták a Gárdonyi-kúria kertjében épített művészlakásokat. Egy év telt el azóta. Sikerült-e a beilleszkedés? Kapnak-e segítséget a város vezetőitől? Hogyan alakul életük? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a fiatal művészházaspár vendégeként. — A gyerekek miatt is nagyon örülök, hogy ide kerültünk — jelzi az édesanya. — Az egyik óvodába, a másik pedig nemsokára bölcsődébe jár. A közösség sokat, jelenthet. a számukra. Az, hogy van területük; a kert, csak javukra válhat. Nekünk pedig itt sokkal több időnk marad rájuk. — A fővárosban úgy éreztem, hogy mindig túlfeszített vagyok. Ha ez a munkából eredt volna, még talán észre sem veszem — mondja a férj, — Ha bármi elintézni való akadt a belvárosban, égy órába telt az út oda s egybe vissza. A zsúfoltság, az állandó rohanás tett túl- feszítetté, mert elaprózódott az időm, nem tudtam teljes energiámmal arra' koncentrálni, amire akartam. Van egy autóm, s ha Pesten akad dolgom, a menetidő most is megegyezik. Utána azonban nyugodtan, elmélyülten, átgondoltan tudok dolgozni Egerben. Júlia szerint a város vezetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megyeszékhelyt ma már otthonuknak _ tekintik. — Az alkotó munkára itt a legideálisabb a környezet. Ügy érzem, elégedettek velünk. Nem kívánják, hogy saját bőrünkből kibújva dolgozzunk. Fogalmaz-hatnék úgy is, hogy szabad kezet kaptunk. — Ez így természetes — folytatja Ágoston. — A saját árnyékomat úgysem tudnám átlépni. Az általam elképzel teket szeretném megvalósítani. Nem tudnék megalkudni sem a munkában, sem az emberi kapcsolatok teremtésében. Ezt senki nem is kívánja tőlem. Elmúltam mér harmincéves, úgy érzem, megfontoltabb lettem. Nehezebben kötődöm, hosszabb időre van szükség a barétsá* gok szövődéséhez. — Jólesik viszont az emberek közvetlensége. A napokban a Széchenyi utca egyik belső, átjáró udvaréban egy kutat állítottunk fel. Ez a munka is < bizonyította, hogy tudnak rólunk az itt élők. Közélet? Meggyőződésem, hogy jó formája volt ez a Széchenyi utcai találkozás. Sokan megálltak, érdeklődtek, beszélgettünk. Közben vizsgáztunk. En is, ők is. örültem ennek. — Az itt élő művészek összetartanak? — Megbeszéljük gondjainkat, ki-ki megpróbálja saját elképzeléseit a saját területén véghez vinni. Az érdekeink, céljaink azonosak. A szakmai viták pedig hasznosak, szükségesek, mert mindenki túlfűtött, saját maga iránt elfogult. Ez így természetes. Egy dologban azonban teljes az összhang: mindU annyian jól érezzük magunkat, örömmel dolgozunk a Gárdonyi-kertben. Jtt köny- nyebb. K. Szabó Ervin Will Shakespeare Gyurkó Géza szinte a semmi. A világirodalom egyik legnagyobb alakjának van a világirodalom talán legkisebb életrajza. így aztán nem , vállalkozik a leleplezés veszélyére az, aki „hitelesen” akarja megírni Shakespeare életét. Az a néhány adat, amely rendelkezésére állt bárkinek, rendelkezésére állt John Morti- mernek is, akj nem volt rest ezekből az adatokból, a korabeli Anglia történetének mo- ' zaikjaiból, a tragédiák, drámák, versek ihletéseiből és saját fantáziájából Will Shakespeare címmel regényt kanyaritani. Életrajzi regényt. Hogy aztán életrajzi tévéfilm is készüljön belőle. A regény és a film egyformán hiteles és hamis. Hiteles néhány adatában, a korabeli Anglia, London életének felvillantásában és természetesen hiteles azokban a részletekben, amelyek az „avoni hattyú” műveiből került be a regénybe és televíziós filmbe. A többj mind kitaláeió. írói fantázia, ami még nem lenne bűn, ha regényt írna az alkotó Anglia shakespeare-i koráról és korából, de vétek bizony, ha a gyanútlan átlagnézőnek azt életrajzi regény, illetve tévéfilm címén és okán nyújtja át De mint minden vétkesnek is véteknek, John Mor- timernek is van mentsége, s véle a magyar televíziónak is. S a mentség: Shakespeare iránt így és ezért lényegesen megnő az érdéklödés. S az érdeklődés nyomán a volt televíziónézőből lett olvasó, ha közelebb nem is jut a drámaíró életének ismeretlen tényeihez, de ami a legfontosabb, közelebb jut Shakespeare ismert alkotásaihoz. S a drámaíró élete a műveiben van. Ha ismerik, megismerik ezeket a drámákat. többet tudnak meg Will Shakespeare-ről és az emberekről általában, Jelenet a IV. Henrik királyból Több előadást tart a Népszínház A Népszínház utazótársulatai az új évadban az eddiginél több előadást tartanak, hatékonyabban teljesítve így közművelődési feladatukat: a kulturális értékek közvetítését a vidéki, főként a kisebb településeken élő közönségnek — mondotta Malonyai Dezső igazgató, aki az együttes tájolócsoportjának terveiről tájékoztatta az MTI munkatársát. Az előadások • számának növelését elsősorban az tette lehetővé, hogy az idén megszerveztük' harmadik prózai utazócsoportunkat is. Az új művészgárda legalább ötven előadást tart majd a szezon végéig, de ha a technikai feltételeink engedik, többet is, Így ebben az évadban — opera-, tánc- és bábegyütteseinket is beleértve — 'előreláthatóan 740 alkalommal lépnek művészeink a művelődési otthonok, színháztermek színpadára. Kétségtelen: bár számottevő előrelépésről adhatunk számot, továbbra sem tudjuk teljesen kielégíteni a ’ közművelődési intézmények igényeit. Ennek ugyanis mind a , sV.ínház, mind pedig az előadások helyeinek műszaki ellátottsága, a munka körülményei határt szabnak. Sok helyütt még ma is rendkívül kedvezőtlen, a régmúlt korok mostoha vándorszínészetére emlékeztető körülmények között kell tagjainknak színvonalas műr vészi produkciót nyújtaniuk, műszaki gárdánk segítségével. Ezért elsősorban az utóbbi években épült, korszerű kulturális centrumok, nagy befogadóképességű termeiben igyekszünk játszani, számítva á környező települések színházbarátaira is. A színház korábbi , gyakorlatának megfelelően vala-' mennyi prózai utazócsoportunk — felnőtt repertoárdarabja mellett — egy-egy gyermekműsorral is járja az- országot. Ez a shakespeare-i hangvételű és lélegzetű dráma — az angol drámaíró neve itt csak a mértéket kívánja jelenten; — minden bizonynyal a budapesti művészeti hetek kimagasló, ha nem a legjelentősebb alkotása. A sokarcú, a királyi hatalmat, a központi hatalmat az egyház. hatalmával szembesíteni akaró IV. Henrik. . a „Canossát járt” Henrik-tör- ténet nyújtott alkalmat arra Füst Milánnak, hogy az ember személyiséggé válásáról, az ember és környezete meghatározó erejű kapcsolatáról, az ember és a tö- ténelem viszonyáról írjon drámát. A történet könnyen elmondható. A drámai történés már kevésbé. A cselekmény, csak a felszín, a lényeg, ami a cselekményszint alatt, az embérben zajlik le. Nem egysíkúak, nem jók, vagy gonoszak Füst Milán hősei, hanem koruk — és korunk! — emberei, ezer szállal kapcsolódva világukhoz. ezer kézzel próbálván szakítani ezeket a kapcsolat- szálakat. IV. Henrik „története” a személyiséggé válni akaró ember, az önmagával viaskodó, s gyakran önÚjabh alkotások a vajai szoborparkban Űjabb képzőművészeti alkotásokkal gazdagodott a vajai Vay Ádám Múzeum kertjének szoborparkja. Vasárnap a szabolcsi településen &Mwm 1880. október 14„ kedd katonai tiszteletadás mellett avatták fel a Rákóczi-sza- badságharc, illetve az az.t megelőző históriai kor két neves alakjának, Zrínyi Ilonának és Béri Balogh Ádámnak mellszobrát. A vezérlő fejedelem anyjának portréját Bakos Ildikó készítette bronzból, míg a kuruc vezér kőből készült mellszobra Nagy Géza szobrász- művész munkája.-FANTASZTIKUS R£C xv. — Ilyen primitív dolgokat csinálni... lövöldözni az utcán, egy zárt gépkocsira. Meg Liliánre. egy magányos nőre.,. — Lehet, hogy csak taktika. .így akarják valami őrültre fogni a dolgot. S mellesleg így akarják ártalmatlanná tenni egyik legfontosabb emberünket. — Szegény Lilian... fog neki fájni? — Micsoda? Micsoda fog neki fájni? * — Hát.. „ ha maga. .., ugye, ahogy szokás. , rákapcsolja az agyát egy komputerre. . . — De Bertram! Lilian nem hazudik! Lilian biztos, hogy nem hazudik, ő mindent megtesz az MGB érdekeiért! — Dottore. ezt én is tudom. Nem is ezért kérném a vizsgálatot. Arra vagyok kíváncsi, hogy szeret-e. Hogy vonzódik-e hozzám. .. — Bertram, ez nagyon veszélyes. .., ebben az állapotban. . . — Értse meg. Dottore. ezt tudnom kell... És nem szabad tévednem. Egy hajszálnyit sem. Semennyit sem. .. Tehát... — Rendben van. Megcsinálom az agyétvilágítást. — Kösz, Dottore. 41. — Látja, Mária..zaklatnak. Egész egyszerűen zaklatnak. — És... tudnak... róla? — A Fekete Génre gondol? — Igen. — Nem, nem tudnak róla. Nem tud róla senki, csak maga. — Bocsásson meg, profesz- szor úr.... dé tulajdonképpen még most sem értem pontosan. Mi ez a. Fekete Gén ? — A tudomány csodája, a pályám vége, a csúcs. — Igen..., igen. De mit tud? — Mindent. A belőle létrehozható utód igen furcsán viselkedne, ha megszületne. — Mit csinálna? — Nem lehet teljes pontossággal kiszámítani. De ennek a földi civilizációnak vége lenne, az biztos. .csupa negatív erkölcsi tulajdonság. ... magas intelligenciahányados mellett, aránylag tisztes, meggyőző külsővel, kifelé irányuló aktivitással... nagyon veszélyes... — Mint egy Antikrisztus.. 1 — Pontosan. Nem kellene ugyan elfogadnom ezt a tudománytalan meghatározást, de mit tehetek? Ha maga így jobban érti. hát értse így: igen. Antikrisztus... — Ezért van hat páncél- szekrényben. .. Most már értem. .. — És ott Is kell maradnia. .. Mária, a Fekete Génért ketten vagyunk felelősek. Maga és én... — Egy utolsó kérdés professzor úr..ha megengedi. — Tessék. — Mi szükség volt... rá? — A Fekete Génre?' Tulajdonképpen semmi. De, tudja, Mária, ilyen az ember, főleg a tudomány embere: azt hajszolja, ami már a fa- loh túl van. Ami tilos, amit nem szabad. Mert ott vannak a csodák, s a tudományok élén csak az haladhat, aki feltárja a csodákat... Ha akarja. Mária, .mindezt 'fogja fel egy öregedő ember hiúságának, önteltségének... Ha akarja, tiszteljen: a tudomány egyik lehetséges végpontjára érkezett el... — De miért? — Ismeri a legkorszerűbb fegyvereket? A neutronbombát, a különböző vegyi-biológiai hatású kábító bombákat? — Nem ismerem, de hallottam róluk... — A Fekete Gén az emberiség egészére nézve sokkal veszélyesebb, mint a felhalmozott fegyverek együttvéve. Hiszen a fegyver csak fém. csak testetlen energia: de a Fekete Gén ember. .. a Fekete Gén szellem is; akarata van. és akaratát nem a világ, nem a földi társadalom, megmaradásának vágya, irányítja, hanem csak ő maga... Egyedül ő maga. — Értem, professzor úr, értem... — Mária elgondolkozva bólogat, szinte oda se figyelve hallgatja a profesz- szor ömlengését —. de ennyi elragadtatással nem lehet mit kezdeni. — A Fekete Gén nem a Génbank teremtménye, a Fekete Gén az enyém!... És a magáé, kedves Mária.., De senkinek, érti! Senkinek sem szabad a Fekete Gént kiadnia! Esküdjön meg. Mária, az emberiségre kérem: esküdjön meg! Ezt a narancs- sárga kapszulát senkinek nem adja oda! — Esküszöm.. I —- Mária teljesen gépiesen,. mereven viselkedik, látszik, hogy egészen máshol jár az esze. — Ék az ügynökségek! Ök a mi igazi ellenségeink!.Képzelje el. mi történne, ha valamelyik megkaparintaná! Akié a Fekete Gén, azé a hatalom! Hiszen a Fekete Gén veszélyesebb ’ fegyver egy hozzáértő ember kezében. mint bármilyen kábító bomba, a Fekete Gén a világ urává lehetne, így is, úgy is, és nem nézné az eszközeit, a Fekete Gén a világvége, a civilizáció vége. a Föld megszüntető je, az emberiség el- pusztítója! A Fekete Gén az Antikrisztus! Nem adhatja senkinek! Sen-ki-nek! Foxman liheg, teljesen kivetkőzött magából. Meglátja magát egy tükörben, kicsit lehiggad, elszégyelli magát.. — Ne haragudjon, Mária, de elragadott az indulat. Bocsásson meg. de ez valóban nem akármekkora pillanat. — Érzem, professzor úr, érzem én is. — Akkör.... maradjunk államfő összeköttetésben. Én eddig is hívogattam magát, több-kevesebb rendszerességgel. Most felhatalmazom, hogy maga is bármikor felhívhat, ■ Akár otthonomban, akár az intézetben. Hol szokott még tartózkodni? Annál a fiatalembernél, akit reggel. .. .(Folytatjuk)
