Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Si HALLOTTA MAR? Külföldi furcsaságok— hazai szemmel A Magyar Nemzet egyik augusztusi számában olvas­ható: ,ÍHárom világhírű film­sztár kapta meg az „Arany pulyka" kitüntetést az ame­rikai filmkritikusoktól. Az „Arany pulyka” az Oscar-díj ellentéte, egy-egy film leg­rosszabb alakításáért ado­mányozzák. Az idei kitün­tetettek : Richard Burton, aki több filmjével is „kiér­demelte” az „Arany pulykát”, Raquel Welch, mint minden idők legrosszabb filmszí­nésznője és végül Marion Brando, aki A kis teaház című filmet állítólag telje­sen nevetségessé tette.” Mi lenne, ha nálunk is alapítanának ilyen kitünte­tést? Persze nemcsak szí­nészeknek, hanem gazdasági, ipari szakembereknek is. A díj átvételekor az illető kö­teles lenne visszafizetni az állampénztárba az elfuserált alakítás, téves döntés alap­ján keletkezett gazdasági kár összegét a saját zsebéből. Állítom, néhány év alatt a film- és egyéb iparágakban Európa élvonalába tartoz­nánk és hazánk lenne a kontinens leggazdagabb ál­lama! Valóban?... ★ Megyei lap adta hírül: ..Mi mindenféle foglalko­zást ki nem eszel találékony korunk! Például egy ilyet: „szimatoló”. E szakma mű­velőjének az a kötelessége, hogy mindenüvé beleüsse az orrát, és a felismert szagok alapján következtessen, arra. milyen mértékben szennye­zett a levegő, a légkör az ipari üzemek, a munkahe­lyek környékén. Ezt az új állást a japán kormány rend­szeresítette a hivatalnoki karban”. Főnökeim nem tartanak szimatolót, mert szerintük nálunk kitűnő a munkahelyi légkör. Persze, biztos, ami biztos: amikor nem néznek oda, én azért szellőztetni is szoktam! ★ Szerb Antal írta a második világháború előtti években: „A középkor aszkétái, szentjei és önmegtagadást hirdető irodalma dacára, a hétköznapi valóságban tá­volról sem volt olyan szi­gorú erkölcsű, mint a múlt század, vagy akár a mi ko­runk. A nagy aszkétikus irodalomra éppen azért volt szükség, hogy egy kissé rendben tartsák e félbarbár népek nemi anarchiáját. Amiket például a humanista Poggio, az akkori délnémet fürdők szokásairól ír — fe­lülmúlja a mai strandélet legszélsőségesebb merész­ségeit is:” Megint bebizonyosodott: nincs új a nap alatt. A kül­földön gomba módra szapo­rodó nudista strandok és szexfürdők „feltalálói” nem eredeti ötletként valósították meg, hanem középkori szo­kásokat elevenítettek fel. Ezek szerint várható az asz­kétikus irodalom megjelené­se is? ★ Sajátos módon küzdenek a bürokrácia ellen a brazil hivatalnokok: az év végén egyszerűen kihajítják az iro­dák ablakain a fölöslegessé vált iratokat. Szilveszterkor az utcákat valósággal elbo­rítják a különböző dossziék, feljegyzések, átiratok. Nálunk ilyen „ügyirat- selejtezés” nem célravezető, mert a következő évben még több papírt gyártanak bürokratáink. Radikálisabb gyógymód lenne, ha azokat az íróasztalokat dobálnák ki az irodákból, amelyeken a fölösleges át- és leiratok, fel­jegyzések születnek. Na de ki mer ilyen íróasztal- dobálásra vállalkozni? Pláne szilveszterkor, amikor annyi ember van az utcán! Kiss György Mihály Marco Polo utazásai Marco Polo volt az első európai, aki _ beutazta a Távol-Keletet’ és eljutott Pe- kingbe. sőt Japánba is. En­nek az utazásnak érdekes előzménye az volt, hogy Kub- láj kán, kínai uralkodó, 1269-ben levelet küldött a pápának és arra kérte, hogy küldjön 100 keresztény tu­dóst és művészt Kínába a keresztény vallás és kultúra elterjesztésére. A küldöttség azonban a pápa halála mi­att nem indult el. T)e Ve­lencében elhatározták, hogy felkeresik a kánt és keres­kedelmi kapcsolatba lépnek vele. A küldöttségnek tág­ja volt a 17 éves Marco Po­lo is. akit apja és nagybáty­ja javaslatára vittek ma­gukkal. 1271-ben indultak el Ázsiába és útjukat gyalog, lovon. kocsin .folytatták. Bagdadon át Perzsiába, majd Pamir érintésével a Lop-nor sóstavához jutottak. Kat- kei városát útba ejtve érkez­tek meg Kubláj kánhoz, aki nagy örömmel "fogadta a ve­lenceieket és ettől kezdve vendégei voltak. Megtetszett neki Marco Polo gyors ész­járása, műveltsége és bizal­mába fogadta. Elküldte Kí­na belsejébe, hogy látogassa meg a nagy birodalom cso­dálatos vidékeit és kinevezte Kiang-nan tartomány hely­tartójává. 1292-ben elbú­csúzott a kántól a velencei kereskedők csoportja és Mar­co Poloék a Délkínai-tenge- ren át elérték a Szunda- szigeteket. Elő-Indiát, majd tovább utaztak Konstan­tinápoly érintésével Velen­cébe. ahová 1295-ben ér­keztek meg. Marco' Polo a velencei haditengerészethez került és egy hadihajó ka­pitányaként efiv csata során a genovaiak elfogták és be­börtönözték. 1298—1299-ben egy fogolytársának, Rusti- ciani da Pisának lediktálta dolmányéit, tapasztalatait. A könyv kéziirata franciául készült el. tehát Marco Po­lo eat a nyelvet is jól is- ■Berte. Emlékirataiban sok cso­dálatos dologról tett emlí­tést. Így például Zipangu ja­pán lakosait igen barátsá­gos embereknek mondja, akik igen gazdagok, sok ara­nyuk és gyöngyük van, any- nyi, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, mert az ország uralkodója nem engedi meg a kivitelt. A királyi pa­lota falait, padlózatát is aranylemezekkel borították. Ceylon.- szigetéről írja, hogy itt őrzik a világ legnagyobb méretű drágakövét, mely a királyé. Emberi kar vastag­ságú és arasz hosszúságú, gyönyörűen ragyogó rubintot látott, melyhez hasonló nin­csen a világon. Más kin­cseik is vannak, mint zafír, ametiszt, topáz, stb. Félté­kenyen őrzik, még Kubláj kánnak sem adták «el, pedig egy városnak megfelelő ér­téket kínált érte. Az eluta­sításnak az volt az indoka, hogy a király őseitől örököl­te, ezért idegen kézre nem kerülhet. Marco Polo a kínai élet­ről is irt. Kubláj kán idejé­be i a kincstárnok túlságo­san magas adót vetett ki a teatermelőkre, amiért ezek tiltakoznak a kánnál és ab­bahagyták a termelést. A kán igazat adott nekik és el­zavar» kincstárnokát, mert nem engedte meg a nép sa­nyargatását. Marco Polo jegyzeteiben szerepel a későbbiek során világszerte elterjedt fagy­lalt is. Elmondja, hogy a kínaiak jég között megfa­gyasztották az édes gyü- mölesleveket és ezt a cso­dálatos csemegét a gazdagok asztalán látta. Marco Polo utazásai. az azokban szereplő nagyszerű tájak, kincsek, emberek fel­keltették az utazás iránti vágyat és sorra jelennek meg Európa történelmében a világjárók, utazók, felfede­zők. R. J. Japán búvárnak flmateraszu lányai Amateraszu Óim Kami ak­kor vette védelmébe az amákat, amikor Jamato her­cegnő megparancsolta ne­kik. hoR.v zsákmányuk egy részét ajánlják az istennő­nek. Ez még valamikor a negyedik század elején tör­tént. Az amák, a japán bú­várnők azóta js Amateraszu- hoz . fohászkodnak, mielőtt lemerülnek a mélybe. Akkor, Jamato hercegnő Idejében igazgyöngyért, most osztrigáért merülnek az amák. Tobából, a forgalmas ha­lász- és kereskedővároskából kicsi, lilaszínű hajó visz a Mikimoto gyöngyszigelre. Alig két perc az út. Ezen a szigeten 189:1. jú­lius U-én — hosszas kísér­letezés utón — sikerült Mi- kimotónak a tenyésztél t gyöngyöt „kikényszerite- nie" az osztrigákból. Azóta igazi nagyüzemmé vált a Mi­kimoto sziget és környéke. Most js Mikimoto mód­szerével dolgoznak. A fiatal osztrigák kagylóját óvato­san felnyitják, különleges tűvel parányi kagylói- éjda- rabkúkat helyeznek a testé­be. Az így ..megtermékenyí­tett” osztrigát faállványon lebegő, vízbe merülő dróthá­lóba zárják. 3—5 év múlva a kagyló megteremt! a fé­nyesen csillogó gyöngysze­met. Az amák bemutatót tar* tanak. Két kis hajó indul a Merülnek az amák tengernek. Az egyik a part­tól nem messze megáll. A hajót fiatal férfi irányítja. Három fehér ruhás, fehér 1’ityulú.s nő lép a hajó szé­lére. Karjukkal szitaszerű l'adézsát ölelnek. Füttyszó hangzik, mire egymás után vízbe ugranak. Fogják a dézsát, aztán elmerülnek. A tenger itt nem mély és át­látszó. Forog a másodperc- mutató. 40—50 másodperc, egy perc. kettő... az egyik ama felbukkan, hínárt dob a dézsába. A másik két nő szinte egyszerre tűnik fel, egyikük két osztrigát is ho­zott. Újabb merülés, újabb zsákmány. A másik hajó beljebb eve­zett. A funadók, azok az amák. akik nyílt tengeren merülnek, derekukra köte­let erősítenek, lábukra vas­Parányi tűvel kagylóhéjdara- bot helyeznek a fiatal osztri­ga kagylójába nehezéket kötnek. A hajót irányító férfi hárompercen­ként felhúzza őket. Mielőtt kijönnek a vízből, fejükről leveszik a fehér kendőt és a testükre tapadó átázott kö­penyre terítik. A part mentén épült be­mutatóerkélyen csattognak a fényképezőgépek, zúgnak a filmfelvevők. A bemutató csak 10 percig tart. Az amák minden órában megismétlik produkciójukat a turisták­nak. idegenforgalmi látvá­nyosságul. Az amák. akik gyöngy­halászatból élnek. naponta 6—8 órán át egyfolytában merülnek. S a búvármester- /séget 15-től egészen 60 éves korukig folytatják. Még a terhesség sem akadályozza őket, szülés előtt és után egy-egy hónappal mentesül­nek csak munkájuktól. S a búvárkodáson kívül ter­mészetesen övék á háztartás, a főzés gondja is, sőt még a földjükön is dolgoznak. A gyöngyöt 'szatíra Iván Bugyin meglepetten kapta fel a fejét. Natasa Nemadova lágyan elringott előtte. A férfi kicsinyre húzta magát a szalon sar­kában, de nem kerülhette el Anton Szpokics fürkésző tekintetét. — Maga az, kedves Ivan Bugyin? — kérdezte a há­zigazda fakó hangon és hosszasan morzsolgatta a is viselik fiatalember izzadt ujjait. — Hát mi járatban van ná­lunk. hogy kedvünkért odahagyta a társadalmi életet? — Csupa jó hír! Megpá­lyáztam a pétervári köz­jegyzői hivatalt, és hála Nyikon Nyekrics föfőülnök pártfogásának, meg is kaptam. Ilyen fiatalon nem kis dolog! Apró sóhajtással Natasa vizenyős szemébe meredt. Anton Szpokics alattomos mosollyal meglapogatta a hátát. — Á. fényes jövő előtt áll a mi Bugyinunk! Fő a biztos jövedelem. De hát ezért utazott 5.57 versztát. hogy mindezt közölje? — horkant fel a vén csont, kabátujjával közönyösen dörgölve a kandallópár­kányt. Ivan Bugyin sápadtan közeledett hozzá: — Natasácska kezéért jöttem, mert úgy gondol­tam. hogy most. i'égre ... — Apácska! — sikoltott boldogan a termetes lány. és pilledten lerogyott ‘ a XXIV. Louis korabeli ka­napéra. Az újdonsült kérő hoz­zárohant. és kopott felöl­tője zsebéből nagy adag tökmagot szórt jövendőbe­lije ölébe. Az apa ellá­Kép és szöveg: Kádár Márta gyultan pislogott, majd erőt vett magán: — Natasenyka harminc­egy éves, itt az ideje, hogy egyedül döntsön! Szegény anyád, ha ezt megérhette volna... Kitörölt egy kóbor könnycseppet a szeme sar­kából és a Biblia után nyúlt. Ivan Bugyin se té­továzott, a kínai padlóvá­zához lépett, kitépett egy szál fonnyadt krizantémot, és elszánt arccal letérdelt Natasa elé. A lány szé- gyellösen babrált a fiú mel­lényzsebében. majd lesütött szemmel „igent’* mondott. Ivan a kanapé fölé emel­kedett. leirt pár kört a XII. századi puritán fa­burkolaté mennyezet alatt, és a francia négyes ütemé­re kilibcgett az ablakon, hogy túlcsordult lelkét a Nagy Orosz Sztyeppén kile­helje. — Soha többé nem jön vissza! — nézett a mélybe Natasa, és bársonyos, kö- i'ér kezeivel bereteszelte az ablakot. — Ö volt a tizenkettedik kérőd — szólt Anton Szvokics és elcsoszogott. Natasa Nemadova bá- ránybőrkötésű naplójához lépett, és mélán, lassú per- cegéssel beírta újabb áldo­zatát. WL KI MŰSC )rok: RADIO Kossuth 8.27 Titok. 8.57 Slágermú-. zeum. 9.44 Rímek és rit­musok. 10.05 MR 10—14. lp.35 Kamarazene. 11.15 Népdalok. 11,39 Széchenyi István naplójából. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.55 Nótafelvé­telek. 14.20 Kóruspódium. 14.42 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Kül­földről érkezett... 16.20 Az új magyar zene hónap­ja. 17.07 Milyenek legye­nek? 17.32 Filmzenerészle­tek. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt .. . 18.30 Esti magazin. 19.15 Évszázadok mester­művei. 20.06 A cél és az eszköz. 20.36 Operaáriák. 21.06 A nagy fejedelem. 22.15 Sporthírek. 22.20 Amerikai hétköznapok. 22.30 Madrigálok. 22.49 A hiány. 23.09 A kamarazene kedvelőinek. Petőfi 8,20 Az újjáépítéstől a pa­radicsomig. 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákok­tól. 13.30 A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14,00 Kettőtől hatig.i. 18.00 Tip­top parádé. 18.33 Népdal­körök országszerte. 18.53 .Operakettősök. 19.20 Ener­giatakarékosság — de ho­gyan? 19.30 Csak fiatalok­nak! 20.33 „Nevetés által javítani..20.53 A rádió dalszínháza. Kénytelen mulatság (daljáték). 22.14 Nóták. 23.40 Trombitál és énekel: Louis Armstrong. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regös Zsolt. 17.45 • Az igazságügy fóruma. A köt­bér. Dr. Tímár László jegy­zete. — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25 Lap- és műsorelöze- tes... 8.00 Tévétorna. 8.0S Iskola­tévé. 9.35 Óvodások film- műsora. 14.00 Iskolatévé. 16.40 A nyelv világa. 17.30 mindenki iskolája. 18.30 A természet remekművei. 18.40 A nyugati partvidék. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ártatlan kék szemek (svéd tévéfilm). 20.50 Párbeszéd a filmszalaggal. 21.00 Buda­pesti művészeti hetek. A Dandon-ügy (tévéjáték). 22.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17.30 MAFC—BBC Kloster­neuburg (Ausztria) férfi kosárlabda KEK-mérközés. 19.00 Kakukktojás. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Autó-Mo­torsport. 20.20 Vezetni tud­ni kell! 20.45 Hogy újra te­remjen a föld... (csehszlo­vák film). 21.00 Tv-híradó 2. 21.25 Tizenötéves korom. nyara (zenés dán film). Up nil if ff n fill 1980. oAióbsr 14., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents