Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-14 / 241. szám

OKTÓBER 14= ► A szabványok világnapja NfiHANY ESZTENDEJE a zenerajongók táborában nagy felháborodást keltett, hogy a Philips magnetofonok kazet­táit nem lehetett a Grundig- magnóhoz használni és vi­szont. A kellemetlenség azó­ta megszűnt: ma már szab­vány szerint, ugyanabban a méretben készülnek a ka­zetták. Persze, az élet min­dig új és új összecsapásokat produkál: napjainkban az említett helyzet a képmagnó, kazettáknál ismétlődik meg. A szabványok hiánya per­sze ennél nagyobb kellemet­lenséget. zűrzavart is okoz­hat. Előfordul például, hogy több százmillió forint értékű berendezést vásárolunk a külpiacokon, és néha bizony arra kényszerülünk, hogy a hazai szabványoktól eltérő berendezést hozzunk be. Ilvenkdr az.tán rá kell fizet­nünk — időben, pénzben, energiában.— az eredeti ár­ra, hiszen át kell alakítani a gépel. Az a leggyakoribb, hogy munka- vagy egészség- védel m i. bi z tonságtech ni k ai szempontból nem felel meg a hazai szabványoknak a vá­sárolt berendezés. Túl szigorúak lennének a magyar regulák? Bizonyára sokan így gondolják, hiszen sűrűn hallani, hogy miért nem jó az kfe-hgaa, ami kül­földön több országban is megteszi? A” kétkedő meg­jegyzések elsősorban a villa­mossági-érintésvédelmi elő­írásokra vonatkoznak. Csak­hogy' a másokénál szigorúbb magyar szabvány nem a ha­zai szakemberek kerleihetet- lenségéből. hanem a magyar villamoshálózat feszültség- rendszeréből fakad. Magyar- országon például a háztartási gépek úgynevezett testzárla­ta sokkal súlyosabb követ­kezményekkel járhat, mintha ugyanaz a berendezés a vé- dőföldeléses szovjet hálózat- ' ról működne. Egyébként az NDK-ban is a szovjethez ha­sonló . a hálózati rendszer, következésképpen jó néhány NDK-beli készülék nálunk csak korlátozással 'hozható forgalomba. A regulák, szabályok, szab­ványok különbözősége fékez­heti az országok közötti ke­reskedelmi forgalmat és a termelési, kooperációs kap­csolatokat De mi is az a szabvány? A hétköznapi szó- használatban kissé rossz csengésű a kifejezés, annál nagyobbra rangja azonban a gazdasági életben. A szakmai lexikonok sze­rint a szabvány a termékek méreteire, minőségére, el­lenőrzésük módszereire, cso­magolásuk módjára, a gyár­tási előírásokra vonatkozó törvényes előírásokat tartal­mazza. A szabványok — amelyeket csak gyakran is­métlődő feladatokra dolgoz­nak ki —, lehetnek üzemi, szakmai, országos és nem­zetközi érvényűek. Betartá­suk Magyarországon kötelező, ez alól felmentést csak a Magyar Szabványügyi Hiva­tal adhat. A Magyar Szabványügyi Hivatal évente mintegy ezer új szabványt bocsát ki. Ezek egyharmada általában a kü­lönböző új eljárások és új termékek műszaki-gazdasági előírásait, normáit tartalmaz­zák. a többivel az elavult szabványokat frissítik föl LÉTEZNEK VILÁGSZAB­VÁNYOK IS, amelyek a mindenkori legmagasabb kö­vetelményszinteket írják elő. A világszabványokat a Szab­ványosítási Világszervezet, az ISO készíti, szabályai azon­ban senkire sem kötelező ér­vényűek. A különböző nem­zetközi szabványok általában egy-egy gazdasági tömörülés, egymással szoros termelési­gazdasági -keres kedel mi kap­csolatban levő országok kö­zös előírásait tartalmazzák. A KGST szabványügyi állan­dó bizottsága korábban csak ajánlásokat készített a tag­országok számára, azonban ezek nem sok eredményt hoz-1 tak. Éppen ezért ma már Hétfőn, október 13-án dél­után Hatvanban, a városi tanács nagytermében Somo­gyi István, a városi pártbi­zottság osztályvezetője ün­nepélyesen megnyitotta a gazdag programot ígérő mű­szaki hetei* városi rendez­vénysorozatát. Ezt követően a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság hatvani alapszervezetének vendége­ként Sóvágó Lajos, az MSZMP KB g'azdasagpoliti- kai osztályának munkatársa „Gazdaság politikánk időszerű kérdései” címmel tartott elő­adást. Este a szakmunkás- képző intézet könyvtárában Makk Attila, a Műszaki Könyvkiadó munkatársa tá­jékoztatta a műszaki embe­reket a könyvkiadó legújabb kiadványairól. A műszaki hét október 14-i programjának kereté­ben ma újabb érdekes an­kétokra. előadásokra' kerül sor megyénkben. egyre több KGST-szabvány készül. ■A szabvány olyan kötelez­vény, amelyhez mielőbb al­kalmazkodni nemcsak szük­séges. hanem érdemes is. Miután a szabvány a leg­korszerűbb termék, a leg­magasabb színvonal mellett teszi le voksát, követése, el­fogadása meghatározó .a mű­szaki fejlődésben, a minőség javításában, az értékesítési kondíciók jobbításában, és lényegesen megkönnyíti a gyártási együttműködést és a kereskedelmet. Gondoljunk csak an«, hogy miként hasz­nálnánk a szovjet porszívót, az NDK turmixgépet, vagy automata mosógépet, a cseh­szlovák magnót, a lengyel le­mezjátszót, az NSZK-beli vil­lanyborotvát. há valamikép­pen nem csatlakoztathatnánk a hazai hálózathoz. A SZABVÁNYOK JELEN­TŐSÉGÉT jelzi az is, hogy az ISO immár tíz esztendeje szabványosítási világnapnak nyilvánította október 14-ét. Az ISO 1946-bap történt megalakulása óta 1 több ezer világszabvány készült el. Magyarország 1949-ben lé­pett be a világszervezetbe, amelynek jelenleg mintegy 90 ország a tagja, s számuk év­A-z egri Tedhnrtaa Háza nagytermében 14 óraikor' kez­dődik az az ankét, amelyen Eger város VI. öle rés tervé­ről Zámbori Ferenc, a vá­rosi tanács műszaki osztály­vezetője tart" előadást. A 4. számú Volán Vállalat gyöngyösi üzemegységének klubtermében Klézl Róbert, közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes tájékoz­tatja a szakembereket a köz­lekedési ágazat‘ VI. ötéves tervének főbb cellátűzéseiröl. A7. esemény 15 órakor kez­dődik. Visontán. a Gagarin Hő­erőmű Vállalatnál az ener­giagazdálkodásról hangzanak el előadások. Az előadók kö­zött lesz Wiegand Győző, az Állami Energetikai és .Ener­giabiztonság-technikai Fel­ügyelet igazgatója. A/, elő­adások délelőtt 10 órakor kezdődnek a vállalat klub­termében. ről évre gyarapodik. (m. p.) A műszaki hét mai eseményeiből Előadások, ankétok Egerben, Gyöngyösön és Visontán Tasekbari termett paprika Az Óbudai Mezőgazdasági Kertészeti Szövetkezet élen jár a legkorszerűbb módsze­rek meghonosításában. A paprikát ötkilós műanyag tasakokban termesztik. A szegfű és más kultúráknál eternit kádakba helyezik el a fertőtlenített kerti földet, s így teljesen sterilen tudják nevelni a növényeket. Kísér­leti üvegházukban — a meg­felelő tápanyag biztosításá­val — kőgyapotba is ültet­nek szegfűt. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS1 A véleményét így sum­mázta ' Gáspáré y József, a Gyöngyösi Járásbíróság elnö­ke: — Az illetékességi terüle­tünkön a közrepd és a köz- biztonság szilárd. Ebből az következne, hogy a nem „illetékességi” terü­leten baj volna? Aligha. Csakhát hogyan mondjon vé­leményt felfelősséggel olyan településekről, járásokról, amelyeknek nevében nem szólhat? — Az utóbbi két év ada­tait figyelembe véve azt mondhatom, hogy a bírósági szei-vekhez érkezett , ügyek száma nem mutat lényeges változást — tette hozzá az előbbi összegezéshez. Amiből nemcsak az derül ki. hogy a Justitia gyöngyösi megbízottai nincsenek tétlen, ségre kárhoztatva, hanem az is. hogy mégsem „hófehér” lelkek népesítik be a mátra- alji várost és a környékét. Azok a bizonyos lila pettyek csak-csak fellelhetők egyesek személyi lapján. ★ Lehet-e valamiféle jelleg­zetesen ..helybeli” bűncse­lekményt érzékelni, kimutat­ni, vagy ezen a tájon is min. den olvad mint hazánk bár­mely egyéb részén? SEGÍTSÉG, AMIÉRT NEM VÁRNAK KÖSZÖNETÉT VéradásÄpcon A Qualität Könnyűfémön­töde véradónapja olyan ese­mény — amiről úgyszólván az egész vállalat tud. Bár­kitől is érdeklődöm, barát­ságosan bólint, s a beavatot­tak magabiztosságával igazít útba. Mi több: a környéken is „jegyzik”. Hiszen a szán­tói főutcán az első megszó­lított járókelő pontosan mu­tatja. hogy hol találom az akció résztvevőit. A jelzett helyen — az üzemorvosi rendelőben — a jelentkezők egymásnak adják a kilincset. Mint hallom:' az idén már harmadszor kérik itt a segítséget —. de a „for­galom” a legkevésbé sem lanyhul. Ismét sokan össze­jöttek a gyárból és a köz­ségekből, különösen pedig fia­talok akadnak szép szám­mal. Nem hiányzanak még a gyermekgondozási segélyen levő kismamák Sem. leg­alábbis ,ió néhányat köszönt- hetnek közülük. S persze, az idősebbek sem maradtak tá­vol. Igazán a dicséretükre legyen mondva, hogy 56 esz­tendős ember is tű alá tar­totta a karját! o o o A véradásnak régi hagyo­mánya van már errefelé, ka- KÉiből is egész sor olyan, ön­kéntes nevét említik, aki a sokszoros segítőkhöz tarto­zik. Kiss János a'„rekorder”: 103-szof kopogtatott eddig a gyógyszerszágú szoba ajta­ján! S ha nem is rekorder, fel­tétlenül a legaktívabbak egyike Robotkai Lajos, az apci vállalat szerkesztési osz­tályának helyettes vezetője is. — A 44. alkalommal jöttem — beszéli egyszerű szavak­kal —, éppen húsz esztende­je, hogy először ..megszúr­tak”... Az éveim száma, is éppen 44. Ha úgy veszem: minden esztendőmre jut egy véradás — mosolyog; hogy jobban belelendül. — Még a budapesti Műszaki Gumi­gyárban dolgoztam, amikor az egyik idősebb kollégám biztatására, vele mentem. Az első alkalommal sem érez­tem félelmet, nem találtam semmi különösebbet, semmi kivetnivalót a dologban. Amint pedig jobban is el­gondolkodtam a segítésen: egyre inkább kötelességem­nek is éreztem, hogy újra meg újra megismételjem. Szóval: a kíváncsiságból így lett rendszeresség. Nem ta­gadom: a kezdet kezdeten, néhány esetben talán a pénz is vonzott egy kicsit. Hiszen fiatal voltam, pályakezdő, s akkoriban engem sem ké- nyezleltek el túlságosan a fizetéssel. Később azonban már eszembe sem jutott, hogy így is megloldhatom a kere­setemet. 1962 volt a „fordu­lat” ideje: váratlanul ope­rálni kellett az édesapámat, s ehhez vérre is szüksége volt. Máig' sem tudom, hogy ki segíthetett rajta, de még akkor elhatároztam: hasonló önzetlensegget fizetem visz- sza, amit a családunk ka­pott. — 1968-ban kerültem Apc. ra. s akkoriban már húsz körüli volt a véradásom. Va­lójában itt vált rendszeres­sé. hogy megjelenek az ön­kéntesek között, sőt, a fele­ségem is a gyárban állt iga­zán a táborunkba. Évekig együtt jöttünk, ha a kis pla­kátot kitették a hirdetőtáb­lára. . . Egy darabig egy-egy esztendőben kétszer léptem a fehér köpenyesek elé, utóbb mar háromszor is. — Nem túlságosan nagy áldozat ez? — Amint említettem: nem is gondolok ilyesmire! A leg­természetesebbnek tartom, hogr jöjjek, amikor csak hívnak. Amikor vért adha­tok, nemcsak egyszerűen se­gíthetek, hanem tudom, hogy egészséges is vagyok. Mert vért — gondos orvosi vizs­gálat után — csakis egész­séges embertől vesznek. — Megköszönik a segítsé­gét? — Nem köszönetért te­szem. amit csinálok. Külön­ben mindig vendégül látnak bennünket egy-egy kis uzson­nára ilyenkor a véradás után, baráti találkozókra kaptam már meghívást nemegyszer, s kitüntetést is adtak Eger­ben. Aztán. persze, megse­gített embertől is hoz meleg, hangú levelet a postás. Meg-, jegyeztem: legutóbb egy szü­lő anyától kaptam köszönő sorokat. Ötéves kislányom volt rá a legbüszkébb! O O O Juhász Gábor, a hatvani, városi Vöröskereszt titkára mondja a búcsúzásnál: — Az idén a 37. véradá­sunk volt a mostani. Decem­ber utoljára pedig 47-et ter­veztünk körzetünkben. A program szerinti 1200 literes mennyiséget azonban már a mai nappal teljesítettük. Ügy, hogy amit az önkéntesek a továbbiakban adnak, azért külön köszönetét, érdemelnek valamennyien.. (gyónt) t \ fő ok: az ittasság E€öaei»ÍK«eBvisős— pettyei« leél Mintha a statisztikai ada­tok két sajátosságra hívnák 1 fel a figyelmünket. Ezek egyike az, hogy a bünteten­dő cselekmények elkövetői­nek jelentős hányada ittas ál­lapotban „feledkezett meg” magáról. Mámora könnyen sodorta erőszakos bűncselek­ménybe. Ez a másik statisz­tikai tanulság. Talán az sem kelt megle­petést. hogy az erőszakossá­got elszenvedők nagy része maga is együtt italozott ké­sőbbi bántalmazójával. Ha tovább elemezzük ezeket az eseteket, az is kiderül, hogy nem ritka, amikor az ..alany” addig-addig ..piszkálta” a másikat, amíg az rá nem tá­madt. Még a jobbik eset, ha a szomszédok és a közös ud­var használói a nézeteltéré­seiket csak .könnyű testi sér­téssel zárják. A rablásban csoportosan vesznek részt a bűncselek­mény elkövetői. ..Többsze­mélyes üggyé” kezd válni a garázdaság is. Az ittas vezetés elég gya­kori. A legtöbb, esetben a jogosítvány, bevonása ennek a következménye, nemegyszer — véglegesen. Hiába, a Mát­ra hazánk egyik régi hagyo­mányú. jó hírű bortermelő tájegysége. Egy időben a személygép­kocsik feltörése nyugtalaní­totta a város lakosságát. Egy ilyen „társaságot”, amelyhez több mint tízen tartoztak és működési területüket szinte az egész országra kiterjesz­tették, sikerült nyakon csíp­ni. Ha valaki azt szeretné tudni, a városban vannak-e „fertőzött gócok”, akkor a Kékes éttermet, a Mátra- gvöngye presszót és a Mátra szálló bárját kell említenünk. A szálak nagyon sok esetben ide vezetnek vissza. Az esti órákban ezeken a helyeken „töltődnek fel szesszel” azok. akik az URH-s járőröknek elfoglaltságot adnak. Érdemes volna egyszer a kereskedelmi felügyeletet el­látó szervnek megvizsgálni, mi az oka annak, hogy „rossz hírű” vendéglátó helyek ala­kulhattak ki. Az okot kelle­ne megszüntetni. Máresak a „rendes” vendégek érdeké­ben is. ★ — Újratermelődik vagy fo­kozódik a bűncselekményt el­követők száma és köre? —‘ Kétségtelen tény — vá­laszolta a járásbíróság elnö­ke —. hogy a büntetett elő- életűek, a visszaesők és a veszélyes bűnözők részvétele a bűnözésben kis mértékben csökkent. Ugyanakkor a bű­nöző életmódot folytató sze­mélyek egy része a korábbi­nál aktívabbá, gátlástalanab­bá vált. — Milyen arányt állapít­hatunk meg a fiatalkorúnk­ra és a cigányseármazású el­követőkre? — A fiatalkorijai? száma nagyon csekély. Tavaly ösz­szesen hét fiatalkorú gyön­gyösi lakos ellen* indult bün­tető eljárás. A cigányszárma- zásúak aránya pedig csak hat százalék a tavalyi adatok szerint, és ez az arány csök­kenő irányt mutat. — Ha a tényeket vesszük alapul, azt mondhatjuk, je­lentős mértékű javulást nem állapíthatunk meg. Nem kö­vetkezik ebből, hogy a kisza­bott büntetések nem eléggé elriasztónk? — A bíróság gyakorlatából kitetszik, hogy a törvény szi­gorát alkalmazza azokkal a veszélyes bűnözőkkel szem­ben, akik konokul szembe- . helyezkednek törvényeinkkel f és a társadalmi együttélés * szabályaival. Az erőszakd!? jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben azon­ban még következetesebben kell alkalmazni a szigorúbb büntetés kiszabásának jogpo­litikai elveit. Ezt a felfogást, elvet, szí­vünk szerint csak erősíteni tudjuk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy azok a szemé­lyek. akik „nem tanultak” a korábbi büntetésből, -rádöb­benjenek. hogy-mi-csak ad­dig vagyunk bizakodóak, „lágy szívűek”, amíg ennek értelmét látjuk. Ha kiderül, hogy ezt a társadalmi maga­tartást néhányan meg akar­ják lovagolni, akkor a bün­tetés mértékének növelésével kell ráébreszteni őket arra, hogy alapvető optimizmusunk nem egy feneketlen kék tó, aminek jól temperált vízében hosszasan lehet p.ancsikolni. ★ Mi büszkék vagyunk arra,' hogy jogállamban élünk, ná­lunk a törvényesség uralko­dik. Arra is büszkék va­gyunk. hogy a közrend és a közbiztonság olyan mértékű a határainkon belül, ami miatt „odgát” sokan irigyel­hetnek bennünket. A huma­nizmust is fennen hirdetjük és gyakoroljuk. De büntetni is tudunk, ha kell. És azt is jól látjuk, hogy a különböző bűncselekmények elkövetésének lehetőségét még jó icfeig nem tudjuk ki. zárni hétköznapjaink gyakor­latából. Hogy a bűnözés elleni erő­feszítéseink még • jobb ered­ményeket hozzanak, ahhoz szükség van a társadalom egészének, nemcsak a bűn­üldöző szervek „eszmei” tá­mogatására, hanem az ezt kifejező magatartásra, együtt­működésre is. A minek ártsam bele ma­gam jellegű óvatoskodás nem a közös érdekeinket szolgál­ja. G. Molnár Ferenc 1980. október 14., kedd r

Next

/
Thumbnails
Contents