Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-13 / 215. szám

SzSnyi Márton emlékére ti mit a KISZ- szervezet Az adácsi KISZ-szervezet a már évek óta kialakult ha. gyománynak megfelelően az idén is kéthetes csoportos üdülést szervezett tagjai ré­szére augusztus második fe­lében a Balatonnál. A 45 tagú csoport az üdülési költ- ségek nagy részét különféle közös mezőgazdasági munká­val teremtette meg. A cso­port, amelyben a KlSZ-tag- ság szinte teljes egésze, kü. lönböző szakkörök és klubok tagjai és vezetői vettek részt, az üdülés alatt teljes önel­látásra rendezkedett be. A két hét alatt több közös program volt. A Balaton- környék nevezetességeivel is­merkedtek a fiatalok, közös kirándulásokat szerveztek, és kulturális rendezvényeken szórakoztak. A csoport tagjai így nem­csak együtt nyaraltak,^ ha­nem ismereteiket is bővítet­ték. A két hét ezért sokuk­nak talán egy életre szóló él­ményt jelentett. Medve János Adács faaiMd 4zír CELSIUS KELVIN...? Nemcsak én, mások sem hagylak szó nélkül egy lap tévedését, hogy —143 C° melegeb'i volna a —118 C°-nál. Mert a —118 C° a mele­gebb! Vagyishogy kevésbé hideg . . . Ezért. ugyanott megjelent később egy ma­gyarázat. Feltehető — írják —, hogy a Jupiter felületi hőmérsékletértékei n e m Cc-ban értendők, hanem Kel­vin-fokokban (K°), ahol a nulla pont a —273 C°-nak felel még. „Akkor a sző - vég és az adatok kö­zött nincs többé el­lentmondó s”„ hiszen a 118 K° alacsonyabb hőfok, mint a 143 K°. Ez valóban így van, ha K°-ban értendő az értendő... De akkor mi­ért írták a következőt: .,143 Kelvin-fok—mínusz 30 CeU sius-fok, US Kelvin-fok= mínusz 55 Celsius-fok” ■. ■ ? Nocsak, nocsak! Meg kell védenem szegény Jupitert, — elvégre én is ebbe a nap­rendszerbe tartozom —, mert annyira meleg azért nincs a Jupiter felületén, hogy é p - pen 100 Celsi us- fokot té védjünk az átszá­mításban!!... Mert, ha Celsiussal mérjük a Kel­vint. akkor a 143 K= nem —30 C°-nak. hanem —130 C°-nak, és a 118 K° nem —55 C°-nak, hanem —155 Cc-nak felel meg! Tessék ne­kem elhinni. Hogy is mondta lord Kelvin (más néven William Thomson) angol fi­zikus? Mivel az abszolút nulla fok, aminél hidegebb már nincsen, mínusz 273 (pontosabban —273.16) Cel­sius-fok. kezdjük onnan a fokbeosztást... Így lett a —273 C°=a kiinduló, a nul­la K° . .. Vagyis: a 143 K° = (—273 —143) = —130 Cc (nem —30) és a 118 K°= (_273 —118)-=—155 Cc (nem —55) . . Ugye. éppen 100 fok a tévedés! Aki nem hi­szi nézze meg az Üj Magyar Lexikonban is. hogy ezt jól számítottuk át! De minek? Hiszen a Jupiter felületi hő­mérséklete ere tileg is C el s i 11 s-fo k b an volt megadva: —143 C°.... Csak ön nőn maguknak sem hitték el. . . (Dr. Szemes-Varga B.) József Attila a Hazám cí­mű versében írta: „Mi ne legyünk német gyarmat!" Ez a gondolat vezérelte utóbb a szovjet hadsereg kötelékében harcoló magyar katonákból alakult partizáncsoport tag­jait is. köztük a híressé vált Szőnyi Márton csoportot. 1944-ben szálltak le a Bor­sod megyei Hangony község térségében. Hollétüket meg­tudták. így tűzharcba kerül­tek a magyar csendőrökkel. Több napos üldözés után kö­zülük sokan életüket vesz­tették. az életben maradotta­kat pedig elfogták. Áldozatuk nem volt hiá­bavaló, emlékük ma is él. Nemrégiben a harcok szín­helyét látogatták meg az eg­ri IV. sz. pártalapszervezet veteránjai, a HNF IV. sz. körzeti bizottságának tagjai. A helyi Vöröskereszt-szer­vezet rendezésében ez évben negyedszer tartottak önkén­tes. térítésmentes véradást a MÁV Kitérögyártó Üzemben, Gyöngyösön. A négy akción 206-an vettek részt és 75 li­ter vért adtak, szép példáját mutatva az emberi segítő­készségnek. A véradók legtöbbje szo­cialista brigádtag, aki évről évre rendszeresen nyújtja a karját. Egyre többen vannak már üzemünkben a sokszo­ros véradók is. Bényei István például 33 esetben. Czék- mány József és Chilkó János 31 alkalommal adott vért. Nagyon sok az olyan is, aki A Heves megyei KISZÖV egri városi szövetkezeti bi­zottsága szellemi vetélkedőt szervezett a fiatalok részére „Moszkvai olimpia 1980” címmel. A vetélkedőre a napokban került sor az UNIVERSAL Szerviz Ipar; Szövetkezet székhazában, Barta Józsefnek, a KISZÖV közművelődési előadójának vezetésével. A feladatok kö­zött szerepelt szellemi totó megfejtése, olimpiai verseny­zőink fényképekről való felis­merése. s számos olimpiai eredményünk. Valamennyi csapat jól fel­készült, ezért igen szoros A vevő szemével Szokás szerint — mint minden evben —. újságok, plakátok reklámozták, úgy­mond csinálták a „hírverést”, tudtul adván a város és me­gye lakóinak, hogy „NDK- hét” lesz Gyöngyösön. Hát lett is! Nem is kis meglepe­tést szerezve. Igaz. az első napon, a megnyitás pillana­tában —, mint ahogyan azt képen is közölte napilapunk —, nagy tömeg várakozott az áruház előtt, majd ami­kor megnyíltak ajtajai, ki lábbal, ki könyökkel igyeke­zett utat törni magának, hogy elsőként részesüljön az áru­ból. Két-három napig tolongtak az emberek, volt. aki vásá­rolt. volt. aki bizony üres kézzel távozott. — Bezzeg tavaly! /— mond­ták az emberek, s mondom a III. sz. Általános Iskola 32. sz. II. Rákóczi Ferenc út­törőcsapat, az Amfora Vál­lalat és a megyei tanács KISZ-szervezetének képvi­selői. Megjelent közöttük a Szőnyi Márton csoport volt tagja, Báli Ferenc elvtárs is. akinek visszaemlékezéseit nagy érdeklődéssel hallgat­ták a fiatalok. Az emléktúra résztvevőn virágcsokrot helyeztek el a partizán-emlékműnél és a hangonyi temetőben nyugvó partizánok: Ősz Szabó János és Grigorij Alekszejevics No- votnij sírjára. A találkozó jól szolgálta a tanulók szo­cialista hazafiságra való ne­velését. Forgács Ernő a III, sz. Általános Iskola igazgatója már hússzor vagy többször jelentkezett a segítségre. Az eredmények hűen tük­rözik a Vöröskereszt-szerve­zet jó munkáját, amiből ki­emelhető Rózsahegyi Gézáné, Cseleszkei Sándorné és Re- viczki Jánosné tevékenysége a szervezésnél, előkészítés­nél. Az üzemvezetőség minden esetben biztosította az akci­ók zavartalan lebonyolítását, egyes vezetői a véradásban is részt vettek. Földházi János MÁV Kitérögyártó Üzem Gyöngyös mezőny alakult ki. Az izgal­makkal bővelkedő verseny győztese 38 ponttal a TECH­NOLUX sportfodrászat csa­pata, második helyre kerül­tek 37 ponttal a FÉM- ELETRO szövetkezet ver­senyzői, míg a harmadik he­lyet. 35 ponttal ugyancsak fodrászok nyerték, a TECH­NOLUX I. sz. üzletének képviselői. A győztesek értékes tárgy- jutalmakban részesültek, amelyeket Ott László, a vá­rosi szövetkezeti bizottság és a zsűri elnöke adott át. Váradi Anna én is. .. Igen. tavaly az NDK-héten volt méteráru vászon, frottír, bútorszövet, pléd, különböző színekben, sportfelszerelés. kemping­áru. stb., stb. elég bőségesen, Most pedig nem mindig a méreteknek megfelelő kom­biné, csípőszorító, műanyag fűszeresdoboz — ezekből vá­sáron kívül is lehetett azo­nos áron kapni régebben és most is —, s gyermekano- rák, piros bébibunda és alig nagyobb számú hasonló. Ügy érzem, ezen az NDK- héten. ebben az évben az árukínálat, a minőség, s a divat igénye sokkal alacso­nyabb szinten volt. mint előtte bármikor. Vajon miért? Erdős Tivadarné Gyöngyös Véradás a kitérőgyárban Vetélkedő az olimpiáról Uarakozáson alul Hiánycikk a seprű? Az a sanda gyanúm tá­madt szeptember 7-én, va­sárnap délelőtt, hogy Gyön­gyösön most alighanem sep­rűhiány van. Ugyanis amint a belvárosban sétáltam, egy­szer csak észrevettem, hogy feltűnően szemetes a gyalog­járó. A sok szemét között voltak bolti vásárlási blok­kok, különböző papírhulla­dékok, széttépett staniclik. üres cigarettásdobozok, csik­kek és egyéb, nehezen felso­rolható, utcára nem való ki­sebb limlomok. Keiten — ugyanarról Előbb arra gondoltam, hogy talán huzat hordta'oda valahonnan. De nem. Hiszen az úttest viszont teljesen tiszta volt. Azt, úgy lászik, letakar!tották még az éjjel, vagy reggel. No de a járda, azt vajon mikor söpörték? Kinek, vagy kiknek kellett volna elvégezniük a munkái? A járdára már nem akadt vállakozó? Hiánycikk talán a seprű? Ügy vélem: nem­csak a seprűn múlik . .. Dávid József Gyöngyös Még egyszer a falvédőkről „Ma szeretem Juliskát, holnap már Mariskát, Mindig új a szerelem, ez a huszár hűségem.” — Ez a pár, nem éppen remekmívű sor a napokban megdobog­tatta a szívemet. Az egri várban járva, a Magyaror­szági szöveges falvédők a XIX., XX. században c. ki­állításon akadt meg a sze­mem. A giccsáradat utolsó termében húzódott meg sze­rényen a mi régi otthoni falvédőnk mása is. A miénk, a konyhában lógott annak idején. a „puttonyrádió” alatt, sokszor dőltem neki a műsort hallgatva... A szokatlan bemutató kö­rülbelül 360 szöveges falvé­dőjét végigolvasni kissé fá­rasztó, de talán megéri: hi­szen igazán szórakoztató, no meg elgondolkodtató is. Sőt, mondhatnám, tanulságos. Hofer Tamás — akinek írá­sát az' ebből az alkalomból kiadott múzeumi füzetben olvashatjuk — megelőzte a Népújság kritikusát a kér­désfeltevésben, mert ilyen sorokat olvashatunk tőle: „Sokakban megütközést is kelti vagy kérdést támaszt: múzeumba valók ilyen tár­gyak?” S mindjárt a felele­tet is megadja: ..... érdeme a kiállításnak, éppen e rend­hagyó, újító volta. az. hogy óhatatlanul fogalmi kategó­riák átgondolására késztet.” A bemutatót nézve még mást is kiolvashat belőle az ember. Például azt a szomo­rú tényt, hogy a népi felirat­költészet igazi darabjai nem kerültek falvédökre. Meg azt is. hogy a magyarországi né­met hatás milyen erős volt. Egy szemtelen kérdés is elő­tolakszik: hogyan lehetséges az. hogy a felszabadulás utá­ni nagy lendület sem tudta megsemmisíteni a „falvédő- kultúrát”? Sőt. a műfaj új erőre kapott a 60-as évek festett vászon fal védőin. De ezzel még nem érte be. le is jött a falról. Ma már sze­münk sem rebben a sok íz­léstelen feliratos trikó láttán .......e giccstárgyak hazug­ságai. torzítását leleplező erejűek a szociológai felmé­rések fontoskodóan száraz, egzaktságánál.” — írja to­vább a már idézett múzeumi füzet immár Hoppál Mihály tollából. S ajnos nincs akkora kisu­gárzásuk a múzeumoknak, kiállításoknak, hogy jelen esetben a giccsdömping íz­lést fertőző hatásától kellene tartanunk. Már csak azért sem, mert nem az a réteg látogat el ide. amelyik ott­hona legféltettebb kincsei közé sorolja a falvédőket. llosvai Ferenc Eger ★ Végignéztem én is az egri, a hatvani és a kecskeméti múzeumok falvédőket bemu­tató közös kiállítását a vár­ban. Az első amire a csaknem egyórás nézelődés során gon­doltam, az a következő volt: ilyen vállalkozással először találkoztam életem során. A másik pedig; szükség van-e ilyesmikre nálunk, 1980-ban? Faluról származván, gyer­mekkoromban meglehetősen sokszor találkoztam hasonló konyha- és szobadíszekkel, rokonaim, ismerőseim, sőt családom háza táján is. Már akkor sem tetszettek, ma pe­dig főleg ízJésromboló „alkotá­soknak” tartom. A kiállítá­son elolvashattam a Népújság 1980. szeptember hávi számá­ban Pécsi István cikkét, amely „Giccsszemle az egri vármúzeumban” címmel lá­tott napvilágot. S újra végig­gondoltam az egészet: mi is volt a kiállítók célja, s ez­zel az „öttermes giccsparádé- val” elérték-e kitűzött célju­kat? Nézzük csak, mit is mond az idézett cikk: „Szinte gigászi méretű giccs- parádétól borzonghat meg az, aki ide betér...” — nos, van egy olyan érzésem, hogy egy kicsit a kiállítóknak is ez volt a céljuk, hiszen egy olyan anyagot gyűjtöttek össze, amely valóban nem üti meg a művészi alkotások alsó határát sem. De hajdan ez volt a falusi ------ sőt ta­l án kisebb mértékben a vá­rosi — emberek ízlésének (sajnos) az egyik kifejezési formája, alkotókedvének pro­duktuma Az egyik mert valóban élt egy másik for­ma is, a valódi népművé­szet. Az igazi népművészet­nek számos helyen. fóru­mon és kiadványokban ad­tak és adnak helyet az ille­tékesek, köztük a muzeoló­gusok. néprajzosok, és népművészek. Falvédők, így először kerültek közönség elé. S a rendezők minden bizonnyal nem is követendő példaként, hanem ha úgy tetszik — szomorú — tényként mutatták be most az érdeklődőknek. Igaza van a cikkírónak viszont abban, hogy kifogásolja a kalauz­ként megjelentetett kiad­vány tudományoskodó stílu­sát és helyesírási hibákban bővelkedő voltát. Mert való hogy ilyesmik is előfordul­nak. Bárányi Imre Eger •k Az olvasói levél írói félreértették, tévesen magyarázzák a kritika szerzőjének szándékát. Ö ugyanis — s ezt egyér­telműen hangsúlyozza — nem a kiállítást helyteleníti, ha­nem annak gigászi méretét kifogásolja. Azzal sem ért egyet, ahogy — kellő átgondolás híján — megrendezték ezt a monstre bemutatkozást Egerben és Hatvanban. Helyet kel­lett volna adni ugyanis — éppen nevelői érzéktől vezérelve — az igazi népművészet valódi értékeinek. Ez elmaradt, az egyértelmű giccsszemle viszont ízlésromboló, különösen a fiatal korosztály számára veszélyes. (A szerk.) ] lI 1 műsorok: IMII Kossuth 8.27 Lányok, asszonyok, 8.52 Tipegő. 9.30 Helyettem írták ... 10.05 „Szép han­gok özöne”. 10.53 Sosztako. vics: Hamlet. 11.01 Örök­zöld dallamok. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magya­rán szólva ... 12.45 Forra­dalmi dalok. 13.00 Népek egy hazában. 14.00 Egy kis figyelmet kérek! 14.10 Ope­raház. 14.30 Az OMÉK ’80 tanulságai, tapasztalatai. 15.05 Űj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Bemutat­juk új felvételünket. 17.54 Zenekari muzsika. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sporthírek. 18.45 Vá­rakozás (Rádiójáték). 19.39 Színes népi muzsika. 20.22 Püccini: Pillangókisasszony. 22.49 Zenekari muzsika. Petőfi 8.05 Operettdalok. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Mag­nósok. figyelem! 9.18 Vála­szolunk hallgatóinknak. 9.35 Hétvége. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosok a mikrofon előtt. 14.40 Félek hangosan szólni. 15.00 Angot asszony lánya (Operettrészletek). 15.42 Emil és a detektívek. 16.33 Pophullám. 17.30 Kör- kapcsolás bajnoki labdarú­gó-mérkőzésekről. 18.33 Énekszóval, muzsikával. 18.57 Portré slágerekről. 19.57 A regényhős. 20.33 Sporthírek. 20.38 Debrece­ni dzsessznapok. Kb. 21.35 Operettmuzsika. 22.15 Ci­gánydalok. 23.10 Slágermú­zeum. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 8.30 Hírek, időjárás. Lap­szemle. 8.40 Visszapillantó (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről) — 9.00 Észak­magyarországi krónika — Frederic Francois énekel — Napjaink kérdései. Önodvá- ri Miklós jegyzete. 9.30 Mikrofonlánc. Porkoláb Al­bertiéi, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettesével beszélget Imreh József. 9.45 Hová menjünk, mit csinál­junk? 9.52 Műsorelőzetes. TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Kuckó. 8.35 Egy ház a lakatlan szigeten. (A TTT különki­adása). 9.15 A rajzfilmek kedvelőinek. 9.25 „Életet az éveknek.” 9.55 Üj Scot­land Yard (Angol bűnügyi film.). 10.45 Ewa Demar- czyk a párizsi Olympia színpadán. 11.30 Játék a betűkkel. 14.10 Velence dúrbán és mollban. 15.05 Csak gyerekeknek! 15.55 Az emberiség hajnala (Olasz filmsorozat). 17.00 Felkínálom . .. 17.45 Tömeg­kommunikáció és számítás­technika. 18.15 A kengyel­futó gyalogkakukk legújabb kalandjai. 18.45 Módi ’80. 19.15 Tévétorna. ''9.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Megtörtént bűnügyek. 21.05 Egy-két-há-NÉGY ... zene! 21.55 Marat halála (Angol film). 23.50 Tv-hír­adó 3.. 2. MŰSOR 17.55 A külföldiek (Tévéjá­ték). 18.50 Simándy József overettdalokat énekel. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 A hét Cervi fivér (Olasz film.) 21.45 Tv-hiradó 2. 22.05 Ba­lettról ... NmüsieGl 1980. szeptember 13., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents